hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A magyarok dobják el a legtöbb italcsomagolást Európában, pedig akár 80 százalékkal is csökkenthetnénk ezt a mennyiséget

A betétdíjas rendszerre való átállással töredékére esne vissza a hulladék mennyisége, és spórolhatunk is vele.
Fotó: Humusz Szövetség - szmo.hu
2021. július 19.


Link másolása

hirdetés

A műanyagszennyezés negatív következményeivel mindannyian együtt élünk:

Jelenleg a világ óceánjait több mint 150 millió tonna műanyaghulladék szennyezi, ráadásul az összes tengeri hulladék közel fele egyszer használatos műanyag, többek között palackok és kupakok.

Az Európai Unió számos intézkedést vezetett be a körforgásos gazdaságra való áttérés és a műanyagszennyezés visszaszorítása érdekében.

A Humusz Szövetség most több környezetvédelmi civil szervezet és szakértő által összeállított állásfoglalással kívánja felhívni a figyelmet az italcsomagolásokkal kapcsolatos hazai szabályozás hiányosságaira, továbbá szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene az újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni.

A betétdíjas rendszer az út az eredményes újrahasznosításhoz

Az uniós célszámok eléréséhez a tagállamok többek között betétdíjas rendszert alakíthatnak ki.

Azokban az európai országokban, ahol a betétdíjas rendszert már alkalmazzák az egyutas italcsomagolásokra, 85 százalék feletti újrahasznosítási arányt érnek el. A visszaváltás kitűnő eszköze a műanyagszennyezés visszaszorításának is: akár 40 százalékkal csökkentheti az óceánokba kerülő műanyaghulladék mennyiségét.

A Reloop 2021-ben publikált adatai szerint 27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egyszer használatos italcsomagolás-hulladék egy főre jutó mennyisége. Ez a mennyiség 2019-re tovább nőtt, ami összesen mintegy 2 milliárd eldobott PET-, alumínium-, és üveg italcsomagolásnak felelnek meg.

hirdetés
A statisztika alapján egy fő évente átlagosan 211 darab ilyen csomagolást dob el. Ha azonban bevezetnénk egy hatékony betétdíjas rendszert, ez mindössze 35 darabra csökkenhetne, az italcsomagolások terén tehát nem kevesebb, mint 83 százalékkal tudnánk visszaszorítani a szemetelést.

Az éves szinten eldobott 1,1 milliárd PET-palackból így mindössze 176 millió maradna, az alumínium italcsomagolási hulladék 700 millió darabról kevesebb mint 150 millióra, a kidobott üvegpalackok száma pedig 67 millióról 16,5 millió darabra csökkenne.

A körforgásos gazdaságra való átálláshoz azonban nem csak az egyutas csomagolások kapcsán lenne kiemelten fontos visszaváltási szabályozást kiadni: mihamarabb rendelkezni kellene az újrahasználatot előtérbe helyező betétdíjas, többutas, újratölthető csomagolásokról is mind uniós, mind országos szinten – olvasható a Humusz Szövetség honlapján is megjelent állásfoglalásban.

Akár 80 százalékkal is csökkenthető a környezetterhelés!

A betétdíjas – többutas, azaz újratöltéssel járó – rendszer kiterjesztése mellett gazdasági és környezeti érvek is szólnak.

A Zero Waste Europe 2020-as kutatása alapján az újrahasználható üvegpalackokhoz 70 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás kötődik, mint a műanyag palackokhoz (PET).

Egy 2020-as hazai kutatás eredménye pedig azt mutatta: borospalackok esetében a visszagyűjtési arány csupán 10 százalékkal való növelése is jelentős károsanyagkibocsátás-csökkenéssel jár, ezáltal nagymértékben csökkenti a fajlagos környezetterhelést. Sőt, az egyutas palackokhoz képest akár 80 százalékos környezetterhelési csökkenés is elérhető.

Több betétdíjas rendszer is létezik

Meg kell különböztetni az ún. egyutas (egyszer használatos) és többutas (újratöltésre kerülő) italcsomagolásokhoz kapcsolódó rendszereket.

Mindkét rendszernek központi eleme a betétdíj, azaz az adott termék árával együtt felszámított, annak visszaváltásakor a forgalmazónak, illetve visszaváltójának maradéktalanul visszafizetett díj. Célja, hogy a vásárlót anyagilag is ösztönözze a termék csomagolásának visszavitelére.

Az egyutas rendszer esetében így a csomagolás újrafeldolgozásra kerül, a többutas rendszernél pedig a palackok is újratölthetőek lesznek.

A PET-palackok újrafeldolgozása is hatékonyabb

A kötelező egyutas italcsomagolás-visszaváltás esetében a műanyag palackokat, fémdobozokat újra feldolgozzák. E rendszer előnye, hogy a begyűjtött csomagolás (tehát a szelektív hulladék) nagyobb tisztaságú, mivel ebben az esetben más típusú csomagolási hulladékkal nem keveredik (a lakossági szelektív gyűjtéssel, ahol a palackok egyéb, sokszor szennyezett műanyagtermékekkel is keverednek).

Többutas csomagolás esetében a palackot visszaváltás után újratöltik. Előnye, hogy a visszaváltás eredményeként kevesebb csomagolóeszközt kell gyártani, hiszen visszavétel után azok megfelelő kezelés, majd töltőüzembe szállítást követően ismét használhatóak. Mindez a környezet igénybevételét, a nyersanyagok kitermelését csökkenti, a környezeti előnyök pedig bizonyítottan nőnek a visszaforgatás számával.

A szervezetek ajánlásai egy hatékony betétdíjas rendszer kialakításához

A Humusz Szövetség az ügyben az alábbi állásfoglalást jelentette meg:

"Üdvözöljük a visszaváltási rendszerek hazai bevezetését, azonban elengedhetetlen, hogy az egyutas csomagolásokkal szemben előtérbe kerüljenek az újratölthető többutas csomagolások. Az újrahasználat megfelelő támogatása érdekében az állami döntéshozóktól, a szabályozáson dolgozó szakemberektől a következőket kérjük:

Szükségesnek tartjuk az italcsomagolásokra vonatkozó kötelező újrahasználati célszámok bevezetését.

Javasoljuk a környezetvédelmi termékdíj ökomodulációját.

Javasoljuk a betétdíjas termék kivételét az áfatörvény és a társasági adózás hatálya alól.

Javasoljuk az újratölthető italpalackok sztenderdizálását.

Javasoljuk regionális mosodák működési feltételeinek megteremtését. Mindennek költségét a környezetvédelmi termékdíjból befolyó bevételek, illetve a jövőben bevezetni tervezett EPR-rendszerekből származó bevételek jelenthetnék.

A csomagolásokon szembetűnően és tisztán kell szerepeljen, hogy az újratölthető-e vagy sem, illetve hogy egyszer használatos csomagolás esetén mi a hulladékkezelés megfelelő módja.

Az állásfoglalás eddigi aláíró szervezetei:

Humusz Szövetség és tagszervezetei: Zöldövezet Társulás Környezetvédelmi Egyesület, GATE Zöld Klub Egyesület, Gaja Környezetvédő Egyesület, Reflex Környezetvédő Egyesület, Ürömért Egyesület, Zöld Akció Egyesület

Greenpeace Magyarország

Magyar Cserkészszövetség

Felelős Gasztrohős Alapítvány

Reloop Platform"

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Begerjedt szexrobotok támadhatnak a felhasználókra a jövőben a tudósok szerint

A robotok irányítását adott esetben akár a kiberbűnözők is átvehetik.
Fotó: ABC News/YouTube - szmo.hu
2021. szeptember 24.


Link másolása

hirdetés

Korábban már felmerült a probléma, hogy a szexrobotok nem minden esetben adhatnak valódi beleegyezést, ha az emberek rendeltetésszerűen használják őket.

Most azonban a dilemma fordítottja hozta lázba a tudósokat: mi a helyzet, ha a robotok üldözik a vágyaikkal az őket megrendelő embereket, akik nem minden esetben kaphatóak az aktusra? Még az sem kizárt, hogy a begerjedt gépek a jövőben megtámadhatják a felhasználót - írja a Daily Star.

“Felmerül az emberi beleegyezés kérdése is: mi történik, ha a robot kezdeményez együttlétet, amibe az emberi fél nem egyezik bele?” - tette fel a kérdést Dr. David Levy, a Szerelem és szex robotokkal: az ember-robot kapcsolatok evolúciója című könyv szerzője.

A szexrobotok ma már beszélgetni is képesek a tulajdonosaikkal, sőt, saját személyiséget is formálhatnak. A következő évtizedekben még ennél is nagyobb fokú fejlődést láthatunk majd a képességeikben, és a szakértő szerint az sem kizárt, hogy öntudatra ébrednek.

“Ősrégi kérdés, mi történik, ha a robotok az ember ellen fordulnak. Ez már a sci-fi műfaj hajnalán felmerült. Személy szerint nem gondolom, hogy teljesen elrugaszkodott elképzelés lenne” - mondja Dr. Levy.

hirdetés

Az már februárban felmerült, hogy a szexrobotok irányítását adott esetben a kiberbűnözők is átvehetik. A hongkongi ONC ügyvédi iroda a Lexology-ban jelentetett meg cikket azzal kapcsolatban, hogy a szexrobotok épp olyan veszélyt jelenthetnek, mint a mesterséges intelligencia által irányított haditechnológia.

“A modern robotok, köztük a szexbotok meghekkelése még nagyobb előnyökkel járhat a támadó számára, mint ha például a telefonunkat vagy a számítógépünket vonná irányítás alá. A hackerek teljesen átvehetik a kontrollt a robot keze, lába, esetleg egyéb csatolt részei fölött, amik lehetnek például kések vagy hegesztőeszközök is” - írta a szerzők által idézett Dr. Nick Patterson.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

„Törékenynek látszik a Föld az űrből nézve” - Egymilliárd dollárt adományoz Jeff Bezos természetvédelmi projektekre

A világ leggazdagabb embere összesen 10 milliárd dollárt szán a bolygó megmentésére, most kiderült, mire költi az első 1 milliárdot.

Link másolása

hirdetés

Egymillió dollárt ajánlott fel az Amazon alapítója különböző természetvédelmi projektekre - írja a Guardian.

Jeff Bezos júliusban repült az űrbe űrcége, a Blue Origin űrhajójával. Ez volt az első alkalom, hogy a New Shephard embereket szállított a világűrbe, és Bezos is most először repült a Föld felett.

Az utazás nagyon tanulságos volt a világ leggazdagabb embere számára. Elmondása szerint akkor eszmélt rá igazán, hogy milyen törékeny a bolygónk, amikor az űrből nézett le a Földre.

A természet az, ami életben tart minket, és törékeny. Erre emlékeztetett is, amikor júliusban a Blue Originnel az űrben jártam. Hallottam már korábban, hogy máshogy nézel majd a világra, ha az űrből láttad a Földet, de nem voltam felkészülve arra, hogy ez mennyire igaz. Innen, lentről nézve a világ és az atmoszféra hatalmasnak és stabilnak tűnik, de ha az űrből nézel vissza a Földre, az atmoszféra vékonynak, a világ pedig végesnek tűnik. Mindkettő gyönyörű, de törékeny

- fogalmazott Bezos.

Talán ezért is döntött úgy, hogy ő is hozzá akar járulni a bolygó megmentéséhez. Tavaly februárban bejelentette, hogy 200 milliárd dolláros vagyonából 10 milliárdot adományoz 2030-ig olyan projektekre, amelyek a Föld megóvását szolgálják.

hirdetés
Most pedig úgy döntött, hogy ebből az összegből 1 milliárd dollárt olyan területekre költ a Bezos Earth Fund jótékonysági alapon keresztül, amelyek rendkívül fontosak a biológiai sokféleség szempontjából. Ilyen például a Kongói-medence, a trópusi Andok régió és a trópusi Csendes-óceán. A pénzt a védett területek bővítésére, helyreállítására, és az őslakosok, a helyi közösségek élőhelyének védelmére költik.

Bezos szerint ez csak az első lépés a környezetvédelmi alapja három részből álló természetvédelmi stratégiájának, amely az ökoszisztéma helyreállítását és az élelmiszer-rendszer átalakítását is célul tűzte ki.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Paradicsom, bazsalikom, eper: növénytermesztés egy négyzetméteren a lakásban

Ma már bárki megtermelheti a számára elegendő zöldségeket otthon. Noha nem minden zöldség és gyümölcs alkalmas a hidropóniás rendszerben való termesztésre, de azért nagyon sok igen.

Link másolása

hirdetés

A Nébih idén tavasszal készült felmérése szerint a válaszadók harmada egészségesebben igyekszik táplálkozni, tudatosan figyel a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Az elmúlt egy évben nőtt a hidropóniás rendszerek iránti érdeklődés is, a talaj nélküli növénytermesztés ugyanis lehetővé teszi, hogy valaki a panellakásban termessze meg a számára szükséges zöldségeket.

A koronavírus járvány felforgatta a mindennapokat, változtak az emberek étkezési és vásárlási szokásai. Ez derül ki a Nébih idén tavasszal készült Karanténkutatásából, amely szerint tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik táplálkozni, elkezdett figyelni a kalóriabevitelre, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Nem annyira meglepő ennek fényében, hogy megnőtt az érdeklődés a hidropónia, vagyis a talaj nélküli, vízkeringetéses növénytermesztési rendszer iránt.

"A nagyvárosokban élők is egyre nyitottabbak a természetes megoldások felé, egyre többen keresik a lehetőséget arra, hogy saját maguk termeljenek zöldségeket, gyümölcsöket” – mondta a Szeretlek Magyarországnak Rácz Gréta hidropónia szakértő, a Green Drops Farm Kft. alapítója.

Jó megoldás lehet a hidropónia

A hidropónikus rendszerek lényege, hogy a növénytermesztéshez nem szükséges talaj használata, a növények gyökere tápoldattal gazdagított, oxigénben dús vízbe ér, így jutnak hozzá a szükséges tápanyaghoz és oxigénhez, ugyanakkor meg is tisztítják a vizet, ami ezáltal újrafelhasználható.

"A hidropónia rendkívüliségét az adja, hogy bár kizárólag vizet használ, mégis jóval kevesebb vízre van szükség, mint amennyit az öntözéshez használnánk a földben való termesztés során. A hagyományos kerti locsoláshoz képest a hidropóniával drasztikusan, akár 90-95 százalékkal csökkenthető a vízfogyasztás" – mondta Rácz Gréta, aki az utóbbi időben azt tapasztalta, hogy az egészséges életmódra való törekvés, a környezettudatosság előtérbe kerülésével hazánkban is megnőtt az érdeklődés a hidropónia iránt.

hirdetés
A módszer nagy előnye, hogy növényvédőszer-mentesen lehet megtermelni az általunk fogyasztott zöldségeket, nem kell tartani kártevőktől sem, és a termőközeg minősége sem befolyásolja a termést, ami termőföldes termelés esetén viszont nagyon is meghatározó.

Rácz elmondta, a hidropónikus termelés során a magok speciális termőközegben, mezőgazdasági kőzetgyapotban fejlődnek palántákká, ezeket kell aztán a hidropónikus rendszerbe elhelyezni. Ráadásul egy kisebb panellakásban is van lehetőség növénytermesztésre, elég, ha van egy négyzetméternyi szabad terület.

"Mi hidropónikus tornyokat fejlesztünk, amik rendkívül helytakarékosak: a berendezés típusától, a szintek számától függően akár 1 négyzetméteren 50-70, sőt 100 növényt termeszhetünk" – mondta. A rendszer kiépítésének költsége leginkább a háztartás méretétől függ, és attól is, hogy hová szeretnénk helyezni a rendszert: az erkélyre, vagy beltérre, esetleg mozgatható hidropóniára vágyunk-e. Az is befolyásolja az árat, hogy magunk szeretnénk-e kialakítani, vagy már egy kész hidropónikus berendezést veszünk.

A piacon több cég is foglalkozik hidropóniás rendszerek kiépítésével, a Green Dropsnál egy egy szintes berendezés néhány 10 ezer forintos befektetéssel elérhető, ami 10 növény neveléséhez biztosít helyet, a tetején pedig további 20 mikrozöld termelhető.

Ha megfelelő termelési körülményeket biztosítunk, akkor egy rendszer beszerzése után gyakorlatilag egész évben lehet termelni, ehhez viszont fontos, hogy állandó hőmérsékletet tudjunk biztosítani.

Vagyis, aki a melegebb hónapokban az erkélyen „kertészkedik”, annak az őszi lehűléskor érdemes átköltöztetni a rendszert a lakásba.

Noha nem minden zöldség és gyümölcs alkalmas a hidropóniás rendszerben való termesztésre, de azért nagyon sok igen, ilyen például a mángold, a citromfű, a menta, a bazsalikom, az oregano, a rukkola, különböző salátafélék, a paradicsom vagy akár az eper.

Jó alternatíva a mezőgazdasági kisüzemek, nagy volumenű termelők számára is

A klímaváltozás következtében egyre szélsőségesebb időjárás jelentős kihívás elé állítja a mezőgazdasági szereplőket. Számukra is jó alternatíva lehet a hidropónikus rendszerek használata, hiszen így nem kell tartani a kártevőktől, nem kell öntözőrendszert kiépíteni, nem okoz gondot az aszály, a viharok, és egész évben tervezetten és kiszámító módon lehet termelni, ráadásul környezettudatosan és energiahatékonyan.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Autógumikkal teli szeméttelep helyén épülhet környezetbarát zöld város Kuvaitban

Ma már a terület tiszta, miután összegyűjtötték az autógumikat, hogy megkezdődhessen az építkezés. A projekt részét képezik olyan zöld technológiák, amelyek ma a régióban még példátlannak számítanak.
Fotó: euronews/air.tv - szmo.hu
2021. szeptember 24.


Link másolása

hirdetés

Végre felszámolta Kuvait azt a szemétlerakót, ahol 42 millió használt autógumi-abroncs hevert a sivatagban - írja a goodnewsnetwork.

A lerakó helyén zöld, környezetbarát öko-város épülhet a helyiek legnagyobb megkönnyebbülésére, akik eddig a gumiégetés miatt gomolygó füsttől szenvedtek.

A város a fenntarthatóság és a turizmus jegyében épül, és a tervek szerint 25 ezer otthonnak ad majd otthont. Mindez része azoknak a fejlesztési terveknek, amelyekkel a Perzsa-öböl felkészül az olaj utáni világkorszakra.

Első lépésben kitakarították a Salmiya nevű területet, ami a lakosság körében csak “gumihegy” néven volt ismert. Itt kaptak helyet az autógumik annak az egymillió autónak a lenyomataként, amelyek az elmúlt egy évtizedben lepték el Kuvait útjait.

Az EPSCO Globális Kereskedelmi részlege 2021 januárjában nyitott feldolgozóüzemet a gumik számára, ahol feldarabolják, majd lakásokban és játszótereken használatos padló anyagaként hasznosítják újra, végül a környező országokba exportálhatják őket.

hirdetés

A telep helyén a Dél-Saad Al-Abdullah Város kap majd helyet, ami zöld megoldásaival új korszak kezdetét jelenti a közel-keleti ország számára.

“Továbblépünk egy nehéz időszakból, amely óriási környezeti kockázattal járt. Ma már a terület tiszta, miután összegyűjtötték az autógumikat, hogy megkezdődhessen az építkezés” - árulta el az olajminiszter Mohammed al-Fares.

A 3,3 milliárd eurós projekt 30 évet vesz majd igénybe, és olyan zöld technológiák is a részét képezik, amelyek ma a régióban még példátlannak számítanak.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: