hirdetés
innabraverman.jpg

Csernobil előtt két héttel született, majdnem meghalt a sugárzástól – a megújuló energiára tette fel az életét

Láng Dávid - szmo.hu
2019. október 11.


hirdetés

– Valóban igaz, hogy ha problémamentesen üzemel, nem szennyezi a környezetet. A kőolajjal és a földgázzal összehasonlítva kifejezetten tiszta energiaforrásnak számít. Ha azonban megtörténik a baj, beláthatatlan következményei lehetnek, ahogy az nemcsak Csernobilban, de Fukusimában is kiderült. Előbbi például hiába történt már 33 éve, még legalább 66 év kell a hatások elmúlásához és a környezet regenerálódásához. Nem azt mondom, hogy azonnal le kellene kapcsolni minden atomerőművet. Vitathatatlan, hogy ezek rengeteg embernek adnak munkát és sok országban a gazdaságnak, valamint az energiaellátásnak is alappillérei.

Mégis, ha adott lenne a lehetőség, hogy 100 százalékban megújuló energiát használhassunk a Földön, gondolkodás nélkül ezt választanám. Ennek kell lennie a kitűzött célnak, amire törekszünk és ami felé haladunk.

Jelenleg 18 százalék a megújuló energiák aránya, ami nem is olyan rossz, de persze bőven van még hova fejlődni – akár kis lépésekben is. Én abban hiszek, hogy a megoldás nem egy konkrét energiaforrásra való fókuszálás, hanem a különféle tiszta energiák (szél, nap, hullám, stb.) kombinálása.

– Ön viszont a hullámenergia mellett kötelezte el magát. Mikor ismerkedett meg vele, és mi fogta meg benne?

– 2011-ben alapítottam az üzleti partneremmel közös cégemet, az Eco Wave Powert, és azért ezt a szektort választottuk, mert úgy éreztem, itt érhetek el változást. Például a napenergia esetén az alkalmazott technológiák elég fejlettek voltak már akkor is, a szélenergiánál ugyancsak. Ami viszont a hullámenergiát illeti, azt láttam, hogy egyetlen cég se volt, ami korszerű és megfizethető megoldást kínált.

Mindegyik technológia közvetlenül érintkezett a tengerfenékkel, ami rendkívül káros hatással volt az élővilágra. Ráadásul mivel az infrastruktúrát a parttól akár 4-5 kilométerre építették ki, a költségek is óriásiak voltak: meg kellett fizetni a víz alatti kábelektől a képzett búvárokig mindent. A mi megoldásunkban viszont kizárólag az energiát termelő lebegő egységek érintkeznek a vízzel, és ezek is ember által épített mólókhoz vagy hullámtörő gátakhoz vannak rögzítve. Így sokkal költséghatékonyabb az egész.

Inna két korábbi TEDx-előadása:

– Elsők között Izraelben és Gibraltáron terjeszkedtek. Az előbbi érthető, hiszen ott él, de az utóbbi hogy jött?

– Gibraltárnak különösen szüksége volt a technológiára, mivel azelőtt az energiájuk nagy részét dízelből nyerték, ami rendkívül környezetszennyező. A kormányuk szerencsére nagyon nyitott volt a változtatásra, helyszűke miatt viszont napelemfarmokat és szélerőmű-parkokat nem telepíthettek – utóbbit a rengeteg átvonuló madár miatt sem. A tenger viszont adott volt, így jött képbe a hullámenergia, és a segítségünkkel meg is tudták valósítani a terveket.

– Mi a helyzet a fosszilis energiát értékesítő cégek, vagy a hagyományos erőművek lobbierejével? Előfordult, hogy akadályozták az önök terjeszkedését?

– Nem tapasztaltam ilyet, sőt inkább az ellenkezőjét. Szerintem manapság minden nagy energetikai cég kezdi felismerni a megújuló energiaforrások jelentőségét, ráadásul ezek és az erőművek sokszor állami tulajdonban vannak, így ha az adott ország kormánya támogató, nem lehet gond. Magyarországon az E.ON is rengeteg pénzt fektet ebbe a területbe, az izraeli EDF szintén.

– Hogy látja általánosságban a klímaváltozás helyzetét? Lehetséges még enyhíteni a károkat?

– A tudósok szerint mostanában érjük el azt a pontot, ahonnan nincs többé visszaút.

Egyre több állatfaj hal ki a globális felmelegedés miatt, és a természeti katasztrófák száma is egyre nő. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint a Földön hétből egy ember valamilyen szennyezés következtében hal korai halált.

Nem érünk rá többé kis lépésekben haladni a megoldás felé, sürgős cselekvésre van szükség – nemcsak az energiafelhasználás területén, hanem például az újrahasznosításban, és még sorolhatnám.

– Mik a tervei a jövőre nézve, merre szeretne terjeszkedni a vállalkozásával?

– A célom és egyben a szenvedélyem, hogy ott terjeszkedjek, ahol csak megtehetem. Világszerte elképesztően sok hullámtörő gát létezik, amelyek egyáltalán nincsenek kihasználva. Viszont mivel emberi kéz tette oda őket, így is, úgy is befolyásolják a természeti egyensúlyt. Ha már ott vannak, ostobaság lenne nem hasznukat venni, hiszen nagyon könnyű a segítségükkel tiszta energiát termelni. Szerencsére ebben a kormányok is mellettünk állnak: az ő feladatuk biztosítani a szükséges törvényi hátteret, hogy mi csak az erőművek kiépítésére koncentrálhassunk.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
izsakrita4.jpg

Cigány származása miatt rúgták ki első munkahelyéről, ma az ENSZ-ben küzd a kisebbségek jogaiért

Izsák-Ndiaye Rita szinte az egész világot beutazta az elmúlt 15 évben. Öt éve Szenegálban él muszlim vallású férjével és két kislányukkal, az ebből fakadó kulturális kihívásokról is mesélt.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. november 02.


hirdetés

Ritával Dakarban, Szenegál fővárosában találkoztunk, és ha nem tudtam volna róla, hogy magyar, aligha találom ki magamtól: bőrszíne és hajviselete is simán „eladja” őt afrikainak.

Valódi gyökerei viszont sokkal különlegesebbek: édesapja Felvidékről áttelepített magyar, édesanyja pedig cigány származású.

Már kisiskolásként megtapasztalta az előítéleteket és a hátrányos megkülönböztetést, húszas évei elején pedig kapott egy ennél is nagyobb pofont. Ez azonban csak még elkötelezettebbé tette abban, hogy bizonyítson.

hirdetés

– A családi hátteredet alapul véve hogy kerültél az ENSZ és a nemzetközi diplomácia közelébe?

– Szekszárdról származom, és amikor anyukám bement a szülői értekezletre általános iskola nyolcadikban, azt mondták neki, hogy a kislánya menjen csak egy szakmunkásképzőbe vagy szakközépbe, maximum egy gyengébb gimnáziumra, de komoly továbbtanulásról ne is álmodjak. Enyhén szólva nem jósoltak nekem nagy jövőt. Anyukám elmondása szerint ezen én annyira feldühödtem, hogy direkt megnéztem a középiskolák listáját, kiválasztottam a legerősebbet – ez a pécsi Nagy Lajos Gimnázium volt –, és oda jelentkeztem.

Fel is vettek, szóval elkerültem Pécsre, érettségi után pedig a Pázmány jogi karára Budapestre. Ezalatt végig elkísért a külső szkepticizmus, tehát hogy hozzám hasonló háttérrel képes lehet-e valaki erre. Édesanyám vezetékneve Orsós, ami minden naplóban és a személyes iratban is szerepelt, így akaratomon kívül is eleve definiált engem. Ugyanakkor az ebből fakadó bizonyítási vágy is nagyon erős volt bennem.

Sokáig nem tudtam, mihez kezdjek magammal, a fordulópont azután jött el, hogy még az első Orbán-kormány idején bekerültem az Országimázs Központhoz. Szerződésben állt velük egy cég, akik a mi egyetemünkről toboroztak önkéntes segítőket állami ünnepekre. Főleg külföldi vendégeket kellett kísérgetnünk és információkat adni nekik, szórólapokat osztogatni, ilyesmi.

Én egészen addig csináltam, amíg az egyik főnököm ki nem rúgott: a titkárnőjén keresztül tudtam meg, hogy nem tudja felvállalni a származásomat ilyen magas politikai körökben. Ekkor döntöttem el véglegesen, hogy emberi jogokkal és kisebbségvédelemmel kell foglalkoznom.

– A cigány származásod, a szokások és hagyományok egyébként mennyire határozták meg a mindennapjaidat?

– Nem igazán, mert édesanyám intézetben nőtt fel, emiatt megvolt benne az, hogy eleve szakítani akart az egész kultúrával, hiszen csak rossz emlékei fűződtek hozzá. Már az is rengeteg időbe telt, hogy a felvidéki magyar származású édesapám családja elfogadja őt. A szüleimé volt egyébként az egyik első cigány-magyar vegyesházasság Szekszárdon, sőt talán az országban is. Akkoriban, a ’70-es években ez még messze nem volt megszokott, nagy port is vert fel helyben.

Ilyen előzmények után nem csoda, hogy anyu nem szívesen mesélt nekem a gyökereinkről. Leginkább csak a szokásos sztereotípiákat tudtam, például azt, hogy tehetséges vagyok a zenében, táncban, éneklésben. Viszont mivel ez csupa pozitív dolog, még nagyobb pofonként éltem meg 21 évesen, hogy a parlamentben viszont nem dolgozhattam.

– Mihez kezdtél ezután a pofon után?

– Jelentkeztem az Európai Roma Jogok Központjába (angol rövidítéssel ERRC) Budapesten, négy évet töltöttem el itt. Majd 26 éves koromban úgy gondoltam, hogy a roma jogvédelem területén megszerzett tapasztalataimat más kisebbségek érdekében is kamatoztathatnám. Nagy szerencsémre azonnal bekerültem az ENSZ-be: először egy háromhetes gyakornoki ösztöndíjat nyertem el, és a jelek szerint elégedett volt velem a főnökség, mert visszahívtak szerződéssel. Genfben kezdtem el dolgozni, de úgy éreztem, hogy a kényelmes irodámban buborékban élek, ezért szerettem volna inkább terepen kipróbálni magam.

Először Szomáliába mentem ki egy alapítvánnyal, itt másfél évet töltöttem ifjúsági segítőként egy helyi civil szervezetben egyetlen külföldiként, mellette az egyik helyi egyetemen is tanítottam.

Innen jelentkeztem a bosznia-hercegovinai Szrebrenicába, a népirtás helyszínére, mert meg akartam érteni a bosnyák-szerb-horvát ellenségeskedés hátterét.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
harkany-medence.jpg

Ez a 10 fürdő lett idén Magyarország legjobbja

Nektek melyik a kedvencetek? Mutatjuk a listát.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 08.


hirdetés

A termalfurdo.hu összeállította a 10 legjobb magyar fürdő listáját. Azt írták: az Év Fürdője szavazáson olyan különleges fürdők diadalmaskodtak, mint Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, Közép-Európa legnagyobb barlangfürdője, a legsokoldalúbb gyógyvízzel rendelkező fürdő, sokoldalú élmény-, gyógyfürdők és aquaparkok.

Az első helyen a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő áll. 18 medence, 7 csúszda, 3 szauna található benne. Strandmedencék, feszített víztükrű uszoda, gyermekmedence és csúszda várja a vendégeket - csúszdaparkja családi, 10 méterről induló kamikaze- és anakonda csúszdát is magában foglal. A gyermekvilágban vízesés, kalózhajó és kincsesbarlang található. A szolgáltatások között megtaláljuk a frissítő és gyógyító kezelések mellett a holisztikus gyógymódokat is. Gyógyvize a mozgásszervi panaszok mellett bizonyítottan jótékony hatással van nőgyógyászati és bőrbetegségekre is, írják róla.

hirdetés
A teljes lista így alakult:

1. Harkányi Gyógy- és Strandfürdő

2. Hungarospa Hajdúszoboszló

3. Zalakarosi Fürdő

4. Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő

5. Gyulai Várfürdő

6. Cserkeszőlő Fürdő és Gyógyászati Központ

7. Demjéni Termál Völgy

8. Zsóry Gyógy- és Strandfürdő

9. Saliris Resort Gyógy és Wellness Fürdő

10. Miskolctapolca Barlangfürdő


KÖVESS MINKET:





hirdetés
gulyas-andras-legfiatalabb-polgarmester-1000x648.jpg

22 éves a legfiatalabb polgármester Magyarországon

Gulyás András Döbröce vezetője lett az októberi önkormányzati választások után.
Fotók: Mikola Gergely/Facebook - szmo.hu
2019. november 11.


hirdetés

Csak 22 éves Magyarország legfiatalabb polgármestere. Bár az Index nemrég készített egy videót a 26 éves Plachi Attiláról, akit Kóspallagon választottak meg polgármesternek, kiderült, hogy vannak nála fiatalabbak is.

Encsen a 24 éves Mikola Gergely nyert az októberi önkormányzati választáson.

hirdetés

A fiatal politikus tavaly még a Jobbik színeiben indult országgyűlési képviselőnek, idén viszont már ellenzéki támogatottsággal, de függetlenként indult Encsen, és el is nyerte a választópolgárok többségének bizalmát.

Azonban még van egy nála is fiatalabb polgármester, aki mindössze 22 éves.

Gulyás András maga hívta fel a figyelmünket erre a tényre. A fiatalember a Zala megyei Döbröcén indult a választáson függetlenként, és 35 szavazatot kapott, így csupán 4 szavazattal megelőzve eredményesebb riválisát (a harmadik jelölt egyetlen szavazatot sem kapott) sikerült győznie.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
dobos.jpg

A dobostorta bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe

A Magyar Értéktár négy új elemmel bővült: a hosszifuruglával, a regöléssel, a magyar cifraszűrrel és a betyárköltészettel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 05.


hirdetés

Bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe a dobostorta és bővült a Magyar Értéktár is - közölte az Agrárminisztérium.

A dobostortát a magyar szakács- és cukrászművészetért sokat tevő, sokoldalú szakember és szakíró, Dobos C. József 134 évvel ezelőtt mutatta be először a nagyközönségnek, és kóstolói között ott volt Erzsébet királyné és I. Ferenc József is.

A Hungarikum Bizottság döntése alapján a Magyar Értéktár része lett:

- a jellegzetes dunántúli pásztorhangszer, a hosszifurugla,

hirdetés

- a regölés,

- a magyar cifraszűr,

- a betyárköltészet.

A regölés, a hozzá kapcsolódó szokás és ének olyan kuriózum Európában, amely csak a Kárpát-medencei magyarságra jellemző, különleges termékenységvarázsló és köszöntő rítus. A hosszifurugla mind játéktechnikájában, hangsorában és morfológiai kiképzésében is egyedülálló sajátosságokat hordoz. A magyar cifraszűr nemcsak egy reprezentatív magyar népi ruhadarab, hanem nemzeti szimbólumunk is, míg a magyar betyárköltészet közel 200 éves múltra tekint vissza és hozzájárult a magyar virtus eszmei tartalmának fennmaradásához.

A bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe 71 érték, a Magyar Értéktárba 167 érték tartozik.

A közleményben olvasható, hogy Nagy István szerint az értékmentés egyre jobban felértékelődik, ezért fontos feladatnak nevezte a települési, megyei és nemzeti értékek számbavételét, megőrzését, továbbörökítését a Hungarikum Bizottság keddi ülésén.

Bővebben a Hungarikum oldalon olvashatsz.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!