Aki elintézi, hogy a bőröd alatt is pénz legyen
A mikrochip-beültetés nem csak a konteóhívők és a sci-fi írók kedvenc témája, hanem immár a hétköznapi valóság. Az első chip-implantot 1998-ban ültették emberbe, de az elmúlt évtizedben került kereskedelmi forgalomba. A brit-lengyel cég, a Walletmor rukkolt elő elsőként a beültethető fizetési chipekkel: ezek kevesebb mint 1 grammos, 10 x 40 mm-es, mikrochipet és antennát tartalmazó kütyük, biopolimer borítással. A chip a cég vezetője szerint biztonságos, hatósági jóváhagyással rendelkezik, a beültetés után azonnal működik, nem igényel akkumulátort vagy más áramforrást sem, illetve a beültetés után a helyén marad. Általában kézfejbe helyezve a legpraktikusabb, és mindössze egy alkalmazást kell letölteni a használatához.
– A technológia egy olyan mikrochip, amely bőrbarát szilikon-rétegbe van ágyazva – világosít fel a részletekről Zagyvai Gábor tetováló-piercer. – Ezt implantátumként beültetem a bőr alá, amit utána egy alkalmazással, lényegében egy internetes pénztárcával összekötünk, majd egy kártyaolvasó terminálhoz érintve már tudunk is fizetni. A behelyezés elég egyszerűen zajlik: egy picike résen keresztül behelyezem az implantátumot, amit egy vagy kettő varrattal rögzítek. Miután installáltuk a Walletmor rendszerhez kifejlesztett alkalmazást és átvezettünk némi pénzt a bankszámlánkról, már fizethetünk is vele, odaérintve bármelyik terminálhoz az üzletekben.
Maga az implantátum ára a szakszerű behelyezéssel – melyről jómagam kezeskedem – kb. 90-120 ezer Ft-ba kerül, és előreláthatóan 8 évig biztosan ki fog tartani, de lehet, hogy tovább is. Ugyanakkor, mint minden bankkártyát, ezt is idővel le kell majd cserélni, hiszen elavul majd. A hozzá tervezett alkalmazáson kívül semmi másra nincsen szükségünk ahhoz, hogy használni tudjuk. Ez a fajta technológia már régebb óta létezik, viszont a fejlesztők most jutottak el arra a szintre, hogy hosszútávon is biztonságosan lehessen használni.
Zagyvai Gábor (a fenti képen) nagy lelkesen mesélt az első ilyen jellegű beavatkozásáról, amelyet az interjú előtt pár nappal készített el, az elsők közt Magyarországon. – Most szedtem ki a varratokat. Rögtön kipróbáltuk egy boltban, és működött is a fizetésnél. De azért megbeszéltük, hogy heti szinten nyomon fogom követni a srácot, hogy mi van vele és hogy alakul a chipes fizetések folyamata. Természetesen ez a dolog még teszt-fázisban van olyan értelemben, hogy van olyan kártyaolvasó, amely még nehezebben fogadja el, illetve a behelyezéshez használt felület is okozhat problémát a fizetés során, ha esetleg vastag a bőrréteg.
Arra a kérdésre, hogy mennyire látja ebben a technológiában a jövőt, vagy ez megmarad csak extravagáns különcségnek, a piercer határozottan reagált. – Láttam már élőben olyan implantátumot is, amely információkat tudott szolgáltatni a viselő testhőmérsékletéről és a szívverésének változásáról, de ez a mérete miatt még nem terjedt el, és az még eleve prototípus volt. Szerintem a jövőben el fognak terjedni a gyógyászati célú, valamint információ-tárolási implantátumok – vélekedett Gábor.
Az orvostudományban már egyébként léteznek implantátumok, amelyek a testszövetek mélyén lévő oxigénszintet követik nyomon, ahogy olyanok is, amelyek valós időben figyelik a neurológiai jeleket. A Columbia Egyetem mérnökei ennek a technológiának nemrég egy miniatűr egychipes változatát mutatták be, amely egy injekciós tűvel beültetve a testben a hőmérséklet mérésére, és potenciálisan még sok minden másra is képes, például a vérnyomás, a glükózszint és a légzésfunkció mérésére.
Te bevállalnál akár fizetésre alkalmas, akár egészségügyi célzatú implantátum-chipet?