hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A felmelegedés miatt eltűnhetnek a síparadicsomok és nálunk is csökkenhet a Duna vízhozama

A gleccserek pusztulását mély környezeti szorongással és gyásszal élik meg a helyiek - derül ki a Másfélfok összefoglalójából.

Link másolása

hirdetés

A hegyvidéki hótakaró drámai léptékben fogyatkozik az egész bolygón

- írja a Másfélfok legújabb cikkében.

A hegyeket évszakosan vagy állandóan borító hótakaró a hegyvidéki környezet kulcsfontosságú része: fontos szerepet játszik az ökoszisztémák működésében, táplálja a gleccsereket, befolyásolja a lejtős tömegmozgásokat (pl. földcsuszamlások) és árvizeket, valamint világos felszíne visszaveri a beérkező napsugárzást (ezzel csökkentve a felszín felmelegedését) és hőszigeteli az alatta fekvő talajt, illetve a permafrosztot. Ugyanakkor az éghajlatváltozás módosítja mind a hótakaró kialakulását befolyásoló környezeti tényezőket (ilyen például a szilárd csapadék gyakorisága), mind pedig az olvadásért felelős tényezőket (pl. léghőmérséklet, napsugárzás).

Ezért régóta tudjuk, hogy a hótakaró – különösen a hegyvidéki régiók alacsony és közepes magasságú területein – rendkívül érzékeny az éghajlatváltozásra.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) krioszféráról és óceánokról szóló tematikus jelentése szerint az alacsony hegyvidéki területeket borító hótakaró az egész bolygón csökkenő tendenciát mutat. A 20. század közepe óta mind az átlagos hóvastagság, mind pedig a felhalmozódott hótömeg egyre kevesebb.

hirdetés

A hóborítás időtartama évtizedenként átlagosan 5, de vannak olyan hegyvidéki régiók, ahol 10 nappal rövidült.

Habár a magashegyi területeken a hótakaró jelentős változása eddig nem tapasztalható, ismereteink elég korlátozottak ebből a zónából. Ezeken az igen nehezen megközelíthető helyeken nagyon ritkák a helyszíni mérések (ezen kutatások egyike a magyar Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció), így állapotukról csak a folytonos (nagyfelbontású) műholdas megfigyelések kezdetétől vannak adataink – ezek az adatsorok viszont még sokszor nem elég hosszúak a megbízható elemzésekhez.

A hótakaró fogyása az alacsony hegyvidéki területeken nagyrészt annak tudható be, hogy szilárd csapadék helyett egyre gyakrabban eső hullik, továbbá, hogy az emelkedő átlaghőmérséklet miatt egyre nagyobb mértékű az olvadás. Emellett számos kutatás azt is vizsgálja, hogy a légkörből leülepedő, különösen a sötét színű (így az olvadást elősegítő) korom és egyéb ásványi részecskék milyen hatással vannak a hótakaróra. Egyes tanulmányok szerint az ázsiai és dél-amerikai magashegységekben az emberi tevékenységekből és a biomassza égéséből származó korom hozzájárult a helyi hótakaró zsugorodásához. Mi várható mindezek fényében a jövőben?

Az éghajlati modellek számításai alapján az alacsony hegyvidéki területeken számos régióban, például az Alpokban, Észak-Amerika nyugati részén, a Himalájában és a szubtrópusi Andokban a hó vastagsága/tömege várhatóan átlagosan 25%-kal fog csökkenni a közeljövőben (2031–2050) a közelmúlt (1986–2005) átlagához képest, függetlenül attól, hogy melyik éghajlati forgatókönyv mentén haladunk.

(A 25% egy átlagszám, ez az érték valószínűleg 10 és 40% között alakul az IPCC szerint.) Ha pedig az éghajlatváltozás tovább fokozódik, a pesszimista forgatókönyv (RCP8.5) szerint akár 90%-os csökkenés várható a század végére (2081–2100), míg az optimista forgatókönyv (RCP2.6) szerint akár 40%-os.

A jelenlegi kibocsátási trendek alapján az emberiség a pesszimista forgatókönyv mentén halad, tehát azt kockáztatjuk, hogy a század végére szinte teljes egészében eltűnhet a hótakaró az alacsony hegyvidéki területekről.

Az egyre rövidülő hószezon, a szilárd csapadék helyett egyre gyakoribb téli esők, valamint az egyre zsugorodó hótakaró, gleccserek és permafroszt együttese Damoklész kardjaként lebeg a síturizmus felett.

A század végére a pesszimista (a valósághoz jelenleg legközelebb álló) forgatókönyv szerint az Alpokban, a Pireneusokban, Skandináviában, Észak-Amerikában és Japánban a jelenlegi üzemeltetési gyakorlat mellett a sípályák túlnyomó többsége – néhány magashegyi és magas földrajzi szélességen fekvő síterep kivételével – többé nem lesz fenntartható.

A hótakaró eltűnésével a hólesiklás mellett más havas sportoknak, mint például a sífutás, jégmászás, szánkózás és motoros szánozás is búcsút inthetünk. A nyári gleccsersízés (még inkább) luxussá válik: az elmúlt években számos gleccseren üzemelő síterep a kedvezőtlen hóviszonyok és a túl magas üzemeltetési költségek miatt kénytelen volt beszüntetni nyári működését.

Sőt, egyre nehezebb lesz hóbiztos helyszínt találni a téli olimpiai játékokhoz is. Az optimista éghajlati forgatókönyv szerint a század közepére a korábbi téli olimpiák 21 helyszíne közül 13 helyen lesz megfelelő fokú a hóbiztosság, míg a pesszimista forgatókönyv szerint már csak 10 helyen. A század végére ezek a számok 12-re (optimista) és 8-ra (pesszimista) csökkennek. Ráadásul az előrejelzések szerint még azokban a városokban is nőni fognak a mesterséges hógyártás és hófelhalmozás költségei, amelyek elég hidegek a síversenyek megrendezéséhez, ez volt a helyzet 2014-ben az oroszországi Szocsiban és 2010-ben a kanadai Vancouverben.

A hegyi hótakaró zsugorodása és a gleccserek visszahúzódása nem csak a havas sportokra van kedvezőtlen hatással.

Az olvadó hó- és jégtömegek a felszín destabilizálódásához vezetnek, aminek következtében gyakrabban fordulnak elő földcsuszamlások, kőhullás, kőpergés, ami a túrázók és a hegymászók biztonságát is fenyegeti, ahogy arról több cikk is beszámol, többek között Svájcból, Új-Zélandról és a Mont Blanc-ról.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

5 okot is mondunk neked, miért tedd szabaddá a következő hétfődet!

Leginkább azért, mert a klíma nem várhat - nem halogathatjuk tovább, hogy azzal foglalkozzunk, mit tehetünk a bolygónk megmentéséért.

Link másolása

hirdetés

Tudod már, mit csinálsz szeptember 20-án, hétfőn? Bármi is az, gondold meg, hogy elhalasztod máskorra, mert csak most van lehetőséged részt venni a TEDxDanubia Countdown konferencián, ráadásul rendkívül kedvezményes feltételekkel.

Mi ott leszünk a Vígszínházban, jelentkezünk is majd beszámolókkal, de a TED-élmény már csak olyan, hogy személyesen átélni az igazi.

Még nem győztünk meg? Oké, felsorolunk 5 érvet amellett, hogy miért kell ott lenned a TEDxDanubia Countdownon!

1. Arról lesz szó, ami egyre inkább foglalkoztat minket: mit tehetünk, hogy megakadályozzuk a klímakatasztrófát?

Erre már nem legyinthetünk, ez a probléma mindenkit érint. A jövőnkről, a gyerekeink jövőjéről van szó. Hogy lesz-e elég ivóvíz, milyen körülmények között kell élni, milyen növényeket lehet termeszteni a megváltozott klíma mellett.

Ha érdekelnek azok a nem mindennapi megoldások, módszerek és eszközök, amikkel idehaza és külföldön vállvetve küzdenek szakértők, civil szervezetek, magánemberek, cégek, sőt még iskolások is egy zöldebb, fenntarthatóbb jövőért, neked is ott a helyed 2021. szeptember 20-án a Vígszínházban!

2. Olyan szakembereket, művészeket hallgathatsz, akikre érdemes odafigyelni

Mi köze az irodalomnak a klímaváltozáshoz? Erre ad választ Juhász Anna. Milyen meglepetéssel készül a fenntartható közlekedés szószólója, Bazsó Gábor „Karotta”? Kiderül szeptember 20-án, a konferencián!

hirdetés
Hogyan vált reklámszakemberből a fenntarthatóság jeles képviselőjévé Havas Zoltán, a Budapest Bike Maffia alapítója? Elmeséli előadásában!

De ott lesz még a TEDxDanubia Countdown színpadán Nagy Réka Ökoanyu, Dalmadi Júlia élelmiszer-futurista, Márkuly István permakultúra-tervező, Kemény Zsófi író-slammer, Harald Katzmair hálózatkutató, vagy Andreas Beckmann a WWF közép- és kelet-európai igazgatója. Az összes előadóért kattints ide!

3. Egy nap TED-előadókkal, és te magad is sokat tanulhatsz a hatásos prezentálásról

Neked is lehetnek olyan élethelyzeteid, amikor mások előtt kell beszélned egy adott témáról, netán meggyőzni őket valamiről. Hogyan lehet ilyenkor a legjobban megragadni a hallgatóság figyelmét? Kell-e mindenképp előre összeállított prezentáció? Mitől lehet egy előadás szórakoztató?

Mindezekre a kérdésekre választ kaphatsz, ha elmerülsz egy napra a TED-előadások világában. Hiszen a TED lényege pont az, hogy szórakoztatva informáljon: a TED konferenciákon rendszerint 18 perces vagy rövidebb, gondolatébresztő, szórakoztató előadásokat találunk, amelyek rendkívül intenzív és inspiráló élményt nyújtanak

4. Az előadások közti szünetek is fontosak: értékes kapcsolatokat köthetsz!

A konferencia szervezői úgy alakították ki a programot, hogy a résztvevőknek bőven legyen idejük arra, hogy egymással megismerkedjenek, saját érdeklődési területükről beszélgessenek. Mivel a nyakadban lógó akkreditációs kártyán ott szerepel majd az a három szó, amit a regisztrációnál megjelölsz, mint téged érdeklő témaköröket, és ugyanezt láthatod a többi résztvevőnél is, könnyen megszólíthatsz egy idegent is, ha találtok közös pontot.

5. A jegyárak most kedvezőbbek, mint valaha – a TED-élmény pedig marad a megszokott

A TEDxDanubia Countdown szervezői idén a téma kiemelt fontosságára tekintettel a támogatóik – a Kék Bolygó Alapítvány, az MVM, és az Eon – segítségével jelentősen csökkenteni tudták a belépők árát, hogy azok is eljuthassanak a rendezvényre, akik nem tudnának egy egynapos rendezvény érdekében mélyebben a zsebükbe nyúlni.

A korábbi 30.000 Ft-os ár helyett most 12.000 Ft-ért vásárolhatók jegyek.

A diákok és pedagógusok további kedvezményt kapnak: ők mindössze 5000 Ft-ért válthatnak jegyet a konferenciára.

Meggyőztünk-e már? Ha igen, a jegyvásárláshoz kattints ide!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

500 Ft-ot kérne a Budapest határán belépő autósoktól a Levegő Munkacsoport

Szerintük ez szó szerint élet-halál kérdése. A légszennyezés Európában évente 500 ezer ember korai halálát okozza, érvel Lukács András.

Link másolása

hirdetés

Behajtási díj, majd városi útdíj bevezetését szorgalmazza a Levegő Munkacsoport Budapesten. Első lépésben naponta körülbelül ötszáz forint lenne a díj, amelyet a városhatáron belépő kocsik után javasolnak beszedni. A civil szervezet petíciót indított azért, hogy megvalósíthatósági tanulmány készüljön az útdíj bevezetéséről.

"Erre már régóta szükség lenne, ezt mi már hosszú évek óta mondjuk. Másképpen nem lehet megoldani Budapest környezeti problémáit. Évente 30 ezerrel nő az autók száma Budapesten és Pest megyében. Az elmúlt évtizedekben több százezren költöztek ki a környező településekre, közülük sokan naponta ingáznak a fővárosi munkahelyükre, túlnyomórészt autóval” – mondja Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A szervezők legalább ötezer aláírást szeretnének összegyűjteni, mielőtt átadják a főpolgármesternek petíciójukat.

"Először is napi 500 forintos behajtási díjat kellene bevezetni Budapest határán. Véleményünk szerint ezzel érdemben lehetne csökkenteni a forgalmi dugókat, valamint a levegő minősége is javulna. Ez az összeg évi 30 milliárd forint bevételt jelenthetne a Fővárosi Önkormányzat számára."

Külföldön már vannak példák hasonló díjra. Például Stockholmban egy mindössze napi 1-2 eurós behatási díj bevezetése után 20%-kal csökkent a forgalom.

"A kisebb forgalom, a dugók eltűnése azoknak az autósoknak is érdeke, akik naponta járnak be a fővárosba. Nemcsak azért az érdekük, mert gyorsabban jutnának el úticéljaikhoz, hanem azért is, mert ők is és a gyerekeik is tisztább levegőt lélegeznének be. A légszennyezés Európában évente mintegy 500 ezer ember korai halálát okozza, amiben jelentős szerepe van a gépjárműközlekedésnek" – jelentette ki Lukács András.

hirdetés

Az autók nagymértékben felelősek az úgynevezett városi hőszigetek kialakulásért is, ami elsősorban a nyári időszakban súlyos probléma. "Ahol aszfalttal van borítva a felszín és sok az autó, ott akár tíz fokkal is melegebb lehet, mint a budai erdőkben. Egy fákkal fedett természetes talaj a kánikulában ugyanis legfeljebb 25 Celsius fokra melegszik fel, miközben az aszfalt elérheti a 60 fokot, a kocsik teteje pedig a 70 fokot is."

Az elmúlt évek során a nyári hőhullámok alkalmával Budapesten a halálozások száma 15-30%-kal növekedett.

"Élet-halál kérdése, hogy kevesebb autó forduljon meg a fővárosban, kevesebb terület legyen lefedve aszfalttal és minél több zöld felület legyen.”

A szennyezett levegő nem csak a légúti megbetegedésekben játszhat hatalmas szerepet.

"Szív- és érrendszeri megbetegedéseket is okozhat. A rendkívül apró részecskék ugyanis – amelyek elsősorban a dízeljárművekből szabadulnak ki – eljutnak a szervezet legtávolabbi zugaiba és ott okoznak súlyos elváltozásokat. Ahol szennyezetteb a levegő, ott a Covid járvány is nagyobb halálozási arányt és súlyosabb eseteket generált" - mondja Lukács András.

A Levegő Munkacsoport javaslata szerint első lépésben Budapest határától kellene bevezetni a díjat, amit kamerarendszerrel lehetne megvalósítani.

„A városhatáron bevezetett behajtási díj csak az első lépés lenne. Bizonyos idő elteltével a megtett úttól és a gépjármű környezetvédelmi besorolásától függő útdíjat kellene bevezetni. Ezt technikailag hasonlóképpen lehetne megvalósítani, mint ahogyan az az autópályán már évek óta kifogástalanul működik a tehergépkocsik esetében” - mondják.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Felélesztenék a gyapjas mamutokat, hogy megmentsék velük a tundrát

Tudósok és vállalkozók egy külön céget is létrehoztak a projektre, várhatóan hat éven belül lesz eredménye.

Link másolása

hirdetés

A gyapjas mamut genetikai feltámasztását tűzte ki célul egy tudósokból és vállalkozókból álló csapat - írja a New York Times.

George Church, a Harvard Egyetem biológusa, genetikusa mérföldkőnek nevezte azt, hogy egy külön céget is létrehoztak Colossal néven a mamutfeltámasztásra. Ő már nyolc éve foglalkozik az ehhez szükséges technikán, amely szerinte komoly lehetőségeket teremthet a természetvédelemben. Ezzel nemcsak a gyapjas mamutokat támaszthatnak fel, de a súlyosan veszélyeztetett állatfajokon is segíthetnek.

A Colossal azért vállalkozott erre a feladatra, mert

a sarkvidéki tundra gyorsan melegszik, az ottani ökoszisztémát pedig szerintük a gyapjas mamutok állíthatnák helyre.

Amikor ezek az állatok éltek, a tundra füves terület volt, amit a mamutok a kutatók szerint a moha feldarabolásával, a fák kidöntésével és az ürülékükkel trágyázva tartottak fent. Most azonban nagyrészt moha borítja a tundrát, Church szerint pedig azért lenne fontos ezen változtatni, hogy megakadályozzák a talaj olvadását és erodálódását.

A tudósok azt tervezik, hogy elefántembriót hoznak létre, aminek a génállományát úgy módosítanák, hogy az egy mamutéhoz hasonlítson. Ehhez az kell, hogy egy elefánt petesejtjébe bekerüljön egy mamut DNS-e, viszont arra még nem volt példa, hogy egy elefántból kiszedjenek egy petesejtet. Ezért ha ez nem válna be, akkor egy elefántszövetet alakíthatnak át őssejtekké, hogy annak segítségével embriókat tudjanak létrehozni laboratóriumban.

hirdetés
Terveik szerint hat éven belül születhetnek meg az első életképes, már jelentős bundával rendelkező példányok.

Forrás: 444.hu

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

10-ből 4 fiatal nem akar gyereket vállalni a klímaváltozás miatt egy új kutatás szerint

A 16 és 25 év közötti megkérdezettek szerint a politikusok és az idősebbek egyszerűen elárulták őket.

Link másolása

hirdetés

A fiatalok 60 százaléka nagyon aggódik vagy rendkívül aggódik a klímaváltozás miatt, írja a BBC egy új, globális kutatás alapján. A Bath-i Egyetem további öt egyetemmel összefogva 10 országban kérdezett meg 10 ezer 16 és 25 év közötti fiatalt a klímaválsággal kapcsolatban.

A megkérdezettek több mint 45 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos érzései rányomják a bélyeget a hétköznapokra is. A válaszadók háromnegyede szerint a jövő egyenesen ijesztőnek tűnik, miközben a fiatalok több mint fele (56%) szerint az emberiség sorsa megpecsételődött.

A felmérésben részt vevők kétharmada számolt be arról, hogy szomorú, fél és szorong a globális felmelegedés várható következményei miatt. Jó hír, hogy szép számmal akadnak azonban olyanok is, akik reménykednek, miközben rengeteg fiatal inkább haragot, kétségbeesést, bánatot és szégyent érez a klímaválság kapcsán.

A fiatalok közül sokan úgy vélik, hogy a politikusok és az idősebbek egyenesen elárulták őket, ráadásul véleményüket egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Miközben a megkérdezettek többsége szerint egyszerűen érthetetlen, miért nem csinálnak semmit a kormányok.

hirdetés

Szakértők szerint az éghajlatváltozás miatti krónikus stressz növelheti a mentális és fizikai problémák kialakulásának kockázatát. A jelentés szerint ráadásul a fiatalokat különösen érintheti a globális felmelegedéssel összefüggésbe hozható félelem.

A kutatás vezető szerzője szerint az öko-szorongás a gyerekvállalásra is rányomhatja a bélyegét: 10-ből 4 fiatal hezitál a családalapítással kapcsolatban.

Caroline Hickman azt is elmondta, hogy a helyzet azokban az országokban a legrosszabb, ahol a kormány éghajlat-politikáját gyengének ítélik az emberek. Ennek megfelelően a déli országokban kritikus a helyzet, de a megkérdezett nemzetek közül az erdőtüzektől sújtott portugáloknál negatívabban senki sem áll a klímaváltozás kérdéséhez.

A tudósokat megdöbbentette a fiatalok szorongásának mértéke. A legjobban egy ismeretlen válaszadó mondatai jellemzik a generáció aggodalmát:

"Nem akarok meghalni, de nem akarok egy olyan világban sem élni, amely nem törődik a gyerekekkel és az állatokkal."

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: