"A hegyeink sapkáit borító bükkös erdőinket féltjük a leginkább a melegedő éghajlat miatt"
A klímaváltozás lassítása globális érdek, ugyanakkor a közös megoldások mellett minden országnak eltérő stratégiákkal kell megfékeznie a lokális szén-dioxid-kibocsátást. Vannak persze közös problémák, mint például az erdők állapotának romlása, területük drasztikus csökkenése. Világszerte más-más problémák miatt pusztulnak azonban az erdők, van ahol erdőtüzek, van, ahol elszavannásodás, máshol pedig a fakitermelés vagy az intenzív mezőgazdálkodás, például szójatermesztés az ok.
- mondja Aszalós Réka erdőökológus, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.
"Hazánk agrárországnak tekinthető, nagyon sok szántóföldi területünk van. A 22% valószínűleg növelhető lenne, akár 25%-ra is, ami sok ezer hektárt és milliónyi csemetének az elültetését jelentené. Erre meg is van az erdészeti ágazatban az akarat. A betelepíthető területeket a talajok, az élőhely alkalmassága befolyásolja. Az Alföldön is több helyen lehetne természetes, sok fafajból álló erdőket létrehozni. Ez a régió az erdősztyepp klímába esik, az intenzív emberi használat előtt a nyílt, gyepekkel mozaikoló homoki- és sziki tölgyesek voltak elterjedtek."
- magyarázza a szakértő.
Nagyon fontos a fásítás és erdősítés, de az is sokat számít a klímaváltozás ellen folytatott harcban, hogy hogyan bánunk a meglévő erdőinkkel.
“Az, hogy milyen módon van művelve egy erdő, nagy hatással van annak karbonmegkötésére, a szénraktárakra és a biodiverzitásra. Európában, így hazánkban is terjednek a természetközeli erdőgazdálkodás módszerei, amelyek a folyamatos erdőborítást biztosítják. A már kibocsátott szén-dioxid megkötése mellett ugyanolyan fontos lenne ugyanis az élőlények sokféleségének gyors pusztulását megállítani, de legalább lassítani."
A klímaváltozás okozta aszályok, hőhullámok miatt felmerülhet, hogy megváltoztassuk az erdők összetételét, és szárazságtűrőbb fajokat telepítsünk. Magyarországon sokféle természetes erdőtípus van, nagyon sok őshonos, szárazságtűrő fajjal, mint a tatárjuhar, a mezei juhar, a fehérnyár, ezüst hárs és még sorolhatnánk. Ezek a klíma melegedésének köszönhetően Aszalós Réka szerint a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak.
Ezek ugyanis kisebb kockázattal bevezethetőek, nem kell tartani attól, hogy özönnövénnyé válnának, vagy ökológiai katasztrófát okoznának, ami miatt sok más faj kihalhatna.
"Ha ezek a lehetőségek kimerültek, akkor lehet gondolni idegen honos fajok betelepítésére, de ott is csak azokra, amelyekről tudjuk, hogy szépen beépülnének a természetes flórába, és nem okoznának kárt. Erre nagyon jó példa a törökmogyoró."
Aszalós Réka elmondta, hogy folynak sikeres erdőtelepítések nemzeti parki területeken kifejezetten száraz homoki élőhelyen is tíz-tizenöt őshonos szárazságtűrő fajjal.
"Őket féltjük a leginkább. Olyan helyzettel állunk szemben, ami mindenkinek új. Azonban a bükkfa egy 200-300 évig élő faj. Amennyiben a kedvező életkörülményei megváltoznak, lehet, hogy a növekedési üteme lecsökken, vagy több károsodás éri, de talán száz évig tudja majd tartani ezt az állapotot, anélkül, hogy kiszáradna. Ha nem a faanyag miatt művelik ezeket az erdőket, hanem az erdei élővilág és a szénraktározó képességük miatt, akkor ezek az erdők még sokáig értéket teremthetnek. Hiszen nemcsak a szénmegkötés, de a szénraktározás is fontos, hogy amit megkötött az erdő, az maradjon is meg."
A fák kiszáradása sok szempontból veszélyes, de a szakértő szerint a földi oxigéntermelés megszűnése miatt nem kell aggódunk.
A gyors növekedés általában együtt jár a gyors szén-dioxid-megkötéssel, ezért sokan hangsúlyozzák a gyors növekedésű, idegenhonos fák ültetését, mint a megoldás kulcsát.
"Az ilyen tájidegen, gyors növekedésű, homogén ültetvények azonban rendkívül érzékenyek mindenféle olyan külső hatásra, aminek egy sok fafajból és korosztályból álló, jó immunrendszerrel rendelkező természetes erdő sokkal jobban ellen tud állni, ezért hosszabb távon stabilabb szénraktár, és hatékonyabb szén-dioxid megkötő."
A hazai erdőterületek nagyjából harmada őshonos, több fafajból álló, természetes erdőállományt jelent, de erdőterületeink közel fele rövid vágásfordulójú, közel egy korosztályból álló, idegenhonos, ültetvényszerű erdő. Ezek 25-40 évre vannak tervezve, nem több százra, nem is található meg bennük ugyanaz a biodiverzitás.
Fontos, hogy a faanyagon kívül nagyon sokféle egyéb ökoszisztéma-szolgáltatást tudjanak nyújtani a hazai erdőink, amelyet leginkább a sok őshonos fafajból álló természetes erdei élőhelyek tudnak biztosítani.
