hirdetés
fogy.png

Itt az újév: 10 diétás mítosz, amiknek az új évtizeddel vége

Ma már nem muszáj reggel enni és a zsíroktól sem félünk annyira.
Kép: Pixabay - szmo.hu
2020. január 05.


hirdetés

Segítség lehet az újévi fogadalmak betartásában akár az is, ha végleg tisztázzuk, mely táplálkozási hiedelmek dőltek meg az elmúlt években. Az Insider ezek közül gyűjtötte össze a legfontosabbakat!

Mítosz: A zsír fogyasztása hízlal.

A tudomány jelenlegi állása szerint vaj és más magas zsírtartalmú ételek kalóriadúsak ugyan, de nem vezetnek automatikusan súlygyarapodáshoz. Az alacsony zsírtartalmú étrend-őrület az 1990-es évek végén élte virágkorát, de a mítosz, hogy a zsír rossz és súlygyarapodást eredményez még a 2000-es években és azon túl is fennmaradt.

Most a tendencia ellentétes irányba halad: a magas zsírtartalmú étrendek, mint például a keto népszerűbbek, mint valaha, és a szénhidrátokat, különösen a cukrot tekintik az elhízás és a betegségek legfőbb okozóinak. A tudomány most azt mondja, a zsír típusa határozza meg, hogy az egészséges lesz-e, vagy sem.

Mítosz: A méregtelenítés a legjobb módszer a fogyáshoz.

hirdetés

Nem kell méregteleníteni, mivel a májunknak és a veséinknek köszönhetően a testünkben böjt nélkül is működnek ezek a folyamatok. Korábban azonban hatalmas trendje volt a méregtelenítő teáknak és diétáknak, amiknek divatja kezd kissé alábbhagyni.

"Mindegyikünknek ott a mája és veséje, hogy elvégezzék ezt a munkát anélkül, hogy szükség lenne olyan méregtelenítő diétára, amely a legtöbb esetben nem kielégítően kiegyensúlyozott, és hiányzik több fontos tápanyag" - nyilatkozta Bonnie Taub Dix dietetikus az Insidernek .

Mítosz: a többszöri étkezés a legegészségesebb étkezési minta.

A régi tanács: könnyű, gyakori ételeket kell fogyasztani a jó anyagcseréhez, a fogyáshoz és az energia fenntartásához. Az új trendek szerint az időszakos böjtölést is érdemes kipróbálni, ami minden napi étkezést szigorú időtartamra korlátoz.

Bizonyítékok vannak arra, hogy egy-egy kis böjt időnként jó hatással lehet a belek számára, megakadályozhatja a gyulladások kialakulását, sőt segítheti a túlsúlyos embereket a hasi zsír elvesztésében - írja a lap. 2030-ban valószínűleg ezt is újratárgyaljuk még.

Mítosz: A reggeli a nap legfontosabb étele.

Egészséges lehet reggel enni, de a mai trendek szerint már nem kötelező.

"Néhány ember egyszerűen nem éhes reggel" - kezdte Maya Nahra dietetikus a lapnak.

"Az az igazság, hogy akkor kellene enni, amikor éhes vagy, és akkor abbahagyni, amikor úgy érzed, tele vagy" - mondta korábban a portálnak. "Külső étkezési szabályok bombáznak bennünket, pedig egészségünk szempontjából rendkívül fontos lenne megtanulni figyelni a testükre" - teszi hozzá.

Mítosz: Egy kalória egy kalória, mindegy honnan származik.

A kalóriaszámítás korábbi szabályai szerint egyetlen kalória ugyanannyit jelentett a fogyásban akkor is, ha csokiból és akkor is, ha zöldségekből származott. Ma már kissé árnyaltabb a kép. Egyre több tanulmány mutatja ki, hogy a helyzet a korábbinál bonyolultabb, mivel a vitaminok, ásványi anyagok, rost és más tényezők mind döntő szerepet játszanak egészségünk és testsúlyunk megtartásában.

Mítosz: A BMI mutatja meg, mennyire vagy egészséges.

Korábban úgy tűnt, elég ismerni, hány kiló nyomsz és milyen magas vagy, ebből aztán kiszámolható, mennyire vagy egészséges, sovány, túlsúlyos, vagy elhízott.

Az elmúlt évtizedben azonban a testmozgással foglalkozó tudósok, orvosok és más szakértők rájöttek, hogy a helyzet azért nem ilyen egyszerű. A BMI nem mutatja meg kifejezetten a felesleges testzsírt, és nem veszi figyelembe az olyan tényezőket, mint az életkor és az izomtömeg, amelyek kulcsfontosságúak az egészség szempontjából.

Mítosz: A vegetáriánus ételek mindig egészségesebbek.

A húspótlók lehetővé tették a gyorsételek vegetáriánus és akár vegán változatának elkészítését, de ez nem teszi őket szükségszerűen jóval egészségesebbé a húsos változatoknál. Amikor még csak zöldségeket ehettek a vegák, talán így volt, ma amikor már vegán sajttorta, hamburger és pizza is létezik, nem feltétlenül jobb bármi, ami húsmentes.

Mítosz: Mindenkinek szednie kellene vitaminokat és étrend-kiegészítőket.

Az extra vitaminok valószínűleg nem fognak ártani, de ha valaki kiegyensúlyozottan, egészségesen táplálkozást, akkor ezek nagy része kidobott pénz - állítják ma a szakemberek.

Egy közelmúltbeli metaanalízis szerint például azoknál az embereknél, akik D-vitamin-kiegészítőket szedtek, nem volt csökkent a szívbetegség, a stroke vagy a szívroham kockázata, és nem haltak meg kisebb valószínűséggel.

Mítosz: Még a mesterséges édesítőszerek is jobbak, mint a szokásos cukor.

Valójában a cukorpótlók, például az aszpartám nem egészségesebbek, mint az igazi cukor. Ettől még az sem lesz hasznos, de sok versenyben nyerne a mesterséges alternatívákkal szemben.

Mítosz: A több fehérje mindig jobb.

A fehérje egyre inkább kedvelt makrotápanyag, és izomépítő, zsírégető étrend-kiegészítőként tartja számon a köztudat. Ám a fehérje önmagában csak tápanyag. Az izomépítés és a zsírégetés érdekében edzőterembe kell menni, vagy más módon kell használnod a tested, hogy ösztönözd a növekedésüket. A tudomány szerint a sportolóknak szüksége lehet valamivel több fehérjére, de bármi, ami meghaladja a testtömeg-kilogrammonkénti 1 grammot, akár rossz hatással is lehet az egészségre, kiszáradást és veseproblémákat okozhat.

Ráadásul egyes fehérjeszeletekben, turmixokban és más termékekben magas lehet a cukor és más nemkívánatos adalékanyagok mennyisége, ezért nézd meg jól a címkéket, ha továbbra is úgy döntesz, ha ebből készült táplálékkiegészítőket használsz.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
flic-everett-ujsagirono-1000x697.jpg

„Tönkretette az egészségemet és a szexuális életemet a vegán étrend”

Egy újságírónő három év után teljesen leszámolt a vegán táplálkozással, miután súlyos egészségügyi problémái lettek. Leírta, miket tapasztalt, és hogy jött rá, hogy a vegánság volt a baj.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 15.


hirdetés

Manapság divat lett vegán életmódra váltani, mert sokak szerint ez a legfenntarthatóbb. A klímaváltozás korában ugyanis fontos lenne, hogy minél kevesebb húst és sokkal több zöldséget együnk. A Greenpeace évek óta próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy jelentősen csökkentenünk kell a globális hús- és tejtermelést, és meg kell találnunk más módjait az állatok felnevelésének, kezelésének, mert a jövőnket komolyan veszélyeztetik az ipari hús- és tejtermékek. Az intenzív, nagyüzemi állattenyésztés elpusztítja erdeinket, elszennyezi vizeinket, megváltoztatja a klímát és kockázatos az egészségünkre nézve.

A vegánok teljes mértékben kerülnek minden állati eredetű terméket, legyen szó akár ételről, akár ruhaneműről - ez különbözteti meg őket a vegetáriánusoktól, akik között vannak, akik húst nem, de például tojást és tejtermékeket fogyasztanak. A vegán táplálkozás viszont semmilyen állati eredetű ételt nem enged meg, még a mézet sem. Vannak, akik szerint ez a táplálkozási forma a legegészségesebb és legkörnyezetkímélőbb, míg sokan épp ellenkezőleg gondolják.

Flic Everett újságíró is kipróbálta a vegán étrendet.

Három évig bírta, végül tavaly augusztusban teljesen leszámolt vele, mert szerinte tönkretette az egészségét.

hirdetés

A Daily Mailen közzétett cikkében részletesen leírja, miket tapasztalt a három év vegánság alatt.

A nő 2016 júniusában kapott egy állást a Vegán Életmód Magazinnál, ami egyet jelentett azzal, hogy ahhoz, hogy hitelesen tudjon cikkeket írni a témáról, neki is vegánnak kell lennie. Mivel már régóta vegetáriánus volt - igaz, sajtot és tejet fogyasztott, de húst nem -, azt hitte, ez nem jelent majd neki problémát.

Az elején izgalmas kihívásnak tekintette az életmódváltást: új dolgokat főzött, evett, vásárolt, az inspirációban pedig nagyon sokat segített új munkája, ahol minden csak erről szólt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kutyatartas_ck.jpg

„Aki kutyát tart, az sosincs egyedül” – A kutyatartás 12 előnye

Akinek van, vagy volt már valaha kutyája, az tudja, hogy kutya és gazdi között olyan szoros szövetségről van szó, amelyet csak azok értenek meg, akik megtapasztalják. A kívülállók pedig sokszor csodálkozva nézik a kutyatulajdonosokat, hogy hogyan tudnak úgy rajongani négylábú társukért, mint mások egy-egy kétlábú barátért.
Frank-Bozóki Eszter írása a 7köznapi pszichológia blogon, Fotók: Pixabay - szmo.hu
2020. január 15.


hirdetés

Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

A pszichológusok is igazolták, hogy a gazdik háziállatuk iránt érzett kötődése ugyanolyan erős kötelék, mint amit egyesek embertársaik iránt éreznek. Logikusan következik, hogy az érzelmi nyereség, amit egy emberi kapcsolat adhat, egy négylábú társsal való kapcsolatban is megjelenhet.

Nem véletlen, hogy akinek egyszer volt kutyája vagy macskája, az annak elvesztése után gyakran rövid időn belül magához vesz egy újabb szőrős barátot. Ezek a kapcsolatok ugyanis létfontosságúvá válnak az évek során, és komoly űrt hagynak maguk után.

A magyarázat egyértelmű. Kutyatartókat vizsgálva azt találták, hogy kevésbé depressziósak, aktívabb életet élnek, és nem gyötri őket annyira a magány, mint a háziállatot nem tartókat. Úgy tűnik tehát, hogy az állattartás testre és lélekre is pozitív hatással van. Lássuk tehát, miért éri meg megosztani otthonunkat egy négylábú társsal:

1. Ki a szabadba!

Bizonyára mindannyian ismerjük azt az érzést, hogy egyszerűen nincs kedvünk kikelni az ágyból, és legjobb lenne néhány napot a négy fal között tölteni. A felelős kutyatartó ezt nem teheti meg, és ennek hála, sokkal több időt tölt el levegőn, nyáron több napsugár éri, aminek következtében több D-vitamin is termelődik szervezetében. A D vitamin segít a mentális és fizikai egészség fenttartásában, véd a rák, a depresszió és érrendszeri megbetegedések ellen. Ezen túl a kutyatartók jellemzően több időt töltenek a természetben, ahol mentálisan is fel tudnak töltődni, nagyobb eséllyel képesek megnyugodni a zajos hétköznapokban.

hirdetés

2. Aktívabb élet

A kedvencekkel való hosszas séták és játékok fizikailag is átmozgatják a kutyatartókat. A fizikai jóllét - túl egészségvédő hatásán - az önbecsülésre is pozitív hatással van. Aki erősnek érzi magát, magabiztosabban is viselkedik. A kutatások azt mutatják, hogy a kutyatartók nyugodtabbak, alacsonyabb a vérnyomásuk, és a koleszterinszintjük is ritkábban magas, ami szintén az aktívabb életnek köszönhető.

3. Erősebb immunrendszer

Bár ez az érv ellentmondásosnak tűnhet, de a kutya mellett felnővő gyerekekre kevésbé jellemző az allergia és az asztma. Az allergia levertséget és alvási zavarokat okozhat, ami komoly hatással lehet a mentális egészségre és az életvezetésre.

4. Kevesebb stressz

Kedvencünk dédelgetése ránk is kedvező hatással van. Szőrének puha tapintása, lassú ritmikus légzése megnyugtatóan hat, és oxytocint szabadít fel, ami köztudottan stresszcsökkentő hatású, és amelynek köszönhetően csökken a vérnyomás és a kortizol nevű stresszhormon termelése.

5. Fókusz a jelenre

Annak ellenére, hogy házikedvencünk sokszor elvonja a figyelmünket, mégis a jelenben tart, segít az itt és most-ra koncentrálni. A jelen átélése megóv a múlton és jövőn való szorongástól, és segít, hogy minden pillanatot a maga teljességében éljünk át.

6. Kevesebb magány

Jól belátható, hogy aki kutyát tart, az sosincs egyedül. Lehet, hogy csak hallgatjuk kedvencünk szuszogását, de mégsincs nyomasztó csend körülöttünk. Ráadásul a kedvencek sokszor rendkívül intuitívan akkor bújnak hozzánk leginkább, amikor a legjobban szükségünk van rájuk. Mintha éreznék, hogy gazdájuk mellett a helyük.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
norbi2.jpg

Szakorvos reagált Norbi kirohanására: „Az ostoba mindig tökéletesen meg van elégedve önmagával”

Dr. Farkas Kitti szerint azoknak a felelősségét kéne végre megvizsgálni, akik 20 éve osztják az észt az elhízásról mindenféle szakmai felkészültség nélkül.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 21.


hirdetés

Alig egy nap alatt a teljes magyar interneten végigsöpörtek Schobert Norbi szavai arról, hogy rengeteg házasság tönkremeneteléért a nők felelősek, mivel nem fogynak le szülés után és így a férjük már nem kívánja őket.

Az ügyben egymás után szólalnak meg a hírességek, férfiak és nők egyaránt. A legtöbben, mint például Kulcsár Edina férje, Csuti, Tóth Gabi, Tóth Vera vagy Nyári Dia kiakadtak az elmondottak miatt, Dér Heni ellenben kiállt a fitneszguru mellett.

Most Dr. Farkas Kitti intenzív terápiás szakorvos, aneszteziológus is elmondta a véleményét. Sorait az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

„Az ostoba mindig tökéletesen meg van elégedve önmagával” – ez a Bonhoeffer-idézet jut eszembe arról a magabiztosságról, mellyel a magyar fogyókúrás piac vezető szereplője a „fájó igazságra” hivatkozva igyekszik védeni kijelentését, amivel az elhízás jelenségét sikerült leszűkítenie a szülés utáni túlsúllyal küzdő nőkre, valamint a házaspárok szexuális problémáira.

hirdetés

Hiába az utólagos magyarázkodás, azt a megfogalmazást, hogy a „nők a szülésnél cseszik el” nőként és orvosként egyaránt felháborítónak tartom. Szakmai szempontból egyszerűen téves és káros útra visz az megközelítés, mely kizárólag a túlsúlyos emberek felelősségét hangsúlyozza. Miért téves és káros?

Először is a nők kipécézése miatt. Az egyik legnagyobb magyar akadémiai felmérés szerint az elmúlt évtizedekben a túlsúlyosak és főleg az elhízottak aránya jelentősen megnőtt hazánkban, de leglátványosabban a fiatal férfiaknál. A férfiaknál a túlsúlyosak aránya 40 százalék, az elhízottaké 32 százalék, míg nőknél mindkét kategória valamivel kevesebb, mint 32 százalék. A világon a negyedik legelhízottabb ország vagyunk, ez tehát aligha szülés utáni probléma.

Másodszor, a megközelítés miatt, mely az elhízást motivációs problémaként, a túlsúlyos emberek hibájaként írja le. Nem az a kérdés, hogy helyes-e, ha valaki a szexualitás emlegetésével igyekszik figyelmet irányítani magára és a fogyókúrás termékeire, hanem, hogy jó-e az a diétás módszer, amit kínál, vagy inkább káros.

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
az-év-agrárembere.jpg

Szavazz te is, ki legyen az Év Agrárembere!

Hatodszor is keresik Az Év Agráremberét, voksoddal te is segíthetsz benne! Az online közönségszavazás január 20-ig tart.
Szponzorlt tartalom (x) - szmo.hu
2020. január 15.


hirdetés

Hatodszor hirdették meg Az Év Agrárembere kitüntető díjat. Azokat a gazdálkodókat, a mezőgazdaság különféle ágazataiban dolgozó szakembereket keresik, akik társadalmi szerepvállalás, a közjó elősegítése érdekében sokat tesznek, sok jót cselekednek. Például alapítványokat támogatnak, gyerekeket nyaraltatnak és javítják a környezetükben élők életét.

Idén több mint 100 jelölésből 53 jelölt fogadta el a jelölést. A népes zsűri, akik az agrártársadalom jeles személyei, maratoni zsűrizéssel választották ki a kategóriánkénti 3 döntőst! Minden döntős jelöltről a telefonos interjú mellett, egy kisfilm is készült. A zsűri tagjai ezek és ismereteik alapján választják ki a kategóriagyőzteseket.

A jelölteket a február 8-ai gálaesten mutatják be, ahol átadják a kategóriagyőzteseknek a díjat, majd a megjelent zsűritagok ott a helyszínen szavazzák meg a fődíjast.

Mindeközben egy közönségszavazás is megy, melyben a közönség kedvencét keresik. Itt mindenki szavazhat a neki legszimpatikusabb jelöltre. Szavazni január 20-ig, 12.00 óráig lehet ezen az oldalon.

A szervezők megosztották velünk az esemény elmúlt 5 évének sikerét

Támogatói és jelölti videóinkat mintegy 1.500.000-en tekintették meg. Közönségdíjasainkra mintegy 80.000 szavazat érkezett. Weboldalunkat több mint 250.000 munkamenetben látogatták, facebook oldalunkat több mint 11.000-en kedvelik, eddig több mint 3.000.000 bejegyzéselérést és több mint 1.000.000 bejegyzéshez fűződő aktivitást értünk el. Az eddigi összesen már 5 jelölés és zsűrizés alatt 48 kategóriában 144 döntőst, mintegy 250 videót készítettünk, mintegy 1300 vendégünk volt a gálaestjeinken és több mint egymillió videómegtekintést, majd 50.000 szavazatot értünk el.

hirdetés

Számaink szerint ezzel a kezdeményezéssel ma Magyarországon biztosan az egyik legjobb módját találtuk meg, hogy a hazai mezőgazdaságnak hírét vigyük, értékét növeljük, presztízsét emeljük.

Kifejezetten nagy öröm, hogy a magyar agrártársadalom legjobb szereplői vannak velünk. Fővédnökünk Dr. Nagy István, Agrárminiszter, védnökünk (elejétől fogva) Prof. Dr. Gyuricza Csaba.

Támogatóink a másik főszereplő csoport, akik nélkül a díjkiírás nem jöhetett volna létre. Ők tetemes anyagi hozzájárulással, jelöltek felkutatásával, zsűrizéssel segítik munkájukat. Ötleteik, kéréseik segítenek a díjkiírás színvonalát emelni. Idéntől új főtámogatónk van, mely a hazai piac egyik vezetőjeként vetőmag-nemesítéssel foglalkozó cég, a Saaten-Union, Rapool cégcsoport.

Az Év Agrárembere díj segít megmutatni ország-világ számára, hogy milyen kiváló emberek, szakemberek vannak köztünk. Meggyőződésem, hogy ilyen kollégák adják a vidék erejét, megtartóerejét. Védnökeink, támogatóink, zsűritagjaink és nem utolsó sorban jelöltjeink kiváló hírvivői nem csak a projektünknek, hanem az agrártársadalom szerepének, szereplőinek, és a vidék értékeinek.

Ismertségi számaink szerint ez a legnagyobb társadalmi ismertséggel és elismeréssel bíró kitüntető díj Magyarországon és reméljük még sok évig tudjuk hirdetni a gazdák értékeit, hazánkban és határainkon túl is!


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!