A mai és a következő generációk előtt nagy feladat áll, hiszen – egyebek mellett – fel kell hagynunk eddigi kizsákmányoló életmódunkkal, vagyis vissza kell szorítanunk a szén-dioxid-kibocsátást bolygónk életképessége érdekében. Az első lépéseket már megtettük.

– derül ki az Ember nevű ‘think tank’ éves elemzéséből.

Az emberi tevékenység általi üvegházgáz-kibocsátást 2050-re nullára kell redukálni, hogy elkerüljük az ökológiai összeomlást, vagyis a katasztrófát.

"Az ökológiai lábnyomunk, vagyis területegységben kifejezett környezetterhelésünk legalább 60%-áért az enegetikai szektor a felelős. Amilyenné a szűken értelmezett műszaki és gazdasági szempontok révén alakították az elmúlt évtizedekben az energiarendszert, az elfogadhatatlan. Nem véletlen, hogy nyit a világ a környezetre kevésbé ártalmas megújuló energiaforrások felé, azonban Magyarországon ettől a energetikus mérnökök jó része még napjainkban is elzárkózik" - magyarázza Munkácsy Béla, az ELTE adjunktusa, a Magyar Energiaklub tanácsadója.

A megújuló energiába szerinte nem csak azért kell egyre nagyobb összegeket fektetni a világon mindenütt, mert az emberiség jövőjéről van szó, ez valójában gazdasági lehetőség is.

Ebben a szektorban Dánia tölt be vezető szerepet, hiszen ott évszázados múltja van a technológiának. Náluk a villamosenergia-termelésnek már 50%-át biztosítják szélenergiával, miközben a világ egyik legmagasabb színvonalú villamosenergia-szolgáltatását biztosítják a dán fogyasztók számára.

- állítja Munkácsy Béla.

Természetesen az országok adottságai eltérőek, ezért mindegyiknek egyedi energiatervezésre van szüksége a megújuló enegiaforrások kiaknázására.

“A mainál sokkal komplexebben, a társadalomtudományok bevonásával kell újragondolni azt, amit idáig az energetikáról képzeltünk. A magyar energiarendszer átállítására körülbelül 30 évre volna szükség. A szélenergia olcsó, és gyorsan kiépíthető, hatalmas kapacitásokat lehet pár év alatt üzembe helyezni.” - mondja Munkácsy Béla.

A rendszerbe integrálásban – egyebek mellett – fontos szerepe van az energia tárolásának. Ennek legegyszerűbb módja, ha szeles időben felszivattyúzzuk a vizet egy magaslati tárolóba, amikor pedig nem fúj a szél, leeresztjük, ilyen módon termelve villamos energiát.

A megfelelő területek feltérképezésében kulcsszerepe volna a térinformatikára alapozott területi tervezésnek.

“Ezzel ugyancsak évtizedekkel vagyunk lemaradva – e pillanatban nincsen hazánkban olyan eljárásrend, amely a megújuló energiaforrások alkalmazásával kapcsolatos területi tervezésre támaszkodna. Pedig fontos volna a szakértői teamek bevonása, mert amellett, hogy figyelembe kell venni természetvédelmi érdekeket, be kell vonni a tervezésbe az energetikus mérnököt, a térinformatikust, a geográfust is. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy nélkülük építsünk energiarendszert a XXI. században."

Jelenleg körülbelül 170 szélturbina van az országban, egyenként jellemzően 1500-2000 kW teljesítménnyel. Ezeknek 80-100 méter magas oszlopaik vannak, 30-40 méter hosszú lapátokkal.

Az ELTE adjunktusa szerint a kinyerhető energiamennyiség növelése érdekében növelni kell a toronymagasságot és a lapátok hosszát is, így a világ már ott tart, hogy vannak 178 méter magas oszlopok és 115 méter hosszú lapátok is.

A szélturbinák folyamatos fejlesztés alatt állnak, amiben szintén Dánia az egyik nagyhatalom. A technológiafejlesztés révén ma ott tartunk, hogy rendszeres karbantartással 20-25 éves élettartamról beszélhetünk. Az életciklus végén természetesen itt is hulladékok keletkeznek, án ezek 95%-ban újrafeldolgozhatók. A gyártók legfontosabb törekvése a 100% elérése.

“Ez a mutató az atomenergia esetében nulla százalék, hiszen amit az erőműbe beviszek, az onnantól kezdve radioaktív hulladék, aminek a hasznosítására nincsenek műszaki megoldások.” - mondja Munkácsy Béla.

"Bevisszük a cementgyártásba és a szén helyett ezeket használjuk energiahordozóként, magyarul elégetjük. Ez 10-15% körüli szén-dioxid-kibocsátás csökkentést tud eredményezni a cementgyártásban, ami számottevő. De ma már ennél is jobb megoldásokra van szükség.”

A problémák kapcsán szokták említeni a zajhatást is, ami miatt a lakóépületek 300-400 méteres sugarában nem lehet telepíteni turbinákat.

Munkácsy Béla azt mondja, David Attenborough például kifejezetten elegáns szerkezeteknek nevezte a szélturbinákat, amelyek szerinte harmónikusan illeszkednek a környezetbe. Egy biztos, a szélenergia szektor hatalmas összegeket fektet a tájba illesztésbe. Olyan komoly építészirodák dolgoznak vizuális megjelenésükön, mint a Foster + Partners, amely a Millenium Bridge látványáért is felelős, vagy a Porsche Design, amely az autóiról ismert.

“Természetesen a szélenergia csak egy kis eleme a megoldásnak. Dániában például a Dán Mérnökök Szövetségében több ezer mérnök dolgozik azon, hogy mielőbb elérjék a 100% megújuló részarányt. Ők azt mondják, hogy ezt már 2030-ra meg lehetne valósítani."