hirdetés
virgin-galactic-northfoto-ck.jpg

Íme a repülőgép, amivel turistákat visznek majd az űrbe

Negyedmillió dollárba kerül Richard Branson űrturista programja.
Címkép: Northfoto/ZUMA Press, Inc. - szmo.hu
2020. július 29.


hirdetés

Űrtükör is lesz a Virgin Galactic űrrepülőgépén. A brit milliárdos Sir Richard Branson űrturisztikai cége kedden mutatta be egy virtuális körsétán vezérhajóját, a légi indíttatású VSS Unity-t.

Azok, akik befizettek 250 ezer dollárt egy szuborbitális repülésre, hat, méretre szabott, pávakék ülésen foglalhatnak helyet, és kibámulhatnak a kabin 12 kör alakú ablakán, amint 97 km-rel a Föld felett repülnek. Az űrrepülőgépnek további öt ablaka van az elején. Az ülések ráadásul mozgathatók, hogy a lehető legkényelmesebben lehessen utazni, és az utasok a csúcsmagasságra érve kioldozhatják biztonsági öveiket, hogy szabadon lebeghessenek a kabinban a súlytalanság állapotában.

A sajtóbemutatón az újságírók egy virtuális valóságot bemutató VR szemüveg segítségével láthatták az űrrepülő különlegességét, egy hatalmas, kör alakú tükröt a gép hátsó részén, amelynek köszönhetően a vendégek eddig soha nem látott módon nézhetik meg helyüket az űrben – mondta George Whitesides, a Virgin Galactic parancsnoka a Reuters-nek

Eddig 600-an fizettek be a repülésre, és további több mint 400 az érdeklődők száma. Egyelőre még nincs meg az első repülés időpontja, amelyen várhatóan a pályáját újságíróként kezdő, majd lemezkiadóként befutott Sir Richard is részt vesz.

A VSS Unity, amelyet egy nagyobb hordozó repülőgéphez kapcsolnak, a tervek szerint a cég új-mexikói űrkikötőjéből indul és a levegőben leszakadva folytatja útját a világűr pereméig 90 percen keresztül.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Egy magyar nemesítésű smaragdfa lehet a megoldás a klímaproblémára

A levele széd-dioxidot nyel el és port köt meg, a gyökere a talajt tisztítja, a fa remek alapanyag, gyorsan nő és szélsőséges viszonyok mellett is megél.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 30.


hirdetés

Az egyedülálló hidrid fákkal lehetne megtisztítani a levegőt Magyarországon, és ezzel elérhető lenne a kitűzött klímacél is egy magyar vállalkozás szerint. A Balaton közelében hozta létre a hazai első karbonklíma ültetvényt a Sunwo Zrt. "Reméljük, a jövő fája lesz" - vallják.

A smaragdfák egy hektáron száz tonna szén-dioxidot nyelnek el évente. A szennyezett talajt pedig a gyökérzet tudja megtisztítani.

A fajta különleges ellenálló képességű, nagy hidegben és rekkenő hőségben is megél. Egy magyar szabadalom, a gyökéritató segítségével fele annyi vizet igényel, mint egy hagyományos erdő. A fa olyan gyorsan nő, hogy harminc év alatt háromszor lehet vágni az ültetvényt. A fa kiváló alapanyag is, és árnyékában a haszonnövények is jól megélnek. A fából készült ajtó például rendkívül könnyű, és biztonságos is, hiszen nehezen gyullad meg.

A magyar öltet iránt egyre több afrikai ország is érdeklődik. A magyar cég abban bízik, hogy a hazai erdészek is meglátják a fában a lehetőséget, és így elterjedhet idehaza is.

VIDEÓ: A magyar nemesítésű smaragdfa lehet a megoldás a klímaválságra

hirdetés

A Sunwo Zrt. 8 országgal, 2 akadémiával, 6 egyetemmel és számos kutatóintézettel komoly tudományos kísérletekkel fejlesztette ki a Smaragdfát. A 27 féle hasznosságával (például a gyors, akár napi 2 cm-es törzsnövekedés, tápanyagként használható proteinben gazdag hatalmas levelek, komoly pormegkötő és szélfogó képesség) az ipari hasznosításon túl új alapokra helyezi a globális klímavédelmet. Kiváló, ún. C4-es típusú fotoszintetikus növényként szén-dioxidból értéket, cellulózt és oxigént állít elő - írja a cég a honlapján.

Forrás: Euronews, sunwo.eu

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
astra-zeneca.jpg

Koronavírus: nagyon biztató eredményeket mutat az oxfordi védőoltás

Az oxfordi kísérletek tűnnek a legbiztatóbbaknak, de még vannak kérdőjelek.
Címkép: MTI/AP/Alastair Grant - szmo.hu
2020. július 30.


hirdetés

A koronavírus ellen küzdő világ egy mielőbb széles körben alkalmazható, hatékony és biztonságos oltás kifejlesztésében reménykedik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint jelenleg mintegy 25 különböző vakcinának folyik a klinikai tesztelése.

Az egyik leginkább reménykeltő oltóanyag, amelyet az oxfordi egyetem Sarah Gilbert vezette kutatócsoportja kísérletezett ki. A professzornő több mint negyedszázada dolgozik oltásfejlesztéseken, és a New Scientist-nek elmondta, hogy már egy ideje készültek egy újonnan felbukkanó kórokozó elleni vakcina előállítására. de arra nem számítottak, hogy egy pandémia megfékezése múlhat a munkájukon.

Az oxfordi oltóanyag alapja a csimpánzokban lévő közönséges megfázásos vírus (adenovírus) módosított változata. A koronavírus felületéről laboratóriumi körülmények között elkülönítették azt a tüskefehérjét, amellyel a vírus az emberi sejtekhez tud kapcsolódni és ezt a fehérjét injekciózták be a módosítás által ártalmatlanná tett adenovírusba.

Az oltóanyaggal a tüskefehérjék rácsatlakoznak ez emberi sejtekre, és azok termelni kezdik a koronavírusra jellemző tüskeproteint. Ettől működésbe lép az immunrendszer, és a T-limfociták elpusztítják a fertőző fehérjét gyártó beteg sejteket az emberi szervezetből. Ha e folyamat végbemegy, az immunrendszer tárolni fogja a tüskefehérjéről szerzett információkat, és ha ezek bekerülnek a jövőben a szervezetbe, a T-sejtek és az immunrendszer által termelt antitestek elpusztíthatják a vírust.

Az oxfordi kutatók ezt a technológiát alkalmazták már a közel-keleti légúti koronavírus (MERS) és az ebola elleni küzdelemben, ezért is tudtak ilyen gyorsan reagálni a Covid-19-re. Első körben 1077 önkéntesnek adták be a ChAdOx1 nCoV-19 kódnevű vakcinát. A kontroll-csoport tagjai az ilyenkor szokásos placebo helyett egy már forgalomban lévő Menveo nevű agyhártyagyulladás vagy vérmérgezés elleni oltást kaptak, hogy az esetleges mellékhatásokat össze tudják hasonlítani. Azt azonban senki sem tudta, hogy ki melyik oltásban részesült, hogy ez ne befolyásolja viselkedésüket.

hirdetés

Az első eredmények azt mutatják, hogy a páciensek immunrendszere megadta az oltóanyagra a megfelelő választ. Már az első dózis után az önkéntesek többségének szervezete a vírust semlegesítő antitesteket produkált, a második adag után pedig valamennyiüknél megfigyelhették ezt a biológiai folyamatot, számottevő káros mellékhatások nélkül. A kísérleti alanyok legfeljebb fáradtságról, fejfájásról panaszkodtak, és néhányan belázasodtak.

Az azonban még nem derült ki egyértelműen, hogy ez az oltóanyag elegendő-e a fertőzések megelőzéséhez, és hogy hatása mennyi ideig tart. Adrian Hill, a kutatócsoport tagja úgy nyilatkozott, hogy a koronavírussal fertőzöttek rövid ideig tartó immunitása nem jelenti feltétlenül azt, hogy a vakcina által adott védettség sem lesz tartós. Ugyancsak nem tisztázott még, hogy az oltás megvédi-e a Covid-19 által leginkább veszélyeztetett idős embereket, mivel az első tesztelésbe csak 18 és 55 év közöttieket vontak be, a második körben viszont már az idősebb korosztály köréből is fogadtak önkénteseket.

Mindezek bizonyításához még több ezer tesztelésre van szükség, elsősorban olyan országokban és régiókban, ahol sok a koronavírusos eset, köztük az Egyesült Államokban, Brazíliában és Dél-Afrikában.

Közben a szaklapok hasonlóan biztató eredményekről számoltak be kínai és amerikai kísérletekről is, de ezeknek tesztelése eddig még csak szűk körben folyt. A kínai kutatók Ad5 nevű oltásáról viszont megállapították, hogy az általa kiváltott immunreakció gyengébb volt az 55 éven felülieknél.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Az alapvető élelmiszerek hiányához vezethet a méhek pusztulása

A méhek pusztulásának fő okai a virágzó élőhelyek csökkenése, a rovarirtók és a klímaválság.
Címkép: Wikipedia - USFWS, Kim Mitchell - szmo.hu
2020. július 29.


hirdetés

A méhek fogyatkozása a mezőgazdasági területeken súlyos veszélybe sodorhatja az egész világ élelmiszerbiztonságát.

A New Jersey-beli Rutgers egyetem tanulmánya megerősíti azokat a korábbi aggodalmakat, melyek szerint a vadméhek egyre kevesebb virágzó élőhelyet találnak, de ugyanúgy szenvednek a mérgező rovarirtó szerektől és még inkább a globális felmelegedéstől. A házi méheket is különböző betegségek fenyegetik, és ha a helyzet nem változik, a Föld élelmiszernövényeinek háromnegyede veszélybe kerül, mivel a termés a méhek beporzásától függ – írja a Guardian.

Amerikai, kanadai és svéd kutatók hét nagy mezőgazdasági területet tanulmányoztak különböző amerikai államokban, és megállapították, hogy a méhek hiánya miatt jelentősen csökken a termés például almából, áfonyából vagy cseresznyéből. Felmérésükből az is kiderült, hogy a vadméhek meglepően nagy arányban járultak hozzá a beporzáshoz még az intenzív mezőgazdasági övezetekben is, ahol nagyrészt letarolták a természetet.

Több fajtájuk kipusztulóban van. Például a rozsdafoltos poszméh volt az első, amely az Egyesült Államokban 2017-ben a veszélyeztetett vadméhfajták listájára került, miután populációja két évtized alatt 87%-kal esett vissza.

Az amerikai trend az egész világra jellemző, mivel az egyre növekvő népesség élelmezése miatt még intenzívebbé válik a mezőgazdaság, amely a vadvirágos mezők elpusztításával és a monokultúrák terjeszkedésével jár. Ezt megsínylik a vadméhek, de a méhtenyészetek teljesítménye is gyengébb, mint korábban, mert a biodiverzitásnak e téren is komoly szerepe van.

hirdetés

Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete (FAO) szerint az elmúlt 50 év alatt 300%-kal nőtt a rovarok általi beporzástól függő élelmiszer-termelés mennyisége. Ez hosszútávon ritkábbá és ezáltal drágábbá tehet bizonyos gyümölcsöket és zöldségeket, amely emberek milliárdjainak okozhat táplálkozási problémákat. A rizs, a búza vagy a kukorica-termelést ez nem érinti, mert ezeket a növényeket a szél porozza be.

A tanulmány arra szólítja fel a gazdákat, hogy mérjék fel a beporzás optimális mennyiségét a gazdag terméshez, de azt is, hogy mennyi rovarirtóra és műtrágyára van feltétlenül szükség.

A kutatók szerint még nem vagyunk válságos helyzetben, de a dolgok nem jó irányba mennek, és nem szabad azzal hitegetnünk magunkat, hogy ezek a problémák majd 10-20 év múlva jelentkeznek.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
8716_PIA23499-16-1000x563.jpg

Itt nézheted élőben a NASA történelmi Mars-expedíciójának indulását

Magyar idő szerint 13.50-kor kísérlik meg az első kilövést. A cél, hogy kiderítsék: létezett-e élet a Marson.
Fotó: NASA/JPL-Caltech - szmo.hu
2020. július 30.


hirdetés

A NASA élőben közvetíti a Perseverance marsjáró kilövését ma délután, amellyel kezdetét veszi a cég történetének egyik legnagyobb küldetése - írja a Science Alert.

A marsjáró célja, hogy kiderítse: létezett-e élet a Marson.

Az űrszondát egy Atlas-V 541 típusú rakéta indítja majd útjára - ugyanezzel a típussal lőtték ki a Curiosity-t és a InSight Marsot is -, a mai lesz az első nap, amikor megpróbálkoznak az indítással. A NASA egyébként egy táblázatban is összefoglalta, hogy mikor van a legalkalmasabb időszak a kilövésre: augusztus 15-ig minden nap egy kétórás idősávot adtak meg magyar idő szerint délutánonként. Amennyiben az időjárási körülmények, vagy egyéb technikai nehézségek akadályozzák a kilövést, az elkövetkező két hétben próbálkoznak újra.

Az első kilövés magyar idő szerint 13.50-kor lesz a floridai floridai Cape Canaveral űrközpont 41-es indítóállásról.

A történelmi eseményt a NASA csatornáján élőben lehet követni:

hirdetés

A szonda a sikeres kilövést követően hét hónapot utazik majd a Marsig, és 2021 februárjában érhet talajt a Jezero-kráterben. A tudósok szerint ez az a terület a Marson, ahol a legnagyobb eséllyel maradtak meg az életre utaló jelek - már ha voltak ilyenek. A marsjáró mellett egy speciális helikoptert, a Ingenuity-t is felküldik az űrcég szakemberei, amellyel a Mars légkörében való repülést fogják tesztelni.

A Perseverance célja hasonlóan a Curiosity-hez, hogy kőzetmintákat vegyen a vörös bolygóról, méréseket végezzen, és életre utaló nyomokra bukkanjon. A Curiositytől eltérően azonban a Perseverance nem a fúrója segítségével, és saját kis laboratóriumában vizsgálja a kőzetek kémiai összetételét, hanem robotkarjával vagy távolról szemrevételezi az anyagokat, amelyekről a szakemberek döntik el, érdemesek-e további vizsgálatokra. Amennyiben igen, a marsjáró előkészíti őket a "hazaútra": összesen 43 mintát képes speciális tárolóenységekbe helyezni és hermetikusan lezárni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!