A jégférgeket is veszélyezteti a globális felmelegedés, a melegben egyszerűen szétbomlanak
A Washington-beli Rainer hegyen megjelentek a jégférgek, írja a Yahoo.com. A Paradise gleccsert ellepő apró állatokat először 1887-ben fedezték fel, ami azért volt hatalmas meglepetés, mert a tudósok addig azt hitték, hogy a magaslati gleccsereken nem él meg semmilyen életforma.
"A jégférgek televényféregek, amelyek a Mesenchytraeus nembe tartoznak. A fajra jellemző tulajdonság a pigmentáltság, ami a jégféregnél különösen erős a többi televényféreghez képest. A sötétbarnás-fekete szín nagyon feltűnő a jeges környezetben, ahol élnek, így a látvány elég megkapó, amikor előjönnek táplálkozni a felszínre. Magyarországi rokonaikat kevésbé gyakran láthatjuk" - mondja Felföldi Tamás az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos munkatársa, az ELTE adjunktusa.
Magyar rokonaik a talaj felső 5-10 cm-ében élnek, ott is táplálkoznak a talaj felszinén található bomló, korhadó növényekből.
"Hidegkedvelő élőlények. Azért nem lehet őket máshol látni, mert kifejezetten a hideget szeretik. Képesek ugyan védekezni a Nap káros sugárzása ellen, hiszen különösen sok pigment van a bőrükben, viszont az 5 Celsius-fok feletti meleget már nem bírják. A melegben fura módon egyszerűen szétbomlanak" - magyarázza Felföldi Tamás.
A Mesenchytraeus fajok általában néhány centiméter hosszúak, a Yahoo cikk megemlíti, hogy ők a legnagyobb organizmusok a Földön, melyek képesek megélni a jégben. Amikor ráplálkoznak, négyzetméterenként több száz is van belőlük a gleccsereken.
“A mérsékeltebb éghajlatú területeken élő televényférgek ennél jóval nagyobb populációval rendelkeznek. Belőlük négyzetméterenként akár több tíz- vagy akár százezret is találni. Hazánkban is él három faja a Mesenchytraeus-oknak és száznál is több faja a televényférgeknek, de területtől és hőmérsékleti övtől függően teljesen eltérő csoportjaik fordulnak elő. Dózsa-Farkas Klára professzorasszony vezetésével több tucat új fajt írtunk le különböző élőhelyekről."
A televényférgekre jellemző, hogy szerves anyagokkal, lebomló növényi részekkel táplálkoznak. A lehulló levelek elfogyasztásával és földigiliszákhoz hasonlóan, ásó tevékenységükkel javítják a talajstruktúrát, ezért nélkülözhetetlen szerepük van. Alig látjuk őket, pedig ők a talaj egyik fontos szerkezetalakítói.
Egyes kutatások szerint a televényférgek nem kedvelik a szárazabb élőhelyeket. A vizsgálatokban nedvesebb és szárazabb talajokban élő fajaikat hasonlították össze és az eredmények szerint sokkal kevesebb féreg fordul elő az utóbbiban. Ha nincs megfelelő csapadékmennyiség, akkor lecsökken a számuk. Ezáltal a szervesanyag lebontás is sérül, így a talajszerkeszet javításásban sem tudnak részt venni" - magyarázza Felföldi Tamás.
Ha kevesebb számban fordulnak elő, az a talaj levegővel való ellátottságát is érinti.
"Ez már közvetetten a mezőgazdaságra is hathat. Ezek az élőlények ugyan nehezen észrevehetőek, de annál fontosabb a szerepük a talajok életében."
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
