hirdetés
vihar-cimkep.jpg

Ítéletidő Szegeden: villám csapott a jogi kar épületébe, a színház tetejét letépte a szél

Személyi sérülések is történtek, sorra dőltek ki a fák, szakadtak le az ágaik. A katasztrófavédelemhez több száz bejelentés érkezett.
Címkép: olvasói fotó - szmo.hu
2019. szeptember 09.


hirdetés

Brutális erejű vihar pusztít Szegeden, írja több helyi hírforrás is.

A Délmagyar azt írja,

a Szegedi Tudományegyetem jogi karának épületébe villám csapott, egy darab le is szakadt a tetejéből.

Az épületet evakuálták.

Ugyancsak a Délmagyar írta meg, hogy

a Szegedi Nemzeti Színház mozi felőli oldalának lemeztetejét visszahajtotta a viharos erejű szél,

emiatt védelem nélkül maradt a deszkázat. Azóta az érintett részeket lefóliázták, hogy ne ázzanak tovább, az irányítópultot is letakarták. A portál videót is közzétett a tető kifordulásáról:

A Szegedma.hu arról számol be, hogy

a Széchenyi téren az erős szél hatalmas faágakat szakított le, ráadásul az egyik ráesett a fa alatt lévő padon ülőkre.

A mentők pillanatok alatt a helyszínre érkeztek, hogy ellássák a sérülteket, ugyanígy a tűzoltók is, akik a lezuhant faágakat darabolták fel.

A Szeged Televízió szerint

az egyik sérült életveszélyes koponyasérülést szenvedett.

A vihar okozta áramkimaradás és fakidőlések miatt a Szegedi Közlekedési Társaság minden vonalon járatkimaradásokra, csúszásokra figyelmeztet.

Kollégánk videója a viharos erejű szélről:

Olvasóink fotói az ítéletidőről és a pusztításról, amit maga után hagyott:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
ursula.jpg

Bemutatta az uniós biztosjelöltek végleges névsorát Ursula von der Leyen

A Brüsszelben kiadott lista megerősítette, hogy a magyar jelölt Trócsányi László. A tárcák elosztása még nem történt meg.
MTI - szmo.hu
2019. szeptember 09.



Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke hétfőn bemutatta a biztosjelöltek végleges névsorát, a portfóliók tervezett elosztásának ismertetésére azonban még egy napot várni kell.

Ezen hivatalos brüsszeli tájékoztatás szerint von der Leyen az utóbbi hetekben egyeztetéseket folytatott a november elején hivatalba lépő testületbe jelöltekkel.

A lista nem tartalmaz meglepetéseket, mivel a nevek különböző forrásokból már korábban ismertté váltak, szakértők szerint a tárcák elosztása lesz igazán érdekes.

A volt német védelmi miniszter a nemek egyensúlyára törekedett, amelyet majdnem sikerült is elérni, a jelöltek között ugyanis - rajta kívül - tizenkét nő és tizennégy férfi van.

A Brüsszelben kiadott lista megerősítette, hogy a magyar jelölt Trócsányi László.

A jelenlegi bizottság nyolc tagját jelölték újra: a bolgár Marija Gabrielt, az ír Phil Hogant, a lett Valdis Dombrovskist és az osztrák Johannes Hahnt, a holland Frans Timmermanst és a szlovák Maros Sefcovicot, illetve a dán Margrethe Vestagert és a cseh Vera Jourovát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
matolcsy-gyorgy-jegybank-elnok.jpg

Matolcsy György vitába szállt Varga Mihály kijelentéseivel

Elég keményen fogalmazott a jegybankelnök.
MTI, Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt - szmo.hu
2019. szeptember 09.



Miért is ne lehetne kétségbe vonni egy pénzügyminiszter szavait, ha ellentmondanak a nemzet vágyainak és a hivatalban lévő kormány terveinek?

- tette fel a kérdést a jegybankelnök legújabb írásában, amelyben vitába szállt a pénzügyminiszter néhány korábbi kijelentésével.

Matolcsy György szerint Varga Mihály a múlt heti Közgazdász Vándorgyűlésen arról beszélt, hogy "vége van az új magyar Aranykornak, ennyi volt, hét évig tartott, de most vége van, mint a botnak".

"Jó hírem van: nincs vége, még évtizedekig tart, és a végén sikeresen felzárkózunk a nyugati fejlettséghez és életminőséghez"

- írta Matolcsy György.

Optimizmusát a gyors gazdasági bővülésre és az ezt megelőzően szavai szerint az Európai Unió leggyorsabb és legjobb válságkezelésére (2010-2012 között) alapította. Magyarország ennek köszönhetően dinamikusan közeledett (2013-2019) a déli államokhoz, az északiakhoz, a franciákhoz, a hollandokhoz, Ausztriához és Németországhoz egyaránt - írta a növekedés.hu-n. A felzárkózás folytatható, mert "rátaláltunk a receptre és kreatívan megújítjuk a magyar modellt. Azért, mert nálunk a politika versenyelőny és nem versenyhátrány. Azért, mert jól ötvözzük az állam és a piac eszközeit, a hagyományos és a nem-hagyományos megoldásokat" - írta.

Matolcsy György szerint Varga Mihály azt is mondta, hogy a német gazdasági lassulás nem gyűrűzik be a magyar gazdaságba.

"Tényleg? Ezt már hallottuk az 1970-es évtized két kőolaj árrobbanásánál: a tényeket ismerjük. Nem kellene inkább felkészülni, ha esetleg mégis hatna ránk a német gazdaság megtorpanása" - tette fel a kérdést.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
30212411048_2a1d7200e2_b.jpg

Wired: Tévúton jár a világ legdrágább mesterséges intelligencia kutatása?

A lap szerint egyáltalán nem biztos, hogy a megerősítő mélytanulás hozza el a nagy áttörést, hiába költöttek rá eddig dollármilliárdokat a Google tulajdonosai.
G. N. L. - szmo.hu
2019. szeptember 08.



A DeepMind, amely ma a világ legnagyobb mesterséges intelligenciákat fejlesztő cége, a tavalyi évet 572 millió dolláros (172,5 milliárd forintos) veszteséggel zárta.

Az elmúlt három évben pedig a veszteség meghaladta az egymilliárd dollárt, ami azért már Google-léptékben is hatalmas összeg.

A DeepMind tulajdonosa ugyanis a Google anyavállalata, az Alphabet.

Ők eddig közel kétmilliárd dollárt fektetettek abba, hogy kereskedelmi forgalomba kerülhessen a DeepMind rendszere. Ehhez képest tavaly csak 125 millió dollár bevételük származott belőle, ráadásul ennek egy része is az Alphabeten belülről érkezett, ugyanis a mesterséges intelligenciát használták arra, hogy csökkentsék a Google-szerverek hűtésének áramköltségét.

A nem túl rózsás üzleti adatok kapcsán a Wired felteszi a kérdést, vajon a DeepMind tudományos értelemben jó úton halad-e? A szaklap szerint van ok a kételkedésre.

A DeepMind szinte mindent egy lapra tett fel, a megerősítő mélytanulásra.

Ez a technika kombinálja a mélytanulást, amelyet elsősorban a rendszerek felismerésére használnak, és a megerősítő tanulást, amely jutalomjelzésekre épül.

2013-ban hatalmas visszhangot keltett egy DeepMind tanulmány, ami bemutatta, miként lehetséges egy neurális hálózati rendszert úgy kiképezni, hogy bizonyos videójátékokat, például a Breakout-ot vagy a Space Invaders-t jobban játsszon, mint az ember. Erre a tanulmányra figyelhetett fel a Google is, amely 2014 januárjában megvásárolta a céget. A további fejlesztések vezettek a DeepMind Go- és Starcraft-győzelmeihez.

VIDEÓ: a DeepMind Strarcraft bemutatója

Mára azonban kiderült, a megerősítő mélytanulás csak jól körülhatárolt, kevés meglepetést tartogató környezetben megbízható

- állítja a Wired cikkének szerzője, Gary Marcus, aki Ernest Davissel közösen könyvet írt a témáról.

A baj szerinte az, hogy már apró változtatások is erősen ronthatják az eredményességet. A Go táblája és szabályai nem változtak 2000 éve, a Breakoutban viszont már a paddle néhány pixeles felnagyítása problémát okoz. Ugyanez a helyzet a Starcarfttal, ahol ahhoz, hogy át lehessen alakítani a figurákat, teljesen elölről kell kezdeni a rendszer betanítását. Márpedig a valóságban a körülmények és a szabályok gyorsan változhatnak.

Bizonyos értelemben a megerősítő mélytanulás egyfajta felturbózott memorizálás: ezek a rendszerek hihetetlen teljesítményre képesek, de csak halványan értik, hogy mit csinálnak.

- állítja Gary Marcus.

Ráadásul a betanításukhoz óriási mennyiségű adat kell, például több millió saját Go-játszma, sokkal több, mint amennyire egy embernek szüksége lenne ahhoz, hogy világklasszis legyen.

Egyelőre úgy tűnik, hiába fűztek nagy reményeket ahhoz is, hogy a megerősítő mély tanulást orvosi célokra használják.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
hitel-forint-csalad-bank-banki-adategyeztetes.jpg

Kötelező banki adategyeztetés: október végéig kell elvégezni

Csaknem félmillió lakossági ügyfél nem tett eleget még a kötelezettségének.
MTI - szmo.hu
2019. szeptember 09.



A banki adategyeztetés október végi határidejére hívta fel a figyelmet a Bankszövetség főtitkára az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Kovács Levente elmondta:

körülbelül félmillió lakossági, illetve csaknem 150 ezer vállalati ügyfél nem tett még eleget a kötelezettségnek.

Ez a lakossági számlák 5, a céges ügyfelek 10-15 százalékát jelenti.

Azt is elmondta, hogy a kötelező azonosításra a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem miatt van szükség.

A lakossági ügyfelek közül azoknak kell megjelenni a bankokban, akik erről értesítést kaptak

- döntően olyan ügyfelek, akik 2017 júniusa előtt nyitottak számlát és dokumentumaikat korábban nem másolták le -,

a cégeknek viszont mindenképpen egyeztetniük kell.

A kötelező banki adategyeztetésre június 26-a volt az első határidő, amelyet október 31-éig hosszabbítottak meg.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x