hirdetés

JÖVŐ

A leköszönő Jeff Bezos igazi birodalmat épített: 1,3 millió alkalmazottal és 1,7 billió dolláros forgalommal

Mindezt 26 év alatt, egy kis online könyvkereskedő vállalkozásból hozta létre.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 04.

hirdetés

Újabb techóriás alapítója döntött úgy, hogy eggyel hátrébb lép. Bill Gates, a Microsoft atyja után az Amazon vezére, Jeff Bezos is önként köszön le elnök-vezérigazgató posztjáról. Bezos ugyanakkor nem tűnik el az Amazon életéből, az igazgatótanács elnöke lesz, és persze megmarad 10,6 százaléknyi részvénye is. Az alkalmazottaknak küldött e-mail-jében azt írta, ezentúl az új termékekre és irányokra koncentrál.

Bezos lemondása valójában csak első látásra tűnik váratlannak.

Az elmúlt években fokozatosan vonult ki az Amazon mindennapi ügyeinek intézéséből, ezeket rábízta helyetteseire. Őt egyre inkább az Amazon jövője és személyes tervei foglalkoztatták. 2013-ban például megvásárolta a Washington Postot, és évente több mint egymilliárd dollárt költ Blue Origin nevű űrutazási cégére.

Visszavonulása ugyanakkor nagy visszhangot váltott ki világszerte, vállalata ugyanis több mint két és fél évtizeden át összenőtt Bezos személyével. Az Amazon átalakította a vásárlási szokásokat, ő maga pedig a világ egyik legbefolyásosabb technológiai és üzleti vezetője lett. Nevét ma már együtt emlegetik Bill Gates-szel és az Apple-alapító Steve Jobs-szal.

Egy ideig ő volt a világ leggazdagabb embere. Személyes vagyona 188 milliárd dollár. Ezt csak januárban szárnyalta túl Elon Musk: a Tesla-tulajdonos immár 195 milliárdnál tart.

Maga az Amazon is fantasztikus utat járt be. Amikor 1997 májusában megjelent a tőzsdén, egy részvénye 18 dollárt ért. Ma 3380-at.

A Seattle-ben alapított online könyvesboltból mára a cég a világ legnagyobb, 1,7 billió dollár értékű „vegyeskereskedésévé” vált, amely saját árucikkei mellett világszerte kereskedők ezreinek termékeit juttatja el a vásárlókhoz. De az Amazon jóval több egy online boltnál, logisztikai óriás, a felhőalapú-számítástechnikai piac és a streaming szórakoztatóipar nagyágyúja, amely a mesterséges intelligencia vezérelte eszközök területén is igyekszik az élre törni.

hirdetés

A New York Times szerint Bezos ráadásul egy minden eddiginél sikeresebb év után jutott arra a döntésre, hogy feladja vezérigazgatói pozícióját.

2019-hez képest 38%-kal nőttek az Amazon eladásai, ez 386,1 milliárd dollárt jelent, szemben az előző évi 280,5 milliárddal. Csak az utolsó negyedév 215,6 milliárdos forgalmat hozott. Ez volt az első eset, hogy a cég egyetlen negyedévben átlépte a 100 milliárdot. A vállalat 2020-as nettó nyeresége 21,3 milliárd volt, csaknem megduplázva ezzel a 2019-es 11,6 milliárdot.

Az Amazon a koronavírus-járvány egyik legnagyobb nyertese lett, hiszen a csomagküldés megoldott számos, a korlátozások miatt fellépő ellátási gondot.

A páratlan lehetőség súlyát maga Bezos is felmérte, és éppen ezért tavaly tavasztól ismét beszállt a napi feladatokba. Szükség is volt tapasztalatára és tekintélyére, mivel egyfelől elárasztották a céget a megrendelések, másfelől viszont komoly gondot okoztak a koronavírus miatti lezárások, és többször szembe kellett néznie az alkalmazottak elégedetlenségével.

Bezos naponta konzultált a különböző területek vezetőivel, folyamatos kapcsolatban volt az amerikai kormány illetékeseivel, sőt, nagy médiavisszhangtól kísérve meglátogatta az Amazon egyik nagy raktárát is.

Cége az elemzők szerint jó kezekbe kerül. Utóda Andy Jassy, a vállalat felhőalapú számítástechnikai részlegének eddigi vezetője lesz. Jassy régóta Bezos jobbkezének számít. 1997-ben csatlakozott az Amazonhoz, amikor a cég még csak egy startup volt. A 2000-es évektől szinte minden üzleti útra és találkozóra elkísérte főnökét. Ő hozta létre a felhőalapú-számítástechnikai ágat, az Amazon Web Services-t, amely tavaly már 45 milliárd dolláros forgalmat hozott, 30%-kal többet, mint az előző évben.

Aligha várható, hogy az Amazon a jövőben lemondjon a további gazdasági terjeszkedéséről. Brian Olsavsky, a cég pénzügyi igazgatója úgy gondolja, hogy megtérültek azok az idők, amikor az Amazon „befektetett a jövőbe”, és ez így lesz a továbbiakban is: még többet szeretnének költeni a felhőalapú-számítástechnikai infrastruktúrára, az élelmiszer-szállításra és annak logisztikai hálózatára, különösen a gyorsan növekvő kiszállítói hálózatra, amely mintegy félmillió szerződött sofőrre épül.

Bár ami az üzleti sikert illeti, Bezos valóban a csúcson adja át az Amazon vezetését, a cégnek számos kihívással kell a közeljövőben szembenéznie. Világszerte törvényhozók vizsgálják tevékenységét, hogy nem folytat-e tisztességtelen üzletpolitikát.

Tavaly novemberben az Európai Unió azzal vádolta az Amazont, hogy megsérti a trösztellenes és a kereskedelmi versenyre vonatkozó törvényeket, visszaél a nála árusító kereskedők forgalmi adataival, és saját értékesítéséhez használja fel az ő eladásaikból keletkező tapasztalatokat.

Ugyancsak számolnia kell az óriáscégnek az egyre növekvő dolgozói elégedetlenséggel. Az Amazonnak jelenleg 1,3 millió alkalmazottja van. Tavaly különösen nagy ellenérzést váltott ki körükben, hogy a járvány alatt nem biztosították a megfelelő biztonsági körülményeket a raktárakban. A cég sürgős intézkedésekre kényszerült és még a korábbinál is agresszívebb toborzásba kezdett. Jelenleg az egyik alabamai árufeltöltő központban 5800 dolgozó szakszervezet létrehozásával próbálkozik, amelyre az Amazonnál hét éve nem volt példa.

És bármilyen hatalmas is a vállalat, azért még nem sikerült teljesen felszámolnia a konkurenciát. A szintén hatalmas Walmart nemrégiben indította el az Amazon Prime vetélytársának szánt Walmart+-t, jelentős személyi és technológiai befektetéssel, és már korábban megvásárolt több e-kereskedelmi céget, köztük a Jet.com-ot, amelyért 2016-ban 3,3 milliárd dollárt fizetett. Vagyis nagyban játszanak, és úgy gondolják, van esélyük az Amazonnal szemben.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Először kereszteztek majmot emberrel laboratóriumi körülmények között

20 napig éltek Petri-csészében a kimérák, majd elpusztították a kísérleti organizmusokat a tudósok.
Képünk illusztráció, fotó: Pixabay/Michael Schwarzenberger - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat, úgynevezett kimérákat állítottak elő egy laboratóriumban, írja az esetet megerősítő tanulmány alapján a The Guardian.

A két vagy több faj - ebben az esetben az ember és a hosszúfarkú makákó - sejtjeiből előállított organizmusokat nevezik kimérának.

Az utóbbi években a kutatók már kísérleteztek az ember-juh és az ember-sertés kimérák létrehozásával is. A tudósok azzal indokolják a kísérletek szükségességét, hogy ezzel a módszerrel képesek lehetünk állatokban az emberi szervek növesztésére, amivel jelentősen csökkenhetne a szervátültetésre várakozás ideje. Ezzel párhuzamosan

a kísérlet segíthet megérteni az emberi öregedés folyamatát, vagy akár a betegségek kialakulására is választ kaphatunk.

A most elkészült majom-ember kimérákat 20 napig tanulmányozták az elpusztításuk előtt. A Cell (Sejt) folyóiratban publikált eredményekről a kutatás vezetője, Juan Carlos Izpisua Belmonte, az amerikai Salk Intézet professzora számolt be. A tudós négy évvel korábban részt vett az ember-sertés kiméra létrehozásában is.

A tudósok szerint minden etikai és jogi szabályt betartottak a kísérletek során. Mások szerint azonban aggasztó, hogy bár most elpusztították a kísérleti példányokat, de legközelebb mások talán ezt nem teszik meg. Éppen ezért a kimérák létrehozásával kapcsolatos szabályok bevezetését sürgetik.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Varró László: „Amikor az én napelemem termel, a szomszéd elektromos autója tölt”

A Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza szerint a klímacélok eléréséhez új hozzááláásra lesz szükség, és számolni kell az atomenergiával is.
Göbölyös N. László, címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

„Egy maratont nem lehet úgy megnyerni, hogy az ember csak a végén sprintel” – mondta Varró László a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza a Másfélfok legutóbbi sajtóklubján, ahol arról volt szó, mit kell tenni az energiaszektorban ahhoz, hogy elérjük a klímavédelmi célokat.

Varró László emlékeztetett rá, hogy az ipari forradalom óta, vagyis az elmúlt 200 évben több száz milliárd tonna szén-dioxid került a levegőbe. Tehát nem 10%-kal, hanem ennél sokkal radikálisabb kell csökkenteni a további kibocsátásokat ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését másfél fok alatt tartsuk.

Ehhez 2050-re elé kell érnünk a zéró kibocsátást, de nemcsak Európában, hanem globálisan.

„Nem arról beszélek, hogy napelemek vannak a háztetőkön, hanem arról, hogy 2050-re a pakisztáni cementiparnak is karbonsemlegesnek kell lennie.”

Szerinte a kritikusan fontos technológiák elérték az érettségnek azt a szintjét, amikor nagyon nagy volumenben tudnak növekedni.

„Magyarországon például az elmúlt 2-3 évben több milliárd euró nagyságú beruházások zajlottak a napenergia terén. Emellett látunk egy sokkal intenzívebb társadalmi érdeklődést, és sokkal nagyobb tudatosságot a privát szféra részéről is. Ezzel együtt a nettó zéró kibocsátás megvalósítása a legtöbb országban a komfortzónán kívül eső kihívás.”

hirdetés

Varró László szerint a cél elérése érdekében mindenekelőtt annyi alacsony karbontartalmú energiát kell belepumpálni a villamos hálózatokba, amennyit csak lehet, az elmúlt 10 évinek legalább a háromszorosát. Szerinte a nap és a szél fogja igazán húzni a szekeret, de úgy gondolja, hogy az atomenergiának is kiemelt szerepe lesz.

„Ha tudományos alapú politikát folytatunk, akkor el kell fogadnunk, hogy az atomreaktorokban nem termelődik szén-dioxid.”

Ez azért nagyon fontos, mert egyrészt jelenleg az elektromos hálózatok feltöltése jelentős CO2-kibocsátással jár, másrészt pedig az elektromosság a jövőben egyre nagyobb szerepet kap a közlekedésben, az épületek energiahatékonyságában és más ipari alkalmazásokban.

Varró László szerint villamosítani kell mindent, amit lehet. Jelenleg az összes energia-felhasználásból mindössze 20%-os részt képvisel a villamosenegria, a szakértő szerint ezt a többszörösére kell növelni.

A közlekedésben az elektromos járművek, az épületfűtésben pedig a hőszivattyúk terjedésére számít.

A harmadik lépés pedig igen komoly innovációt követel az olyan területeken, amelyeket ma még nehéz lenne dekarbonizálni. Ilyen a repülés, a hosszú távú teherfuvarozás, az acél- és cementipar. Ezeken a területeken olyan technológiákra lesz szükség, amelyek ma még csak kísérleti stádiumban vannak.

Varró László szerint integrálni kell az európai villamosrendszereket, mert jelenleg országonként mások a keresleti és a kínálati viszonyok. Például Magyarországon nagyobb a napenergia-potenciál, Szlovákiában viszont a vízenergia.

Rugalmasítására is szükség lesz: például erős napsütésnél a fogyasztásnak is növekednie kell, ha viszont nem süt a nap, a fogyasztásnak is csökkennie kell.

Varró László úgy gondolja, a piacszabályozási reformoknak is gyorsulniuk kell. Új üzemeltetési szabályok és tarifarendszerek kellenek, amellyek kezelni tudják az új technológiákat.

„Például amikor az én napelemem termel, a szomszéd elektromos autója tölt”.

„Ahhoz, hogy elérjük az Európai Unió által 2030-ig vállalt 55%-os CO2-csökkenést, az elektromos hálózatokba való beruházásoknak el kell érniük az európai GDP 1%-át” – mondta a közgazdász, aki szerint, bár fontos kutatások folynak a fúziós reaktoroktól a nanotechnológián alapuló grafén akkumulátorokig, de naivitás lenne azt gondolni, hogy ezeknek nagyipari alkalmazására 10-20 éven belül sor kerülhet.

Varró László szerint még sokáig velünk lesznek a hagyományos erőműkapacitás legfőbb elemei, a gázturbinák is. Emlékeztetett arra, hogy az európai nap- és szélenergia-felfutás akkor kezdődött, amikor számos modern gázturbina kezdett működni, tehát az előbbiek kihasználtságában még csak az „ízelítőnél” tartunk.

Ami az atomenergia fontosságát illeti, Varró László egy példán keresztül mutatta be, miről is van szó.

A nemrég felavatott Somogy megyei, több száz hektáros napelem-park évente 60 GW/óra villanyáramot fog termelni. Ehhez képest Pakson évente 15 ezer GW/óra a termelés. Tehát a sűrűn lakott országokban, amelyekben intenzív mezőgazdasági termelés folyik, nagyon nehéz 100%-osan megújuló energiákra építeni.

Varró László a magyar napenergia-politikát sikertörténetnek nevezte. A szélenergiával kapcsolatban viszont megjegyezte, hogy bár Magyarországnak soha nem lesz e téren olyan potenciálja, mint Bretagne-nak vagy Írországnak, de az elmúlt 5 év egyik fontos technológiai innovációja volt az úgynevezett „alacsony sebességű szélturbina”, amelyet kifejezetten arra terveztek és optimalizáltak, hogy gyenge és változó széllel is működjön, és nőtt a kapacitásuk is. Tehát ezen a téren van hová tovább lépnünk.

A közgazdász szerint probléma, hogy gyakran elsőrangú mezőgazdasági területekre építik a turbinaparkokat, pedig erre semmi szükség. Az új, „tiszta erőművek” építésére mind Európában, mind Magyarországon vannak megfelelő területek, amelyek jelenleg kihasználatlanul állnak: ilyenek a bezárt bányák, meddőhányók, vagy például a volt szovjet laktanyák és a ledózerolt gyártelepek.

Varró László a Magyarország előtt álló kihívásokról elmondta, hogy 1960 és 1985 között 3 millió otthonba vezették be a földgáz-fűtést. Tehát volt már példa egy viszonylag gyors energiaváltásra, ennek ellenére ő egyelőre nem látja, hogy a 2050-es karbonsemlegességhez miként lehetne átalakítani évente egy Kecskemét méretű város fűtését. Márpedig a cél eléréséhez ilyen ütemű változásra lenne szükség.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Milyen veszélyekkel járhat, ha az óceánba eresztik a fukusimai atomerőmű vizét?

Japán arra készül, hogy több mint egymillió tonna kezelt radioaktív vizet enged a Csendes-óceánba. A terv éles vitákat váltott ki világszerte.
Címlapkép: MTI/AP/Kyodo News/Ogata Juszuke - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

A 2011. márciusi nukleáris katasztrófa óta a fukusimai erőműben hatalmas mennyiségű radioaktív víz halmozódott fel. A sérült reaktorok ugyanis olvadt tüzelőanyagot tartalmaznak, ezért állandó hűtést igényelnek. Ezt víz segítségével végzik. A reaktor hűtésére szolgáló víz, az eső és felszivárgott talajvíz keverékét egy nagy teljesítményű szűrőrendszer segítségével (ALPS – advanced liquid processing system) tisztítják meg a legerősebb radioaktív elemektől, majd speciális tartályokba szivattyúzzák át.

Az erőművet üzemeltető Tepco több mint 1000 tartályt épített az 1,25 millió tonna kezelt víz tárolására, de ezek 2022 második felére megtelnek.

Egy japán szakértői bizottság megvizsgálta, mit tehetnének. Felmerült, hogy a vizet hagyják elpárologni, de ezt a lehetőséget végül elvetették. Úgy döntöttek, hogy ehelyett a Csendes-óceánba eresztik. A műveletet a Tokyo Electric Power két év múlva kezdheti meg, és évtizedekig is eltarthat.

A Guardian szerint a szűrőrendszer segítségével megtisztított vízben a radioaktív izotópok többségének szintje a nemzetközi biztonsági előírásoknak megfelelő szint alá csökkenthető, de a hidrogén izotópja, a trícium kivétel ezalól.

A japánok a tríciumos vizet addig akarják hígítani, amíg sugárzása 1500 becquerel alá esik, ami a japán biztonsági előírások által megengedett koncentráció negyvened része, és az Egészségügyi Világszervezet ivóvízre vonatkozó előírásának is csak a hetede.

A japán kormány szerint a sugárszennyezett víz óceánba engedése megfelel a nemzetközi normáknak, és az eljárást támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is. Rafael Mariano Grossi, a szervezet főtitkára szerint ezt a módszert szerte a világon alkalmazzák.

hirdetés

Dél-Korea viszont tiltakozik, és Nemzetközi Tengerjogi Bírósággal vizsgáltatná felül a döntést.

A környezetvédő csoportok, köztük az atomellenes Greenpeace szerint az olyan radioaktív anyagok, mint a szerves anyagok kormeghatározására is használt szénizotóp, a C14 a vízben maradva könnyedén koncentrálódhatnak a táplálékláncban. Úgy vélik, hogy ezek a felhalmozódott dózisok egy idő után károsíthatják az élőlények DNS-ét, ezért azt akarják, hogy a fukusimai szennyvízet mindaddig tárolják, amíg ki nem fejlesztenek egy alaposabb szűrő technológiát.

Aggódnak a helyi halászok is, akik attól tartanak, hogy semmibe vész éveken át tartó küzdelmük, hogy meggyőzzék a fogyasztókat: a fukusimai halak fogyasztása biztonságos. Egy szakszervezeti vezető szerint már a kereskedelmi partnereik is azzal fenyegetőznek, hogy nem veszik át áruikat.

A kormány azzal érvel, hogy a vízben lévő elemek radioaktivitása jóval a nemzetközi normák alatt van, és még ha az egész vízmennyiséget egy év alatt az ócenába öntenék, az is legfeljebb a Japánban mért természetes sugárzás alig több mint egy ezreléke lenne.

Kai Micsiaki, az Oita egyetem sugárzás-kockázati szakértője szerint egyetértés van a tudósok között abban, hogy a radioaktív víz kibocsátásnak kicsiny az egészségkárosító hatása, ugyanakkor a kockázatok nem zárhatók ki. Éppen ezért fontos ellenőrizni a víztisztítási folyamatot és a kibocsátott mennyiséget.

Geraldine Thomas, a londoni Imperial College tanszékvezetője a Guardiannek szintén azt mondta, hogy a trícium nem okoz semmilyen egészségügyi kockázatot, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez a mennyiség a Csendes-óceánban hígul fel. Thomas hasonlóan nyilatkozott a C14-ről is.

Szerinte a tengerbe került más szennyező vegyi anyagok, mint például a higany, sokkal nagyobb aggodalomra adnak okot, mint bármi, ami az atomerőműből jön.

„Habozás nélkül ennék fukusimai tengeri ételeket” – nyilatkozta a brit kutató.

A fukusimai reaktor környéke egyébként még mindig tiltott zóna, a bontási munkálatok befejezését 2050-re tervezik.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

50 nappal hosszabb a nyár, mint öt évtizeddel ezelőtt

Az éghajlatváltozás az évszakok teljes eltolódását, új, invazív fajok megjelenését, és a számunkra eddig ismert élet teljes változását hozhatja magával.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 13.

hirdetés

Az egész északi féltekén, így Magyarországon is kitolódott a nyár vége elmúlt öt évtizedben. Hazánkban a hetvenes években még átlagosan június 21-én kezdődött a legmelegebb évszak és augusztus 20-án véget is ért. Az elmúlt tíz év átlagát tekintve viszont már május 29-től szeptember 17-ig tartott, azaz körülbelül ötven nappal lett hosszabb az évszak– írja a Kis Anna meteorológus a Másfélfok honlapján.

Az elmúlt ötven év adataiból kiderül, hogy az ősz jelentősen, a tavasz pedig mérsékelten kevesebb ideig tartott Magyarországon ebben az időszakban, a változás pedig egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal.

Sajnos nem örülhetünk előre annak, hogy több időnk lesz nyaralni menni és kevesebbet kell télikabátot hordani, mert

az ökológiai rendszer szerkezete sérül, amire a gyakoribb fagykárok, a vándormadarak számának csökkenése és az új, invazív fajok, például a hazánkban még ismeretlen kórokozókat, egzotikus vírusokat is terjesztő szúnyogfajok megjelenése is rámutat.

A tél esetén csak kisebb mértékű rövidülést tapasztaltak: az utolsó vizsgált időszakban november vége helyett december elején kezdődött, és hét nappal korábban fejeződött be, mint a hetvenes években. A tavasz is rövidebb lett, de az összes évszak közül az ősz rövidült le legjobban: az kilencvenes évek kezdetéig az átlagos hossza 100 nap körül alakult, viszont az utána következő három évtizedben már csak kevesebb, mint 85 napra korlátozódott.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: