hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Itt készül a Stranger Things és a Kártyavár: Netflix – az otthoni mozi meghódítja a világot
A 'Netflix and chill', azaz Netflix és lazulás az amcsiknál már szólásszámba megy. Elmondjuk, hogy miért.
Balázs Mihály, fotók: Giphy, YouTube - szmo.hu
2019. február 16.


hirdetés

Azok kedvéért, akik nem ismerik: a Netflix egy streaming szolgáltatás, az interneten keresztül szabad lejátszást biztosít a készülékeinken (tévé, tablet, laptop). A rendszer pénzügyi oldala úgy működik, mint az HBO GO – havi előfizetéses rendszerben akármikor könnyen, gyorsan elő lehet fizetni, csupán egy bankkártyára van szükség hozzá.

Ha ki akarjuk próbálni, egy hónap próbaidőszak ingyenes. A rendszernek rengeteg előnye és hátránya van.

Hátrány: először is internet kell hozzá, az is fontos, hogy az gyors legyen, főként, ha magasabb felbontásban szeretnénk nézni filmeket vagy sorozatokat. Ha a szerverekkel történik valami, akkor a szolgáltatást nem lehet elérni, hiszen helyileg semmit nem tölt le, így tárhelyre sincs szükség. A magyar nézőknek fontos szinkron is szinte teljesen hiányzik, feliratból is sok esetben csak angolt találunk. Előnye viszont, hogy nem kell semmire várni, amint elindítjuk a programot, nézhetünk akármit a kínálatból.

De mit is kínál a Netflix? Vannak saját készítésű sorozataik, filmjeik, stand upjaik, más forgalmazóktól licenszelt sorozataik és filmjeik. A mennyiséggel nincs baj, inkább a minőséggel: valósággal el lehet veszni a katalógusukban, főleg, hogy minden sorozat teljes évadokkal operál, tehát ha valami tetszik, egyben meg tudod nézni az egész évadot, s ha több szezonos a sorozat, akkor pedig akár az egész szériát. Akármikor megállítható, és folytathatod, ahol abbahagytad, sőt még a megtekintett tartalomhoz hasonló ajánlót is készít a rendszer.

De mit is érdemes nézni?

A Netflix nem sajnálja a pénzt, próbálnak az HBO nyomdokain haladni és minőségi, saját készítésű sorozatokat gyártani: ilyen a Stranger Things, a Mindhunter, az Altered Carbon és társaik. Ha csak ezt a három sorozatot nézzük, akár több hétre is megvan a program.

A Stranger Things egy Stephen King ihlette, 80-as években játszódó thriller, a Mindhunter David Fincher nevével fémjelzett valódi profilozókról szóló fikciós dráma, az Altered Carbon pedig egy cyberpunk sci-fi sorozat. Mind a három közel olyan produkciós költséggel és színvonallal bír, mint egy hollywoodi film.

A Marvel fel is figyelt a Netflixre és közösen felépítettek egy „mini” Marvel-univerzumot öt szuperhős segítségével. A Punisher, a Luke Cage, a Jessica Jones, az Iron Fist és a Daredevil mind magas színvonalú, igényes produkciók. Az összesen 12 évadnyi Marvel-sorozat mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Ezeken kívül olyan erős szériák is készülnek még itt, mint a Russian Doll, az Ozark, a Haunting of Hill House, a Maniac, a Chilling Adventures of Sabrina, a Kártyavár, vagy a Sex Education.

Kiváló nagyjátékfilmeket is készít a Netflix: elég azokra az idei Oscar-jelölésekre gondolni, melyeket Alfonso Cuarón szerelemprojektje, a Roma gyűjtött be. Tíz Oscar jelölést kapott a film, majdnem minden fő kategóriákban egyet. Emellett készülnek színvonalas sci-fik is (IO, Anon), valamint drámák (Beast of No Nation), történelmi drámák (Outlaw King), illetve kemény thrillerek: Hold the Dark vagy akár horrorok is (Apostle).

Elképesztő erőfeszítéseket tesz a cég, hogy minőségi filmeket/sorozatokat gyártson. Sajnos vannak csalódások is. Ezek mellett azért nem lehet elmenni, mert ez sokban befolyásolta a mozilátogatást is. A tavalyi év egyik legjobb sci-fi horrorja, az Expedíció például a Netflix miatt nem került a magyar mozikba. A Paramount félt az „okos” sci-fitől, ezért felajánlotta a Netflixnek Amerikán kívüli terjesztésre egy fix összegért. Így a Paramount kapott egy biztos bevételt, amivel megtérültnek tekintette nemzetközileg a filmet. Egyébként valószínűleg anyagilag jól döntött a stúdió, mert Amerikában csak 32 milliót hozott a 40 milliós költségvetéséhez a film, így a Netflix fix X milliója pozitív irányba billentette a költségvetési mérleget, úgy, hogy közben nem vállaltak fel kockázatot.

Negatív példa a Cloverfield-franchise meggyilkolása is. A Cloverfiled Paradox a semmiből jött, és mivel nem volt túl sikeres, így a semmibe is veszett. A Paramount tudta, hogy a film nem hozza az előző két Cloverfield-mozi minőségét, így eladták ezt is a Netflixnek, akik egy Superbowl-reklámmal berántották a nézőket. A tavalyi amerikai focidöntőn ment le a trailer, ezzel a figyelemfelkeltő narrációval: „Cloverfield Paradox – már most nézhető”. Ezen felbuzdulva nagyon sokan megnézték – vagy legalábbis elkezdték megnézni a filmet. Így valószínűleg ez az üzlet is bejött a két vállalatnak.

Nem csak nagy cégek adnak el filmeket a Netflixnek, színészeket is szerződtetnek. Adam Sandler milliókat keresett egy szerződéssel, aminek köszönhetően olyan filmtörténeti atomvillanásokat készít a Netflixnek, mint a Sandy Wexler, a The Do-Over vagy a méltán hírhedt The Riddiculous 6. Kritikai szempontból mindegyik bukás volt, viszont ez az Adam Sandler-rajongókat nem zavarta. Számokat nem közölt pontosan a cég, de minden bizonnyal megérte nekik leszerződtetni az altesti humor jelenlegi pápáját. Egy biztos, van alapja annak a gondolatnak, hogy ha rosszul sikerül egy film, azért még a Netflix kínálatában elfér.

Szerény véleményem szerint idehaza még idő kell hozzá, hogy a streaming szolgáltatás beinduljon, noha már sok alternatíva van, elég az HBO GO-ra gondolni, vagy a UPC streaming szolgáltatására, esetleg az idehaza is elérhető Amazon Prime-ra. Ahhoz, hogy a Netflix idehaza befolyásolni tudja a moziba járási szokásokat, még sokat kell aludnunk. A szinkron, illetve sok esetben a felirat hiánya, no meg a lassú sebességű internet befolyásolja a Netflix elterjedését. A moziba járás valamennyire még mindig az a luxus, amit az átlagember évente néhány alkalommal megenged magának.


KÖVESS MINKET:




Itt van Tarantino új filmjének előzetese – DiCaprio és Pitt a hippikorszak Hollywoodjában nyomul
DiCaprio a saját hatása alá is kerül benne.
fotó: YouTube - szmo.hu
2019. március 21.


hirdetés

Kijött a Volt egyszer egy Amerika, Quentin Tarantino 9. filmjének teaser trailere - és igazi kedvcsinálóként működik, ahogy egy valamirevaló teasernek kell.

DiCaprio egy menő westernszínészt alakít a filmben, míg Brad Pitt a kaszkadőrét játssza, akik együtt nyomulnak az éjszakában is. Feltűnik még a trailerben Bruce Lee, Sharon Tate (Margot Robbie) és a vigyorgó Charles Manson (Damon Herrimant elég jól megtalálták a pszichopata gyilkos szerepére) is.

Az előzetes az első és utolsó jelenetrészlettől eltekintve egy montázs, melyben a hatvanas évekből a hetvenesre átforduló Hollywood jelenik meg, hippikkel, fantasztikusan korhű utcarészletesekkel és atmoszférikus hangulatképekkel.

VIDEÓ: Az előzetes

Annak a sztorinak egyelőre nyoma sincs - illetve csak Manson személyében - melyet kezdetben a filmhez kapcsoltak, pedig valószínűleg kulcsfontosságú lesz: a Sharon Tate-gyilkosságnak.

Azt lehet tudni még, hogy Pitt és DiCaprio karakterei Tate szomszédságában laknak. Az utolsó jelenetrészlet különösen vicces, mert DiCaprio épp önmaga hatása alá kerül, miután egy kislány megdicséri a játékát.


KÖVESS MINKET:




Visszatérnek Pajkaszeg lakói - jönnek a legújabb kulisszatitkok
A mi kis falunk idei első részében egy különleges körmeneten vesznek részt a pajkaszegiek...
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 21.


hirdetés

Szombaton este visszatérnek a képernyőre Pajkaszeg lakói. A mi kis falunk idei első részében egy különleges körmeneten vesznek részt a pajkaszegiek, a falu lakói ugyanis le akarják nyűgözni az odalátogató püspököt, persze nem kis bonyodalom lesz a dologból...

A zarándokhellyé vált forgatási helyszínen szinte követelték a rajongók az új részeket. Jönnek a kulisszatitkok az új évadról.

Kiderül miért van körmenet, mi lesz húsvétkor. A készítők szerint lesz megint szerelem, ármány, móka, kacagás. És lesznek új szereplők is. A szereplők pedig mesélnek a forgatásról, elárulnak pár titkot is.

VIDEÓ: Az RTL Fókusz beszámolója

Egy közönségtalálkozónak hála megtudhattuk, hogy Matyi, vagyis Molnár Áron, miként úszta meg, hogy egy kakiba esett szájharmonikán kelljen játszania... Az új részre már nem kell sokat várni, szombaton 20:00-tól újra jönnek Pajkaszeg lakóinak legfrissebb kalandjai.


KÖVESS MINKET:





A Zodiákustól a Kennedy-gyilkosságig – a legjobb, valós bűnügyeken alapuló filmek
Még mielőtt a Manson-gyilkosságon borzonganánk, ami Tarantino új filmjében is fontos szerepet kap, nézzünk újra pár klasszikust!
Szajki-Vörös Adél, fotó: YouTube - szmo.hu
2019. március 22.


hirdetés

Jó belegondolni, hogy nekünk is van Martfűi rémünk és Viszkisünk - mármint hírhedt bűnözőket ábrázoló filmjeink -, de azért érdemes végigpörgetni az egyetemes film klasszikusait is, melyek mertek bátran az elevenébe mászni megtörtént, komolyabbnál komolyabb bűneseteknek.

Capote (2005)

Truman Capote leghíresebb regénye, a Hidegvérrel a megírása körül forognak Bennett Miller filmjének eseményei. Capote (Philip Seymour Hoffman Oscar-díjat is kapott elképesztően hiteles és érzékeny alakításáért) először csak egy újságcikk miatt utazik el Kansasbe, de aztán regénnyé dagad a jóravaló családapa, felesége és gyermekeik esztelen kiirtásának története, hiszen már elsőre van benne valami teljességgel érthetetlen. A bűnbe sodródást, az áldozatként gyilkossá válás lélektani folyamatát Millernek sikerült olyan érzékletesen bemutatnia mozgóképen, mint az írónak könyvben.

Henry: Egy sorozatgyilkos portréja (1986)

Minden idők egyik legrémisztőbb true crime-filmjének főhősének figuráját az alkotók a sorozatgyilkos Henry Lee Lucasról mintázták, akit tizenegy gyilkosság miatt ítéltek halálra, de állítólag több száz áldozata is lehetett. A film olyan pszichológiai pontossággal ábrázolta az élvezettel ölést, amit sok nézőből felháborodást váltott ki.

Kapj el, ha tudsz (2002)

Steven Spielberg ebben a filmjében talán a legkönnyedebb, legjátékosabb és leghumorosabb. A sztori persze adta, hogy így legyen: Frank Abagnale (Leonardo DiCaprio), minden idők egyik legzseniálisabb csalója egyvalamit tudott olyan tökéletesen, mint hamisítani: megszökni az FBI elől. Tom Hanks és DiCapiro kettőse örök kedvencünk ebben a lezseren elegáns filmben, melynek szinte minden képkockáján érződik, hogy a Mester nagy epikus történelmi munkái után csak úgy kirázta a csuklójából.

Kánikulai délután (1975)

Sidney Lumet Oscar-díjas filmjében egy férfi (Al Pacino egyik legnagyobb alakítása) bankot rabol, hogy ki tudja fizetni a szerelme operációját. A sztori igazi klasszik példa a káoszelméletre: az események egymást generálják, míg végül élet-halálról szóló túszdráma és médiacirkusz kerekedik az egészből. A valóságban is megtörtént bankrablás főszereplője, John Wojtowitz egyik inspirációja egyébként A keresztapa volt, az eset pedig a rendőrségi képzés tananyagává vált: ezen a példán keresztül tanítják meg, hogyan kell kezelni a túszejtőket és a pánikoló tömeget.

Nagymenők (1990)

Martin Scorsese egyik – ha nem a – legjobb filmje eredeti történetmesélői fogásokkal és időugrásokkal, valamint feszültséggel teli mozi. Igazi klasszikus gengszter-opusz Henry Hillről (Ray Liotta) és a maffiában töltött éveiről. Ezt a filmet csakis Martin Scorsese készíthette el, s ez az a mozi, amihez, talán míg világ a világ, minden gengszterfilmet hasonlítani fognak majd.

Az elnök emberei (1976)

Ha valaki hajlandó újranézni ezt a remekbeszabott klasszikust, pár perc után rájön, hogy hiába az írógépek kattogása, a beszélő emberek és az első pillantásra zavaróan unalmas belső, irodai terek: Az elnök emberei az egyik leghátborzongatóbb nyomozástörténet, amit valaha vásznon láttunk – s az egyik legdiadalmasabb, ami a való életben megtörtént. Hiszen tényleg két újságíró, Carl Bernstein és Bob Woodward fedezte fel és görgette végig a Watergate-ügy mögött megbúvó, a legmagasabb szintekig vezető bűnszériát, s buktatta le és meg végül Nixont.

JFK (1991)

Oliver Stone igazi badass rendező, talán nincs is nála vakmerőbb direktor a mai napig a világon, aki többször egymás után készített olyan történelmi témájú filmeket, melyek az amerikai történelem egy-egy egészen érzékeny pillanatát boncolgatták. A John F. Kennedy elleni merénylet kapcsán olyan kérdéseket tett fel, sőt, állított, melyeket előtte senki sem mert a nyilvánosság előtt vállalni. A film egyébként meg zseniálisan feszült, pörög, és folyamatosan dolgoztatja a néző agyát is.

Rillington Place 10 (1971)

Még mielőtt Richard Attenborough naiv, télapószakálló John Hammonddá lényegült volna a Jurrasic Parkból - eljátszott egy olyan szerepet, amitől még a legedzettebb thriller-rajongóknak is feláll a szőr a hátán. John Reginald Christie egy brit úriember volt, aki 1940 és 1953 között nyolc nőt gyilkolt meg, s a legváltozatosabb módokon szabadult meg a holttesteiktől. Attenborough már-már zavarbaejtően hiteles a pszichopata gyilkos szerepében, akinek egy abortuszműtéttel indul a "pályafutása."

Spotlight (2015)

Szintén a tényfeltáró újságírás erejét mutatja meg a Spotlight, A Boston Globe által leleplezett egyházi gyermekmolesztálási ügyek felgöngyölítését meséli el, melyek terméke, a cikksorozat 2003-ban Pulitzer-díjat hozott az újságnak. Gyönyörű példája annak, hogy a rég szőnyeg alá söpört ügyek is elnyerhetik az igazságot. Ízléses, okos film, alázatos, visszafogott játék a legnagyobb színészektől egy fontos történet szolgálatában.

Zodiákus (2007)

David Fincher talán legjobb filmje sokkal több, mint egy nyomozástörténet a hírhedt Zodiákus-gyilkos után. A fantasztikusan korhű, minden részletében tűpontos vizualitású mozi atmoszférájában, ritmusában is eltalálja a hatvanas-hetvenes évek Amerikáját, s megmutatja, mit nem tehet egy kisember, esetünkben egy képregényrajzoló a San Fransisco Chronicle-nél, ha okos, de sokkal nagyobb akadályokba ütközik. A múló időbe, a saját kisemberségébe s az emberi gonoszság megváltoztathatatlanságába.


KÖVESS MINKET:




Mi-kritika: A Tűnj el! rendezője elkészítette az év horrorfilmjét
Jordan Peele filmjében mindenki talál magának valamit, amit szerethet, amin gondolkodhat, ami sokkolhatja.
Balázs Mihály, fotók: YouTube - szmo.hu
2019. március 22.


hirdetés

A tavalyi Oscaron a legjobb eredeti forgatókönyv díját bezsebelő Jordan Peele rendező-író legújabb groteszk horrorélménye a Mi. A tavalyelőtti Tűnj el! című filmjével elért győzelme után Peele valószínűleg a stúdiótól szabad kezet kapott, így olyan filmet készíthetett, amilyet csak szeretett volna, ő pedig maradt a jól ismert úton és egy igazán szórakoztató, elgondolkodtató, bizarr és nagyon különleges szerzői thriller-horror-drámát rakott le az asztalra.

A film története a szokványos horror/thriller zsáner alapokra építkezik: egy családi nyaralás pokollá válik egy elszigetelt helyen. Ugyan nem egy elhagyatott kunyhóban játszódik a cselekmény, de majdnem: egy vidéki nyaralóba utazik le a família, s majd aztán itt kénytelenek szembeszállni támadóiikkal és önmagukkal. A cselekmény központjában a karaktereik és az ő döntéseik állnak, a személyiségfejlődésükkel együtt a történet is velük fejlődik, átalakul. A bezárt, klausztrofób helyszín kinyílik, már-már „road movie” lesz és így tovább – ahogy halad előre a cselekmény, úgy folyamatosan nyílnak ki a film előtt is az utak. Egy-egy visszaemlékezés strukturálisan megtöri az eseményeket, ezzel próbálják a nézőket kizökkenteni a konstans feszültségből. Ezek a felbukkanó múltbéli bűnök pedig még a tapasztalt horrorrajongók számára is tartogatnak meglepetéseket.

A Mi nem kellemes meglepetés, mert az a rendező előző munkája volt - ez már az elvárt szint volt Jordan Peeletől és csapatától, amit magasan meg is ugrott. Fantasztikus szereplőgárda állt a rendelkezésére. A főszereplő, az anya, azaz Lupita Nyong’o annyira erőteljes, emlékezetes alakítást nyújt, hogy meg lennék lepve, ha nem jelölnék Oscarra év végén. Az apát alakító Winston Duke a „comic relief”, vagyis az a karakter, aki humorral oldja a feszültséget, hiszen majdnem minden horrorfilmben szükség van egy ilyen szereplőre. A film e téren még túl is teljesít és már-már a vígjáték zsánerébe is bele-bele kóstol Winston Dukenak köszönhetően - de nem zavaró módon, sőt, akár külön filmben is megnézném ezt a karaktert. A gyerekszínészeket sem kell félteni, mindenki a száz százalékot nyújt. Egyszerűen nincs kifogásolható elem, minden szereplő/mellékszereplő tökéletes választás. Ezzel is bizonyíthatják az alkotók, hogy a Tűnj el! castingja nem véletlenül sikerült annyira jól tavaly.

Apró spoiler, de ezt már az összes reklámanyag és trailer alapján tudhatja a néző: minden színész két szerepet játszik, egy gonoszat és egy jót. Ez a fajta dualitás nagyon felkavarja az állóvizet, amikor mondjuk valaki szó szerint öngyilkos lesz, és mégis életben marad. Ez az ötlet ad egyfajta kafkai humort a filmnek, nagyon bizarr, nagyon humoros, felkavaró.

Itt nem a kiontott belek zaklatják fel a nézőt igazán, bár azért azokból is akad elég.

A szereplők pedig ezt a kettős szerepeket láthatóan élvezik, a „gonosz” szereplők minden megmozdulása, mimikája aranyat ér.

Apróbb hibának érzem, hogy a film elég alapos magyarázatot nyújt a történtekre, de ha ezt kevésbé szájbarágósra készítik és az egészet kicsit a sötétben tartották volna az alkotók, rábízva a nézők fantáziájára az értelmezést, akkor is nagyon szórakoztató és kellően félelmetes lett volna a mozi. Így meghagyhatták volna a nézőknek a lehetőséget arra, hogy kirakják a puzzle-t. Természetesen ettől függetlenül a filmről órákig lehetne beszélgetni, értelmezni az utalásokat, szimbólumokat, az erős társadalomkritikát. Kiváló a forgatókönyv, minden elismerést megérdemel, hiszen remekül egyensúlyozza a humort és a terrort.

Az operatőr nagyon kreatív képekkel játszik, aki látta a Valami követ vagy a Széttörve című filmeket, az ismerheti Mike Gioulakis munkásságát: színekkel, helyszínekkel, fény-árnyékkal, tükröződésekkel való játék jellemzi, ezért számos jelenetet külön élmény volt emiatt nézni. Ami pedig a zenét illeti: Michael Abels komponálta a Mi zenéjét, amit nem tudok nem kiemelni. Mikor hazaértem, újra meghallgattam a trackeket YouTubeon - nem csak az aktuális jelenetekhez illenek tökéletesen, de akármikor meghallgatnám őket akárhol: epikus, dallamos, zseniális zene.

A film leginkább a tavalyi Örökségre emlékeztet, nem csak a főszereplők erős játéka, a család központi kérdése, az anya szerepe a családban és a rengeteg megfejteni váró szimbólum és társadalomkritika, vagy a túlmagyarázott befejezés miatt, hanem mert az Örökség is egy nagyon jó film volt, talán 2018 legjobbja - most pedig a Mi pedig jelentkezett be a 2019-es év legjobb horrorja díjáért.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x