News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A klímaváltozással egyre gyakoribbá válnak a gyilkos villámcsapások

A hatalmas villámok egyre több emberéletet követelnek, de az eddig gondoltnál sokkal veszélyesebbek az erdők fáira is.
  Foto: Wikimedia Commons - NOAA Photo Library  - A. Clark - szmo.hu
2020. július 10.


Link másolása

hirdetés

A sötét eget fényesen kettéhasító villámok évezredek óta rettegéssel töltik el az embereket, nem véletlenül nevezi a régi magyar nyelv is „istennyilának”. Már az ókori görög-római hitvilágban is villámokkal a kezében ábrázolták Zeusz/Jupiter főistent, és a villámlásokhoz számtalan mítosz, vallásos legenda kötődik.

A ma élő idősebb nemzedékeknek bizonyára feltűnik, hogy a villámok egy-egy vihar idején gyakoribbak, szélesebb spektrumot világítanak be és hosszabbak is, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Ez pedig elválaszthatatlan a klímaváltozástól, amely minden korábbinál nagyobb károkat okoz a Föld légkörének és élővilágának, és erre csak a közelmúltban kezdtek rádöbbenni az ökológusok.

Becslések szerint évente 24 ezer ember hal meg villámcsapásban, és 10-szer ennyien sebesülnek meg.

Az áldozatok többsége a szegényebb országokból való, ahol az embereknek nincs hová elbújniuk a villámok elől. 2016 tavaszán például Bangladesben négy nap alatt 64-en haltak meg, mert ez a rizsaratás ideje.

hirdetés

A villámok kártékony hatása azonban nem merül ki ebben. Néhány mikromásodperc alatt képesek egy légáramlatot 30.000 C fokra felhevíteni, az így létrejött gyors kémiai reakciók pedig feltörik az oxigén- és nitrogénmolekulák kötéseit és szennyező nitrogén-oxidot hoznak létre.

Emellett napjaink számos erdőtüzét is villámlás okozza, és ezek rengeteg fa pusztulásával járnak, amelynek különösen tragikus példáját láttuk az idén év elején Ausztráliában. A trópusokon pedig áldozatul eshetnek a legcsodálatosabb ősfák is.

Bár a villám okozta erdőtüzek mindig hozzátartoztak az erdők életciklusaihoz, helyet biztosítva új fák növéséhez és bizonyos magfajták csírázásához, egyre inkább nemkívánatos jelenséggé válnak az aszály sújtotta, tűzveszélyessé vált vidékeken.

A villámoknak az amazonasi esőerdőkre gyakorolt hatásáról végzett kísérletet Lucy Rowland, az exeteri egyetem ökológusa. Tűket szúrt néhány fába, hogy tesztelje a fanedvek áramlását a törzsükben, majd biztonságos helyről végignézte a villámlást.

Amikor visszatért a fához, a tűk elhamvadtak, de a fák nem mutattak sérülésnyomot. Néhány hónappal később azonban elpusztultak.

Ha a mérsékelt égövön villám csap egy fába, annak rögtön látható nyomai vannak. E csendes pusztulás láttán azonban Rowland kollégája, Tim Hill számításokat végzett a villámokról készült műholdas felvételeket és térségben lévő fák adatait felhasználva.

Megállapította, hogy ha minden fának ugyanannyi esélye lenne, hogy belecsap a villám, akkor annak semmi jelentősége nem lenne az erdő sorsát illetően.

Csakhogy a legnagyobb fák a leggyakoribb áldozatok, amelyeknek szerepe kulcsfontosságú: a biodiverzitás központjai, rovarok lakhelyei, emellett ezek tárolják a víz és a széndioxid legnagyobb részét.

Éppen ezért ma még felmérhetetlen az a kár, amelyet az egyre sűrűsödő és egyre váratlanabbul lesújtó villámok okoznak a trópusi erdőknek.

Hill most Nigériában és Ghanában 20 ezer fára szerel dróthuzalokat, hogy a villám által indukált mágneses mezőkkel pontosan be lehessen azonosítani a megsérült fákat.

Steve Yanoviak amerikai kutató, a louisville-i egyetem munkatársa, aki szinte testközelből érzékelt egy fába csapott villámot 1996-ban egy panamai erdőben, ellenőrző kamerákat telepített az erdő fölé, valamint több méterrel a föld alá olyan rendszert, amely jelzi az elektromos hullámokat. Így – algoritmusok és egy drón segítségével – megtalálhatják a villámcsapás által halálra ítélt fákat.

Az adatgyűjtés még folyik, de az máris kiderült, hogy a nagy trópusi fák fele villámcsapás miatt pusztul el, méghozzá úgy, hogy egyetlen villámlás, amely ledönt egy fát, átlagosan további ötöt megsebez. Ha ezt kivetítjük globális szintre, akkor

évente 190 millió trópusi fát öl meg a villám. Ez az összes elpusztult nagy fa 5%-a lehet

– mondta a New Scientist-nek Yanoviak, aki szerint csak most kezdjük megérteni a villámok jelentőségét.

Becslések szerint évente mintegy 1,4 milliárd villám sújt le évente a Földre, de ez az adat csupán helyi megfigyelésekre támaszkodhat.

2014-ben David Romps, a Berkeley egyetem kutatója nagy felzúdulást keltett azzal a modelljével, amely azt jósolta, hogy a villámlások gyakoribbak lesznek a bolygó felmelegedésével. Előrejelzése szerint

minden 1 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedéssel 12%-kal nő a villámcsapások esélye, és ha nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, ez a növekedés az évszázad végére elérheti az 50%-ot is.

Romps aggodalmai nem túlzottak. Sander Veraverbeke holland kutató az észak-kanadai és alaszkai fenyőerdőket sújtó villámokat tanulmányozta, és megállapította, hogy a sarkvidéki erdőkben évente 2-4 %-kal nőtt a villám okozta tüzek száma az elmúlt 40 évben. A két klimatológus hasonló tendenciát fedezett fel Skandináviában és Szibériában is.

Itt az erdők letarolásának van egy további veszélye: a pusztán maradt területeken több napfény tud behatolni az állandó jégtakaróba. A permafroszt viszont hatalmas mennyiségű széndioxidot őriz, amely, ha felolvad, mind az atmoszférába kerül. Ez pedig ördögi körhöz vezet: a felmelegedéstől több lesz a villám, amelynek nyomán több tűz keletkezik. A tüzek felerősítik a káros kibocsátásokat, amelyek tovább növelik a hőmérsékletet.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

hirdetés

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

hirdetés

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

hirdetés

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Elérkeztünk a fordulópontra: visszafordíthatatlanná válhat az amazóniai esőerdők pusztulása
Az esőerdők 20%-át már kiirtották, 6% pedig nagyon rossz állapotban van. Ha szavannává változik a terület, az beláthatatlan következményekkel járó láncreakciót indíthat el az egész Földön.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2022. szeptember 18.


Link másolása

hirdetés

Évtizedek óta téma a „Föld tüdejének” tekintett amazóniai esőerdők esztelen irtása, amellyel a mezőgazdasági területek és a legelők terjeszkedését erőltetik, nem gondolva az ökoszisztéma végzetes felborításának veszélyére.

Most az amazóniai régió kilenc országának őslakos vezetői limai csúcstalálkozójukat adták le a legújabb vészjelzést: az esőerdők 26%-a máris elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, és ha nem állítjuk meg az erdőirtási folyamatot, akkor a fennmaradt rész szavannává változik, előbb, mint arra a korábbi előrejelzések figyelmeztettek – írja a New Scientist.

A kutatók már régen felhívták a figyelmet arra, hogy ha az amazonasi esőerdők egy bizonyos aránya elpusztul, nem lesz képes az önmaga fenntartásához szükséges nedvességet magába fogadni és esőt generálni.

A világ legnagyobb esőerdőjének szavannásodása pedig beláthatatlan következményekkel járó láncreakciót válthat ki az egész Földön.

Egy 2018-as becslés ezt a bizonyos küszöböt 20-25%-ra tette, egy évvel később pedig megállapították, hogy az amazóniai medence elvesztette esőerdőinek 17%-át. A legújabb jelentés szerint pedig már át is léphették a küszöbértéket, mert az erdő 20%-át már kiirtották, és közel 6% állapota sokat romlott az elmúlt 35 évben.

Marlene Quintanilla és kollégái az amazonasi társadalmi-környezeti információs hálózatnál (Amazon Geo-Referenced Socio-Environmental Information Network - RAISG) az őslakos szervezetekkel együttműködve az erdő borította területekre vonatkozó adatokból kiindulva mutatták ki, hogy mennyi esőerdő veszett el 1985 és 2020 között. Megvizsgálták továbbá az erdők sűrűségét, a csapadékmintákat, és szénfelvevő képességüket is. Ez utóbbiak árulkodnak ugyanis az esőerdők túlélési képességéről, valamint az erdőtüzek lombozat alatti hatásáról, amelyet nem mutatnak ki a műholdas felvételek.

hirdetés
A jelentés megállapította: Amazónia 33%-a maradt meg ősállapotában és a térség 41%-ánál észlelhető enyhe pusztulás, amely önmagától regenerálódhat. 26%-nál azonban mindenképpen szükséges az emberi segítség a fennmaradáshoz.

„Megváltozott az erdő ökológiai válasza és elvesztette ellenálló képességét. A visszafordíthatatlanság pontjához érkeztünk” - mondta Quintanilla.

Amazónia 847 millió hektáron terül el, de tőle távoli régiók is nagy mértékben függnek tőle. Ha egy területen kipusztulnak az esőerdő fái, azt jelenti, hogy kevesebb lesz az eső, magasabb a hőmérséklet és kevesebb CO2-t tudnak elnyelni másutt is a fák. Ezáltal jobban fenyegetik őket az erdőtüzek, és kevésbé tűrik a klímaváltozást. Mindezek hosszú távon pusztuláshoz vezetnek.

Ez a változás már látható Brazíliában és Bolíviában, ez a két ország felelős az amazóniai erdőirtások 90%-áért.

Az elmúlt 20 évben a bolíviai részen 17%-kal csökkent a csapadék, a hőmérséklet pedig 1,1 fokkal emelkedett.

A korábban sűrű esőerdős területek szavannákká válnak, és az ország északi részén lévő gyümölcsfák már nem teremnek, holott ezektől függ a világtól elzárt őslakos közösségek táplálkozása.

A jelentés szerzői hangsúlyozzák: ha a mezőgazdasági terjeszkedést, a bányászatot és az erdőírtás más okait nem szüntetik meg, akkor ez a folyamat hamarosan más országokra is át fog terjedni.

Az erdőirtások 86%-a a nemzeti parkok és az őslakos rezervátumok területén kívül zajlott le, és miután Amazónia 48%-a nem védett terület, ezek az esőerdők megfelelő törvények híján végveszélybe kerülhetnek.

A bennszülöttek rezervátumai egy fokkal jobb állapotban vannak, mint a nemzeti parkok, annak ellenére, hogy kevesebb ott a kormánytámogatás. Éppen ezért a tanulmány szerzői szerint az esőerdők megvédésének legjobb módja a védtelen erdőket őslakos-területté nyilvánítása. Egyúttal komoly erőfeszítéseket kell tenni a súlyosan megrongált 6%-nyi esőerdő helyreállítására (54 millió hektáros területről van szó).

Carlos Nobre, a Sao Pauló-i egyetem kutatója három évtizeden át készített klímamodelleket, hogy kiszámítsa: mikor érkezhet el Amazónia a kritikus ponthoz. Rá kellett jönnie, hogy a korábbi modellek immár nem működnek.

Kiderült például Amazónia déli részéről, ahol az esőerdők egyharmada található, a száraz évszak ma 4-5 hónapig tart, legalább 5 héttel tovább, mint 1999-ben. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, és eléri a 6 hónapot, nincs esély a túlélésére.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A globális felmelegedés tömeges fapusztulással fenyeget, már az ősfák sincsenek biztonságban
Az egymást követő aszályos évek a fák túlélését is veszélyeztetik, a klímaváltozás a Föld ősfáit sem kíméli. Afrikában például sorra pusztulnak a csodálatos majomkenyérfák.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2022. szeptember 22.


Link másolása

hirdetés

Bár az elmúlt hetekben sok helyütt óriási felhőszakadások zúdultak Európára – Olaszország középső részén például több település is víz alá került – az idén nyáron pusztító hőségnek és aszálynak még komoly hatása lehet kontinensünk fáira.

A kutatásokból ugyanis az derült ki, hogy

a tömeges fapusztulás általában 1-2 évvel az aszályos időszak után jelentkezik

- írja a New Scientist című tudományos magazin.

Ezt erősíti meg a müncheni műszaki egyetem munkatársainak, Cornelius Senfnek és Rupert Seidlnek a kutatása is, akik kimutatták, hogy a 2018-as nagy aszályt az elmúlt 170 év legnagyobb fapusztulása követte. Igaz, az akkori helyzetet súlyosbította, hogy sok helyen már harmadik éve tartott a szárazság, emiatt az egyes száraz időszakok között nem volt ideje a természetnek regenerálódni.

A kutatók szerint több egymással összefüggő oka is van annak, hogy miért a szárazság utáni években lehet számítani a fák pusztulására. Egyrészt amikor kevesebb tápanyaghoz jutnak, a vízszállító szöveteik tartósan károsodhatnak. Másrészt sebezhetőbbekké válnak a kártevőkkel és betegségekkel szemben, így például könnyebben támadhatják meg a fákat különböző gombák, és nagyobb a szuvasodás veszélye is.

hirdetés
A globális felmelegedés miatt egyre több az aszályos év, és a fapusztulás Európában is egyre nagyobb mértéket ölt.

A Jan-Peter George vezette tartui kutatócsoport már tavaly arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010 és 2020 között a norvég lucfenyők átlagosan 60%-kal nagyobb arányban pusztultak, mint 1995 és 2009 között. A skót fenyőnél 40%-kal, az európai bükknél 36%-kal, míg a tölgynél 3,5%-kal ugrott meg a fapusztulás mértéke.

A klímaváltozás még Földünk ősfáit sem kíméli. A New Scientist felidézi annak a zimbabwei majomkenyérfának a történetét, amely valamikor Kr.e. 500 körül sarjadt ki, azokban az időkben, amikor az ókori Rómában kikiáltották a köztársaságot. Túlélt királyságokat és háborúkat is. A Panke baobab 2010-ig a világ legidősebb virágzó fája volt. Akkor ledőlt és elpusztult. Sajnos nem ez volt az egyetlen tiszteletre méltó ősfa, amely erre a sorsra jutott.

Az elmúlt 12 évben Afrika 13 legöregebb majomkenyérfája elpusztult.

Pedig a majomkenyérfák a világ leghosszabb életű és legnagyobb virágzó fái. Tömegük elérheti az 500 köbmétert is. Elvesztésük katasztrófa az emberek és a vadon élő állatok számára egyaránt. Hatalmas koronájukkal menedéket, táplálékot, sőt, még vizet is adnak, mert a baobabok vastag törzse olyan, mint egy vízzel teli szivacs.

Az emberek szinte minden részüket felhasználják az ehető gyümölcsöktől a kérgükig és a gyökerekig, rostjaikból kötelet, kosarat fonnak, ruhákat szőnek. Még kulturális szerepük is van: az UNESCO világörökségébe felvett afrikai mesemondók sokszor a baobab köré gyűlteknek mondták el a sok generációra visszamenő történeteiket.

Thomas Pakenham brit történész-arbológus 2004-ben megjelent könyvében, A nevezetes baobab-ban még azt is leírta, hogy egy afrikai faluban külön temetési szertartással búcsúznak az elpusztult majomkenyérfáktól, amiket „mindannyiuk anyjának” hívnak.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: