hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

30 milliárdot ad Elon Musk annak, aki kitalálja, hogyan lehet kivonni a szén-dioxidot az atmoszférából

Négy év alatt kell kifejleszteni a bolygót megmentő technológiát.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 23.

hirdetés

100 millió dollárt, vagyis 30 milliárd forintot ajánlott fel Elon Musk annak, aki kifejleszti a szén-dioxid kivonásánák technológiáját a légkörből vagy az óceánokból, írja a Daily Star.

A Tesla és a SpaceX vezére ezt egy csütörtöki, a Föld napja alkalmából adott interjúban jelentette be.

Az XPRIZE névre keresztelt pályázat ötlete nem új: először januárban beszélt tervéről Musk, de csak a tegnapi interjúban állt elő a konkrétumokkal. A

A pályázat egészen a 2025-ben esedékes Föld napjáig, vagyis április 22-ig tart. A szervezők szerint ez lesz "a történelem legnagyobb ösztönző erejű díja".

A versenyre a világ minden pontjáról várják a nevezőket, akiknek a feladata egy olyan technológia kifejlesztése, amely naponta 1 tonna szén-dioxidot tud kivonni a légkörből.

A győzelemhez nem elég egy puszta ötlet: olyan hitelesített, skálázható modellt kell készíteni, ami ráadásul idővel a gigatonnányi szén-dioxid kivonásra is alkalmas lehet, ráadásul gazdaságosan.

Musk kilátásba helyezte, hogy a most felajánlott 100 millió dolláros támogatási keretet a későbbiekben tovább emelné.

hirdetés

VIDEÓ: Elon Musk teljes interjúja


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Musk bejelentette, hogy nem lehet bitcoinnal Teslát vásárolni, rögtön be is zuhant az árfolyama

Az egész kriptovaluta-piacot sokként érte a döntés, több száz milliárd dollárral csökkent az összértéke.
Fotó: Northfoto - Julian Stähle/dpa-Zentralbild/dpa - szmo.hu
2021. május 13.

hirdetés

Komoly bejelentést tett magyar idő szerint csütörtök hajnalban Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója: az elektromosautó-gyártótól mostantól nem lehet bitcoinnal autót vásárolni, mégpedig a kriptovaluta környezetromboló hatása miatt.

A multimilliárdos vállalkozó azzal indokolta a Twitteren a döntést, hogy

aggódnak "a bitcoinbányászathoz és a tranzakciókhoz szükséges fosszilis tüzelőanyagok gyorsan növekvő használata miatt, ami főleg a szén esetében tapasztalható, amely a legrosszabb kibocsátással rendelkezik minden üzemanyag közül".

Hangsúlyozta, hogy a kriptovaluta nagyon sok szempontból jó ötlet, és hisznek abban, hogy biztató jövő előtt áll, de ez nem járhat ilyen komoly károkkal a környezet számára. Éppen ezért

a Tesla nem fog bitcoint eladni, de szándékában áll használni azt a tranzakciók során, amikor a bányászat már több fenntartható energiával működik.

A bejelentés elég meglepő annak fényében, hogy Musk eddig elkötelezett támogatója volt a digitális fizetőeszközöknek, legfőképp a bitcoinnak. A Tesla februárban bejelentette, hogy 1,5 milliárd dollár értékben vásárolt bitcoint, majd Musk márciusban azt mondta, hogy már bitcoinnal is lehet vásárolni Tesla-autót.

Az üzletember Twitter-bejegyzése igen érzékenyen érintette a kriptovilágot.

hirdetés
A világ elsőszámú digitális pénzének árfolyama komolyan bezuhant, először majdnem 17%-ot esett.

De az egész kriptodeviza-piacot sokként érte a bejelentés, a CNBC szerint kevesebb mint 2 óra alatt 2,43 ezer milliárd dollárról 2,06 ezer milliárd dollárra csökkent az értéke, ami 365,85 milliárdos veszteséget jelent. A bitcoin mellett Musk másik kedvenc kriptovalutája, a dogecoin 12,3 százalékot veszített az értékéből, és az ether is megsínylette a bejelentést.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Kína az elektromos autóiparban is átveheti a vezetést, hatalmas gyárak nőnek ki a földből

Elektromos autók millióival akarják elárasztani a piacot, és már megvetették a lábukat Európában is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 16.

hirdetés

Kína nemcsak a mesterséges intelligencia területén, hanem az elektromos autók gyártásában is világelsőségre tör. Egymás után épülnek az óriási gyárak az ázsiai országban, amelyek nemsokára milliószámra ontják majd az elektromos kocsikat.

A New York Times szerint az ingatlanpiacon vagyonokat szerző Evergrande csoport például 2025-re egyedül annyi elektromos autó gyártására készül, mint amennyit egész Észak-Amerikában gyártanak.

Az elmúlt években Kínában hathatós kormánytámogatással több mint 800 ezer töltőállomást is kiépítettek. Ez csaknem kétszer annyi, mint amennyi a világ többi részén összesen működik.

Az egyik legnagyobb kihívás a kínai cégek számára az új brandek bevezetése. Az e-kereskedelemből nálunk is ismerős Alibaba például két állami vállalattal közösen IM Motors néven indítja be autógyártó-részlegét, és a tervek szerint jövőre már árulni is fogják az autóikat.

A 2010-ben a Volvot is megvásárló Zhejiang Geely konszern egy hónapja nyitotta meg Ningpóban a világ egyik legnagyobb elektromos autógyárát. Autómárkájának a Zeekr nevet választotta, mert az jól rímel az angol „seeker” (úttörő, kereső) szóra és várhatóan októberben jelenik meg a piacon.

Gyárában több kilométer hosszú futószalagok mellett 4 és fél méteres, svéd gyártmányú robotok dolgoznak. Induló kapacitása évi 300 ezer autó, ez nagyobb, mint a legtöbb detroiti autógyáré.

A Xpeng Motors nevű startup a közelmúltban nyitott meg egy összeszerelő üzemet Délkelet-Kínában. A közelében egy szerszámgépgyárat építenek és máris bejelentették egy harmadik létesítmény beindítását is. A Xpeng 2024-re akarja elérni az évi 300 ezer autó gyártását. Tavaly még ennek a mennyiségnek a tizedét adták el.

hirdetés

Tulajdonosa, Hi Hsziao-peng egy mobilos keresővel csinálta meg a szerencséjét. Az egyik kínai állami vállalat 233 millió dollár kölcsönt adott neki első, évi 100 ezer gépkocsi gyártását biztosító gyárának felépítésére, de kapott segítséget önkormányzatoktól is. A cég tavaly már a Wall Street-i tőzsdére is bekerült, és 5 milliárd dollár nyereségre tett szert, amelyet részben az új gyárakba, részben a kutatásba és fejlesztésbe fektetett be, különösen az önvezető járművek terén. Ezen a területen a mesterséges intelligencia fejlesztésében elért eredményeket is jól hasznosíthatják a kínaiak.

A Xpeng pénzügyi erejét jól jellemzi az alig 15 hónap alatt felépült csaocsingi gyár szinte teljes automatizálása.

Robotok emelgetik a 20 kg-os autótetőket, bekenik őket űrkörülményeknek is ellenálló ragasztóval, majd a helyükre nyomják őket. Ugyancsak robotok hozzák a műszerfalakat, miközben a Titanic főcímzenéjének instrumentális változatát játsszák.

A kínai elektromosautó-gyártás körüli hype-ot jól jellemzi, hogy az Evergrande New Energy Vehicle hongkongi részvényeivel csaknem olyan szinten kereskednek, mint a General Motors részvényeivel, bár még egyetlen járművet sem adtak el.

Pedig a siker a New York Times szerint korántsem biztos, a résztvevők közt sok a kezdő cég, és nem kis kockázat arra alapozni, hogy az autósok hajlandók lesznek jelentős összegeket kifizetni olyan márkákért, amelyeknek korábban még a nevét sem hallották soha.

Azt a kínai autógyártók elismerik, hogy a nagy autógyáraknak némi előnyt ad a tapasztalatuk. Ezzel együtt bíznak abban, hogy az akarat és a türelem meghozza gyümölcsét. Az azonban a nemzetközi szakértők számára is egyértelmű, hogy a kínai ipar lendületben van. Az LMC Automotive szerint 2028-ra Kína évi 8 millió elektromos autót fog gyártani, szemben a tavalyi egymillióval. Összehasonlításképp: az előrejelzések szerint az európai futószalagokról hét év múlva 5,7 millió teljesen elektromos autó fog legördülni.

Az, ami az elektromos autók terén történik, nem független attól a küzdelemtől, amit Kína és az Egyesült Államok a globális szuperhatalmi szerepért vív.

Joe Biden amerikai elnök többek közt emiatt sürgette az amerikai autógyártókat, hogy kapcsoljanak nagyobb fokozatra. Tavaly mindössze 410 ezer elektromos autó készült az Egyesült Államokban, és ez a szám az LMC Automotive becslései szerint 2028-ra is csak 1,4 millió lesz, ha a jelenlegi növekedési ütemmel számolunk.

Kína pedig máris a külföldi piacok meghódítására készül. A Xpeng Norvégiában kezdi meg európai térhódítását. Az állami tulajdonú Chery pedig Amerikát célozta meg, igaz, ott még mindig érvényben van az a 25%-os különadó, amelyet a Trump-kormányzat rendelt el 2018-ban a Kínából exportált autókra.

Mindez azonban csak lassíthatja, de önmagában aligha akadályozhatja meg, hogy Kína globálisan uralja az elektromos autók piacát.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Az ivóvizünk egyelőre nincs veszélyben, de a folyóink már tele vannak mikroműanyaggal

Éves szinten 90 000 darab mikroműanyag részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt, ezzel szemben aki csak és kizárólag csapvizet iszik, az csupán 4000 műanyag darabkát „iszik meg.”
Címkép: elekes/Flickr - szmo.hu
2021. május 12.

hirdetés

Mikroműanyagnak az 5 mm-nél kisebb plasztikdarabkákat nevezzük. Akad köztük olyan, amelyet már eleve ilyen méretben gyártanak le (pl. kozmetikai termékekben található mikrogömbök, csillámok), mások pedig nagyobb műanyag termékek aprózódása, roncsolódása révén jönnek létre. Ennek megfelelően a nagyobb mikroműanyag-darabkákat akár szabadszemmel is észrevehetjük, a kisebbek azonban csak mikroszkóp alatt láthatók – olvasható a Másfélfok cikkében.

A mikroműanyagok problémájával foglalkozó előző cikkben már szó esett arról, hogy ezek a szennyezőanyagok mindenhol egyre növekvő mennyiségben fordulnak elő a levegőtől kezdve vizeinken át a talajig. Az is bizonyos, hogy egyre nagyobb mértékű egészségügyi és környezeti kockázatot jelentenek.

Bár átfogó felmérést egyelőre nem publikáltak hazai vizeink mikroműanyag-szennyezettségéről és annak trendjeiről, egy-egy adat már rendelkezésre áll.

Mennyit iszunk meg belőle és mi bajunk lesz tőle?

A mikroműanyagok egészségügyi hatásainak becslése igen komplex feladat, hiszen nem egyetlen anyagról, hanem anyagok egy csoportjáról kell(ene) megmondanunk, hogyan hatnak a szervezetünkre. Más lehet a hatás, hogyha belélegezzük és más, ha a táplálékkal együtt fogyasztjuk el őket. Ha kimondottan az ivóvízben lévő mikroműanyagok hatásait szeretnénk feltérképezni, akkor sem elegendő magának a mikroműanyagnak a jelenlétét vizsgálni, hanem a belőle kioldódó adalékanyagok, illetve az előállításukhoz felhasznált ún. monomerek maradványait is detektálni kell.

A WHO eddig öt ilyen vegyületre javasolt határértéket az ivóvízben:

hirdetés
  • akrilamid
  • epiklórhidrin
  • 1,4-diklórbenzol
  • sztirol, valamint
  • vinil-klorid.

Ezeknek az anyagoknak a jelenlétét egyébként már a vízhálózatba beépíthető termékek engedélyeztetése során vizsgálják, vagyis olyan műanyagot nem lehet erre a célra felhasználni, amelyből ezeknek a vegyületnek jelentős mennyisége oldódhat ki.

Egy nemzetközi tanulmány szerint éves szinten 90 000 darab mikroműanyag részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt, ezzel szemben aki csak és kizárólag csapvizet iszik, az csupán 4000 műanyag darabkát „iszik meg.”

A mikroműanyagok nagy része ugyan a széklettel távozik az emberi szervezetből, de a bennmaradó mintegy 10% felszívódhat és gyulladást okozhat az emésztőrendszerben. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a műanyag darabka, annál nagyobb eséllyel ürül ki és csak a legkisebbek azok, amelyek akár a sejtjeinkbe is bejuthatnak. Arról azonban, hogy mi az a koncentráció vagy napi bevitel, amelynél már veszélyt jelentenek, még nincs adatunk. Az egészségügyi kockázatok után lássuk hazai folyóink szennyezettségét.

Duna: már a sógoroktól szennyezetten érkezik, de Budapestnél tovább romlik

A Duna, hazánk legnagyobb folyója már két országon átfolyik, mire megérkezik Magyarország területére. Ennek megfelelően a benne található mikroműanyag jelentős részét már magával hozza.

Osztrák vizsgálatok alapján a Duna által szállított mikroműanyag mennyisége évente 530-1500 tonnára becsülhető.

A hazai helyzetről a Wessling Hungary Kft. által elvégzett 2018-as mérések eredményei alapján alkothatunk képet. A cég munkatársai két ponton, a főváros északi részén, a Megyeri híd fölött, valamint a déli szakaszon, a Csepeli Szabadkikötőnél vettek mintát a folyóból. Az előbbi helyen 45, az utóbbin 55 részecskét találtak 1 m3 vízben.

A főváros tehát mintegy ötödével emelte a Duna mikroműanyag-szennyezettség szintjét.

Nemzetközi összehasonlításban ez sajnos nem számít meglepőnek: a nagy esőzések során a burkolatokról bemosódó csapadék és a szennyvíztisztító telepek egyaránt jelentős forrásai a szennyezésnek.

Mivel a főváros ivóvize parti szűrésű kutakból kerül ki, gyakorlatilag a Duna vize az ivóvíz forrása. A folyó vize homokos, kavicsos vízáteresztő rétegeken halad át, melyet maguk a vízáteresztő rétegek, illetve annak baktériumközössége egyaránt tisztít. Ennek köszönhetően a főváros ivóvízbázisa egyelőre nem tekinthető veszélyeztetettnek.

Bár Magyarországon a mikroműanyagok ivóvízben való előfordulására vonatkozó átfogó tanulmányt még nem publikáltak, a közegészégügyi szakemberek szerint nincs ok aggodalomra a magyarországi ivóvizek mikroműanyag szennyezettségét illetően.

Hazánkban ugyanis a közműves ivóvízellátás 94%-a felszín alatti vízbázisból származik, mely jóval kevésbé kitett a szennyeződésnek, mint a felszíni vizek.

Az ivóvíz esetében nemcsak annak forrása, hanem a vízhálózatban használt anyagok, csövek kopása is szennyezőforrásnak tekintendő, ennek mértékéről sem ismerünk még átfogó hazai kutatást. Néhány adat azonban már rendelkezésre áll. 2017 végén szintén a Wessling Kft. végzett vizsgálatokat négy hazai vízmű területén, ahol a vízművek által meghatározott pontokon, tűzcsapra vagy egyéb mintavételi csapra csatlakozva végeztek mintavételezést a szolnoki VCSM Zrt., a veszprémi Bakonykarszt Zrt., a siófoki DRV Zrt., valamint a kecskeméti Bácsvíz Zrt. vízműrendszereiben.

Egyes mintákban 2–17,4 db/m3 közötti mennyiségű mikroműanyagot találtak. Több vízmű mintájából polietilént és politetrafluor-etilént mutattak ki, előbbi a vízvezetékrendszerekben használt ún. KPE-csőből származhat, míg utóbbi a tömítéshez használt zsinórból.

A Felső-Tisza szennyezettsége katasztrofális

Második legnagyobb folyónk, a Tisza vizében mért értékeket még nemzetközi szinten is jelentősnek ítélik a szakemberek. 2017-es adatok szerint a 300 mikrométernél nagyobb részecskék koncentrációja 4,9 db/m3 volt, a 15 és 300 mikrométer közé eső mikroműanyagok száma pedig 62,5 db/m3.

Számításaik szerint óránként több millió mikroműanyag úszik le a Felső-Tiszán.

A probléma elsődleges forrása – nem felmentve a hazai szennyezőket – az ukrán és román oldalról érkező hulladék. Bár a vízügyi szakemberek és a civilek együttesen évente több tonna szeméttől tisztítják meg a folyót, ez inkább folyamatos – de rendkívül fontos – kármentesítés. Hosszú távon megoldást csakis a hatékony környezetvédelmi diplomácia, a magyar, ukrán és román hatóságok együttműködése hozhat.

Nagyobb folyóink közül kiemelt figyelmet érdemel még a Rába vizének szennyezettsége. Három évvel ezelőtt itt 1 m3 vízből 12,1 db mikroműanyagot mutattak ki, amely naponta akár több, mint 20,7 millió részecskét is jelenthet. Ráadásul itt nemcsak széles körben felhasznált műanyagfajtákra bukkantak rá a vízben, hanem precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagokra is (pl. polyoximetilén).

Valamivel kedvezőbb a helyzet a Balaton és fő táplálója, a Zala esetében, ahol a m3-enkénti mikroműanyag mennyisége 5-10 közötti. Az Ipolyra vonatkozóan rendelkezünk még adatokkal. Egy 2018-as vizsgálat során a többnyire nemzeti parki területeket érintő folyóban 1,7 db részecskét mutattak ki 1 m3 vízből.

A szennyvíziszapba is sok mikroműanyag kerül

A Duna fővárosi szakaszán végzett mikroműanyag vizsgálatoknál már említettük, hogy a szennyvíztisztító telepek a legjelentősebb források között vannak. Budapest szennyvíztelepeinek mikroműanyag-kibocsátásáról nem áll rendelkezésre adat, a magyarországi szennyvíztisztítók közül egyedül a pécsihez kapcsolódóan publikáltak eredményeket.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói által 2019-ben elvégzett vizsgálatok tanúsága szerint a szennyvíztelepre érkező, befolyó szennyvíz literenként (!) átlagosan 1794 db részecskét tartalmaz, melynek közel 90%-át szálas műanyagok teszik ki. A tisztított szennyvíz 1 literében 221 db műanyagrészecskét mutattak ki, vagyis a szennyvíztisztítás során a mikroműanyagok közel 88%-át tudták eltávolítani. Amit a szennyvízkezelés során eltávolítanak, az a szennyvíziszapba kerül, ennek 1 kg-jában átlagosan 7320 db részecskét találtak a kutatók. Mivel a szennyvíziszap egy része mezőgazdasági felhasználásra kerül, így a benne található műanyag szennyezés a talajba is bejuthat, sőt a szél által tovább szállítódva további területeket is elérhet.

Az tehát ebből az egyetlen adatból is látszik, hogy bár a hagyományos szennyvíztisztítási módszerek viszonylag jó hatásfokkal távolítják el a mikroműanyagokat, a tisztítást követően visszamaradó mennyiség még mindig jelentős.

Felmerül a kérdés, hogy rendelkezésre állnak-e olyan módszerek, amelyekkel a mikroműanyagok akár a szennyvízből, akár az iszapból eltávolíthatók.

Több ígéretes kísérleti fázisban lévő technológia (pl. membrán-bioreaktor, fotokatalitikus bontás, mikrobiológiai bontás) létezik, de ezek léptéknövelése még nem megoldott és egyelőre igen költségesek is.

Szerencsés helyzetben vagyunk, de ez nem indok a semmittevésre

Hazánk vizeinek mikroműanyag szennyezettségéről egyelőre tehát viszonylag keveset tudunk, a már rendelkezésre álló adatok nemzetközi eredményekkel való összevetését pedig nagyon megnehezíti – sokszor el is lehetetleníti – az, hogy nincs egységes, mindenki által elfogadott módszertan a mintavételezésre és a mérésre. Amíg ez meg nem valósul, addig arra sincs mód, hogy akár ivóvízre, akár a felszíni vizek minőségére vonatkozóan határértékeket állapítsanak meg a szakértők.

Fontos lenne, hogy minél előbb megvalósuljon egy átfogó felmérés, amelynek segítségével a helyzetről nemcsak pillanatképet kapunk, hanem látjuk az esetleges változásokat is. Az kijelenthető, hogy a hazai ivóvíz biztonságos, a benne kimutatható mikroműanyagok mennyisége még nem éri el a kockázatos mértéket.

Ez elsősorban annak köszönhető, hogy kevésbé szennyezett forrásokból nyerjük az ivóvizet, de a probléma már nálunk is felütötte a fejét.

Ne várjuk azt, hogy a problémát kizárólag az ivó- és szennyvízkezelés technológiájának fejlesztésével képesek leszünk megoldani.

Továbbra is szükséges a műanyagokhoz fűződő viszonyunk radikális újragondolása, a körforgásos gazdaságra történő mielőbbi áttérés, valamint a határokon átívelő szennyezés együttműködésen keresztül történő kezelése.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egy hónap alatt egymilliárd dollárt kereshetett rajta a Tesla – érdemes-e beszállni a bitcoinba?

Egyéves távlatban majdnem meghétszerezte értékét a bitcoin, de Tarcsi Ádám, az ELTE Informatikai Kar kutatója mégsem ajánlaná mindenkinek, hogy ebbe fektessen. Fantáziát viszont lát benne.
Pörös Izabella cikke, Címlapkép: MichaelWuensch, Pixabay - szmo.hu
2021. május 14.

hirdetés

"Én a magam részéről a bitcoint ma már egy elég spekulatív dolognak érzem, ami akár jól is jöhet, amikor valaki beszáll, de én, mint informatikus, a mögöttes technológiában, a blockchainben látom a lehetőségeket." - mondja Tarcsi Ádám, informatikus, FinTech szakértő.

A kriptovaluták története 2008-ban indult a gazdasági világválság idején, amikor megrendült a pénzügyi rendszerekbe vetett bizalom. Erre reagált a bitcoin kitalálója, akit Satoshi Nakamoto néven ismer a világ. Róla egyébként a mai napig nem tudjuk pontosan, kicsoda, egyáltalán egy vagy több személyt, esetleg egy szervezetet takar-e ez a név.

13 évvel ezelőtt fél év alatt készült el az a kódrendszer, amelynek ma a kriptovaluták létezését köszönhetjük.

Ki üzemelteti? Sokan. Ki irányítja? Senki. A dinamikusan fejlődő virtuális valutáknak nincs hátországuk, nem tudja egyetlen állam sem szabályozni őket, nem kötődnek egyetlen nemzet bankjához sem, árfolyamuk ezért jóval nagyobb magasságokat és mélységeket ér el, mint a fizikailag is létező valutáké.

A bitcoin például április közepén a 63 ezer dolláros történelmi határt is átlépte, aztán egy hét alatt közel 10 ezer dollárt esett, azaz 25%-ot veszített az értékéből. Ha egy éves távlatban nézzük, akkor még így is majdnem hétszeres növekedést hozott össze.

"Az a nehéz benne, hogy nagyon nagyokat tud ugrálni az árfolyama, többnyire egyáltalán nem kiszámítható."

- magyarázza Tarcsi Ádám. "Az utóbbi egy évben persze meredeken felfelé megy, de nagyon nagy az árfolyamkockázat. Pont azért, mert nincs mögötte egy gazdasági háttér. A nemzeti valutáknál ott van az állam, ami egy ország gazdasági erejét teszi mögé (vállalatokkal, lakossággal stb.). Ha valami gond van, akkor be tud avatkozni, megmenti az adott valutát, ezért is hisznek, bízhatnak benne az emberek."

hirdetés

Bár nem áll mögötte egy állam gazdasági teljesítménye, Tarcsi Ádám szerint a hírek azért meg tudják mozgatni a bitcoin árfolyamát. "Nálunk is volt olyan hallgató, aki azt figyelte, hogyan reagál a különböző hírekre az árfolyam. Lehetett látni, hogy kisebb nemzetközi bonyodalmak azért igenis befolyásolták. Évekkel ezelőtt például, amikor Észak-Korea újabb rakétát lőtt fel, többen megijedtek, elkezdtek bitcoint venni és elindult az ára felfelé. De ma már inkább egy kereskedési láz van mögötte. Az árfolyam manapság leginkább a bitcoinnal kapcsolatos hírekre reagál, például arra, ha egy kriptotőzsdét bezárnak, valamelyik állam betiltja, vagy épp egy vállalat elfogadja fizetőeszköznek."

A bitcoin mögött az úgynevezett blockchain (magyarul blokklánc) technológia áll.

"Egy csak digitálisan létező pénz esetén kulcsfontosságú a biztonság, hogy csak én férjek hozzá a pénztárcámhoz. A technológia alapja egy jó titkosító függvény, amely például egy adott szöveget - ami lehet bármi, egy átutalási tranzakció, vagy egy üzenet, - úgy kódol el, hogy ne legyen másik olyan függvény, amivel vissza tudom alakítani az eredeti üzenetet, csak ha rendelkezem a hozzáféréshez szükséges kulccsal, jelszóval."

A másik fontos dolog egy pénzügyi rendszerben az üzemeltetés. A pénzügyi tranzakciókat nyilván kell tartani, vezetni kell a főkönyvet. "Egy központi autoritást nélkülöző rendszerben ez akkor tud működni, ha sokan, nagyon sokan üzemeltetik. Ha ugyanis sokan vezetik a főkönyvet, akkor nincs olyan szereplő, aki esetleg be tudna avatkozni, meg tudná változtatni akár annak tartalmát, vagy a szabályokat, amelyek alapján a rendszer üzemel."

A megoldás ötletes, bár sok energiába kerül a fenntartása, Tarcsi Ádám szerint valóban biztonságos.

A rendszert végső soron az úgynevezett "bányászok" üzemeltetik, akik leegyszerűsítve egy versenyben vesznek részt.

"Beáldozva a számítógépeik számítási kapacitását a keletkezett tranzakciókat blokkosítva összefűzik (innen ered a blokklánc név), mindezt úgy, hogy egy meghatározott ellenőrző számot keresnek. Ezt a számot megtalálni nehéz, csak próbálgatással tudják megtenni, így minél több számítógépes erőforrást áldoz fel valaki, annál több esélye van arra, hogy a jó blokkot ő állítsa össze, ezáltal megkapja jutalmát. Ugyanakkor a csalások elkerülése érdekében egyszerűen lehet ellenőrizni a blokk helyességét. Minden egyes blokk összeállításáért jutalom jár, most éppen 6,25 bitcoin (ez bizonyos időközönként csökken). Átlagosan 10 percenként keletkezik az új tranzakciókat tartalmazó blokk. Ebbe azonban ma már tényleg nem éri meg belevágni, nagyon nagy szereplők foglalkoznak bányászattal.” - mondja a szakértő.

A rendszer működéséből fakadó érdekesség, hogy minden pénztárcáról tudhatjuk, hogy mennyi pénz van benne, csak azt nem, hogy kié az a pénztárca. A pénzhez csak a tulajdonosa fér hozzá.

Mindez bonyolultnak hangozhat, de a kriptovaluták vásárláshoz nem kell ismerni, hogy pontosan mi van a hátterében.

Azok, akik nem "bányászattal" foglalkoznak, csak használni szeretnék a rendszert, olyanoktól vásárolnak, akiknek van már bitcoin pénztárcájuk. Ehhez először is létre kell hozniuk egy úgynevezett virtuális pénztárcát. "Nehezebb, mint egy email cím létrehozása, de nem nehezebb, mint egy bankszámlát létrehozni online." - mondja Tarcsi Ádám.

Viszont gyakran előfordul, hogy egyszerűen elfelejtik az emberek a belépési jelszavukat. Itt ez gond, mert nincs egy központi szereplő, aki új jelszót adjon.

Egy Kaliforniában élő német programozó például 80 milliárd forintnyi vagyonához nem fér hozzá emiatt. "Szerencsére vannak már úgynevezett kriptovaluta pénztárca alkalmazások, melyek ezen egyszerűsítenek, de a felelősség továbbra is a miénk."

A másik lehetőség, hogy egy kriptotőzsdén nyit valaki számlát, és rájuk bízza a pénztárcája kezelését. De ennek is van kockázata. "Mivel a rendszer úgy lett kitalálva, hogy ne legyen mögötte autoritás - ne lehessen beavatkozni, - ezért sokan egyszerűen átverik az embereket."

Ráadásul a kriptotőzsdéket is kifoszthatják, így azoknak a pénze is elveszik, akik ott tartották pénzüket. Persze ma már léteznek megbízható kriptovaluta-tőzsdék vagy kereskedők is.

"A tényleges első lépés, hogy kell találni egy megbízható kriptotőzsdét, ahol vehetünk valamennyi töredék-bitcoint, hiszen valahol át kell váltanom a forintomat bitcoinra. Mivel nincs egy központi szereplő, nem tudok odamenni egy bankba, ezért valakitől kell venni, akinek már van." De nem mindegy, hová fordulunk.

"Nekem is voltak ismerőseim, akik találtak valamilyen hirdetést, hogy egy cégen keresztül tudnak bitcoint venni, aztán azóta is futnak a pénzük után."

Szintén nehézség, hogy a kriptovaluták mögött nincsen árumozgás. "Néha lehet hallani, hogy lehet mondjuk házat venni rajta Dubai-ban, de az is segít, amikor valaki beáll mögé." Mint ahogyan nemrég a Tesla bejelentette, hogy lehet majd autót venni náluk bitcoinért, hiszen 1,5 milliárd dollárt invesztáltak bitcoinba. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek ajánlott lenne befektetnie.

"Az biztos, hogyha valakinek mondjuk csak százezer forintja van, azt ne fektesse be mind kriptovalutába." - mondja a szakértő.

De nemcsak a bitcoin létezik, ma már sokféle blokklánc alapú megoldás van. Vannak cégek, államok, jegybankok által üzemeltetett rendszerek, ahol a bányászat már nem játszik szerepet, de az elosztott üzemeltetésből is fakadó biztonsági megoldásokat továbbra is tartalmazzák.

“Itt vissza is ugornék arra, amikor a technológiában rejlő lehetőségeket említettem. A blokklánc tulajdonképpen egy bármilyen adatokat tárolni képes adatbázis, ahol a múltat már nem lehet módosítani.”

A tárolt adatokat, amennyiben van hozzáférése valakinek, lehet olvasni, el lehet tárolni új adatokat, de azokat átírni, vagy törölni nem. Ettől lesz megbízható.

"Volt egy olyan projektötletünk, ami egy fizikai termék útját követte végig. A lényege, hogy mezőgazdasági termékeket, például sertéseknek az életútját végigkövessem, hogy le tudjam mondjuk egy mobiltelefonnal ellenőrzni a boltban, hogy amit megeszem, az honnan jött. Vagy ha az a termék rossz volt és vissza kell hívni, akkor az látható legyen, hogy hol készült. Ami megtörtént, azt be lehet építeni a láncba, módosítani pedig nem lehet. Így lehet egy ellátási láncon végigkövetni egy árunak az útját. Egy másik projektünk arról szólt, hogy bizonyítványokat vittünk volna fel egy rendszerbe, elkerülendő a hamisításokat. Ma ha valaki beírja a Linkedin-en, hogy a Harvardon végzett, akkor bizony ő ott végzett. A rendszer viszont egyszerűen leellenőrizné, hogy igazat mond-e. Sok projekt terv létezik, előbb-utóbb ennek a technológiának is meglesz a helye." - véli Tarcsi Ádám.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: