hirdetés

Jéghegy-gyártó tengeralattjárókkal fagyasztanák vissza az Északi-sarkot

A klímaváltozás egyik leglátványosabb, egyben legijesztőbb jele az Északi-sarki jég olvadása. Egy indonéz tervező csapat meghökkentő megoldással állt elő.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 15.


hirdetés

A 29 éves építész, Faris Rajak Kotahatuhaha vezette csapat a közelmúltban második helyezést ért el ötletével egy nemzetközi versenyen, amelyre a fenntarthatóság radikális megközelítéseivel lehetett pályázni.

Ők egy olyan tengeralattjáróval képzelik el az Északi-sark „visszafagyasztását”, amely 5 méter vastag és 25 méter széles, hatszögletű jéghegyeket képes előállítani.

Az eljárás a következő: a tengeralattjáró alámerül, hogy a központi üregét megtöltse tengervízzel. Ebből kiszűri a sót, és a víz fagypontját 16 C fokkal feljebb viszi. Ezután egy ajtó zárja le az üreget, hogy megvédje a napfénytől. Ilyen módon természetes módon képződik belül egy jéghegy, amelyet aztán egy hónappal később engednének ki a nyílt tengerre. A tervezők szerint a hatszögletű alakzat segítené a mesterséges jéghegyeket, hogy kapcsolódjanak egymáshoz, és szélesebb fagyott tömböket képezzenek – írja a CNN

A terv még csak kezdeti stádiumban van. A tengeralattjárót alkotói teljes egészében fenntarthatónak akarják, de még nem döntötték el, hogy mi fogja hajtani. De vajon kivitelezhető-e ez az ötlet a gyakorlatban?

Andrew Shepherd, a leeds-i egyetem földmegfigyelési professzora magát a mérnöki megoldást érdekesnek tartja, de véleménye szerint

hirdetés

ahhoz, hogy ugyanolyan ütemben lehessen az Északi-sark jegét helyreállítani, ahogyan az elmúlt négy évtizedben elolvadt, legalább 10 millió tengeralattjáróra lenne szükség.

Kotahatuhaha számára a javaslat nemcsak a megvalósíthatóságról szól, hanem arról is, hogy újfajta megoldásokat kell találni a klímaváltozás kihívásaira.

„A gazdagabb országok milliókat költöttek tengeri falakra és más védelemre, de mi lesz azokkal a szegény országokkal, amelyeknek nincs pénzük arra, hogy megvédjék magukat az emelkedő tengerszinttel szemben? Ezzel a problémával most az egész világnak szembe kell néznie. A mi megközelítésünk más: úgy gondoljuk, hogy a tengerszint emelkedése elleni védelem helyett jobb lenne valami olyan beavatkozás, amely megfékezi azt” – mondta az indonéz mérnök.

Shepherd professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges jéghegygyártás nem csökkentené jelentősen a tengerszintet, mert ha a jéghegyek azon a vízen lebegnek, amelyből képződtek, a tenger össztömege nem változik. Ezért a szárazföldre kellene őket szállítani.

Csakhogy a sarkvidéki tengeri jég olvadásának visszafordítása, vagy legalábbis lelassítása nemcsak a tengerszint emelkedése miatt fontos. A hó és a jég sokkal több napfényt ver vissza, mint a nyílt víz, minél több jég olvad el, annál inkább gyorsul a felmelegedés, és annál gyorsabbá válik az olvadás folyamata is.

A sarkkörök geomérnöki eszkökkel való visszafagyasztásának gondolatával más tudósok is foglalkoznak. Érdekes ötletekből nincs hiány.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
100612888_3236901503020545_700455534720974848_n-1.jpg

„Azért kell a digitális oktatás, hogy az emberek ne osszanak meg hülyeségeket a neten”

Koren Balázs, a téma szakértője szerint különbséget kell tenni az órai kütyühasználat és a digitális oktatás között. Interjú.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. május 29.


hirdetés

Koren Balázs matematika szakos tanár, blogger, az Android portál egyik alapítója, a Telenor HiperSuli program vezetője, a digitális oktatás szakértője. Egy sajtóbeszélgetésen ismertem meg, és az volt az érzésem, sokkal több érdekes dolgot tudna mondani, mint amit a beszélgetés keretei megengednek, ezért interjút kértem tőle.

- Azt már tudom, hogy matematika szakos tanár. Hogy kezdett a digitális oktatással, online biztonsággal és ehhez hasonló területekkel foglalkozni?

- Azt szoktam mondani, hogy a tanítás a legköltségesebb hobbi. A legidőigényesebb feladatok közé tartozik, ha az ember rendesen szeretné csinálni. Sokszor hallani, hogy a tanárok mennyire ráérnek, hiszen csak délelőtt tanítanak, és van egy nagy nyári szünetük. Ez nincs teljesen így, ezért ezt szeretném tisztázni.

Hogy ezt a hobbimat fenn tudjam tartani, elkezdtem webfejlesztéssel foglalkozni, illetve rendszergazdai feladatokat láttam el a tanítás mellett. Aztán, amikor elindítottuk az Android portált, és elkezdtem cikkeket írni, blogot szerkeszteni, az kezdett el leginkább foglalkoztatni, hogyan lehet ezeket az okostelefonokat, tableteket oktatási célokra alkalmazni.

Aztán bekerültem a GeoGebra nemzetközi csapatába, ahol közösségfejlesztéssel foglalkoztam. Ez azt jelentette, hogy oktatástechnikai vonalon kezdtem megismerni a nemzetközi vérkeringést.

hirdetés

- A közelmúltban mindketten részt vettünk a Telenor HiperSuli program sajtóbeszélgetésén. Az egyik érdekes mondata úgy hangzott akkor, hogy a digitális oktatás nem egyenlő azzal, hogy kütyüket használunk. Akkor nem volt lehetőség mélyebben belemenni a témába, de most örülnék, ha kifejtené.

- A kütyühasználat az látványos. Ha valaki kütyüket használ az órán, az interaktív tábláról átvált a tabletre, onnan aztán kitolja a tartalmat valamelyik digitális osztályterembe, akkor olyan, mint egy varázsló, és persze fontos, hogy ezt valaki meg tudja csinálni. De ez csak az első szint, a következő az, hogyha nem csak varázsol, hanem tanít is.

Én viszont különbséget teszek az órai kütyühasználat és a digitális oktatás között – amivel korántsem vagyok egyedül. Nevezhetjük ezt XXI. századi oktatásnak is, és alapvetően a célja az, hogy a digitális világnak és a jelenlegi igényeknek megfelelően tudja felkészíteni a diákokat. Vagyis olyan emberek kerüljenek ki az oktatásból, akik az iskolában megszerzett digitális kompetenciájukkal képesek arra, hogy akár egy ilyen abszurd helyzetben, mint amit például ez a karantén okozott, helyt tudjanak állni.

Egész egyszerűen az oktatás már nem szólhat ugyanarról, mint 100 évvel ezelőtt, amikor a tanár volt az információnak az egyetlen forrása.

Száz évvel ezelőtt a falusi oktató volt az, aki a tudást bevitte a saját kis mikrokörnyezetébe, és rajta keresztül vált mindenki képessé arra, hogy elsajátítson dolgokat.

Ma már a tudás nem kizárólag a tanártól és az iskolából érkezik, hanem számtalan helyről. Ezt a diákok is tapasztalják, és nagyon fontos, hogy a digitális pedagógia segítségével képessé tegyük őket arra, hogy ezeket az információkat kezelni tudják.

Egyébként nagyon jól látjuk, mi történik, ha nem kapnak az emberek megfelelő digitális oktatást: ők lesznek azok, akik hülyeségeket osztanak meg nyakló nélkül a Facebookon, akik nem tudják értelmezni az óriási mennyiségű rájuk zúduló tartalmat.

Erre meg kell tanítani őket, mert tetszik vagy sem, a világ ebbe az irányba mozog.

- Erre mondhatnánk, hogy ez a fajta digitális oktatás már jelen van. Gimnáziumban már nekem is volt informatika órám, ezelőtt 25 évvel. Igaz, akkor még Windows 2.0-át, meg DOS-t tanultunk.

- Pont az lenne a lényeg, hogy ezt ne száműzzük az informatikaórára. Szője át a teljes oktatást, és legyen jelen ugyanúgy az angolórán, a történelemórán vagy a matekórán.

Matekból föladok például egy feladatot, hogy a Pitagorasz-tételt helyezzék kontextusába. Ki volt ez a Pitagorasz? Mi történt? Hogyan történt? Miért fontos az, hogy egyszer csak megjelentek az irracionális számok a Pitagorasz-tétel következtében? Mit jelentett ez a társadalomra vonatkozóan? Helyezzük az egészet az adott történelmi korba és próbáljuk megérteni, hogy mi történik. Erre minden eszközünk és minden lehetőségünk megvan a digitális világnak köszönhetően. Így azok számára is érdekessé tudom tenni az órát, akik nem annyira érdeklődnek maga a tantárgy, a “száraz matematika” iránt.

Ez a megközelítés egyébként egyfajta szemléletváltás kérdése is. A HiperSuli programban résztvevő tanárok például egy olyan közösség tagjai, akik aktívan használják a digitális világ nyújtotta lehetőségeket és egymás közt meg is osztják az elsajátított tudást, ezzel inspirálva, segítve egymást. Lehet, hogy az elején idegen és több időt igényel az új eszközök, alkalmazások megismerése, de hosszú távon mind a tanárok, mind a diákok profitálnak belőle.

- Tulajdonképpen akkor ez egy interdiszciplináris megközelítés.

- Abszolút. Az interdiszciplinaritás szerintem elengedhetetlen. Hosszú éveken át ment például a verseny, hogy a trigonometriát ki tanítja meg: a fizikatanár, vagy a matektanár? Abszurd helyzet, hogy ugyanazt a tananyagot két tanár tanítja meg két különböző módon. Ezen túl kell lépni.

Ami nem azt jelenti, hogy el kell törölni minden tantárgyat, de mindenképpen szükséges egy interdiszciplináris kommunikáció tantestületen belül, illetőleg, hogy a digitális világ adta lehetőségeket felhasználva lépjünk ki ezekből a keretekből.

- A tanárképzésünk is szakosodott tanárokat képez. Nyilván nem véletlenül megy valaki magyar szak helyett matematika tanárnak. Elvárható egy tanártól, hogy a más tantárgyhoz tartozó kérdésekben is otthon legyen?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
bionikus-karral-iro-kisfiu-northfoto.jpg

Bionikus kar segítségével tanult meg újra írni az angol fiú, akinek mind a négy végtagját amputálták

A 11 éves Kyle agyhártyagyulladás miatt veszítette el a kezeit és lábait. Nagyon menő, Star Wars-os bionikus karjával alig pár hét alatt megtanult újra írni és rajzolni.
Fotó: Northfoto - Cheryl Vincent/SWNS.COM - szmo.hu
2020. június 01.


hirdetés

Szuperhősnek érzi magát az a 11 éves angol fiú, aki egy bionikus karral tanult meg bal kézzel írni, miután mind a négy végtagját amputálták.

Kyle Vincent még 2016-ban, 8 évesen kapott agyhártyagyulladást, amely olyan súlyos volt, hogy az orvosok akkor azt mondták, csak napjai lehetnek hátra. Mesterséges kómában tartották, amíg sürgősségi beavatkozásokat végeztek el rajta. A végtagjai feketére színeződtek, és kiderült, hogy már egyiket sem lehet megmenteni. Az alkarjait és a lábait is amputálták, de szerencsére felépült a súlyos betegségből, miután 38 hetet töltött kórházban.

A fiú idén januárban egy bionikus kart kapott, amellyel meg kellett tanulnia írni - ráadásul bal kézzel. A koronavírus-járvány alatt azon igyekezett, hogy minél könnyebben tudjon írni, hogy ne maradjon le a tanulnivalóval az iskolában.

Még édesanyját is meglepte, amikor alig pár nappal azután, hogy megkapta a bionikus kart, már ceruzát ragadott, és próbálkozott az írással.

hirdetés

"Nagyon büszke vagyok rá. Én el se tudom képzelni, hogy bal kézzel írjak, de nagyon lenyűgözött, hogy ő milyen gyorsan megtanulta. Mindig is gyorsan tanult, a gyerekek ugyanis ebben a korban nagyon könnyen alkalmazkodnak"

- mondta Cheryl Vincent.

Az anya elmondása szerint a fiú először szégyellte a bionikus kart osztálytársai előtt, ezért sosem vitte magával az iskolába, mert nem akart vele feltűnést kelteni. A járvány viszont lehetőséget adott neki, hogy otthon megbarátkozzon a szerkezettel. Anyja szerint Kyle már egyre magabiztosabban használja a műkart, már nemcsak írni, de rajzolni, sőt akár festeni is tud.

"Nagyon jó érzés, hogy tudok írni, még ha nem is szeretek házi feladatot csinálni. Szuperhősnek érzem magam a bionikus kar miatt"

- mondta Kyle.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
PIA23690-Exoplanet-Kepler1649c-20200415-scaled.jpg

Életre is alkalmas lehet a Földhöz legközelebbi exobolygó

Egy nemzetközi csillagász-csoport erősítette meg a Földhöz hasonló bolygó létezését, amely naprendszerünk legközelebbi csillaga, a Proxima Centauri körül forog.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 03.


hirdetés

A Proxima b., amelyről az Astronomy and Astrophysics című szaklapban jelent meg tanulmány, megállapította, hogy tömege a Föld 1,17-szerese, és mindössze 11,2 nap alatt kerüli meg csillagát – írta a Futurism.

Az exobolygót 2016-ban látták meg először a HARPS nevű spektrográf segítségével, amelyet az Európai Déli Obszervatórium chilei állomásának egyik teleszkópjára szereltek. Azóta sikerült ráélesíteniük ugyancsak Chiléből egy újgenerációs spektrográffal, az ESPRESSO-val, amely háromszor olyan pontos, mint a HARPS. A program vezetője, Francesco Pepe, a genfi egyetem csillagász professzora, egyben ő a tanulmány társszerzője is.

Bár a Proxima b. a csillagát egészen közelről kerüli meg, körülbelül ugyanannyi energiát kap tőle, mint a Föld a Naptól. És éppen emiatt tételezik fel a csillagászok, hogy életet találhatnak rajta. Tény viszont, hogy a Proxima Centauri óriási mennyiségű röntgensugárral bombázza a közelében lévő bolygókat. A Proxima b. például 400-szor nagyobb dózist kap, mint a Föld a Naptól.

„Vajon van-e a bolygónak olyan atmoszférája, ami megvédi ezektől a halálos sugaraktól?” – tetette fel a kérdést Christopje Lovis, az ESPRESSO egyik kutatója. Reményei szerint e spektrográf előkészületben lévő folytatása, a RISTRETTO segíthet a válaszadásban.

Arra azonban egyelőre ne számítsunk, hogy a Proxima b-re átköltözhetünk, mert a Proxima Centauri 4,2 fényévnyire van a Naptól. Ez pedig azt jelenti, hogy a mai rakéta-technológiával több ezer évig tartana, amíg eljutnánk oda.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
5136649984_d9ac0849db_b.jpg

A teljesen autonóm rendszerek veszélyesek - állítja egy tudós, aki más utat követne

Ben Shneiderman szerint tévúton járnak azok a cégek, amelyek teljesen önvezető autókon vagy önjáró fegyverrendszereken dolgoznak.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2020. május 28.


hirdetés

Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeiájában a Hal 9000 fedélzeti számítógép bosszút áll az űrhajósokon, akik egy hibája miatt ki akarják kapcsolni.

A gépek "öntudatra ébredése" ugyan egyelőre nem fenyeget, de az autonóm rendszereknek komoly kockázatai lehetnek. Erre figyelmeztet Ben Shneiderman, a marylandi egyetem számítógéptudósa, írja a New York Times.

Shneiderman szerint egyfelől könnyen születhetnek olyan gépek, amelyek nem eléggé biztonságosak, másfelől az autonóm rendszerekkel a tervezők gyakorlatilag felmentik az embereket az erkölcsi felelősség alól, legyen szó akár gépjárművekről, akár fegyverendszerekről.

A biztonsági kockázatokra példaként a Boeing MCAS repülésellenőrző rendszerét hozza fel, amelyet két Boeing 737 Max lezuhanásáért tettek felelőssé. 2018 októberében az indonéziai légitársaság gépének katasztrófája 189 ember halálát okozta, 2019 márciusában pedig egy etióp repülőgép zuhant le, fedélzetén 153 utassal. Ez a két tragédia Shneiderman szerint a magas automatizálási fok és az alacsony szintű emberi ellenőrzés eredményének szélsőséges példája.

„A tervezők azt hitték, hogy autonóm rendszerük nem hibázhat. Ugyanakkor nem szerepelt a leírása a kézikönyvben, és a pilótákat nem képezték ki arra, hogyan váltsanak át kézi vezérlésre” – mondja.

hirdetés

Shneiderman szerint ideje felülvizsgálni a mesterséges intelligenciákon alapuló automatizálást. Meg van győződve arról, hogy tévút a teljesen önjáró autók fejlesztése és a technológiai ipar robotjövő-víziója.

Szerinte sokkal inkább arra kellene törekedni, hogy a robotok javítsák az emberek képességeit, nem pedig arra, hogy a helyükre lépjenek.

Néhány kivételtől eltekintve, mint a gépkocsik légzsákjai, vagy az atomerőművek ellenőrző rúdjai, olyan rendszerek tervezését javasolja, amelyekben a számítógép az emberi felhasználók képességeit terjeszti ki.

Ilyen irányú fejlesztések egyébként most is folynak. A Toyota kutatóintézetének vezetője, Gill Pratt és csapata például egy Guardian nevű rendszeren dolgoznak, amelyet a kutatók „szuperfejlett vezetősegédnek” neveznek. Ezt a vadászgépek irányítórendszerei alapján tervezték, amelyeknél a pilóta nem közvetlenül irányítja a gépet, hanem a rendszer rásegít, és korrigál, ha a biztonság érdekében szükséges. A Toyota víziója, hogy az ember és a gép csapattársként működik együtt.

Szeretnék, ha megmaradna a vezetés öröme, de a sofőrök sokkal hatékonyabban tudnának reagálni a különböző közlekedési szituációkra. Ez pedig nem kis kihívás.

Hasonló, egyenrangú kapcsolatot szorgalmaz a gépek és az emberek között Robert O. Work amerikai védelmi miniszter-helyettes is a hadiiparban. Ő az olyan „kentaur fegyverrendszerek” fejlesztését támogatja, amelyek működéséhez - a mesterséges intelligencián alapuló gyilkoló robotokkal ellentétben - emberi közreműködés szükséges.

Bár a számítógépek sokkal hamarabb felismerik a mintákat, mint az emberek, rosszabbul reagálnak a kiszámíthatatlan dolgokra és a bizonytalanságra. A kentaur fegyverrendszerek ötvözhetnék a gépek és az emberek előnyeit, fokozva a katonák reakcióidejét, akik így hatékonyabban tudnának harcolni a csatamezőn.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!