JÖVŐ
A Rovatból

A robotok miatt már évtizedek óta halnak meg emberek, és ha nem vigyázunk, még többen fognak

Egy gonosz mesterséges intelligencia öntudatra ébredésénél vannak sokkal valóságosabb és kézzelfoghatóbb fenyegetések, amelyekkel az egyre önállóbb robotok miatt meg kell birkóznunk.


Az első robot által okozott halálesetet még 1979-ben jegyezték fel: egy Ford gyár munkása, Robert Williams vesztette életét, amikor egy egytonnás robot meghibásodott és agyonütötte. Azóta számos más tragédiát dokumentáltak, amelyek rávilágítanak az automatizált rendszerek veszélyeire. És ahogy telnek az évek, egyre több robot dolgozik emberek közelében – most még leginkább csak gyárakban, de pár éven belül közterületeken, bevásárlóközpontokban, majd háztartásokban is. Ez jelentősen növeli a kockázatot – annak ellenére, hogy napjaink gépei modernebb eszközkészlettel rendelkeznek, mint az az óriás, ami Williams halálát okozta.

A Ford munkása sajnos csak az első volt egy nagyon hosszú sorban: az elmúlt évtizedekben a robotika alkalmazása során számos hasonló baleset történt.

A legismertebbek között szerepel a Kawasaki gyárában 1981-ben meghalt Kenji Urada esete, akit egy robot szorított össze, vagy a 2007-es dél-afrikai incidens, amikor meghibásodott légvédelmi robot végzett kilenc katonával, és akkor még nem beszéltünk az önvezető autók, például a Tesla robotpilóta rendszeréről, amelyhez a 2016-os első tragédia óta több másik több haláleset is kapcsolódik.

Kísérteties halál – a tettes egy robotkar

Az egyik leghátborzongatóbb eset tavaly novemberben történt, Dél-Koreában. Egy negyvenes éveiben járó raktári dolgozó egy robotkar működését ellenőrizte az éjszakai műszakban, amikor a gép – amely normál esetben zöldségtároló ládákat rendez raklapokra – hirtelen megragadta, és olyan erővel nyomta rá a szállítószalagra, hogy összezúzta az arcát, illetve mellkasát. A férfi nem sokkal a kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe. Az esetet egyesek robot által elkövetett gyilkosságként emlegették, ami persze így nem igaz. De a BBC szerint tény: a robot akkor sem állt le, amikor észlelte a „hibát”, mivel nem tudta megkülönböztetni az áldozatot egy zöldségesládától.

Ha egy ember tenné ugyanezt, akár gondatlanságból elkövetett emberöléssel is vádolhatnák. De mit kezdjenek a hatóságok egy robottal?

Az eset nemcsak a nyomozókat döbbentette meg, hanem a gépet jó ideje használó üzem vezetőit is, mivel a legmegbízhatóbb robotjaik egyike volt. Gyeongsang tartomány rendőrsége csak annyit tudott teljes bizonyossággal kideríteni, hogy az áldozat egy szenzorhiba kapcsán végzett tesztelést a roboton, amikor a tragédia történt.

Mit jelent mindez az automatizáció jövőjére nézve?

A fentebb írt esetek (amelyeknél jóval több, főleg sérülést okozó meghibásodás történik, csak éppen nem válnak világszerte ismertté) arra engednek következtetni, hogy a szabályozások és a biztonsági protokollok eddig nem tudtak lépést tartani az új technológiák gyors fejlődésével. A mesterséges intelligenciával működő rendszerek gyakran úgy kerülhetnek piacra, hogy nem esnek át alapos tesztelésen vagy nincsenek rájuk vonatkozó világos felelősségi keretek, amelyek meghatároznák, kit lehet elővenni, ha sérülést vagy halált okoznak.

A robotok célja pedig éppen az lenne, hogy biztonságosabbá tegyék a munkahelyeket, hiszen monoton és veszélyes feladatokat végeznek az emberek helyett. Az ipari és logisztikai automatizálás egyre nagyobb mértékben válik a munkaerőhiány és a hatékonyságnövelés kulcseszközévé. Az ilyen tragédiák azonban rávilágítanak a technológia legnagyobb kihívására: hogyan lehet biztosítani az ember és gép biztonságos együttműködését?

A robotok árnyoldala: halálos balesetek és felelősségi kérdések

Az amerikai Észak-Karolinai Egyetem és a brit Leedsi Egyetem közös kutatása nem győzi hangsúlyozni: a fejlett gépi látás, az érzékelőrendszerek, a valós idejű adatfeldolgozás és mesterséges intelligencia megfelelő működése elengedhetetlen a robotok hatékony működéséhez. De ha ezek a rendszerek hibáznak, az végzetes következményekkel járhat. A tudósok rámutatnak: a múltban számos technológiai katasztrófa késztette a törvényhozókat a szabályozások szigorítására. Az 1911-es Triangle Shirtwaist gyártűz új biztonsági előírásokat eredményezett, míg a Titanic elsüllyedése után szigorúbb mentőcsónak- és rádiókommunikációs szabályok léptek életbe. A tudósok szerint hasonló szemlélet mentén kellene eljárni az AI-vezérelt robotika területén is.

18+ videó – robot okozta ipari baleset, Kínában

A tanulmány kiemeli: az Egyesült Államokban például a Robotic Industries Association (RIA) és az Occupational Safety and Health Administration (OSHA) szervezetek régóta dolgoznak az ipari robotok biztonsági előírásain, de az új technológiák, mint az önvezető járművek vagy a robotizált fegyverek, új megközelítéseket igényelnek. Az olyan nagyvállalatok ráadásul, mint az OpenAI, gyakran ellenállnak a szigorúbb szabályozásoknak, arra hivatkozva, hogy ezek akadályozzák az innovációt.

Csak emlékeztőként: Donald Trump mellett kampányolva Elon Musk is felemelte a hangját a szerinte túlzó előírások ellen. Pedig a baleseteket számokkal is alátámasztották a kutatók. Az OSHA adataiból kimutatták:

2015 és 2022 között 77 robotokhoz köthető balesetet jelentettek az USÁ-ban, és ezek kapcsán 93 sérülés történt. Ezek többségéért (54) egyhelyben álló robotok „tehetők felelőssé”: például ujjakat vágtak le vagy fejsérüléseket okoztak, míg a mobil robotok működése 23-szor vezetett balesethez, főként lábfej- és lábszársérülésekhez. Ezekből az adatokból világosan látszik, hogy bár a halálesetek szerencsére ritkák, sérülésből több, mint elég történik ahhoz, hogy egyértelmű legyen: lépni kell.

Erős az ellenlobbi: az AI-óriások nem rajonganak a szigorú szabályozásért

Az AI és robotikai cégek igyekeznek tompítani a szabályozási szigort, és enyhíteni az AI minőségi követelményeit – mutat rá a Time magazin cikke, amely szerint az OpenAI már lobbizott az Európai Unió illetékeseinél, hogy az olyan modelleket, mint a ChatGPT, ne sorolják a „magas kockázatú” kategóriába, ami szigorú jogi elvárásokat – például átláthatóságot, nyomonkövethetőséget és emberi felügyeletet – vonna maga után. A cég állítólag azzal érvelt, hogy a termékeit nem magas kockázatú felhasználásra szánja, így indokolatlan ekként kezelni.

Ez a logika sokak szerint vitatható: a kritikusok azt mondják, olyan, mintha a Titanic tulajdonosai azzal védekeztek volna, hogy egyáltalán nincs szükség mentőcsónakokra, mert a hajó általában olyan vizeken közlekedik, ahol nincsenek jéghegyek. Ha akkor engedtek volna egy ilyen érvelésnek, a gőzös egyetlen utasa sem úszta volna meg élve. Az OpenAI nem kommentálta az állítólagos lobbitevékenységét, de hangsúlyozta, hogy „küldetésének teljesítéséhez elengedhetetlen a jelenlegi és hosszú távú kockázatok mérséklése”. A cég hozzátette, hogy ebben együttműködik döntéshozókkal, kutatókkal és felhasználókkal, de

az eset azért felveti a kérdést, hogy a nagy technológiai vállalatok mennyire hajlandóak alávetni magukat a szigorúbb szabályozásoknak, ha azok akadályozzák a gyors piaci előretörésüket.

Éppen ezért érdekes, hogy a lobbizásnál mennyivel messzebbre jutottak azok a technológiai ipari szereplők, akik az újonnan megválasztott amerikai elnök körül mozgolódnak. Mint írtuk, Donald Trump mellett gyakorlatilag állandó szereplő lett a politikai tárgyalásokon a Teslát, a SpaceX-et és az X-et birtokló Elon Musk, aki részt vesz a következő kormánytagok kiválasztásában is és igyekszik helyzetbe hozni magát, illetve a szilícium-völgyi barátait. Erre várhatóan még több lehetőséget fog kapni az új, ún. Kormányzati Hatékonysági Osztály révén, amelynek a következő ciklusban a vezetője lesz. Trump egyébként az elmúlt egy év gyűjtött maga köré jobboldali technológiai vezetőket, és olyan technológiabarát álláspontot képvisel, ami a kriptovaluták, a mesterséges intelligencia és a Big Tech ellenes szabályozás terén mutatkozik meg.

A Tesla készülő humanoidjai

Nem járható út a szabályozások enyhítése

A The Atlantic elemzése arra jut, hogy „a robotok jövője nem lehet a biztonság múltja”. A nagyvállalatok gyakran saját érdekeik mentén formálják a technológiai fejlesztéseiket, miközben a felelősség terhét a társadalomra hárítják, például azzal, hogy nem a Tesla robotpilótája okoz halálos balesetet, hanem az a sofőr, aki nem megfelelően használja. Ez nem új jelenség: a nagyvállalatok hajlamosak a biztonsági előírásokat és az ipari szabályozásokat innovációt gátló, igazságtalan tényezőként beállítani. De az AI-vezérelt robotokkal kapcsolatos balesetek sem különböznek a múltbéli, hasonló tragédiáktól: ugyanúgy az ipari robotok hibás működése járt halálos következményekkel.

Ahogy a robotok egyre inkább az életünk részévé válnak, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az innovációnak kulcseleme a biztonság.

Az igazi technológiai fejlődés alapja a szigorú biztonsági szabványok következetes alkalmazása – még akkor is, ha ez megnehezíti a legizgalmasabb és legjövőbemutatóbb víziók megvalósítását. A múlt tragédiáiból tanulva fejleszthetjük a biztonsági protokollokat, kijavíthatjuk a tervezési hibákat, és megelőzhetjük a további szükségtelen haláleseteket. Jó példa erre a brit kormány 2023-ban megjelent, úttörő szabályozása, ami már most kiemelten kezeli a biztonságot.

Mit tanulhatunk a balesetekből és milyen lépések váltak sürgetőbbé?

Az ipari robotok egyre nagyobb teret hódítanak a munkahelyeken, de az ezzel járó kockázatokra és a balesetmegelőzésére irányuló kutatások csak most kezdik utolérni az automatizáció tempóját. A fentebb hivatkozott egyetemi tanulmány a robotok által okozott súlyos munkahelyi sérülések mintázatait vizsgálva arra jutottak, hogy a leggyakrabban az alábbi három tényező áll a háttérben:

  1. Feladattípusok: a dolgozók karbantartást végeztek vagy megpróbáltak beavatkozni a robot működésébe.
  2. Kiváltó mechanizmusok: a robotok mozgásának kiszámíthatatlansága és a védelmi rendszerek hiánya eleve veszélyforrást jelentett.
  3. Hozzájáruló körülmények: gyakori probléma volt a nem megfelelő képzés, valamint a robotok és az emberek közös munkaterületeinek elégtelen elválasztása.

A kutatók rámutattak: a meglévő védelmi intézkedések nem mindig elégségesek, és az egyik legnagyobb gond az, hogy a robotok mozgásának megfigyelésére és ütközések elkerülésére szolgáló rendszerek nem igazán képesek az emberi végtagok pontos érzékelésére, így megelőzni, sőt enyhíteni sem tudják az ütközéseket vagy más, sérüléssel járó eseményeket.

Az úgynevezett „kollaboratív robotok” (kobotok) fejlődése fontos lépést jelent a biztonságosabb munkahelyi környezet megteremtésében, mivel kifejezetten úgy tervezték őket, hogy emberekkel együttműködjenek, például sebesség- és távolságfigyelő rendszerekkel, valamint erő- és teljesítménykorlátozással. A tanulmány azonban kiemeli, hogy még ezeknél a fejlett rendszereknél is bőven van hová fejlődni, különösen az alsó végtagokat érintő sérülések megelőzésében.

Néhány mai "kobot", működés közben

A kutatás alapján egyértelmű, hogy a robotokkal való munka jelentős kockázatokat hordoz, és az automatizáció további terjedésével ezek a kihívások csak növekedni fognak. Az olyan innovációk, mint a robotok és emberek közös munkaterületeinek jobb elkülönítése vagy az egyéni védőeszközök fejlesztése, kulcsfontosságúak lehetnek. A múlt tanulságai azt mutatják, hogy a megfelelő szabályozás és a biztonsági rendszerek fejlesztése nemcsak emberi életeket menthet meg, hanem az ipari automatizációba vetett bizalmat is erősítheti.

A kérdés csupán az, hogy a döntéshozók képesek-e lépést tartani a technológiai fejlődés tempójával.

A mesterséges intelligencia és a robotika forradalma új lehetőségeket nyit, de ezzel együtt növeli a kockázatokat is. Ahhoz, hogy ezek a technológiák biztonságosan váljanak a mindennapjaink részévé, elengedhetetlenek a szigorúbb szabályozások és a fokozott átláthatóság. A jövő robotikai rendszerei csak akkor lesznek igazán hasznosak, ha a fejlesztők és a szabályozók együtt dolgoznak a felelősség egyértelmű meghatározásán és a megfelelő biztonsági szabványok kialakításán. Az AI-alapú technológiák keretek közé szorítása nemcsak a jelenlegi problémákat oldhatja meg, hanem hosszú távon megalapozhatja a társadalom és a technológia harmonikus együttműködését. De ehhez biztosan nem a szabályozások enyhítése, hanem éppen annak ellenkezője kell – magasfokú edukálás mellett persze, mind döntéshozói, mind pedig felhasználói szinten.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Megtörtént: a TikTok vasárnap reggelre eltűnt 170 millió amerikai mobiljáról - sokan sírva búcsúztak
Az este elárasztották a platformot a búcsúvideók. A TikTokot betiltó törvény egy nappal Trump beiktatása előtt lépett életbe, aki megígérte, hogy talál valami megoldást arra, hogy visszahozza a nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva lekapcsoltatott alkalmazást.


Az Egyesült Államokban vasárnap életbe lépett az a törvény, ami betiltja a TikTok működését az ország területén. A TikTok csak akkor működhetett volna tovább, ha kínai tulajdonosa eladja egy amerikai cégnek az alkalmazást, aminek Amerikában 170 millió felhasználója van. A TikTokot működtető kínai ByteDance viszont kijelentette, hogy nem akarják eladni a TikTokot, ami a kínai vezetés beleegyezése nélkül valószínűleg nem is ment volna.

Szombat éjjel, órákkal azelőtt, hogy a tiltó törvény hatályba lépett volna, a felhasználókat egy üzenet fogadta az oldalon.

„Sajnos a TikTok jelenleg nem érhető el. Szerencsések vagyunk, hogy Trump elnök jelezte, együttműködik majd velünk a megoldásban. Kérjük, maradjanak velünk!” - olvashatták az amerikai felhasználók, akik ekkor már nem fértek hozzá a tartalmakhoz.

A TikTok-ot eltávolították az Apple és a Google amerikai alkalmazásboltjaiból is. A törvény ugyanis felhasználóként 5000 dolláros (nagyjából kétmillió forintos) büntetést helyezett kilátásba azokkal a cégekkel szemben, amelyek hozzáférhetővé teszik az alkalmazást.

A TikTok az utolsó pillanatig küzdött, még a hétvégén is azt kérte a Biden-kormányzattól és Donald Trumptól, hogy keressenek kiutat. Szombat estig senki nem volt teljesen biztos abban, hogy mi történik, amikor a törvény hatályba lép. Az amerikai kormány sem. Az Egyesült Államok ugyanis még soha nem blokkolt egyik napról a másikra egy olyan alkalmazást, amit amerikaiak tízmilliói használtak - írja a New York Times.

A cég végül is úgy döntött, hogy nem kockáztat, és maga kapcsolja le a platformot. Szombaton kiadott közleményük szerint „a nyilatkozatok, amelyeket a Biden-adminisztráció és az Igazságügyi Minisztérium tett közzé, nem nyújtottak elegendő garanciát azoknak a szolgáltatóknak, amelyek alapvető fontosságúak a TikTok több mint 170 millió amerikai számára történő elérhetőségének fenntartásában. Hacsak a Biden-adminisztráció nem ad ki egy határozott nyilatkozatot, amely megnyugtatja a legfontosabb szolgáltatókat a tiltás végrehajtásának elmaradásáról, sajnos a TikToknak január 19-én le kell állnia.”

A lekapcsolás előtti órákban a TikTokot elárasztották a búcsúvideók.

Alix Earle, akinek 7,2 millió követője volt, könnyes szemmel mondta el, mit érez.

„Fáj a szívem. Ez a platform számomra több, mint egy alkalmazás vagy egy munka. Annyi emlékem van itt. Életem elmúlt 6 évében minden nap posztoltam. Megosztottam a barátaimmal, családommal történteket, a személyes küzdelmeimet, a titkaimat.”

A „For You” oldal megtelt a felhasználók kedvenc trendjeiből és dalaiból készült montázsokkal, amelyek közül sok a világjárvány kezdeti napjaira nyúlik vissza, amikor a TikTok népszerűsége megugrott Amerikában.

A TikTok még mindig kimászhat a bajból

Mint írtuk, a platformra vonatkozó tiltó szabályt ugyanahhoz a törvényhez kapcsolták, ami az Ukrajna, Izrael és Tajvan támogatására engedélyezett katonai finanszírozásról rendelkezik. Ez egyértelművé teszi, hogy az amerikaiak nemzetbiztonsági problémaként tekintenek a kínai TikTokra. A törvényalkotók nyilvánossága nem hozott információk alapján úgy látják, hogy ellenséges szándékú megfigyelő- és dezinformációs alkalmazás, amely amerikaiak millióiról gyűjthet érzékeny adatokat. Ezekhez szerintük hozzáférhet a kínai kormány is. Ez jó ideje csípi nemcsak a demokrata, hanem a republikánus politikusok szemét is – nem beszélve a kiberbiztonsági szakértőkről.

Donald Trump még az első elnöki ciklusa idején maga is kezdeményezte a platform betiltását.

Bár nem sikerült keresztülvinnie (bírósági határozat tette parkolópályára a rendeletét), az álláspontja sokáig változatlan maradt. Aztán a profilja elég népszerű lett: jelenleg 14,8 millió TikTok-felhasználó követi – annak ellenére is, hogy a választás óta nem posztolt semmit. Mivel felismerte, hogy a platform jól szolgálja a pillanatnyi politikai érdekeit, a kampányban egy pálfordulással közölte, hogy „soha nem tiltaná be a TikTokot”. Néhány napja egy interjúban azt mondta, „nagyon jó tapasztalatai vannak” a platformmal kapcsolatban, hiszen sok fiatal szavazót sikerült megnyerni vele. „Ez a TikTok érdeme, úgyhogy én nem vagyok a TikTok ellen” – idézi Trumpot a The Hill. A megválasztott elnök szavaival egybecseng Mike Waltz hivatalba lépő nemzetbiztonsági tanácsadó minapi nyilatkozata is, aki az EuroNews szerint kijelentette, az új kabinet célja, hogy megőrizze TikTokot, de közben „meg is védje az amerikai polgárok személyes adatait”.

Trump mindenesetre most úgy kezdi meg a második ciklusát, hogy a platform elsötétült.

Ezzel kapcsolatban szombaton azt közölte, hogy „nagy valószínűséggel” megtalálja a módját, hogy 90 nappal meghosszabbítsa a TikTok működését, miután hétfőn hivatalba lép. A törvény csak akkor engedélyezi az elnöknek az eladás határidejének meghosszabbítását, ha „jelentős előrelépés” történik az eladásban. Nem világos, hogy Trumpnak akkor is joga lesz-e erre, ha a tilalom már hatályba lépett. A következő amerikai elnök azt is jelezte, hogy aláírhat egy végrehajtási rendeletet az alkalmazás betiltásának megkerülésére. Sokatmondó, hogy

Donald Trump hétfői beiktatásán várhatóan ott lesz Shou Zi Chew, a TikTok vezérigazgatója is, akivel a megválasztott elnök pénteken egyeztetett.

Erről azt írta, „beszéltünk a kereskedelem egyensúlyáról, a fentanilról, a TikTokról és számos más témáról. Sok problémát fogunk közösen megoldani, és azonnal elkezdjük a munkát.” A The Wall Street Journal Trumphoz közeli forrása arra számít, hogy a szingapúri üzletember olyan magasrangú vendégek között foglal majd helyet, mint Elon Musk, az X platform tulajdonosa vagy Mark Zuckerberg Meta-vezér és Jeff Bezos Amazon-tulajdonos.

Shou Zi Chew az Európai Bizottság egyik 2023-as rendezvényén. Fotó: Lukasz Kobus - Wikimedia Commons

Dollármilliókat bukhatnak a legnagyobb influenszerek

Bár az utóbbi pár nap fejleményei sok TikTok felhasználóban reményt ébresztettek, az alkalmazás jövője továbbra is bizonytalan az Egyesült Államokban. A betiltás életbe lépett, ami óriási változásokat idézhet elő. A ByteDance veszteségei miatt kevesen hullajtanának könnyet, de azért érdemes megjegyezni, hogy nagy érvágás lenne a vállalatnak, ha véglegesen elveszítenék a TikTok amerikai piacát. A Business Insider szerint a platform 2024-ben 12,34 milliárd dollár hirdetési bevételt generált Amerikában. Ez több mint 4900 milliárd forint – amiből elvileg bőven futná a teljes Paks II beruházásra is.

A lap arra fogad, hogy hirdetők a TikTok helyi megszűnésével nem fogják majd vissza a hirdetési költéseiket, hanem az erre szánt keretet más platformokra, például a Meta tulajdonában lévő Instagramra és Facebookra, valamint a Google YouTube-jára terelik át, ami több milliárd dolláros bevételnövekedést jelenthet minden egyes cégnek. Ez a folyamat már el is indult – vette észre a MikMak hirdetési trendfigyelő adatai között a Yahoo Finance, amely szerint csak az elmúlt negyedévben 21 százalékkal estek a reklámköltések a videómegosztó alkalmazás felületén.

A tartalomgyártók azonban, akik a TikTokon építették fel a közönségüket, komoly bajba kerülhetnek.

A bevételeik a követőtábor mérete, az elköteleződés mértéke és a szponzorációs megállapodások függvényében jelentős eltéréseket mutatnak, de biztos, hogy mindegyiküknek fájni fog a platform elvesztése.

Az alkotók által megkereshető pénz elég összetett módon érkezik meg a bankszámlákra. A tartalom minőségének és népszerűségének függvényében részesülnek a platform évi több százmillió dollárból gazdálkodó TikTok Creator Alapjából, ami 2-4 centet fizet ezer megtekintésért. Ez nyilván csak az apró, amin felül még ott vannak az élő közvetítések közönségétől begyűjthető és pénzre váltható Live Gifts digitális ajándékok, illetve a TikTok Pulse bevétel-megosztó program, ami lehetővé teszi, hogy az alkotók részesüljenek a legnépszerűbb tartalmaik mellett megjelenő hirdetések bevételéből.

Bár az egyes influenszerek bevételei nem nyilvánosak, viszonylag jól meg lehet becsülni, hogy adott méretű és elkötelezettségű közönséggel mennyit keresnek. A 10-50 ezer követővel rendelkező mikroinfluenszerek 100-500 dollárt (40-200 ezer forintot), a közepes, 100-500 ezres követőbázissal működők 1000-5000 dollárt (400 ezer - 2 millió forintot), míg

a nagyobb, 1 milliós közönség feletti alkotók 10-100 ezer dollárt (4-40 millió forintot) is kaszálhatnak egy-egy TikTok-poszttal. És ebben még nincs benne az általuk egyénileg kötött szponzorációs szerződések után járó bevétel.

Ebből jól látszik, hogy mindazok az amerikaiak, akik a TikTokra építették a karrierjüket, most komoly bajban vannak – hacsak nem építettek ki hasonló méretű közönséget olyan további, különböző bevételszerzési lehetőségeket kínáló platformokon, mint például a YouTube, a Twitch vagy az Instagram.

A digitális marketinggel foglalkozó amerikai vállalkozások szintén kétségbeesetten próbálnak alkalmazkodni a helyzethez. „Ez az a pillanat, amikor a reklámvilág szinte lángokban áll” – mondta a Reutersnek az Influence & Inspire Consulting marketingcég alapítója. Kerry Perse szerint a TikTok eltűnése sokáig nem volt hihető forgatókönyv, aztán pár hete minden megváltozott. „Azt hittük, hogy ha lesznek is gondok, azok hosszabb idő alatt bontakoznak ki, nem ilyen hirtelen” – tette hozzá, egyértelművé téve, hogy az érintett felhasználók mellett a digitális reklámipar is hatalmas kihívások elé néz a betiltás miatt.

Közben a TikTok munkatársai és hirdetőpartnerei is bizonytalanságban vannak. A cég ugyan visszatérítési garanciát ajánl az olyan kampányokra, amelyek a tilalom érvénybe lépése közben és után futottak volna, sokan elkezdték letölteni adataikat és tartalmaikat, hogy a teljes leállással ne veszítsék el évek munkáját. És az efféle pánik alaposan betesz az üzletnek.

Pedig a TikTok az elmúlt években komoly szeletet hasított ki magának az amerikai digitális reklámpiac bevételeiből: a 2020-as két százalékról 2024-ig 20 százalékra nőtt a részesedése.

A platform különösen a fiatalabb generációkat célzott hirdetők számára vált elengedhetetlenné, részben a videóalapú e-kereskedelem népszerűsítésével: egyes elemzések szerint az amerikai TikTok-felhasználók 43,8 százaléka már vásárolt a platformon keresztül.

Elon Muskon a TikTok szeme

A Bloomberg és a The Wall Street Journal arról is írt, hogy a kínai hivatalnokok komolyan mérlegelik az értékesítés forgatókönyvét. A nem hivatalos tervek arról szólnak, hogy a TikTok pekingi anyavállalata, a ByteDance Elon Musknak adná el az applikáció amerikai működtetésének jogát. Musk már korábban is jelentős hatást gyakorolt a közösségi média világára azzal, hogy gyökeresen átalakította az egyik legbefolyásosabb oldalt, a megboldogult Twittert (ma X), ami az amerikai választások hajrájában a dollármilliárdos kampányeszközévé vált.

Bár a ByteDance korábban már kijelentette, hogy az alkalmazás nem eladó, a TikTok-vezér érkezése Trump beiktatására azt jelzi, a tárgyalások valósak lehetnek és egy ilyen megállapodás papíron még értelmesnek is tűnik. Ha Musk tényleg megvenné a TikTok amerikai szekcióját, akkor ő és Donald Trump hősként tündökölhetne a fiatal közösségi média felhasználók körében, a kínai kormányzat pedig lehetőséget kapna rá, hogy a TikTokot olyannak adja el, akivel jó kapcsolatokat ápol, és akire hatással is lehet.

Csak emlékeztetőképpen: a szintén Musk érdekeltségébe tartozó Tesla eladásainak körülbelül 40 százaléka kínai vásárlóktól származik.

Ha mindez nem lenne elég érv, még ott van a Musk irányítása alatt technikailag süllyedő X, amit a TikTok megszerzése kihúzhatna a csávából, hiszen amíg a Twitter-utód folyamatosan veszíti el a hirdetőket, a TikTok gyorsan terjeszkedik. Az Emarketer elemzőcég szerint az utóbbi bevétele az Egyesült Államokban idén elérheti a 15,53 milliárd dollárt – persze csak akkor, ha valahogy újra legalizálják az elérhetőségét. És ennek lehetséges forgatókönyvein már elég sokan törik a fejüket ahhoz, hogy a TikTok amerikai felhasználói még reménykedhessenek a megoldásban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Személyzet nélküli, okos üzletet nyit az Auchan Magyarországon
Az üzlet várhatóan február végén nyílik majd meg. Mutatjuk, hol lesz és hogyan lehet majd használni.


Hamarosan új, innovatív kereskedelmi egységgel áll elő az Auchan Magyarország. Az okos értékesítési pont lényege, hogy a vásárló az OkAuchan applikáció segítségével bármikor be tud menni az üzletbe, vásárolhat, fizethet és távozhat.

Ez egy olyan kereskedelmi megoldás, ami Nyugat-Európában és a Tengerentúlon már egyre nagyobb népszerűségnek örvend, hiszen 0/24 órában kínál egyszerű és gyors vásárlási lehetőséget. A széleskörű vásárlási megoldás hazánkban jól jöhet olyan településeken is, ahol a kisbolt megszűnésével nincs mód helyben vásárolni. Az új Auchan Go tereprendezési munkálatai már elkezdődtek Újbudán, a Bikás park szomszédságában.  

Az új üzletformátum mindössze 18 nm-es lesz, 0/24-es nyitvatartással.

Fontos, hogy könnyű legyen installálni és később máshol is tesztelni lehessen - írják az üzletlánc közleményében.

A személyzet nélküli bolt a GDPR szabályok betartásával egy AI alapú kamerarendszerrel és súlyérzékelő polcrendszerrel működik majd.

OkAuchan applikációval lehet belépni az üzletbe, és az applikáción keresztül lehet az egész vásárlást intézni.

Az okos értékesítési pont a XI. kerületi Bártfai utca és Vahot utca sarkán fog állni Újbudán.

A tereprendezés már elkezdődött, és a vállalat a bolt felállításán kívül a közvetlen környezetébe fákat és cserjéket is ültet, továbbá felújítja a járdaburkolatot. A kocsikat szikladarabok kihelyezésével igyekeznek távol tartani a természetes környezettől, amibe egyébként a bolt is beleillik fahatású borításával, amit növényekkel futtatnak be. A zöldítést márciusban fogják elvégezni, amikor már engedi az időjárás. Az Auchan Go ESG hatását a fizikális blokk mellőzésével és energiatakarékos megoldásokkal is igyekeznek minimalizálni.

A hazánkban újdonságnak számító bolti modell három fő célcsoportra koncentrál, és nekik, illetve a jogszabályi elvárásoknak megfelelően alakítja ki a kínálatot. A parkot és a játszóteret használó családosoknak elsősorban gyerekeknek szánt harapnivalót, kekszeket és frissítőket kínálnak, a sportolóknak izotóniás italokat és energiaszeleteket, a közelben lakóknak pedig alapvető élelmiszereket.

Természetesen az ételintoleranciával küzdőknek is találnak termékeket a választékban.  Alkoholt és korhatárhoz kötött árucikkeket viszont nem árulnak majd, de a kedvelt sajátmárkás termékek itt is megjelennek, ami plusz értéket és exkluzivitást ad az értékesítési pontnak.

„Ez az új formátum az Auchan Magyarország számára is egy pilot, amit majd több helyszínen is ki akarunk próbálni. Ezzel a megoldással az Auchan lesz Magyarországon az egyedüli kereskedelmi lánc, aminek egyszerre lesz a legkisebb (18 nm) és legnagyobb (Dunakeszi Auchan 15000 nm) értékesítési pontja az országban. Ez is mutatja, hogy minden vásárlási helyzetre kínálunk megoldást, nyitottak vagyunk az innovatív és vásárlói értéket adó, új formátumokra és igyekszünk minden igényt kiszolgálni. A koncepció második lépésében e-com átvételi ponttal is tervezzük bővíteni az új üzletünket a többcsatornás modell értelmében” – mondta el Nagy Attila, az Auchan Magyarország értékesítési igazgatója.

Az Auchan Go az albertfalvai Auchan hipermarket támogatásával fog működni, és várhatóan február végén nyit meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Balogh Petya: A kínai DeepSeek semennyire nem veszélyes, sőt, egy demokratikusabb irányba viszi az AI-fejlesztést
Az olcsó kínai AI megjelenése megrengette az amerikai tőzsdét. Balogh Petya szerint azonban ennél jobb nem is történhetett volna. Lehet, hogy a nagy amerikai techcégek, amelyek ezért a monopóliumért versenyeztek, most veszítettek, de a világ mindenképpen nyert.


Komoly pánikot váltott ki Amerikában, hogy egy kínai cég olyan mesterséges intelligenciával állt elő, amelyik töredékáron készült, és mégis hasonló teljesítményt nyújt, mint a ChatGPT. A DeepSeek mindössze 5,6 millió dollárba került. A hírre az amerikai tőzsde a történelem egyik legnagyobb részvényzuhanásával reagált. A mesterséges intelligenciákhoz drága chipeket gyártó NVidia egyetlen nap alatt 600 milliárd dollárt veszített az értékéből. Ez 17%-os esés, igaz, az első pánik után másnap 8%-ot erősödtek a cég részvényei.

De a DeepSeek rávilágított arra, mennyire törékeny az amerikai óriáscégek előnye Kínával szemben a mesterséges intelligencia terén.

Donald Trump úgy reagált, végsősoron jó dolog történt, mert hosszabb távon olcsóbban lehet majd fejleszteni. Hogyan lehet, hogy ilyen olcsón ki tudott jönni a DeepSeek, és ez az esemény milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia fejlesztésére? A kérdéseinkre Balogh Petya válaszolt, aki az STRT Holding Nyrt igazgatósági elnöke, és befektetéseik mellett csapatával tavaly több ezer cégvezetőnek tartott oktatást az AI fejlődéséről és várható üzleti hatásairól. Kiderült, őt kifejezetten feldobták az új fejlemények.

– Örülünk, és miért örülünk?

– Azért, mert az egyik nagy dilemmája a technológiának az utóbbi évtizedekben, hogy több olyan technológia volt, ami nagyon nyitottnak, nagyon szabadnak és demokratizálónak indult, és végül egy-egy monopólium rátelepedett. Maga a webes böngészés és információszerzés is szabadnak indult, hiszen bárki tud weboldalt csinálni, de aztán kiderült, ahhoz, hogy bárkinek a weboldalát megtaláljuk, csak egy darab játékos lett a Google, akin keresztül ezt hatékonyan és jól lehetett megoldani.

Úgyhogy végül is a webet a Google monopóliumba tudta ezzel hajtani, és a webes kereséseknek, hirdetéseknek ő lett a vámszedője. És most már ott tartunk, hogy akár a tranzakció értékének a negyede, ötöde hirdetési költség formájában ennél a vámszedőnél landol.

Ugyanígy a social médiában a Meta, azaz a Facebook anyacége, az Instagram és más platformok révén szintén monopóliumot alakított ki, és most arra törekszik, hogy a TikTokot is megszerezze, ezzel tovább erősítve pozícióját. Tehát egy szabadnak, nyitottnak indult technológiából végül monopólium lett. A mesterséges intelligencia kapcsán ez azért veszélyes, akárcsak a Google kapcsán, hogy aki a tudáshoz való hozzáférést vezérli, annak nemcsak brutális gazdasági, hanem hihetetlen politikai befolyásoló ereje is lesz. Nem véletlen, hogy amikor Trump először nyert, akkor azt egyértelműen egy, a Facebookot ügyesen használó csapatnak, a Cambridge Analyticának köszönhette jelentős mértékben, mert a Facebookot, mint manipulatív eszközt a politikai célokra fegyverként bevetve tudtak a szavazókra hatni.

Ha ugyanez történik a mesterséges intelligenciában, akkor lesz egy cég, amely eldöntheti, hogy egy-egy kérdésben mit tudjon az egész emberiség.

És akkor jön egy kis kínai játékos, aki pedig megmutatja, hogy több nagyságrenddel olcsóbban közel olyan színvonalat tud előállítani. És nem elég, hogy megcsinálja ezt, és árban versenyezne vele, hanem a teljes fejlesztését, az összes programkódot, a teljes adatbázist, a létrejövő mesterséges intelligenciát mindenestől bedobja a közösbe.

– Ez neki miért jó?

– Érdekes, hogy nem ők kezdték ezt a játékot, hanem nyílt forráskódú fejlesztésben is sokan kísérletezgettek, hogy tudnak-e valami hasonlót csinálni, mint a ChatGPT, de a legnagyobb játékos az utóbbi években ebben a Meta lett, a Facebook anyacége. A cég még nem tudja, hogyan fog üzleti hasznot húzni, de azt tudja, hogy nem szeretné, ha a három nagy monopóliumból valaki más nyerje meg a versenyt. Ezért egy Llama nevű modellt tett elérhetővé, amely szintén ingyenesen hozzáférhető.

Ez egyfajta válasz volt a nagy monopóliumokra: egy esély arra, hogy a piac demokratizálódjon.

Most a kínaiak rájöttek arra, hogy mindabból a kutatási eredményből, amit az emberiség az utóbbi években a témában felhalmozott, hogyan lehet nagyon olcsón, nagyon könnyen, közel olyan szintű mesterséges intelligenciát előállítani, mint egy évvel ezelőtt a csúcstechnológia volt. És ez nekik kevesebb, mint 6 millió dollárba került, és egy kis csapattal csinálták meg, ráadásul egy kis kutatócsapattal. Innentől ez továbbfejleszthető, újra tréningezhető.

Pár millió dollárnyi energiát elégetve egy szerverteremben, a kommunista propagandát kiszedve, bárki tud csinálni egy saját változatot, mert ott van hozzá minden készen.

És ami még izgalmasabb, hogy amennyiben valaki erre építve egy új dolgot akar fejleszteni, akkor már ingyen elérhető ez a lépcső, és innen már csak a következő lépésre kell költeni. Azaz hirtelen a nyílt forráskódú, a mindenki által hozzáférhető, mindenki által ingyen használható technológia, ha nem is leelőzte, de majdnem utolérte a csúcstechnológiát.

– Ez nagyon szépen hangzik, hogy innentől kezdve bárki a saját képére és hasonlatosságára szabva újabb és újabb AI-okat tud létrehozni. Na, de ezt mégiscsak egy nem éppen baráti hatalom fejlesztette ki. Biztos, hogy nem veszélytelen ránk nézve, hogy ez az AI Kínából jön?

– Szerintem semennyire nem veszélyes. Nyilván a DeepSeek-ként elérhető modellben vannak olyan témák, amik a kínai központi narratívát tartalmazzák, és ha csak egy olcsó konkurenciája lenne a ChatGPT-nek, ha nem adtak volna ki semmit nyílt forráskódra, akkor ez egy olcsóbb, csak éppen egy másik ország aktuális narratíváját közvetítő modell lenne, amiben lehetne egyfajta társadalmi, kulturális, politikai veszély. De igazából mindegyik nagy nyelvi modell tud eszköz lenni arra, hogy valakinek a narratíváját közvetítse.

Úgyhogy a demokratikusabb világ irányába mind üzleti, mind társadalmi oldalról nem az vezet, hogy egy olyan modell nyerjen, aminek az értékeivel jobban egyetértek, hanem az, hogy ebből egy sokszereplős piac jöjjön létre, amiben sokféle modell van, és kialakul a modellek között egy verseny, mert ingyen elérhető most már nagyon sokféle modell.

Ennek adott egy újabb lökést most a DeepSeek is, de ez egyben azt is jelenti, hogy nagyon hamar fog valaki csinálni majd egy ugyanilyen tudású, szintén ingyenes, akár ingyen hozzáférhető, de a kínai helyett például egy európai narratívát közvetítő modellt. És igazából ez benne a jó. A társadalom érdeke nem abban van, hogy az amerikai vagy a kínai narratívát hordozó modell győzzön, hanem hogy nagyon sokféle modell legyen, és legyen köztük verseny.

– Nagyon sok esetben tetten értük azt, hogy a kínaiak elég kreatívan értelmezik a licencjogot. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a DeepSeek teljesen originális fejlesztés, és nem részben ipari kémkedés eredménye?

– A mesterséges intelligencia területén az az izgalmas, hogy nagyon felgyorsultak az események, de a technológia nagyja bárki által elérhető tudományos publikációkban zajlik. A szédítő gyorsaságról tavaly nyáron volt egy személyes élményem: kijött egy új kutatási publikáció, ami újfajta algoritmust javasolt arra, hogy hogyan lehetne hatékonyabban képeket generálni. Majd pár nappal később megjelent a forráskód, ami ezt megvalósította, szintén ingyen hozzáférhetően, mert valaki ezt elolvasta és implementálta, ezután megint csak pár nappal később már le lehetett tölteni egy olyan ingyenes, közösség által fejlesztett szoftvert, ami ezt tudta, és pár héttel később pedig a fizetős szoftverekbe is beépült ez az új megoldás. Talán az OpenAI az egyetlen, aki a nevével ellentétben szinte semmit nem publikál, vagy nagyon keveset csak. A 60-as években az Intel, akkori nevén Fairchild Semiconductor marketingvezetője megfigyelte, hogy kétévente duplázódik az ugyanannyi dollárért eladott tranzisztoroknak a száma. Kétévente tudnak mindig duplázni és újra duplázni. Akkor 100 tranzisztor volt nagyjából egy mikrochipben. Gordon Moore volt ez az ember, és róla nevezték el Moore törvényét. Ha ez a jóslata akkor igaz, akkor most, mivel 60 év alatt 30-szor duplázott a technológia, a 100 darab tranzisztorból mára körülbelül 100 milliárdnak kellene lennie.

És így is lett, ha bemegyünk az almás boltba, akkor a 134 milliárd tranzisztorral rendelkező M2 Ultra processzoros Macintosh-t haza tudjuk vinni.

Az AI viszont, ahogy én is kutattam, nem ezen a pályán fejlődik, hanem ennél meredekebb a gyorsulás üteme. Összegyűjtöttem az ezzel kapcsolatos kutatásokat és eredményeket, amiből az rajzolódott ki, hogy a főbb hajtóerejei a mesterséges intelligencia fejlődésének oda mutatnak, hogy jelenleg nagyjából évi 26-szoros az a tempó, ahogy fejlődik.

Azaz évente tudunk olyat, hogy ugyanazt a szintet huszonhatod áron érhetjük el, vagy 26-szor pontosabbat tudunk létrehozni ugyanannyi pénzért. Ez kétéves távon 650-szeres fejlődés, ami eddig soha nem látott tempó az emberiség történelmében.

És ez alapján én azt számolgattam, hogy ha valaki a ChatGPT négyesnek az egy-másfél évvel, majdnem két évvel ezelőtti színvonalát most valaki a kutatási költség huszadáért, huszonötödéért, tehát pontosan olyasmi összegért tudja megvalósítani, mint amennyibe a DeepSeek került, az nagyjából ezen a trendvonalon van rajta. Azaz van-e egy brutális, felfoghatatlan, emberi aggyal beláthatatlan fejlődési tempó, és az, hogy a DeepSeek 6 millió dollárból megcsinálta azt a modellt, ami körülbelül az egy évvel ezelőtti ChatGPT-vel pariban van nagyjából, az pont ennek a brutális fejlődésnek a visszaigazolása.

– De ha innen nézzük, hogy az új kínai AI rajta van ezen a vonalon, akkor valójában nem volt akkora meglepetés, hiszen csak egy korábbi modellel jött ki, ami pontosan ennek megfelelően olcsóbb. Akkor viszont nem értem ezt a nagy tőzsdei pánikot.

– Az ad okot pánikra, az a nagy kérdés merült fel, hogy amit készítenek 5 milliárd dollárból, annak egy éven belül az értéke a huszada lesz. Ez a dilemmája annak a típusú kutatásnak, amit az OpenAI is végez, meg a Google, vagy az Anthropic is.

Ezeket a nagy nyelvi modelleket ennyire drágán fejleszteni fontos és jó cél, csak sosem fog anyagilag megtérülni. Amiért a befektetők ennyi pénzt fektettek ezekbe az alapkutatásokat végző cégekbe, az az a hit volt, hogy a hármójuk közül valamelyik ezt meg fogja nyerni, és monopóliumként ez majd sokszorosan megtérül. De amit a DeepSeek példája mutat, az pontosan az, hogy a tavalyi eredményt újra szinte fillérekért el lehet érni.

Azonban, ha évről évre drasztikusan csökken a belépési küszöb, hogy valaki ugyanezzel foglalkozzon, akkor nem lesz monopólium, és az nem tudja kirabolni az emberiséget, akkor nem tud az OpenAI-ba, vagy a Microsoftba, vagy a Google-be, vagy az Anthropicba fektetett sok milliárd dollár sokszorosan megtérülni. És ez okozta az ijedtséget, hogy ezek a típusú befektetések, amit az alapmodell fejlesztésére fordítanak, valószínűleg sohasem fognak megtérülni. Viszont voltak olyan cégek, amiknek nem esett a részvényárfolyama. Ezek azok voltak, amelyek nem ezzel a típusú alapkutatással foglalkoznak, hanem csak használják a mesterséges intelligenciát.

Egy olyan cég, ami a mesterséges intelligenciát használva szolgáltatást fejleszt egy iparág számára, annak ez a legjobb dolog, ami történhet, hogy hirtelen a költségei, amiből az adott piaci szolgáltatását nyújtani tudja, leesett a huszadára, vagy századára, és le fog majd újra esni, és újra.

És ez azt jelenti, hogy valószínűleg a mesterséges intelligencia körül a nagy megtérülés nem az alapmodellek fejlesztésében lesz, hanem a mesterséges intelligencia modellek ipari, vagy kereskedelmi hasznosításában, azaz a megoldások készítésében.

– Én szőrösszívű kapitalistaként valóban kivonnám a pénzemet az alapkutatásból, viszont ennek az lenne a következménye, hogy lelassul vagy leáll maga a fejlesztés, nem lesznek újabb modellek.

– Igen, és nem. Biztos, hogy emiatt lesz tőkekivonás ezekből a nagyon nagy alapkutató cégekből. A másik oldalról viszont van egy Hugging Face nevű gyűjtőoldal, ahol mesterséges intelligencia modelleket lehet publikálni ingyen. Az a különlegessége ennek az oldalnak, hogy ma már több mint egymillió különböző mesterséges intelligencia modell érhető el ott ingyen, publikusan a közösségbe bedobva, és több mint 3 millió fejlesztő van ebben a közösségben, akik mesterséges intelligencia fejlesztéssel foglalkoznak valamilyen szinten. Tehát nem fog ettől leállni a folyamatos fejlődés, mert már nem néhány szakember, szűk kis csoportokban, elszigetelten viszi előre ezt a tudományágat, hanem nagyon széles fejlesztőbázisa lett, rengeteg ebbe beletanuló szakértővel, akik együtt hozzák az innovációkat és áttöréseket.

Valószínűleg, ha a három nagy játékos visszavesz a fejlesztési tempóból, és kevesebb pénzből gazdálkodva fejleszt újabb és újabb modelleket, akkor is brutális tempóban fog fejlődni ez a terület, de egy sokkal kiegyensúlyozottabb irányban.

Például az Nvidia részvényei azért estek, mert rájöttek a befektetők is, hogy ha nem fog tízmilliárdokat költeni a Google évente AI-hardverek beszerzésére, akkor az a pénz nem fog beáramlani az Nvidiához, így hosszú távon nem tudja azt a profitabilitást, bevételszintet az Nvidia biztosítani. Mert a másik nagy csavar a sztoriban az, hogy a kínaiak azért tudták 6 millió dollárból megoldani a saját fejlesztésüket, mert az amerikaiak blokkolták, hogy a legkorszerűbb chiptechnológiához hozzáférhessenek Kínában, ezért kénytelenek voltak a számukra elérhető, kevésbé fejlett technológiát használva dolgozni.

– Hogy állunk az AI karbonlábnyomával? Bizonyos hírek szerint a legnagyobb környezetterhelést jelenleg ez az iparág okozza.

– Ez nem igaz. A ChatGPT elkér tőlünk 4-5 dollárt 1 millió szótagnyi gondolkodásért. Azért egymillió szótagnyi gondolkodás az sok, tehát azt be lehet látni, hogy annyit olvasni vagy írni, vagy végiggondolni, az nagyon sok gondolkodás, és az pár dollárba kerül. Ez a bizonyos 26-szoros fejlődési tempó, ebben az is benne van, hogy ugyanazt a szintű gépi gondolkodást, amit egy évvel ezelőtt egy dollárnyi energiából tudtunk megcsinálni, azt mostanra kb. a tizedéből. Tehát van egy drasztikus csökkenése az egy egységnyi gondolkodásra eső energiaköltségnek. Az tény, hogy nagyon sok cég rengeteg üzleti alkalmazásban és nagyon sok gondolkodást használ, és ezek nagyon központosítottan, néhány adatközpontban jelentkeznek, és nem mindenkinek otthon a saját számítógépén.

Azaz az energiafelvétel is pontszerűen, központosítottan történik jelenleg. De ez elosztva több százmillió végfelhasználóra, ha mindenki emiatt fél wattal többet fogyasztana a saját háztartásában, mert helyben futtatná ezeket a programokat, észre sem vennénk a teljes energiafelhasználásban ennyi többletet.

Számokra fordítva: az OpenAI néhány százmillió dollárt költ áramra évente, így alig egy ezrelékét használja az Egyesült Államok összes energiafelhasználásának, valószínűleg a teljes AI iparág is kevesebb, mint egy százalékát összesen, miközben a bitcoin globális működése a teljes amerikai fogyasztáshoz képest 2,5-4 százalékot. Az AI rengeteg közvetlen hasznot hajt, többszázmillió embernek segítve naponta, míg a másikkal csak spekulálni lehet. Abba is gondoljunk bele, hogy ha egy emberrel gondolkodtatnánk egymillió szótagnyit, akkor több hétig kellene őt etetni, itatni, energiával ellátni, kiszolgálni az igényeit, feldolgozott élelmiszert az asztalára tenni. Könnyen belátható, hogy csak ez nagyságrendekkel több, mint pár dollár. Ilyen szempontból az egységnyi elvégzett munkára vetített lábnyom messze tört része minden másnak, ráadásul több gondolkodást tud az emberiség végezni, mint korábban. Ráadásul a modellek robbanásszerű fejlődésével, ami akkor is észvesztően gyors marad, ha vissza is vesznek kissé a tempóból, hamarosan eljutunk oda, hogy

minden eszközünkbe, számítógépünkbe, mobiltelefonunkba, hűtőnkbe előbb-utóbb beépül majd az a képesség, hogy helyben tudjon mesterséges intelligenciát futtatni, és így ez az áramfelhasználás sem feltétlenül fog hosszú ideig a nagy adatközpontokban maradni, hanem ennek egyre nagyobb része ki fog kerülni a kliensekhez.

Ilyen körei voltak már a technológiának, amikor hirtelen mindent szerverekre raktunk, aztán meg kiderült, hogy sokkal praktikusabb egyes programokat helyben futtatni, mert már helyben is tudjuk, hiszen olyan okosak a készülékeink. Tehát nem gondolom, hogy ennek a technológiának hosszú távon brutális kell, hogy legyen az energialábnyoma, pontosan a fejlődési tempója teszi lehetővé azt, hogy ez ne így legyen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
DeepSeek: elillant a nagy amerikai tech-cégek fölénye, de a semmiből felbukkant kínai cég körül is egyre több a kérdőjel
A DeepSeek megjelenése felforgatta a mesterséges intelligencia világát, ugyanakkor egyre többen sejtik mögötte a kínai államot, és az amerikaiak kétségbe vonják azt az állítását, mennyiből és hogyan jutott el idáig.


Úgy fest, a DeepSeek felrobbantotta az ipar eddig biztosnak hitt narratíváját az AI végtelen energia- és erőforrásigényéről, és akár véget is vethet az „AI-hasznosítással” operáló cégek varázsának a Wall Streeten. A befektetések dollármilliárdjait vonzó nagy nevekkel szemben (mint amilyen az OpenAI mellett az Nvidia, az Alphabet, a Microsoft stb.) most megjelent egy új kínai szereplő, és rámutat: egyáltalán nem biztos, hogy az USA meg tudja tartani vezető szerepét a technológia fejlesztésében.

A DeepSeek nagyméretű nyelvi modellje lényegében egy olcsóbb, hatékonyabb ChatGPT, amely a kínaiak állítása szerint az OpenAI költségvetésének töredékéből és sokkal kevesebb (ráadásul elavultabb, exportkorlátozások előtti) Nvidia chippel készült, mint bármelyik vezető chatbot.

„Ez hatalmas földrengés az AI szektorban. Mindenki csak néz, és azt mondja: 'nem gondoltuk volna, hogy ez lehetséges’. Most, hogy mégis az, át kell gondolnunk mindent, amit eddig terveztünk” – vallotta be a CNN-nek Gil Luria, a D.A. Davidson befektetési csoport technológiai kutatási vezetője.

Ugyancsak kellemetlen pillanat ez a Trump-adminisztráció számára, hiszen az új elnök gyakorlatilag napokkal a DeepSeek megjelenése előtt jelentett be félbillió dolláros magánszektorból származó amerikai befektetést olyan adatközpontok építésére, amelyekkel az Egyesült Államok megőrizhetné vezető szerepét az AI fejlesztésében. Talán még az USA kormányzatánál is rosszabbul érintheti a kínai nyelvi modell megjelenése az AI-chip szállító Nvidiát, hiszen történelmi veszteséget szenvedett el, miután a részvényeinek értéke a DeepSeek hatására egy nap alatt 17 százalékot, körülbelül 600 milliárd dollárt zuhant.

Forrás: Nvidia

Az Nvidia eddig az AI-forradalom legnagyobb nyertese volt: háromtrillió dolláros vállalattá vált, de ha a kínaiak valóban képesek voltak ChatGPT-szintű modellt alkotni tizedannyi (vagy kevesebb), korábbi generációs processzorral, akkor lehet, hogy az ügyfelei nem fognak a jövőben annyi chipet vásárolni, amennyit a cég remélt. Bár teljesen kizárt, hogy az Nvidia emiatt feltenné a kezét (nincs is rá oka, hiszen a nyelvi modelleken túl önvezető, robotikai és más AI technológiák egész sorához szállít hardvereket), azért elismerte: a DeepSeek modellje „kiváló AI-fejlesztés”, amely „jól illusztrálja, hogy hogyan lehet új modelleket létrehozni”.

A DeepSeek megjelenése tehát arra kényszerítette a befektetőket, hogy átgondolják az AI-ipar jelenlegi és jövőben várható helyzetét.

Az eddigi narratíva szerint az AI fejlesztéséhez folyamatosan növelni kell a számítási kapacitást, de a kínai AI megjelenése „egyértelművé teszi, hogy az adatközpontok nagy mértékű skálázása aligha lesz gazdaságilag kifizetődő” – mondta Luria.

Ugyanakkor a Szeretlek Magyarországnak nyilatkozó Balogh Petya szerint a DeepSeek létezése jó hír, mert demokratikusabb irányba viszi az AI-fejlesztést. Az AI fejlődéséről és várható üzleti hatásairól cégvezetői oktatást is szervező üzletember szerint a kínai nyelvi modellnek köszönhetően nem fog monopol helyzetbe kerülni maroknyi amerikai cég – ahogy az történt az online keresés (Google) vagy éppen a közösségi média esetében (Facebook).

Ha az USA nagytőkés technológiai vállalkozásainak nem is, az AI demokratizálódásának valóban jót tesz, hogy piacra lépett egy sokkal olcsóbban előállított, forráskódját ingyen megosztó alkalmazás. Azt azonban az amerikaiak vitatják, hogy a Deepseek tényleg csak egy kicsi kínai startup lenne, amely mindössze 5,6 millió dollárból létrehozta azt, amit nekik csak sok milliárd dollárból sikerült.

Több amerikai cég is bedobta: adatot lophatott a DeepSeek

A Microsoft és az OpenAI vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy egy, a kínai DeepSeek startuphoz köthető csoport jogosulatlanul szerzett-e adatokat az OpenAI technológiájából – értesült a Bloomberg. A Microsoft biztonsági szakértői azt állítják, már tavaly ősszel észlelték, hogy valakik nagy mennyiségű adathoz juthattak az OpenAI alkalmazásprogramozási felületén keresztül, ami az OpenAI szolgáltatásainak fő hozzáférési pontja a szoftverfejlesztők és ügyfelek számára.

A Microsoft – amely az OpenAI legnagyobb befektetője – állítólag azonnal jelezte a gyanús tevékenységet a cégnek, és az eset már akkor komoly aggodalmat keltett az amerikai technológiai szektorban.

David Sacks, a Fehér Ház mesterséges intelligenciáért és kriptovalutákért felelős szakértője a Fox Newsnak adott interjúban azt mondta, valóban „lehetséges”, hogy a DeepSeek amerikai szellemi tulajdont lopott. „Jelentős bizonyítékok utalnak arra, hogy a DeepSeek lényegében kinyerte az OpenAI modelljeiből a tudást” - fogalmazott.

A mesterséges intelligencia iparban elterjedt gyakorlat az ún. „desztillálás”, ami lehetővé teszi egy meglévő modellből származtatott, hatékonyabb rendszer kialakítását. Ez általában teljesen legális folyamat – egészen addig, amíg nem egy cég zárt, védett technológia adatait használják fel, mert az már komoly jogi problémákat vethet fel. A OpenAI felhasználási feltételei világosan kimondják, hogy az általuk generált adatokat tilos felhasználni versenytárs technológia létrehozására. Persze, hogy a Deepseek esetében mindez ténylegesen megtörtént-e, arra egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték.

„Tudjuk, hogy a Kínai Népköztársaságban aktívan dolgoznak azon, hogy lemásolják a fejlett amerikai AI-modelleket” – nyilatkozta Liz Bourgeois, az OpenAI szóvivője a The New York Timesnak. „Jelenleg vizsgáljuk, hogy a DeepSeek jogosulatlanul használta-e fel a modelljeinket, és ha több információval rendelkezünk, megosztjuk azt.”

Nem is egy kicsi cég?

A Deepseek megjelenése azért robbant ekkorát, mert ha igaz, amit állítanak, akkor az eddig gondoltnál nagyságrendekkel kevesebből is elő lehet állítani mesterséges intelligenciát, nincs szükség óriási mennyiségű fejlett chipre, különleges videókártyákra, hatalmas adatközpontokra. Azt állítják, erre egy kicsi startup is képes lehet.

A 2019-ben alapított Deepseek mögött egy Liang Wenfeng nevű üzletember és a High-Flyer Quant nevű hedge fund áll. Liang Wenfeng szerint a DeepSeek működése radikálisan eltér a nagyobb tech-cégekétől: míg például az Alibaba több százezer alkalmazottat foglalkoztat, ők egy kutatóintézetre hasonlítanak, amelyet főként frissen végzett egyetemisták és doktorandusz hallgatók alkotnak. Liang szerint a hagyományos tech-mamutok „nem biztos, hogy alkalmasak a jövő AI-iparának formálására” a magas költségek és merev szervezeti struktúrák miatt.

Ugyanakkor a Forbes arról ír, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a DeepSeek tényleg annyira kicsi, amekkorának láttatni próbálja magát. Egyes források szerint

egy hatalmas hardverfarmot építettek, amiben legalább 10 ezer, de akár 50 ezer Nvidia Tensor A-100 grafikus kártya is dolgozhat. Ez pedig több százmillió dollárba kerül.

Az is furcsa, hogy a cégnek nincsenek kereskedelmi tervei, látszólag nem érdeklik őket a bevételek. Az amerikaiak szerint mindez arra utal, hogy a vállalkozás mögött valójában a kínai állam állhat, amely így próbál globális pozíciókat elfoglalni a mesterséges intelligencia-elsőségért folyó versenyben.

Lopás nélkül nincs is AI?

Persze az is lehet, hogy mindez csak egy kommunikációs ellencsapás az amerikai techcégek részéről, ráadásul az ő esetükben sem egyértelmű, hogy jogilag tiszta megoldásokkal képezték ki saját modelljeiket.

Az OpenAI például több tucatnyi perrel néz szembe, amelyekben azzal vádolják, hogy szabálytalanul használt fel jogvédett internetes tartalmakat a modelljei kiképzéséhez.

A The New York Times is pert indított az OpenAI és partnere, a Microsoft ellen, mivel állításuk szerint cikkeik millióit használták fel a chatbot képzésére, ami a hírforrások konkurenciájává válhat.

Egy nemrég készült jelentés ráadásul arra is rámutatott, hogy az OpenAI YouTube-videók hanganyagaiból szintén leiratot készített, hogy aztán az AI-modelljei továbbfejlesztésére használja fel. Belső levelezések szerint a vezetők tudták, hogy ez szembe mehet a YouTube irányelveivel, ennek ellenére, egy belső csapat – amelynek tagja volt Greg Brockman, az OpenAI elnöke is – több mint egymillió órányi YouTube-videót dolgozhatott fel, hogy aztán a szöveges adatokat a GPT-4 modellbe töltse és ezzel alaposan felhúzza annak tudásbázisát.

Az OpenAI vezérei: Greg Brockman (balra) és Sam Altman. Fotók: Wikipedia

A OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman korábban elismerte, hogy a fejlett mesterséges intelligencia modellek betanításához szerzői jogvédelem alatt álló anyagokra van szükség, és kijelentette, hogy enélkül lehetetlen lenne ilyen rendszereket fejleszteni. A kijelentés azonnal felháborodást váltott ki a közösségi médiában, és most vissza is hullik a vállalat fejére:

miközben ők azt kommunikálják, hogy a DeepSeek akár el is lophatta az adataikat, egyre többen vádolják őket képmutatással.

Egy Bluesky-felhasználó így fogalmazott: „nevetséges, hogy az OpenAI, amely minden kérdés nélkül falta fel az adatainkat, most ujjal mutogat a DeepSeekre, amiért pontosan ugyanezt csinálja”. Ed Zitron AI-kritikus pedig így kommentálta az ügyet: „elnézést, de nem bírom abbahagyni a röhögést. Az OpenAI, a vállalat, amely gyakorlatilag az egész internet ellopására épült, most azért panaszkodik, mert a DeepSeek esetleg a ChatGPT válaszaiból tanult.”

Újabb AI-modellek jönnek, a cél az AGI

Miközben mindenki a DeepSeek sikerére és az amerikai AI-cégek befeszülésére figyelt, az Alibaba is bejelentett egy új mesterséges intelligencia modellt, a Qwen 2.5-Max-ot. A kínai tech-óriás szerint az új modell „szinte minden területen felülmúlja a GPT-4o-t, a DeepSeek-V3-at és a Llama-3.1-405B-t [a Meta AI-modelljét]” – idézi az Alibaba Cloud hivatalos WeChat-oldalát a Reuters.

A bejelentés időzítése azt mutatja, hogy az Alibaba komoly nyomást érez a hazai versenytársak részéről, és valószínűleg így volt ezzel a TikTok anyavállalata, a ByteDance is, amikor két nappal a DeepSeek-R1 január 20-i megjelenése után közölte: frissítette saját AI-modelljét, amely szerintük szintén felülmúlja az OpenAI által kifejlesztett terméket. Ezt az állítást igazolták is egy AIME benchmark teszttel, ami azt méri, hogy egy mesterséges intelligencia modell mennyire érti az összetett utasításokat és hogyan reagál rájuk.

Mindez arra utal, hogy bármi is az igazság a DeepSeekről, Amerika komoly versenytársakkal nézhet szembe.


Link másolása
KÖVESS MINKET: