hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Itt az első robot, amely már önmaga javítására is képes
Egyre közelebb kerül a tudomány az olyan robotok megtervezéséhez, amelyek már saját tudattal rendelkeznek. Efelé tettek egy lépést a Columbia egyetem tudósai.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 09.


hirdetés

A Creative Machine Lab kutatói, élükön Hod Lipsonnal, egy olyan robotkart fejlesztettek ki, amely képes egyedül megérteni a végrehajtandó feladatokat, sőt, bizonyos meghibásodásait önállóan is ki tudja javítani a károsodott részek beazonosításával – írja az Express.

Lipson alkotását egy újszülötthöz hasonlította, akinek alkalmazkodnia kell a környezetéhez, és apránként kell megtanulnia minden mozdulatot. A csapat szerint az első eset, hogy egy robot (amelynek természetesen van egy informatikai "agya") megmutatja képességeit, megérti feladatait és dolgozni kezd.

A kutatók vezetője, aki a Science Robotics című szaklapban írta le a kutatás folyamatát, hangsúlyozta: bár a mostani eredmény nagy lépés az "öntudatos" robotok felé, ezek a gépek még nem képesek kifinomult módon gondolkodni. Nem tudják például magukat elképzelni másutt, mint ahol éppen tartózkodnak, és a hibák esetében az első kézenfekvő megoldást választják – ahogyan egyébként az emberek is.

A Columbia egyetem mérnökei által alkotott kar azonban megmutatta, hogy a nulláról indulva, minden előre betáplált információ nélkül képes tanulni és alkalmazkodni bizonyos feladatokhoz.

"Ha azt akarjuk, hogy a robotok függetlenek legyenek, és alkalmazkodni tudjanak olyan helyzetekhez, amelyekre alkotóik nem gondoltak, feltétlenül szükséges, hogy megtanulják önmaguk szimulációját – tette hozzá Lipson.

A kar a fejlesztés kezdetén véletlenszerűen mozgott, mintegy ezer különböző útvonalat tett meg, amelyeknek mindegyike legalább száz apró mozdulatból állt. A "mélytanulás" (deep learning) révén azonban kialakította saját modelljét. Mindez meglepő gyorsasággal, alig 35 órás "edzés" után a mesterséges intelligencia hatalmába kerítette fizikai megfelelőjét.

Kezdetben csak egyes tárgyakat tudott egyik helyről a másikra áthelyezni, később aztán már azt is megtanulta, hogy felvegyen valamit a földről és 100%-os biztonsággal tegye azt be egy konténerbe. A bonyolultabb műveleteknél ez az arány még csak 44%-os, de mint Lipson munkatársa, Robert Kwiatkovski mondta, „egy embernek sem könnyű csukott szemmel kézbe egy venni egy vízzel teli poharat.”

A kísérlet legérdekesebb része a hibaészlelés volt. A kutatók 3D-ben nyomtatták ki az eszköz deformálódottnak tűnő részét, és a robot képes volt beazonosítani az anomáliát, vagyis alkalmazkodott a megváltozott helyzethez.

Filozófusok, pszichológusok, ideggyógyászok ősidők óta keresik a választ az öntudat természetére, de nagyon korlátozott eredményeket értek el. Értetlenségünket olyan fogalmakkal próbáltuk elrejteni, mint "a valóság pókhálója". Most azonban a robotok arra kényszerítenek bennünket, hogy ezeket a homályos meghatározásokat algoritmusokra és konkrét mechanizmusokra fordítsuk le

– összegezte Hod Lipson, aki figyelmeztetett: ebben a kutatási folyamatban mindig megvan annak a kockázata, hogy az ember elveszti ellenőrzését a gépek mellett. Tehát ezt a technológiát nagy körültekintéssel szabad csak kezelni.

Nyitóképünk illusztráció/Max Pixel


KÖVESS MINKET:




Megszületett az okoságy, amelyben a párok nem tudják kitúrni egymást saját helyükről
Szép dolog egy ágyban aludni párunkkal, de komoly gondokat okozhat, ha egyikük annyit mocorog álmában, hogy a másikat szinte lelöki a fekhelyről.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 18.


hirdetés

Ki gondolná, hogy e súlyos problémát orvosolni hivatott újítás a Fordtól származik? Pedig a patinás detroiti cégtől eddig sem volt idegen az autós technológia más irányú felhasználása. Ilyen volt például a Max Motor Dreams nevű gyerekágy, amely az autó rugózását utánzó mozgással ringatta el a kicsiket, vagy a zajszűrő kutyakennel – írta a Verge.

A legújabb találmányt, a Lane Keeping Bedet a Ford sávbeállító technológiája ihlette. Egy olyan „futószalaggal” szerelték fel az ágyakat, amely egy nyomásérzékelő szenzorral jelzi, ha az egyik fél megsérti álmában a másik felségterületét. Ilyenkor ez a „futószalag” finoman visszatereli a nyugtalan alvót saját „sávjába”, ahogyan az autó irányát is korrigálja a megfelelő műszer. Erre nagy szükség van, mert a legéberebb alvók akár hússzor is helyet változtatnak egyetlen éjszaka.

Bár még csak prototípusról van szó, máris úgy emlegetik ezt az „okos ágyat”, mint amely megmenthet sok párkapcsolatot.

Dr. Neil Stanley amerikai álomspecialista szerint ugyanis az emberi szervezetet úgy programozták, hogy ha valami váratlan dolog éri álmában, azonnal felébred, mert bekapcsol a védekező mechanizmusa.

A saját helyéről kitúrt fél egy idő után teljesen kimerül, mert képtelen kipihenni magát, miközben a forgolódó esetleg fel sem ébred, és előbb-utóbb külön ágyba kénytelenek költözni. Ezt pedig sok pár elhidegülésük kezdetének tekinti.


KÖVESS MINKET:




Hóhold: 2019 leglátványosabb szuperholdját figyelhetjük meg az égen kedden este
A februári teliholdat a köznyelvben gyakran hóholdnak is hívják.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. február 19.


hirdetés

Ma érkezik az év legnagyobb szuperholdja, a hóhold, írja a CNN. A portál cikkéből kiderül: szuperholdnak nevezi a köznyelv, amikor a telihold fázisa az ellipszis alakú holdpálya Földhöz legközelebbi pontján következik be, ilyenkor lesz a Hold Földről látható látszólagos mérete a legnagyobb.Ilyenkor a Hold akár 30 százalékkal fényesebb és 14 százalékkal nagyobbnak is látszódhat az átlagosnál.

A jelenség feltétele, hogy éppen telihold legyen és a Hold a keringési pályáján éppen a legközelebb legyen a Földhöz.

A februári teliholdat a köznyelvben gyakran hóholdnak is hívják, ehhez hasonló, febuári telihold csak 19 évente fordul elő.


KÖVESS MINKET:





A NASA lefotózta a kínaiak holdjáróját a Hold túloldalán
Január 3-án szállt le az űrszonda, belőle gurult ki a holdjáró.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 21.


hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán a Csang'o-4 kínai űrszonda, amely a leszállóegységből és a holdjáróból állt.

Az űrszonda landolása 12 percig tartott, és a művelet nehézségét az adta, hogy míg a korábbi kínai űrszonda,a Hold Föld felé eső oldalára érkezett,

a Csang'o-4 a Hold sötét oldalán, a 10 kilométer magas hegyekkel övezett, Tódor Kármán magyar-amerikai fizikus, repülőmérnök nevét viselő Von Kármán-kráterben szállt le.

A leszállásról videó is készült. Később arról is beszámoltunk, hogy a kínai holdjáró felvételeket is küldött. Így a kutatók elvégezhették a landolási hely körüli felszín topográfiájának előzetes elemzését a holdjáró kamerájának felvétele alapján, és panorámakép készült 80 fotóból.

Mint arról a hvg.hu most beszámolt, a tudományos munkát a NASA is figyelemmel kíséri, és február 1-jén készítettek képet, amikor a Holdat pásztázó űrszondájuk elrepült a Csang'o-4 felett. "Az LRO 51 mérföldes, vagyis nagyjából 82 km-es magasságból leste meg a holdjárót és a leszállóegységet."


KÖVESS MINKET:





Kiderült, hogyan bányászták ki a Stonehenge kék köveit?
Külszíni fejtésből származnak a Stonehenge kövei, amelyeket a szárazföldön szállítottak a Salisbury-fennsíkra.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 19.


hirdetés

Ez a legújabb felfedezés ellentmond annak a korábbi népszerű elméletnek, mely szerint a mintegy 80 hatalmas követ tengeren szállították a misztikus építmény helyszínére a Bristoli-csatornán keresztül.

A Carn Goedog és Craig Rhos-y-felin néven ismert walesi külszíni bányákban könnyen hozzá lehetett jutni a természetes, függőleges, kék árnyalatú oszlopokhoz.

A kr.e. 3000-ben folyó bányászatot a kutatók a mindkét helyen lelt faszénnyomokban látják bizonyítottnak – írta a Daily Mail.

Azt sem tartják kizártnak, hogy Stonehenge prototípusát a bányáktól alig 3 km-re lévő Waun Mawn-nál építették fel. Elképzelhető, hogy itt már kipróbáltak egy egyszerű kör alakú struktúrát, majd szétszedték és elszállították a köveket a jelenlegi helyükre.

Korábbi tanulmányok szerint szarvasmarhák és más nagy testű háziállatok segítettek az újkőkori embereknek a kövek szállításában. Hogy miért vállalkoztak erre minden logisztikai nehézség ellenére, ma is rejtély a történészek előtt. Az európai neolitikus emlékművek egyike sincsen messzebb néhány kilométernél a kövek lelőhelyétől, míg a Stonehenge esetében ez a távolság közel 300 km.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x