hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Alkalmazkodni képes, önállóan gondolkodó, problémamegoldó fiataloké a jövő!

Frankó-Csuba Dea jövőkutató egy olyan projekt háziasszonya, amely igyekszik tudatosan felkészíteni a fiatalokat a jövőre - például a klímaváltozás kihívásaira.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2021. április 09.

hirdetés

Gyakran halljuk, hogy a 2000 után születettek nemigen bíznak az idősebb generációkban, ami a jövőt illeti. Egyre több tizenéves hallatja a hangját, másképpen képzelik el felnőtt életüket, mint ahogyan ezt nekik örökül hagynák. Ebben segít a TEDx Future Design powered by MVM programja, amelynek háziasszonyával, Frankó-Csuba Dea jövőkutatóval, innovációs coach-csal beszélgettünk.

– Hogyan indult el ez a program és hol tartanak jelenleg?

– Fontosnak tartjuk, hogy tudatosan készítsük fel a fiatalokat a jövőre. Sokat lehet hallani arról, hogy a világ nagyon megváltozik, és a mai iskolás gyerekek olyan szakmákban fognak dolgozni, amelyek még nem is léteznek. Nagyon nehéz előre felbecsülni, hogy mik lesznek a jövő szakmái, ezért az iskoláknak, az oktatóknak, a szülőknek óriási nagy kérdés, hogy egyáltalán mire készítsék fel a gyerekeiket. Jövőkutatóként, innovációs coach-ként nagyjából ilyen témák körül dolgozom a legkülönbözőbb cégekkel. Abban próbálok segíteni nekik, hogy el tudják képzelni az 5-10 év múlva esedékes piacukat az akkori technológiai környezetben, és ebben sikeresek tudjanak lenni. Ezt a fajta gondolkodást igyekeztünk lefordítani a gyerekek nyelvére a Future Design powered by MVM keretében.

Egy négyhónapos programot állítottunk össze nekik, amiben nem a konkrét válaszokat kapják meg a jövő kérdéseire, hanem megtanulják, hogy bármi is lesz a jövőben az elvárás velük szemben, arra tudjanak rugalmasan reagálni és releváns szakmai válaszokat adni.

Célunk, hogy alkalmazkodni, önállóan gondolkodni és problémát megoldani képes fiatalok kerüljenek ki a programunkból.

hirdetés

A visszaszámlálás elkezdődött, nincs már több időnk!

Ha most nem cselekszünk, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Erre próbálja meg felhívni a figyelmet a TED által létrehozott globális kezdeményezés, a Countdown, melynek célja a klímavédelmi törekvések és megoldási lehetőségek bemutatása, szorgalmazása, támogató összekapcsolása és a cselekvésre való ösztönzés.

A TEDxDanubia Countdown részprogramjai most is futnak, a népszerű konferencia tervezett időpontja 2021. szeptember 23.

A nagy ismertségnek örvendő TEDxDanubia Countdown konferencia ereje nagyban múlik a személyes jelenléten, ezért a jelenlegi tervek szerint az esemény nem kerül online platformokra.

Hogy biztosan kapjatok értesítést a konferencia pontos időpontjáról, kövessétek a TEDxDanubia weboldalát és Facebook oldalát!

A program két közösségépítő és jövőtervező programrésze jelenleg is zajlik az online térben. Az Action Circles programhoz ITT lehet csatlakozni:

A klíma nem várhat!

A hazai megvalósítás fő támogatója és szakmai partnere a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, kiemelt partnere az E.ON Hungária Csoport és az MVM Zrt.

– A tematika a fenntartható világ körül forog.

– Egy teljes átalakuláshoz nem elég négy hónap, de mindenképpen nagyon izgalmas dolgokba kapnak betekintést. A programban négy nagy probléma-területeket veszünk elő, amelyek az egész emberiséget, a magyar lakosságot, vagy akár őket magukat a következő évtizedekben érinteni fogják. Az a feladatuk, hogy ezeket a problémákat oldják meg a tőlünk kapott jövőbe mutató gondolkodással és módszertannal.

Az egyik téma a városi közlekedés problémaköre. Az urbanizáció trendje töretlen, az emberek egyre nagyobb tömegekben költöznek a városokba, mert a munka odavonzza őket. A második az energiatudatos otthon, az energiafelhasználásunk átalakítása. Ez azért nagyon fontos, mert exponenciális tempóban nő a lakossági és az ipari energiafogyasztás egyaránt. Egyre több eszközt kapcsolunk be az energia-ellátásba és a jelenlegi hálózatok nem tudják lekövetni azt a robbanást, ami az elektromos autókkal és mindenféle kütyüjeinkkel jelentkezik. A harmadik hulladékgazdálkodás. Ezt a tematikát „gazdag szemétdombnak” neveztük el. Nagyon sok olyan dolgot dobunk kukába, ami nem szemét, csak hulladék, vagy még az sem, csak meguntuk, jobbat, szebbet szeretnénk. Ezzel termelünk hihetetlen mennyiségű szemetet, nem feltétlenül indokolt módon.

A negyedik az élelmiszer-pazarlás. Ma az emberiség annyi élelmiszert dob ki, amiből a Föld összes éhezőjét meg lehetne etetni. Magyarországon is jelentős számadatok bizonyítják ezt a pazarlást, miközben nagyon sok gyerek nem jut megfelelő táplálékhoz.

E témák megoldására a fiatalok csapatokat alkotnak, mindegyiknek van egy mentora – ez lehet tanár vagy szülő, bárki, aki a menedzselésüket vállalta – és a választott témát viszik végig négy hónapon keresztül. Minden hónapban új ihletet, új készséget adunk a kezükbe, hogy haladjanak a probléma megértésétől az újfajta megközelítésű eredeti megoldások felé. Ők maguk mondják meg, hogy milyen jövőt szeretnének.

A fiatalok körében új betegség jelent meg az elmúlt néhány évben, klíma szorongásnak hívják. Rengeteg fiatal szorong attól, hogy nem fenntartható életet élünk, hogy a globális felmelegedéstől 50 év múlva élhetetlenné válhat ez a bolygó.

Szeretnénk eszközöket adni a kezünkbe, hogy végiggondolják ebben az új jövőkeretben, hogyan csinálnák másképpen a dolgokat ma annak érdekében, hogy biztosítsák a jövőjüket. Másrészt pedig szeretnék egy kicsit a fenntarthatóságról együtt gondolkodni ezzel a korosztállyal, akiket valóban érinteni fog az, hogy a mai döntéseink mennyire támogatják egy hosszú távú élhetőbb világ kialakítását. A végeredmények egy-egy kis videó formájában jutnak el hozzánk, amelyet egy zsűripanel fog elbírálni. Ha lesznek igazán eredeti ötletek, elgondolkodtató friss megoldások, akkor a májusi TedX konferencián szeretnénk is ezeket bemutatni.

– A program mind a négy témája valahol a túlfogyasztás problémájához kapcsolódik, amely a fenntarthatóságnak, jövőnk zálogának egyik fő akadálya. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a technológiai fejlődés szinte megfékezhetetlennek tűnik és ezt kellene valamiképpen egyensúlyba hozni a fenntarthatósággal.

– A technológia jelen fejlettségi állapotában óriási lehetőségeket nyújt az emberiség által teremtett problémák helyrehozására. Soha nem volt még ekkora esélyünk arra, hogy tiszta levegőnk legyen, hogy sós vízből édesvizet tudjunk nyerni, hogy a világon uralkodó szegénységet, éhínséget csökkenteni tudjuk. Ugyanakkor ez egy kétélű fegyver, mert a most napvilágot látó vívmányok arra is lehetőséget adnak, hogy még jobban elszúrjunk mindent: például, ha nem tudjuk megfelelően használni a mesterséges intelligencia algoritmusokat, ha nem a jobb jövőért, hanem a még több profitért vagy még nagyobb kontrollért alkalmazzuk ezeket. Nagy a kockázat abban is, hogy nem etikusan használjuk az adatokat, az egyének, kis közösségek, nagyobb társadalmak tudását. A technológia tehát optimista jövőre ad lehetőséget, de fel kell nőnünk ahhoz, hogy a jó oldalát erősítsük.

Ezzel a programmal azt is üzenjük a fiataloknak, hogy a jövő legnagyobb üzleti lehetőségei a jelenkor legnagyobb problémáiban vannak. Ha azt a tudást, amit az iskolában kapnak, arra használják, hogy igazi, valós, égető problémákat oldjanak meg, abból hosszú távon profit, bevétel, kényelmes, jó minőségű élet lesz. Ezért fontos, hogy ha elkezdik a karrierjüket, jó ügyek által orientált gondolkodással tegyék azt.

Nagyon jók az eddigi tapasztalataink: akik részt vesznek a programban, hihetetlenül elhivatott, lelkes, pozitívan gondolkodó, értékvezérelt fiatalok és felnőttek.

– Egy tavaly ősszel készült videóban arról beszélt, hogy a járvány okozta körülmények sok mindenre megtanítottak bennünket, új értékrendek, újfajta emberi kapcsolatok alakultak ki, és az egyéni, illetve a közösségi felelősség is új dimenziót kapott. 

– A koronavírus korai szakasza nagyon pozitív változást hozott: az emberek elkezdtek odafigyelni egymásra, nőtt a kölcsönös empátia, és segítő szándék. Ha csak az innováció oldaláról közelítjük meg: számtalan olyan közösség alakult a világban, amelyek 3D-s nyomtatású eszközöket találtak ki és tettek közzé ingyen az interneten maszkkészítéshez, védőpajzsokhoz, de még lélegeztetőgépekhez is. Ez mindenképpen olyan tanulság, amit magunkkal kell vinnünk: a közösségi problémamegoldás, vagy a nyílt forrású gondolkodás, amikor én kitalálok valamit, megosztom és mások tovább tudják gondolni, sokkal eredményesebb, mintha egyedül próbálkoznék. Ez a felfogás megmutatta az erejét és szó szerint életeket lehetett vele menteni. Ha ezt a filozófiát életben tudnánk tartani akkor is, amikor nincs krízishelyzet, hanem „csak” életminőség fenntartása a cél, mindenki részesülhetne a lehetőségekből, és egy biztonságosabb, kiszámíthatóbb világot tudnánk felépíteni. Ugyanakkor komoly feszültség és aggodalom mindenkiben a jövő kihívásaival kapcsolatban és itt nagy szükség van az egyéni felelősségvállalásra. Mindenekelőtt szembe kell tudnunk nézni saját félelmeinkkel, bizonytalanságainkkal: ki tudunk-e lépni saját komfortzónánkból, az amúgy is sűrű életünkben képesek vagyunk-e újabb feladatoknak megfelelni? Tudunk-e egymásért és másért is felelősséget vállalni?

Olyan világ felé haladunk, amelyben az embernek egyre inkább magáért kell kiállni. Egyre kevésbé van meg a társadalmak korábbi megtartó ereje – például a biztos és kiszámítható nyugdíj, vagy az, hogy egy életre választottunk munkahelyet.

A mai fiatalok között már az sem ritka, hogy pályájuk elején négy helyen dolgoznak egyszerre és nincs felettük az az ernyő, hogy ha megszereztek egy jó állást, máris sínen van az életük. Ezt a felfogást nemcsak a fiatal, hanem az idősebb generációknak is magukévá kell tenni. Ez nem könnyű, mert először is az embernek el kell hinnie magáról, hogy tud fejlődni. Ez a képesség tanítható, fejleszthető, és a programunk ebben is segít. Nagyon szép látni, hogy nemcsak a diákok, hanem a mentoraik is ezt a szemléletmódot keresik: menni előre kíváncsian, kipróbálni, megkóstolni, megtanulni új dolgokat, hogy aktív részesei lehessünk a jövő formálásának, vagy egyáltalán legyen helyünk ebben a jövőben, ami már ma is jelen van az életünkben.

– Miközben Ön a jövőbe mutató programokat vezet és a digitális technológia lehetőségeire hívja fel a figyelmet, jógázik, meditál. Mit nyújthatnak ezek az ősi spirituális tudások a 21.század túlgyorsult, túlinformált emberének?

– Szerintem mindenkinek meg kellene tanulnia meditálni, relaxálni, lecsendesedni, önvizsgálatot gyakorolni. Ezek a gyakorlatok adják meg azt a fizikális és mentális egyensúlyt, amely a túlélés záloga ebben a túlhajszolt világban. Másrészt ezek a belső folyamatok, munkák, amiket az ember tudatosan végez, segítenek abban, hogy kifelé is tudatosan tudjunk dolgozni. Ne az árral sodródjunk, ne az éppen aktuális trendre üljünk fel, hanem céloktól, jó ügyektől vezérelten építkezzünk lépésről lépésre. Én 13 évesen kezdtem, 20 éves korom óta pedig nagyon aktívan meditálok, tanulmányozom és tanítom is a keleti filozófiákat. Ha ezt a belső munkát folyamatosan végezzük, akkor a külső eredmények is megjelennek. Nem látok a környezetemben olyan embert, akinek tíz évi meditáció után ne lenne gazdagabb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb élete, mint előtte. Az én személyes életemben ez mindennek az alapja, ez adja meg az egyensúlyt és az inspirációt is az élethez, a jó emberi kapcsolatokkal, nyugodt reggelekkel és estékkel. Rohanunk, rohanunk, nagyon gyors a tempó, nagyon sok a változás körülöttünk.

Tudatosan meg kell tanulnunk azt, hogy megéljük, amiben benne vagyunk, hogy időnként megálljuk, kifújjuk a levegőt, örüljünk annak, hogy süt a nap. Ha ez nincs, minden kiüresedik és az életünk egy öncélú hajszává változik.

Én már az óvodában tanítanám erre a gyerekeket! Nagyon sokfelé dolgozom a világban, szinte nincs olyan ország, ahol fizikailag vagy online ne fordultam volna meg, de mindenhol azt láttam, hogy a sikeres, szakmai ambícióval teli emberek mögött ott van a meditáció, a jóga, ott van valami belső utazás, ami a lazításban, a töltődésben, az összpontosításban segít. Meg kellene tanulniuk ezt a munkaadóknak is, mert szintén a fenntarthatóság része, hogy nem megrágom és 10 év múlva roncsként kiköpöm a munkavállalóimat, hanem hosszú távon hatékony, energikus, kreatív munkára képes emberek legyenek. Fontos eleme az innovációnak, hogy a technológia mellett az emberi vonal is erőteljesen jelen legyen, és azért fejlesszünk, hogy az embernek legyen jó…


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Hazai véradók vérében már megtalálták a krími-kongói vérzéses láz vírusának nyomait

A veszélyes betegséget a Hyalomma kullancsok terjesztik, amelyek a klímaváltozás miatt jelentek meg Magyarországon.
Pörös Izabella cikke, Címlapkép: Adam Cuerden, Wikipedia - szmo.hu
2021. május 07.

hirdetés

Hazai kutatók már rágcsálókban illetve mezei nyulakban is kimutatták a Hyalomma kullancsok által terjesztett krími-kongói vérzéses láz ellenanyagának jelenlétét. "Gyanítjuk, hogy jelen van, de nem tudjuk hol és milyen mennyiségben." Az Ökológiai Kutatóközpont citizen science lakossági felhívást tett közzé, amelyhez mindenki csatlakozhat, aki kullancsot talál.

"Amikről fel lehet őket ismerni, az egyrészt az, hogy nagyobbak, mint az összes Magyarországon előforduló kullancs. A kifejlett példány még vérszívás előtt körülbelül dinnyemag méretű. Másrészt a testükkel megegyező hosszú lábaik csíkos mintázatúak, ami megkülönbözteti az itthon előforduló kullancsoktól." - magyarázza Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A Hyalomma kullancs nem őshonos faj nálunk, elsősorban trópusi, szubtrópusi illetve mediterrán országokban fordulnak elő. Hazánkba vándormadarak hurcolhatják be őket.

Az itt ragadó kullancsok képesek több generáción keresztül is fenntartani a vírus kórokozóját. "Az enyhébb telek miatt ezek az egyébként melegebb éghajlathoz alkalmazkodott fajok itt a mi égövünkön is meg tudnak maradni, túlélik a telet, sőt akár még szaporodni is képesek lehetnek." Csehországban, Ausztriában, de itthon is figyeltek már meg felnőtt példányokat.

A kullancsoknak három életszakaszuk van: lárva, nimfa és felnőttkor. Egy egyednek akár több ezer utódja is születhet, a lárvák pedig már hordozhatják a fertőzést.

Kifejlett példányként azért veszélyesek, mert ekkor tudják megfertőzni az embereket és a háziállatokat. A Hyalomma fajok más kórokozókat képesek hordozni és terjeszteni, mint a hazánkban őshonos fajok. Az egyik ilyen kórokozó a krími-kongói vérzéses láz vírusa, amelynek nemcsak a neve ijesztő. Külső és belső vérzéseket okozhat, halálozási aránya pedig magas.

hirdetés
Elsősorban azok veszélyeztetettek, akik állatgazdákodás közelében dolgoznak. A szarvasmarhán, kecskén, juhon keresztül az ember is fertőzötté válhat.

"Amikor egy hentes feldolgozza a fertőzött állat húsát és van egy sérülés például a kezén, amit akár még észre sem vesz, akkor ott be tud jutni ez a kórokozó." - mondja Földvári Gábor.

Jó hír azonban, hogy a legijesztőbb parazita, csakúgy, mint a vírus és a baktérium sem fertőzőképes, hogyha a hús meg van rendesen sütve-főzve. De a fagyasztás is el tudja pusztítani a kórokozókat. A nyers hús fogyasztása azonban komoly rizikó lehet.

"Egy közelmúltban napvilágot látott vizsgálati eredmény szerint hazai véradók vérében is találtak olyat, akinek vérében ott volt az ellenanyag. Tehát pár ember már találkozott a vírussal."

"Ezért feltételezhetjük, hogy valamilyen formában valamilyen rezervoár állatban, fenntartó gazdában jelen lehet ez a vírus. Ezért fontos tudnunk, hogy a fő terjesztő vektora, a Hyalomma kullancsok hol és milyen gyakorisággal fordulnak elő."

Az, hogy ez a faj kifejezetten alkalmas ennek a kórokozónak a terjesztésére, annak köszönhető, hogy a vektorállat, jelen esetben a Hyalomma kullancs elterjedt volt ott, ahol ez a vírus jelen volt. Évezredek alatt hozzáidomult a vírus a gazdaállathoz, vagyis specializálódott ehhez a kullancs csoporthoz.

A kullancsoknak ezen típusa sokkal kevésbé érzékeny a száraz időjárásra, mint a közönséges kullancs. A hideg megállítaná a terjedésüket, de a klímaváltozásnak köszönhető egyre melegedő telek valószínűleg lehetővé teszik majd számukra az áttelelést.

Ha valakit megcsíp egy kullancs, azt célszerű 1-2 órán belül eltávolítani, hiszen akkor még jó eséllyel nem fertőzött meg bennünket. Testét épségben tartva egyszerűen húzzuk ki magunkból, akár egy csipesszel, majd fertőtlenítsük le a kezünket.

"A csípés időtartama az nagyon meghatározó. Sokszor azért nehéz eltávolítani egy kullancsot, mert a kullancsok szájszerve fogazott, plusz még egy cement jellegű anyagot is termelnek, ami gyakorlatilag bebetonozza őket. Ne féljünk megfogni. Egy határozott mozdulattal egyszerűen ki kell húzni." - tanácsolja Földvári Gábor.

Sokan aggódnak, hogy mi történik, ha beleszakad a szájszerv a bőrbe, de a szakemberek azt mondják, hogy az olyan, mintha tüske menne bőrünkbe: helyileg begyulladhat, de abból kórokozó fertőzés már nem lesz.

Az Ökológiai Kutatóintézet a kullancsfigyelo.hu weboldalon osztja meg azon információkat, melyek segítségével bekapcsolódhatunk a kullancsgyűjtésbe.

"Azt kérjük, hogy fotózzák le, majd rakják el a kullancsot egy zárható helyre, például gyógyszeres tégelybe. A [email protected] email címre várjuk a képeket, hogy be tudjuk azonosítani a kullancsokat fajuk szerint. Amennyiben Hyalomma kullancsot találtak, akkor kimegyünk a helyszínre és próbálunk példányokat gyűjteni mi magunk is a további vizsgálatokhoz. Tervezünk a Pécsi Nemzeti Virológiai Laboratóriummal együttműködve krími-kongói vérzéses láz vizsgálatot is. Ha pedig nem ez a típus a gyűjtött kullancs, akkor is fontos, hogy a többi kullancsfaj elterjedéséről is többet tudjunk meg."

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Sokkolta a felfedezés a Harvard kutatóit: súlyosan alábecsülték a jégolvadás miatti tengerszint-emelkedést

Az eddigi becsléseknél lényegesen drámaibb eredményre jutottak, amelynek első hatásai évtizedek múlva már érezhetőek lesznek.
MTI, Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2021. május 03.

hirdetés

A Harvard Egyetem kutatói szerint az eddigi kutatások jelentősen alábecsülték a nyugat-antarktiszi jégmező összeomlásával járó globális tengerszint-emelkedés mértékét.

A Science Advances című tudományos folyóiratban az úgynevezett vízexpulzió mechanizmus (water expulsion mechanism) nevű folyamatot vizsgáló mérések eredményeit mutatták be.

Ez akkor következik be, amikor a szilárd kőzetalap, amelyen a nyugat-antarktiszi jégmező fekszik, felfelé emelkedik annak hatására, hogy csökken a jégtakaró súlya az olvadás miatt. Mivel a kőzet a tengerszint alatt van, amikor megemelkedik, a vizet a környező területekről is az óceánba nyomja, ezzel még jobban megemeli a globális tengerszintet

- olvasható az egyetem közleményében, amelyet a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál ismertetett.

Az eddigi becslések szerint ha a nyugat-antarktiszi jégmező összeomlik,

a globális tengerszint-emelkedés mértéke 3,2 méter is lehet. "Kimutattuk, hogy a mechanizmus további egy métert, vagyis 30 százalékot ad ehhez"

- mondta Evelyn Powell, a vizsgálatban részt vevő kutató.

hirdetés
"A hatás nagysága sokkolt minket"

- mondta Linda Pan, a Harvard Egyetem kutató-hallgatója. A kutató szerint a korábbi tanulmányok, amelyek figyelembe vették a mechanizmust, következmények nélkülinek értékelték azt.

Az egyméteres plusz emelkedés a kutatók szerint ezer éven belül következhet be, az első hatások azonban nem csak évszázadok múltán lesznek érezhetők. Pan és Powell szimulációi szerint már a mostani évszázad végére 20 centiméterrel emelheti a mechanizmus a jégtakaró olvadásával már emelkedő vízszintet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Itt a jövő: úgy repkednek jetpackkel az angol haditengerészek, mint a Vasember

10 percig gond nélkül a levegőben tartja viselőjét a sugárhajtású hátizsák.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 04.

hirdetés

A La Manche-csatornánál tesztelte a vadonatúj jetpackeket a brit haditengerészet, írja a Daily Star. A sugárhajtású hátizsákokkal repkedő tengerészgyalogosokról látványos videó is készült.

A hivatalosan Jet Suit, vagyis repülő ruha névre keresztelt futurisztikus eszköz a Gravity Industries fejlesztése. A jetpack közel 137 km/h sebességgel is képes haladni, és nagyjából 10 percig lehet vele a levegőben tartózkodni.

A cég honlapján megjelent videóban látható, ahogy egy csónakból indulva pillanatok alatt eléri a hajót a katona, és gond nélkül landol a fedélzeten. A gyakorlat során később a manővert fegyverrel is megismétlik.

A Gravity Industries a hadsereg mellett a mentőszolgálatoknak is segítséget nyújt a speciális repülő ruhával, hogy a legeldugottabb helyekre is könnyen eljuthasson az orvosi segítség.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Élő izomszövetekkel felruházott harci robotokon dolgoznak az Egyesült Államokban

Az amerikai hadsereg olyan robotokat szeretne létrehozni, amelyek sokkal könnyebben alkalmazkodnak a változó körülményekhez. A természetből lesnének el ötleteket.
Címlapkép: U.S. Air Force - szmo.hu
2021. május 05.

hirdetés

Ha gép és ember fúziójáról van szó, a képzeletnek nincsen határa. És bár a biohibrid robotika útjait még csak laboratóriumi körülmények között keresik, az elképzelés már ebben a stádiumban is meglehetősen nyugtalanító.

Aligha meglepő, hogy katonai fejlesztésről van szó. Az amerikai hadsereg kutatólaboratóriumának (Army Research Laboratory) tudósai olyan fürge robotok gyártását készítik elő, amelyek valóságos élőlényekként mozognának.

Ennek egyik módja gépek és szerves izomszövetek vagy sejtek egybeolvasztása.

Az ezzel kapcsolatos első elméleti publikációk az ezredfordulón láttak napvilágot, és a tudományos kutatások egy évtizeddel ezelőtt kezdődtek. A kísérletek egyik résztvevője, dr. Dean Culver eredetileg gépészmérnöknek tanult, de egyetemistaként elkezdett érdeklődni az izmok működése, az élő szervezetek energiatárolása, és annak mozgássá való átalakítása iránt.

Ezekre a kérdésekre keresi a választ immár négy éve, miközben robotok fejlesztésén dolgozik. Célja, hogy a jövőben a mérnökök hosszú életű, ellenálló gépeket gyártsanak, vagyis az eszközök olyan tulajdonságokkal rendelkezzenek, amint amilyenekkel a biológiai rendszerek – írja a Nextgov.

Az amerikai hadsereg jelenlegi robotjai általában négykerekűek, legfeljebb fél méter magasak, és úgy 5 km/óra sebességgel képesek haladni. A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy a kerekeket valami hatékonyabbra cseréljék, és az akkumulátorokat is kiváltsák.

hirdetés

„Vegyünk egy vadon élő farkast példának: a súlya ugyanannyi, mint a robotoké, de sokkal nagyobb súlyt képes elhúzni, akár több száz kilométert is képes megtenni evés nélkül, pihen egy kicsit és másnap kezdi elölről” – mondja Culver, jelezve, milyen óriási teljesítménybeli különbség van közöttük.

„Ha fel tudnánk ruházni a robotokat azokkal a képességekkel, amikkel egy farkas rendelkezik, a természetből ellesett működési elvekre alapozva hosszú küldetésekre is be lehetne vetni őket, és hatalmasat lépnénk előre.”

Az alapötlet tehát az, hogy olyan összehúzódásra képes mozgatókat alkalmazzanak, mint az izmok, és az így keletkező kémiai energiát párosítsák az akkumulátorokkal.

VIDEÓ: így képzelik a jövőt az amerikai hadsereg kutatói

Culver szerint az izomszövetek felépítésének igazi előnye, hogy mozgássá alakítják át az energiát, és ezzel képessé teszik az alkalmazkodásra az izomzatot.

Egy mai négylábú csúcsrobot képes keresztülfutni egy sima terepen, de ha ez a felület göröngyös vagy kavicsos, és a gépbe ez nincs betáplálva, már nehézségei támadhatnak. Mindez a gép meghajtó rendszerének merevségéből is adódik. A motorjai nincsenek felkészítve a váratlan helyzetekre. Ellentétben az emberrel, aki ha például futás közben belelép egy gödörbe, a láb rögtön üzenetet küld az agynak, és az egész test reagál. Az alkalmazkodást megkönnyíti az izmok és inak hajlékonysága is.

Éppen erre lenne szüksége a robotoknak is, mondja Culver, mivel a hadseregben rendszeresített robotok többnyire ismeretlen és előreláthatatlan körülmények között mozognak.

Az ARL még nem tart ott, hogy kész biohibrid robotokat gyártson. De már megvan az az elképzelés, hogy a szilárd felülethez kapcsolt izomszövetet elektromos impulzusokkal vagy kémiai úton mozgásba hozzák, és ezáltal úgy működhetne, mint egy rugó, amely tetszés szerint összenyomható vagy széthúzható. Most különböző állatok izomszöveteit vizsgálják laboratóriumi körülmények között.

Ahhoz azonban, hogy a technológia működjön, sokkal többet kell megtudni arról, hogyan működnek az izomszövetek, és hogyan lehet integrálni őket egy olyan rendszerbe, amely elektromos impulzusokat ad nekik – mondta a kutató.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: