hirdetés
brexit.png

Jóváhagyta a londoni alsóház a Brexit-megállapodást

A törvénytervezet a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül ezután.
MTI - szmo.hu
2020. január 09.


hirdetés

Jóváhagyta csütörtök este a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást, amelynek törvénytervezete ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül.

Az egyezmény végleges ratifikációját célzó törvénytervezetet a képviselők háromnapi vita után, harmadik olvasatban 330-231 arányban szavazták meg.

A törvényjavaslat ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül. A Lordok Házának tagjai a jövő héten kezdik a tervezet tárgyalását, és ha módosításokat fűznek hozzá, az indítvány visszakerül további tárgyalásra és szavazásra az alsóházi képviselők elé.

A harmadik olvasatbeli vitában a képviselők a tervezetet teljes részletességében, gyakorlatilag sorról sorra megvizsgálták.

A Brexit-megállapodás törvénybe iktatását célzó javaslatról azonban az alsóház már karácsony előtt megtartotta a második olvasatbeli általános vitát, és a tervezet alapelveit - akkor még a részletekről szóló vita nélkül - december 20-án szintén nagy többséggel, 358-234 arányban megszavazta.

hirdetés

A december 12-én tartott, előrehozott brit parlamenti választások óta a Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Pártnak - amely addig kisebbségben kormányzott - immár kényelmes, 80 fős többsége van, de a Brexit-megállapodásról tartott eddigi szavazásokat a kormány rendre ennél is jóval nagyobb arányban megnyerte. Ez azt jelzi, hogy

a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt több képviselője is megszavazta a megállapodás ratifikálását célzó tervezetet.

Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a 2018 novemberében elért eredeti Brexit-egyezményt, de a képviselők mindháromszor leszavazták az akkori tervezetet.

Az előző parlament alsóházának képviselői tavaly októberben - immár a jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson kezdeményezésére - szintén megszavazták a Brexit-megállapodás alapelveit. Rögtön ezután azonban leszavazták a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet azzal az indokkal, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni a kormány által akkor is három tárgyalási napban meghatározott idő alatt.

A kormány a decemberi előrehozott parlamenti választás előtt már nem terjesztette ismét az alsóház elé a Brexit-megállapodást, de Johnson a kampányban többször is kijelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, karácsony előtt újból benyújtja az egyezmény ratifikálásáról szóló törvénytervezetet, januárban pedig végigviszi a ratifikációs folyamatot.

Boris Johnson sokszor hangoztatott célja az, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján kilépjen az Európai Unióból.

A brit kormány jogi erővel tiltaná meg saját magának és a parlamentnek a Brexit után tervezett átmeneti időszak meghosszabbítását.

Az átmeneti időszak 2020. december 31-ig tartana, és időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben az Európai Unióval fennálló kétoldalú viszonyban.

Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy London és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták - legutóbb szerdai londoni látogatásán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke -, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.

A Brexit-megállapodásban szerepel is egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre. Az első hosszabbításról június végéig kellene dönteni.

Boris Johnson azonban az Európai Bizottság vezetőjével tartott londoni megbeszélésén is leszögezte, hogy erről nem lehet szó.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
orban-1.jpg

„Kiöregedett rocksztár, megfáradt Bástya elvtárs, a kormány egyre rosszabbul teljesít” - Reakciók Orbán évértékelőjére

Az ellenzéki politikusok szerint a kormányfő nem beszélt a valós problémákról, az egészségügyről, az oktatásról, a nyugdíjasok helyzetéről.
OS, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt - szmo.hu
2020. február 16.


hirdetés

Vasárnap tartotta Orbán Viktor évértékelő beszédét, melyben kitért többek között a kormány klímavédelmi akciótervére, a gyöngyöspatai ügyre, a következő nemzeti konzultációra és a következő időszak terveire, céljaira is.

Az ellenzéki pártok politikusai közül többen keményen reagáltak a beszédben elhangzottakra.

Az LMP szerint az Orbán Viktor miniszterelnök által vasárnap bejelentett klímavédelmi intézkedéseket már régen meg kellett volna tenni, azok nincsenek összhangban a jelenlegi kihívásokkal - mondta Schmuck Erzsébet, a párt társelnöke. Kizárólag akkor tudnak hinni a kormánynak a környezet- és természetvédelem területén, ha azonnali érdemi változtatásokat hajt végre. A kabinetnek elsőként létre kellene hoznia egy klíma- és fenntarthatósági minisztériumot, továbbá a költségvetésben is forrásokat kellene elkülönítenie az ágazatnak. Kiemelte,

az Orbán-kormány az elmúlt tíz évben nem tett semmit a környezet- és természetvédelem területén, sőt teljesen leépítette annak intézményrendszerét is,

hirdetés

kezdve a szaktárca megszüntetésével.

Az LMP politikus szólt arról is, a kormányfő nem veszi figyelembe, hogy a megújuló energiaforrásoké a jövő, amikor az "atomenergia bebetonozásával" akarja csökkenteni az ország szén-dioxid kibocsátását. Megjegyezte továbbá, a karbonsemlegesség eléréséhez nem elég csupán fákat ültetni, hanem erdőket kell létrehozni.

Kendernay János, az LMP másik társelnöke úgy fogalmazott,

Orbán Viktor "mesevilágban él", mivel nem látja, hogy az elmúlt évek gazdasági növekedését egyrészt az uniós támogatások, másrészt a külföldön munkát vállaló magyarok hazautalásai alapozták meg.

A kormányfő úgy próbál meg szabadságharcot hirdetni a brüsszeli elittel szemben, hogy annak valójában saját maga is része. Erre utal ugyanis, hogy Magyarország a "nemzetközi ipari lobbi szószólója" lett Brüsszelben, az országban létrejövő nagy beruházások pedig nem a magyar emberek, hanem a multinacionális cégek érdekeit szolgálják - jegyezte meg.

A DK-s Gyurcsány Ferenc közleményében azt írta, hogy Orbán Viktor történelmet akart írni, de rémregény lett belőle. Soha a demokratikus Magyarország történetében nem volt olyan megosztott az ország, mint most. Soha nem fordult egymással szembe magyar a magyarral annyira, mint az elmúlt 10 évben. Nemzet és nemzeti kormányzás helyett pártállam és pártlogika diktál.

Magyarország az elmúlt 10 évben a lemaradók, a vesztesek közé került.

Semmit nem ér az összeszerelő üzemként létező Magyarország gazdasági növekedése, ha közben a közjó helyett a szűk politikai-gazdasági elitcsoportok érdekét szolgálja a kormány. Iskolarendszerünk széthullóban, minden harmadik iskola tanárhiánnyal küzd. Orvosi rendelőink, kórházaink egyre kevésbé képesek a gyógyulás reményét és képességét hordozni, ezzel szemben a drámai orvos- és nővérhiány mellett növekednek a várólisták, nálunk halnak meg Európában a legtöbben megelőzhető betegségekben. A kormányzati propaganda fénypontjában álló családvédelmi akciótervek ellenére békeidőben még soha nem született olyan kevés gyermek, mint a tavalyi esztendőben. A cinikus nyugdíjpolitika miatt a mai nyugdíjasok egyre rosszabbul élnek a még aktív polgártársaikhoz képest. Magyarország elveszítette barátait az európai népek közösségében, a magyar kormányfő a tiszteletreméltó demokrata helyett a kínos bajkeverő kategóriájába került. Mindezért állunk élesen szemben Orbán egész rendszerével. Az évet ugyan Orbán értékelte, de a végső ítéletet a nép fogja kimondani felette. Az pedig lesújtó lesz - írta a politikus.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pilot-4598188_1920-1000x751.jpg

Videón, ahogy egy repülő képtelen leszállni a szélviharban a londoni repülőtéren

Sorra érkeznek a rémisztőbbnél rémisztőbb videók arról, ahogy a Dennis viharciklon miatt alig bírnak landolni a brit reptereken a repülőgépek.
Kép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2020. február 16.


hirdetés

Javában tombol Nagy-Britannia területén a Dennis viharciklon, amely jelentős károkat okozott eddig, és a közlekedésre is kihatással van. A vonatközlekedés akadozik, ahogy a repülőgépekre is rájár a rúd, több mint 350 járatot töröltek már. Amelyeket viszont nem, azoknak sincs egyszerű dolguk,

a néhol 150 km/órás szélben és az ömlő esőben nagyon nehéz a pilóták dolga landoláskor.

Több videó is napvilágot látott a Daily Mailen arról, hogyan küzdenek meg a pilóták a zord időjárással: szombaton például a birminghami reptéren billegett a szélben nagyon vészjóslóan egy gép, ám végül sikeresen leszállt a kifutóra.

Nem volt ilyen szerencsés az a pilóta, amelyik a londoni Heathrow-n akarta letenni a gépet, ám az erős szél annyira megbillentette a landolás előtti pillanatokban a gépet, hogy végül inkább továbbszállt.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
Diamond-Princess-1.jpg

Megkezdték az amerikaiak evakuálását az óceánjáróról, közülük legalább 40 fertőzött

A hajó fedélzetén 3700 utas és dolgozó - közöttük három magyar állampolgár - tartózkodik.
MTI - szmo.hu
2020. február 16.


hirdetés

Megkezdték vasárnap az amerikai utasok evakuálását a Jokohamában karanténba helyezett Diamond Princess óceánjáróról, amelynek a fedélzetén 355-re nőtt az új koronavírussal fertőzöttek száma.

A washingtoni hatóságok szerint legalább negyven amerikai állampolgárt fertőzött meg a tüdőgyulladást okozó COVID-19 vírus.

"Japánban kapnak kórházi kezelést" - közölte a fertőzött utasokról a CBS televízióban Anthony Fauci, az amerikai Fertőző Betegségek Nemzeti Intézetének igazgatója.

Az utasokat autóbuszokkal szállították el a hajóról.

A mintegy 400 amerikai állampolgár elszállítására az amerikai kormányzat által bérelt két chartergép érkezett Japánba. Az amerikaiakat a tokiói Haneda repülőtérről szállítják el várhatóan hétfőn.

hirdetés

Az utasokat beszállás előtt ellenőrizték, a tüneteket mutató emberek Japánban kapnak kezelést.

Hazatérésük után az amerikaiak két héten át karanténban lesznek a hazamenekített utasok számára kijelölt két texasi és kaliforniai szövetségi intézményben.

Kanada, Hongkong és Izrael is közölte, hogy chartergépeket terveznek Japánba küldeni állampolgáraik elszállítására az óceánjáról.

Olaszország is bejelentette, hogy feltehetően már a jövő héten hazatelepíti a légierő Boeing típusú gépével a hajón tartózkodó mintegy 35 állampolgárát.

Kató Kacunobo japán egészségügyi miniszter az NHK japán közszolgálati televízió vasárnap reggeli műsorában közölte, hogy eddig 1219 ember szűrését végezték el, és 355 esetben lett a lelet pozitív. A miniszter hozzátette, hogy közülük 73 ember tünetmentes.

A hajó fedélzetén 3700 utas és dolgozó - közöttük három magyar állampolgár - tartózkodik. A tengerjárót az után vonták karantén alá, hogy egy Hongkongban kiszálló utasról kiderült, megfertőzte a COVID-19 vírus. Azóta a hajón egyre több a fertőzött, őket külön erre a célra kirendelt kórházakba viszik Japánban.

Japán vasárnap este az ötödik repülőgépet küldte, hogy kimenekítse a fertőzés gócából, a közép-kínai Vuhanból az állampolgárait. A korábbi négy géppel több mint 700 embert szállítottak haza Japánba.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
valaszt-2.jpg

Kálló Gergely nyerte az időközi választást Dunaújvárosban és környékén

A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján 98,77 százalékos feldolgozottság mellett az ellenzék közös jelöltje 10897 voksot kapott, ami a leadott szavazatok 56,29 százaléka.
MTI - szmo.hu
2020. február 16.


hirdetés

Kálló Gergely (Jobbik-DK-LMP-MSZP-Momentum-PM) nyerte a vasárnapi időközi országgyűlési képviselő-választást a Fejér megyei 4-es számú választókerületben, Dunaújvárosban és környékén.

A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján 98,77 százalékos feldolgozottság mellett az ellenzék közös jelöltje 10897 voksot kapott, ami a leadott szavazatok 56,29 százaléka.

A Fidesz támogatásával függetlenként induló Molnár Tibor 7302 (37,72 százalék), Sürü Renáta (független) 568 (2,93 százalék), Árgyelán János (Mi Hazánk) 431 (2,23 százalék), Medveczki Zoltán (Zöldek) 133 (0,69 százalék), Borbély József (Tempo Párt) 26 (0,13 százalék) szavazatot kapott.

A választási részvétel 28,87 százalékos volt, a 67471 választásra jogosultból 19482-en járultak az urnákhoz.

A megye keleti részét lefedő, Dunaújváros központú egyéni választókerületben azért kellett időközi választást tartani, mert a 2018 áprilisában parlamenti mandátumot szerző Pintér Tamást (Jobbik) tavaly októberben Dunaújváros polgármesterévé választották. Mivel a két tisztség összeférhetetlen, a politikus lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!