hirdetés
izsakrita4.jpg

Cigány származása miatt rúgták ki első munkahelyéről, ma az ENSZ-ben küzd a kisebbségek jogaiért

Láng Dávid - szmo.hu
2019. november 02.


hirdetés

– A 2010-es választások után viszont egy időre hazaköltöztél.

– Igen, úgy gondoltak rám a kormányban, hogy közvetlenül senkivel nem álltam kapcsolatban közülük. Járóka Lívia (cigány származású fideszes EP-képviselő – a szerk.) ajánlott be, akit már régóta ismertem, gyakornok is voltam nála Brüsszelben. Balog Zoltán hívott fel telefonon, hogy el tudnék-e menni hozzá beszélgetni. Bevallom, addig nem sokat tudtam róla, de kocsiba ültem, és a képviselői irodaházban találkoztunk.

Elárulta, hogy emberi jogokkal foglalkozó szakértőt keres, és két pozíciót ajánlott fel: egy helyettes államtitkárit és egy kabinetfőnökit.

Nagyon imponált, hogy teljesen ismeretlenül, politikai hátszél nélkül – egy tévészerelő és egy óvónő gyerekeként – ilyen bizalmi állásokban számítana rám.

Több emberrel beszéltem a döntés előtt, és mindannyian azt mondták, hogy a helyettes államtitkárság inkább politikai kinevezés, a kabinetfőnök viszont sokkal szakmaibb munkát végez, ezért ezt választottam. A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságra kerültem, én feleltem a magyar EU-elnökség alatt az európai roma keretstratégiáért, amit sikerült is elfogadtatni – ez lett az egész elnökségünk egyik legnagyobb eredménye.

2018-ban Rita elnökölte az ENSZ Kisebbségi Fórumát, amelynek szakmai vezetését egyébként 2011-2017 között ő látta el

Rita Kisebbségügyi Különleges Jelentéstevőként az iraki külügyminiszterrel tárgyal 2016-ban Bagdadban

– Meddig voltál kabinetfőnök?

– Pont az EU-elnökség vége felé felhívtak más kisebbségi aktivisták, hogy meg fog ürülni egy special rapporteur (különleges jelentéstevő) pozíció kisebbségi ügyekben az ENSZ-ben és szerintük alkalmas jelölt lennék, bátorítottak, hogy jelentkezzek. Viszont az is kiderült, hogy ez összeférhetetlen a kormánytagsággal, tehát ha elvállalom, ki kell lépnem.

Végül hosszas gondolkodás után bevállaltam a rizikót és kiléptem a kormányból, egyben elvállaltam a budapesti Tom Lantos intézet vezetését is, aminek én voltam az első igazgatója a megalakulás után.

Időközben azonban megszületett az első gyerekem, és beláttam, hogy nem lehet a special rapporteurséggel járó állandó utazás és a család mellett egy ilyen felelősségteljes munkát is hatékonyan betölteni. Ezért aztán innen kiléptem.

– A férjeddel hogy ismerkedtél meg?

– Még az ERRC-ben dolgoztam nagyjából 15 éve, amikor egy vacsora alkalmával egymás mellé ültünk. Aztán kapcsolatban maradtunk, ő Genfben élt, én pedig Budapesten, de persze rengeteget kellett utaznom Japántól Irakon, Kamerunon át Costa Ricáig. Egy hónapból legalább két-három hetet biztosan úton voltam, a lányainkat pedig az első hónapokban mindenhová vittem magammal. Végül a kisebbik megszületése után, öt éve határoztuk el, hogy kiköltözünk Dakarba, ahonnan a férjem származik. Azóta innen ingázok, főleg az ENSZ-ülésszakok idején Genfbe és New Yorkba.

– Milyen volt a beilleszkedés?

– A francia nyelvismeret hiánya miatt nagyon nehéz, igazából még most se beszélek rendesen, pedig már öt éve itt élek. A költözés előtt naivan azt gondoltam, hogy hiába frankofón ország, azért csak el lehet boldogulni angolul is, de hamar rájöttem, hogy nagyon nincs így.

Az emberek nagy része még alapszinten sem beszéli, például egy boltban, vagy taxiban esélytelen megértetned magad, ha nem tudsz franciául. Nagyon jellemző az a fajta büszke identitás, hogy „te jöttél ide, tanuld meg a nyelvünket!”

New York, 2015: Rita es az ENSZ különleges jelentéstevőinek megválasztott koordinációs testülete Ban Ki Munnal tárgyal

Kamerun, 2013: Rita egy pasztoralista Mbororo közösség tagjait hallgatja meg mindennapi nehézségeikről Bamenda térségében

– A házasságodban mik a legfőbb kihívások, amelyek az eltérő kultúrából adódnak?

– A legnehezebb az volt, hogy mivel a férjemnek itt él a családja, nekem meg nem, a vitás kérdésekben mindig ő kerekedik felül, hiszen nyilván hozzá hasonló álláspontot képviselnek, az én érveim mellett pedig nem tud kiállni senki.

Alapvető dolog mondjuk az, hogy itt szeretik a gyerekeket otthon tartani. Én tipikus „kulcsos gyerekként” nőttem fel, egyedül vagy hasonlókorú gyerekekkel jöttünk-mentünk az iskolába, tanítás után pedig a játszótérre, ameddig anyukánk le nem kiabált a panel ablakából, hogy kész a vacsora. Ehhez képest ebben a kultúrában biztonságosabbnak gondolják, ha inkább nem mászkálnak el otthonról a gyerekek. Én szívem szerint állandóan mennék velük, játszótérre, előadásra, vinném őket táborba, különórákra, folyamatosan nézem a programokat, a férjem pedig nem érti, mire jó ez. Persze próbálom neki elmagyarázni, hogy nálunk ez a normális, de mivel soha nem élt Magyarországon, elég nehéz meggyőzni. Neki ez a természetes.

– Mi a helyzet a vallási különbségekkel?

– Rögtön a házasságkötésünkkor volt egy elég erős élmény: Franciaországban adtak össze bennünket, én előtte nem is néztem utána a szenegáli családjognak. Valamiért azt gondoltam, hogy biztos ugyanúgy megy minden, mint otthon, hiszen polgári esküvő.

Aztán egyszer csak feltettek egy kérdést a férjemnek, hogy monogámiában vagy poligámiában szeretne élni, én meg csak néztem, hogy ez mi.

Mint kiderült, minden muszlim férfi szabadon dönthet erről az esküvőjekor, és utána örökre ez a választás lesz kötelező rá nézve. Szerencsére a monogámiát választotta, pedig már fontolgattam magamban, hogy ellenkező esetben felállok és hazáig futok... (nevet)

– A gyerekeket milyen vallás szerint nevelitek?

– A nagyobbik meg van keresztelve, de őt is arra biztatom, hogy tanuljon az iszlámról, mert azzal csak nyerhet. Szombatonként mindketten Korán-iskolába járnak, vasárnap pedig templomba megyek velük. Remélem, hogy ha így nőnek fel, ez a nyitottság lesz a természetes nekik, aztán felnőttként majd eldönthetik, melyik vallás áll hozzájuk közelebb.

Rita Dakarban 2019-ben

– Mi hiányzik a legjobban Magyarországról?

– Olyan apróságok, mint mondjuk a séta: itt egyáltalán nem tudsz gyalog menni, mert legtöbbször még járda sincs. A tömegközlekedés is teljesen kaotikus, nem lehet csak úgy felugrani egy buszra. Ha a férjem elviszi a kocsit, marad a taxizás, és az itt nem egy élmény...

Az évszakok váltakozása is hiányzik, meg persze az olyan ételek, mint a lángos, a méz, vagy a túró rudi. Bár Szenegálban ma már szinte mindent meg lehet kapni, az európai import iszonyú drága. Például amióta itt élünk, nem eszünk joghurtot, mert átszámítva 4000 forintba kerül négy kis doboz.

Múltkor néztem egy gombapörkölt-receptet egy magyar weboldalon, és oda volt írva, hogy az elkészítési költség kb. 1000 forint. Na, én csak a gombát 10 ezerért tudom megvenni.

– Ha tehetnéd, mert mondjuk a férjed is beleegyezne, visszaköltöznél velük?

– Legszívesebben ingáznék, például a nyarakat otthon tölteném, és akkor jönnék vissza, amikor ott hideg van. De egy dologban biztosan jobb Szenegál, mint Magyarország: félig afrikai gyerekeket sokkal egészségesebb itt nevelni az identitásuk szempontjából. Nem keltenek feltűnést, például nem fogdossák meg a hajukat, a bőrüket, nem rohanják le őket azzal, ki az apukájuk, hogyhogy ilyen jól beszélnek magyarul, és még sorolhatnám. Ebben nem feltétlenül van negatív él, de otthon akkor is szinte folyamatosan éreztetik velük, hogy ők mások.

Meg aztán az külön áldás, hogy a gyerekeim mar most franciául, angolul és magyarul is folyékonyan beszélnek. Talán otthon, egy sokkal homogénebb nyelvi környezetben ezt nehezebb lenne elérni.


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
izsakrita4.jpg

Cigány származása miatt rúgták ki első munkahelyéről, ma az ENSZ-ben küzd a kisebbségek jogaiért

Izsák-Ndiaye Rita szinte az egész világot beutazta az elmúlt 15 évben. Öt éve Szenegálban él muszlim vallású férjével és két kislányukkal, az ebből fakadó kulturális kihívásokról is mesélt.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. november 02.


hirdetés

Ritával Dakarban, Szenegál fővárosában találkoztunk, és ha nem tudtam volna róla, hogy magyar, aligha találom ki magamtól: bőrszíne és hajviselete is simán „eladja” őt afrikainak.

Valódi gyökerei viszont sokkal különlegesebbek: édesapja Felvidékről áttelepített magyar, édesanyja pedig cigány származású.

Már kisiskolásként megtapasztalta az előítéleteket és a hátrányos megkülönböztetést, húszas évei elején pedig kapott egy ennél is nagyobb pofont. Ez azonban csak még elkötelezettebbé tette abban, hogy bizonyítson.

hirdetés

– A családi hátteredet alapul véve hogy kerültél az ENSZ és a nemzetközi diplomácia közelébe?

– Szekszárdról származom, és amikor anyukám bement a szülői értekezletre általános iskola nyolcadikban, azt mondták neki, hogy a kislánya menjen csak egy szakmunkásképzőbe vagy szakközépbe, maximum egy gyengébb gimnáziumra, de komoly továbbtanulásról ne is álmodjak. Enyhén szólva nem jósoltak nekem nagy jövőt. Anyukám elmondása szerint ezen én annyira feldühödtem, hogy direkt megnéztem a középiskolák listáját, kiválasztottam a legerősebbet – ez a pécsi Nagy Lajos Gimnázium volt –, és oda jelentkeztem.

Fel is vettek, szóval elkerültem Pécsre, érettségi után pedig a Pázmány jogi karára Budapestre. Ezalatt végig elkísért a külső szkepticizmus, tehát hogy hozzám hasonló háttérrel képes lehet-e valaki erre. Édesanyám vezetékneve Orsós, ami minden naplóban és a személyes iratban is szerepelt, így akaratomon kívül is eleve definiált engem. Ugyanakkor az ebből fakadó bizonyítási vágy is nagyon erős volt bennem.

Sokáig nem tudtam, mihez kezdjek magammal, a fordulópont azután jött el, hogy még az első Orbán-kormány idején bekerültem az Országimázs Központhoz. Szerződésben állt velük egy cég, akik a mi egyetemünkről toboroztak önkéntes segítőket állami ünnepekre. Főleg külföldi vendégeket kellett kísérgetnünk és információkat adni nekik, szórólapokat osztogatni, ilyesmi.

Én egészen addig csináltam, amíg az egyik főnököm ki nem rúgott: a titkárnőjén keresztül tudtam meg, hogy nem tudja felvállalni a származásomat ilyen magas politikai körökben. Ekkor döntöttem el véglegesen, hogy emberi jogokkal és kisebbségvédelemmel kell foglalkoznom.

– A cigány származásod, a szokások és hagyományok egyébként mennyire határozták meg a mindennapjaidat?

– Nem igazán, mert édesanyám intézetben nőtt fel, emiatt megvolt benne az, hogy eleve szakítani akart az egész kultúrával, hiszen csak rossz emlékei fűződtek hozzá. Már az is rengeteg időbe telt, hogy a felvidéki magyar származású édesapám családja elfogadja őt. A szüleimé volt egyébként az egyik első cigány-magyar vegyesházasság Szekszárdon, sőt talán az országban is. Akkoriban, a ’70-es években ez még messze nem volt megszokott, nagy port is vert fel helyben.

Ilyen előzmények után nem csoda, hogy anyu nem szívesen mesélt nekem a gyökereinkről. Leginkább csak a szokásos sztereotípiákat tudtam, például azt, hogy tehetséges vagyok a zenében, táncban, éneklésben. Viszont mivel ez csupa pozitív dolog, még nagyobb pofonként éltem meg 21 évesen, hogy a parlamentben viszont nem dolgozhattam.

– Mihez kezdtél ezután a pofon után?

– Jelentkeztem az Európai Roma Jogok Központjába (angol rövidítéssel ERRC) Budapesten, négy évet töltöttem el itt. Majd 26 éves koromban úgy gondoltam, hogy a roma jogvédelem területén megszerzett tapasztalataimat más kisebbségek érdekében is kamatoztathatnám. Nagy szerencsémre azonnal bekerültem az ENSZ-be: először egy háromhetes gyakornoki ösztöndíjat nyertem el, és a jelek szerint elégedett volt velem a főnökség, mert visszahívtak szerződéssel. Genfben kezdtem el dolgozni, de úgy éreztem, hogy a kényelmes irodámban buborékban élek, ezért szerettem volna inkább terepen kipróbálni magam.

Először Szomáliába mentem ki egy alapítvánnyal, itt másfél évet töltöttem ifjúsági segítőként egy helyi civil szervezetben egyetlen külföldiként, mellette az egyik helyi egyetemen is tanítottam.

Innen jelentkeztem a bosznia-hercegovinai Szrebrenicába, a népirtás helyszínére, mert meg akartam érteni a bosnyák-szerb-horvát ellenségeskedés hátterét.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
harkany-medence.jpg

Ez a 10 fürdő lett idén Magyarország legjobbja

Nektek melyik a kedvencetek? Mutatjuk a listát.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 08.


hirdetés

A termalfurdo.hu összeállította a 10 legjobb magyar fürdő listáját. Azt írták: az Év Fürdője szavazáson olyan különleges fürdők diadalmaskodtak, mint Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, Közép-Európa legnagyobb barlangfürdője, a legsokoldalúbb gyógyvízzel rendelkező fürdő, sokoldalú élmény-, gyógyfürdők és aquaparkok.

Az első helyen a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő áll. 18 medence, 7 csúszda, 3 szauna található benne. Strandmedencék, feszített víztükrű uszoda, gyermekmedence és csúszda várja a vendégeket - csúszdaparkja családi, 10 méterről induló kamikaze- és anakonda csúszdát is magában foglal. A gyermekvilágban vízesés, kalózhajó és kincsesbarlang található. A szolgáltatások között megtaláljuk a frissítő és gyógyító kezelések mellett a holisztikus gyógymódokat is. Gyógyvize a mozgásszervi panaszok mellett bizonyítottan jótékony hatással van nőgyógyászati és bőrbetegségekre is, írják róla.

hirdetés
A teljes lista így alakult:

1. Harkányi Gyógy- és Strandfürdő

2. Hungarospa Hajdúszoboszló

3. Zalakarosi Fürdő

4. Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő

5. Gyulai Várfürdő

6. Cserkeszőlő Fürdő és Gyógyászati Központ

7. Demjéni Termál Völgy

8. Zsóry Gyógy- és Strandfürdő

9. Saliris Resort Gyógy és Wellness Fürdő

10. Miskolctapolca Barlangfürdő


KÖVESS MINKET:





hirdetés
gulyas-andras-legfiatalabb-polgarmester-1000x648.jpg

22 éves a legfiatalabb polgármester Magyarországon

Gulyás András Döbröce vezetője lett az októberi önkormányzati választások után.
Fotók: Mikola Gergely/Facebook - szmo.hu
2019. november 11.


hirdetés

Csak 22 éves Magyarország legfiatalabb polgármestere. Bár az Index nemrég készített egy videót a 26 éves Plachi Attiláról, akit Kóspallagon választottak meg polgármesternek, kiderült, hogy vannak nála fiatalabbak is.

Encsen a 24 éves Mikola Gergely nyert az októberi önkormányzati választáson.

hirdetés

A fiatal politikus tavaly még a Jobbik színeiben indult országgyűlési képviselőnek, idén viszont már ellenzéki támogatottsággal, de függetlenként indult Encsen, és el is nyerte a választópolgárok többségének bizalmát.

Azonban még van egy nála is fiatalabb polgármester, aki mindössze 22 éves.

Gulyás András maga hívta fel a figyelmünket erre a tényre. A fiatalember a Zala megyei Döbröcén indult a választáson függetlenként, és 35 szavazatot kapott, így csupán 4 szavazattal megelőzve eredményesebb riválisát (a harmadik jelölt egyetlen szavazatot sem kapott) sikerült győznie.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
dobos.jpg

A dobostorta bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe

A Magyar Értéktár négy új elemmel bővült: a hosszifuruglával, a regöléssel, a magyar cifraszűrrel és a betyárköltészettel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 05.


hirdetés

Bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe a dobostorta és bővült a Magyar Értéktár is - közölte az Agrárminisztérium.

A dobostortát a magyar szakács- és cukrászművészetért sokat tevő, sokoldalú szakember és szakíró, Dobos C. József 134 évvel ezelőtt mutatta be először a nagyközönségnek, és kóstolói között ott volt Erzsébet királyné és I. Ferenc József is.

A Hungarikum Bizottság döntése alapján a Magyar Értéktár része lett:

- a jellegzetes dunántúli pásztorhangszer, a hosszifurugla,

hirdetés

- a regölés,

- a magyar cifraszűr,

- a betyárköltészet.

A regölés, a hozzá kapcsolódó szokás és ének olyan kuriózum Európában, amely csak a Kárpát-medencei magyarságra jellemző, különleges termékenységvarázsló és köszöntő rítus. A hosszifurugla mind játéktechnikájában, hangsorában és morfológiai kiképzésében is egyedülálló sajátosságokat hordoz. A magyar cifraszűr nemcsak egy reprezentatív magyar népi ruhadarab, hanem nemzeti szimbólumunk is, míg a magyar betyárköltészet közel 200 éves múltra tekint vissza és hozzájárult a magyar virtus eszmei tartalmának fennmaradásához.

A bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe 71 érték, a Magyar Értéktárba 167 érték tartozik.

A közleményben olvasható, hogy Nagy István szerint az értékmentés egyre jobban felértékelődik, ezért fontos feladatnak nevezte a települési, megyei és nemzeti értékek számbavételét, megőrzését, továbbörökítését a Hungarikum Bizottság keddi ülésén.

Bővebben a Hungarikum oldalon olvashatsz.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!