hirdetés

A Rovatból
hirdetés

A vízbe vizelő fesztiválozók miatt annyi drog került egy angol folyóba, hogy az már káros a környezetre

A Glastonbury Fesztivál területén átívelő Whitelake folyó vizében aggasztó mennyiségű kokain- és MDMA-maradványokat találtak.

Link másolása

hirdetés

Szakértők aggodalmukat fejezték ki az angliai Whitelake folyó állapotával kapcsolatban, mivel a vízben veszélyes szintűnek találták a partidrogok koncentrációját. Ez természetesen több problémát is felvet, de az egyik legaggasztóbb az, hogy a szerek milyen hatással lesznek a vízi élővilágra, például a folyó távolabbi szakaszain élő ritka angolnafajokra - írja a BBC.

A szakértői vélemények szerint az állhat a jelenség hátterében, hogy

a Glastonbury Fesztivál közönsége előszeretettel használja vécének a folyót a fesztivál ideje alatt.

Legutóbb a 2019-es fesztivál előtt, alatt és után vizsgálták meg a víz összetételét, és azt találták, hogy a víz MDMA-koncentrációja megnégyszereződött a rendezvény utáni időszakra.

A fesztivál szóvivője azt nyilatkozta az eredményekkel kapcsolatban, hogy számukra kiemelten fontos a helyi források és élővilág védelme, ezért szívesen együttműködnek a kutatókkal, valamint a Környezetvédelmi Ügynökséggel. Emellett maguk a szervezők is igyekeznek mindenkit eltántorítani a folyóba vizeléstől.

A walesi Bangor Egyetem egyik szakértője, Dr. Christian Dunn kifejezte aggodalmát a folyóban élő Európai angolnák állapotával kapcsolatban, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a környezetbe jutó drogszármazékok olyan veszélyeket rejthetnek, amelyekről egyelőre nem sokat tudunk. Az egyetem természettudományi karának egyik mesterszakos hallgatója, Dan Aberg élesen fogalmazott:

hirdetés
Minden fesztivál helyszínén ki lehet mutatni a nyilvános vizelésből származó, tiltott kábítószerek általi szennyeződést.

Ebben az esetben a szakértők további kutatásokat, illetve környezetbarát megoldásokat sürgetnek, amelyekkel a minimális szintre lehet csökkenteni az ilyenfajta környezetszennyezést.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

65 millió forintnyi pénzt fizet egy techcég, hogy egy robot megkaphassa az arcodat és a hangodat

A Promobot élethű robotokban utazik, és szeretnék valós emberek kinézetét és hangját megvásárolni.

Link másolása

hirdetés

A Promobot 150 ezer fontot (60 millió forint) kínál azoknak, akik készek átadni az arcukat és a hangjukat a cégnek, hogy realisztikus robotokhoz használják fel ezeket. Követelmények természetesen vannak:

kifejezetten kedves és barátságos megjelenésű jelentkezőket keresnek, akik legalább 25 évesek, a nem és a bőrszín nem számít.

A 150 ezer fontért cserébe alá kell írni egy szerződést, ami után a cég bármeddig felhasználhatja a jelentkező külsejét, akinek 3D-ben beszkennelik az egész testét, és 100 órányi hanganyagot is kérnek.

A szerencsés kiválasztottról mintázott robotok 2023-ban jelennek meg.

A Promobot egyébként Európa egyik legfontosabb robotos cége, arcfelismeréssel, önvezető járművekkel és különféle robotikai fejlesztésekkel foglalkoznak, 2019 óta pedig kiemelten foglalkoznak emberszerű robotokkal, különböző célokra: bevásárlóközpontokba, üzletekbe, repterekre.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Videó készült az első robotokról, amik szaporodni képesek

A xenobotok néven ismert apró életformák ráadásul úgy szaporodnak, ahogy korábban még senki és semmi.

Link másolása

hirdetés

A biológiai szaporodás eddig ismeretlen formájára képesek a világ első élő robotjainak nevezett xenobotok, írja a Science Daily.

A parányi robotokat az afrikai karmos béka (Xenopus laevis) sejtjéből tervezték mesterséges intelligencia segítségével. A leginkább Pac-Manre hasonlító, egy milliméter átmérőjű programozható robotok eddig leginkább mozgásra, kisebb feladatok végrehajtására és öngyógyításra voltak képesek. Most azonban kiderült, hogy a szaporodás teljesen új formájára is képesek.

Ennek során a xenobotok sejtek százait gyűjtik össze a szájukban, ahol addig forgatják, míg hozzájuk hasonló formát nem hoznak létre. A végeredmény pedig néhány nap múlva egy újabb, teljes értékű xenobot lesz, ami ugyanúgy képes az önreplikációra, árulta el az apró rovbotokat tervező csapat vezetője.

Joshua Bongard, a Vermonti Egyetem robotika professzora hozzátette: az emberek sokáig úgy gondolták, hogy a szaporodás minden formáját ismerik már, de a xenobotok reprodukciója még olyasvalami, amit korábban soha nem figyeltek meg.

hirdetés

Az éppen szaporodó xenobotokról videó is készült, amit itt lehet megnézni:

Még mielőtt bárki aggódni kezdene a szaporodó robotok miatt: a tudósok már egy évvel ezelőtt is jelezték, hogy a xenobotok pár nap után elpusztulnak, csak halott bőrsejtek maradnak utánuk.

Az apró lényeket a tervek szerint a későbbiekben az óceánokban egyre szaporodó mikroműanyagok eltávolításában szeretnék hasznosítani, de a gyógyászati célú felhasználásuk is napirenden van.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Toronto a légkondicionálókat jéghideg tóvízzel helyettesíti, és épületek százait hűti vele

180 torontói épület hagyott fel az energiaigényes légkondicionálással, helyette az Ontario-tó mélyéről szivattyúzzák a jéghideg vizet fal- és padlőhűtésre.
Fotó: Jplenio/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. november 27.


Link másolása

hirdetés

180 torontói épület hagyta el az energiaigényes légkondicionálást, helyette az Ontario-tó mélyéről szivattyúzzák a jéghideg vizet fal- és padlőhűtésre.

Ezek közé tartozik a Városháza, a Torontói Általános Kórház, a szállodák, az adatközpontok és a Scotiabank Arena, amely a Raptors kosárlabda franchise-ának ad otthont – összesen az 54 millió négyzetméteres ingatlan évente 90 000 megawattóra villamos energiát takarít meg, ami elegendő 25 000 otthon áramellátásához.

A torontói Deep Lake Water Cooling (DLWC) rendszer a legnagyobb a maga nemében a Földön.

Három vezetékre támaszkodik, amelyek a várostól 5,6 kilométerre délre, nyolcvanöt méter mélyen a tó alatt fekszenek, innen szívják fel a négy fokos vizet, mielőtt egy központi állomásra szivattyúzznák, majd elküldik az épületekbe. Az épületből kilépő meleg vizet visszaeresztik a tóba, figyelembe véve az elnyelt hőt is.

Az Enwave által épített és kezelt DLWC rendszernek eleinte nehéz volt ügyfeleket találnia a városban, de az energiamegtakarítás meggyőző bizonyítása után (a Scotiabank évente 3 millió kilowattórával kevesebb energiát használ fel) dinamikusan növekszik.

A DLWC nem az egyetlen módszer az épületek vízzel történő hűtésére; ám a másik magában foglalja a víz elpárologtatását. Ez azonban tömeges vízfelhasználáshoz vezet, szemben a DLWC rendszerével, amely a 220 millió gallon vizet megtartja a tóban, a csövekben vagy a talajban, így, összehasonlítva a párologtató hűtéssel nagyságrendekkel jobb megoldásnak tekinthető.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Először videóztak le egy jegesmedvét, ahogy rénszarvasra vadászik - ez a klímaváltozás egyértelmű jele lehet

A jég olvadásával a jegesmedvék étrendje is megváltozhatott, a fő táplálékukat jelentő fókák helyett ugyanis egyre többször vadásznak szárazföldi állatokra.

Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás egyértelmű jelenként írnak arról a felvételről, amelyet egy lengyel kutatóállomás kamerája vett fel a norvégiai Spitzbergákon.

A videón egy jegesmedve látható, amint éppen rénszarvasra vadászik. Az állat éppen a jeges vízbe űzi a szarvast, ott elkapja, megfojtja, majd partra vonszolja, és elkezdi megenni.

Ez az első alkalom, hogy ilyen jelenetet rögzítettek.

Úgy tűnik, a jég olvadása a jegesmedvék étkezési szokásait is megváltoztatta. A visszahúzódó jég miatt ugyanis hosszabb időre kerülnek szárazföldre, a fő táplálékukat jelentő fókák pedig eltűnnek, így egyre többször vadásznak szárazföldi állatokra

- írja az Euronews.

Az Északi-sarktól mintegy ezer kilométerre lévő Spitzbergákon nagyjából 300 jegesmedve és 20 ezer rénszarvas él. Szakemberek szerint egyre több jel utal arra, hogy a jegesmedvék az elmúlt évtizedekben egyre gyakrabban vadásznak rénszarvasokra. Ebben két tényező játszhat fő szerepet: egyrészt, hogy a visszahúzódó jég miatt hosszabb időre kerülnek szárazföldre a jegesmedvék, másrészt pedig, hogy az 1925 óta életben lévő vadászati tilalom miatt egyre több a rénszarvas a Spitzbergákon.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: