hirdetés
level_ck.jpg

Ilyenek voltak a 19. századi magyar levelek

Különleges hangulatot árasztanak a cirkalmas betűkkel, lúdtollal írt régi levelek. Hogyan készültek?
Fónagy Zoltán cikke a Mindennapok története blogon - szmo.hu
2014. június 30.


hirdetés

Az európai portréfestészetnek a 17. század óta kedvelt beállítása volt levélírás vagy -olvasás közben ábrázolni a megrendelőt. Ezzel utalhatott a művész az ábrázolt személy irodalmi vagy tudományos tevékenységére, politikai befolyására vagy az államhatalomban betöltött szerepére.

Nem közszereplők esetében egyszerűen az írni-olvasni tudást jelezhette, ami sokáig önmagában is státuszszimbólumnak számított. Valószínűleg ennek a készségnek a tömegessé válásával, és az ezzel együtt járó leértékelődésével van összefüggésben a visszaszorulása is. A 19. században már szinte kizárólag nőket ábrázoltak levélírás vagy -olvasás közben.

level1

Szüle Péter: Levelet olvasó nő

hirdetés

level2

Munkácsy Mihály: Levelet olvasó hölgy

A levelezés kellékei

A modellek mellett gyakran megörökítette a festő az írás kellékeit is: az íróasztalt vagy szekretert, a papírt, esetleg borítékot, tollat és tintatartót, pecsétet, pecsétviaszt, gyertyát, levélnehezéket.

Írásra évszázadokon át többnyire a vágott végű madár-, leggyakrabban lúdtollakat használták, amelyeket sűrűn mártogattak a tintába. Az ipari forradalom az íróeszközök esetében is elhozta a tömeggyártást.

Az első igazán használható töltőtoll típusok az 1850-es években készültek. A tömeggyártás az 1880-as években indult meg, ekkortól kezdődött a tintába mártogatós tollak kiszorulása. Fontos volt, hogy a tinta jó fekete legyen: a levél könnyű olvashatóságát a címzettel szembeni udvariasság is megkövetelte.

Mindennapok története

Hogyan laktak az emberek korábban? Hogyan öltözködtek és mivel táplálkoztak? Hogyan ünnepeltek, milyen volt a viszonyuk a születéshez, a betegségekhez és a halálhoz? Banális kérdések, amelyeket a történészek sokáig nem tartottak méltónak a tudomány komolyságához. Pedig a hétköznapok történetét kutatva saját életvilágunk gyökereire csodálkozhatunk rá Fónagy Zoltán segítségével.

Időről időre portálunkon is találkozhattok a fenti kérdésekre talált válaszokkal.

Ugyancsak előzékenységből szorgalmazták a porzó mellőzését is. Ezt azért szórták a papírra, hogy a friss tinta elkenődését megakadályozzák, ám maradványai kellemetlenek lehettek a levélolvasóra nézve: tüsszentésre ingerelték.

A formák szigorú rendje

A levelezésben nagy súlyt fektettek a formai követelményekre. A levélírás szabályainak elsajátítását a nevelés fontos részének tekintették, az illemtankönyvek a társasági viselkedés egyéb szabályaival azonos fontossággal tárgyalták azokat.

level7

"Tekintetes titoknok úrnak alázatos szolgája" - Magyar Imre levele Toldy Ferencnek, az Akadémia titkárának.

Az udvarias és tekintélytisztelő levélíró meglehetősen nagyvonalúan, sőt pazarlóan bánt a papírral. Rangban felette állónak vagy hivatalnak csak egész vagy félíves papíron illett írni; a nyolcadív csak barátok vagy atyafiak között volt megengedett.

A helyes és illendő címzés

A magánlevelek címzésében a század első évtizedeiben a francia, a hivatalos levelek esetében a latin „titulatura” dívott, bár ezt a levelezési tanácsadók a magyar nyelv hivatali és társadalmi térfoglalása nyomán fokozódó szenvedéllyel helytelenítették. Valódi nyelvtudás híján sokan nevetségessé teszik magukat a hibáktól hemzsegő címzéssel, s az idegen nyelv divatja „valódi meggyalázása is a nemzeti nyelvnek” – érveltek. A címzés a levél nyelvét kövesse, szögezték le általános szabályként.

level6

Kossuth Lajos levele, 1884. A címzett a korona 1849-es rejtekhelyét eláruló Wargha István lánya volt.

A címzésnél elegendőnek számított a név, természetesen a társadalmi státuszt jelző - nemes, báró, gróf stb. - címmel, valamint a helység feltüntetése. Ha a település saját postaállomással nem rendelkezett, ajánlatos volt megadni az utolsó postát, ahonnan a címzett elviszi a levelet.

A stílus maga a levélíró

A tanácsadók általános irányelvként azt ajánlották a levélírónak, hogy törekedjen a művelt élőbeszédet utánozni. Közlendőjét világosan, érthetően és szabatosan fejezze ki, s ne legyen feleslegesen hosszú. Stílusa legyen tiszta – „fő sajátja a kellemetes könnyűség” –, helyesírási szempontból pedig kifogástalan.

A természetesség követelménye azonban csak az egyenrangú felek levelezésére vonatkozott, egyébként a címzett társadalmi állása volt a meghatározó szempont. Az alacsonyabb rendű-rangú levélírónak a különbségeket folyamatosan ki kellett fejeznie a beszédmóddal.

level9

Unokáival levelet olvasó nagymama Ferdinand Georg Waldmüller 1854-es festményén

A levélírás alkalmai és műfajai

A század eleji gyűjtemények mintaleveleinek nagy része rokoni viszonyban állók számára íródott. Különösen változatos volt a tanulmányai miatt távol levő gyermek és családja közti levelezés mintáinak kínálata. A családtagok – szülő és gyerek, testvérek, rokonok – közötti kommunikációt köszöntő, kérő, köszönő, intő vagy dorgáló, tudósító sablonok segítették.

A mintagyűjtemények a családon kívül is változatos helyzetekben segítették a ritkán levelezőket. Az életút személyes ünnepeihez (névnap, születésnap) és eseményeihez (gyermek születése, eljegyzés, házasságkötés, halálozás) formális köszöntő, gratuláló, meghívó, részvétnyilvánító levélmintákkal szolgáltak.

level10

Komjáti-Wanyerka Gyula: Levélíró katona. A férfiak hosszú távolléte az I. világháború idején az egyszerű emberek tömegeit is megismertette a levélírással

"Kedves drága Úr!" - a levélírás szabályai a 19. században

Szeretnéd megtudni milyen eszközt mire használtak a levélíráskor?

Kíváncsi vagy a tinta receptjére?

Vajon hogyan és mivel zárták le a borítékot?

Ha meg akarod tudni, milyen formai követelményei voltak egy 19. századi levélnek?

Érdekel, hogy kellett illendően megcímezni egy levelet?

Hogyan kellett megszólítani a hierarchia felső és alsó lépcsőin álló személyeket?

Milyen hangvételt lehetett megengedni egy levélben?

A levelezésben milyen műfajok jelentek meg a 19. században?

Ha a fenti kérdésekre szeretnél választ kapni, KATTINTS IDE

Nyomj egy lájkot, ha érdekes volt a cikk!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
karora_ck.jpg

Ezekkel a karórákkal menőztek, akik a 70-es években születtek

Az NDK-s mutatós órák mellett természetesen a klasszikus japán és egyéb kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.
Forrás: Játékmúzeum blog - szmo.hu
2020. november 16.


hirdetés

Egy virtuális Játékmúzeum azoknak, akik kedvelik a nosztalgiát és érdeklődnek a 60-as, 70-es vagy 80-as évek régi játékai iránt.

Már megszokhattátok, hogy időről-időre olyan nosztalgikus témákkal is igyekszem foglalkozni a blogon, ami nem feltétlenül a játékokkal kapcsolatos, viszont a gyerekkorunkat mindenképpen meghatározta.

Ilyen téma volt a televíziós műsorokkal foglalkozó sorozat, a zenékkel, reklámokkal, újságokkal foglalkozó sorozat is.

A mai téma egy kicsit furcsának tűnhet egy mai fiatal számára, de úgy gondoltam érdemes egy bejegyzést szentelni az órákra is.

Az órákra, amelyek akkoriban nem egyszerű időmérő eszközök voltak számunkra, hanem sokkal inkább vágyott tárgyak, sőt sok esetben státusszimbólumok is.

Aki a 70-es, 80-as években volt gyerek, azok számára ismerős lesz a ma bemutatásra kerülő órák többsége, hiszen egészen biztosan volt valamelyik haverunknak, osztálytársunknak vagy esetleg nekünk is ilyen óránk. Vágjunk is bele a nosztalgiázásba!

hirdetés

1.

Aki a 70-es években született az elsőként a mutatós karórákkal találkozott. Ebből általában a szovjet gyártóknak köszönhetően voltak gyerekeknek készült karórák is. A gyakoribb az egyszerű számokkal ellátott számlappal készült változatok voltak, de természetesen beszerezhetőek voltak különböző rajzokkal díszített változatok is.

Ezek még felhúzósak voltak, így minden reggel vagy este a tulajdonosnak akkurátusan fel kellett azt húznia, hogy ne hagyja cserben az órája.

2.

Még mindig a felhúzós karórák világánál tartunk, amikor a sokkal vagányabb Miki Egeres karórát mutatom meg nektek. Ez már valamivel komolyabbnak számított az én gyerekkoromban mint a szovjet kisórák, de ez nem a véletlen műve volt.

Miki egér kezei voltak a mutatók, amelyek az éppen aktuális időt mutatták. Mindig nagy csodálattal néztük azt, akinek ilyen órája volt, hiszen valószínűleg valami nyugati rokontól kapta. Itthon az ilyesmi akkoriban elérhetetlen kincs volt. Manapság néha feltűnik egy-egy ilyen óra valamelyik aukciós oldalon, de általában elég gyorsan talál új gazdára.

3.

A képen egy NDK-ban gyártott karórát láthattok, ami maga volt akkoriban a megtestesült vagányság. Az órát a Ruhla készítette és kicsit nagyzolósan Ruhla Digital volt a neve. Természetesen ez nem digitális óra volt, hanem még mindig a felhúzós szerkezettel ellátott szokásos karóra.

A különlegességét a számlap jelentette, amin egy mezőben az órát, míg a másik mezőben a percet tudtuk leolvasni. Több színben is gyártották és ilyen bizony még nálunk is volt a családban, mégpedig a bátyámnak.

4.

A kvarcórák forradalma lényegében ezzel a stílussal vette kezdetét. Ezek az órák már valóban kvarcórák voltak és elemmel működtek. Itt már nem kellett vesződnünk a felhúzással, mindössze arra kellett figyelmet fordítani, hogy az elem ne merüljün le.

Az első daraboknál még csak akkor vált láthatóvá a számlap, ha a tulajdonos megnyomott egy gombot, de ekkor tündöklő piros színben láthattuk a számokat. Az elemek ezekben az órákban nem húzták túlságosan sokáig, de ez senkit nem zavart akkoriban, mint ahogy az sem, hogy tűző napsütésben szinte lehetetlen volt leolvasni a pontos időt.

5.

És elérkeztünk ahhoz az órához, amire mindenki nagyon jól emlékszik. Ezek voltak a klasszikus kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.

Ilyen órákat a legnagyobb gyártóktól kezdve a legkisebb távol-keleti cégek is készítettek, így találkozhattunk a Casio mellett mondjuk Montana, Piratron, Kessel márkájú órákkal is. Tanáraink gyűlölték ezeket az órákat, amelyek gyakran zavarták meg a tanítást - nem is teljesen véletlenül.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
csonka_janos-1.jpg

Hat magyar zseni, aki megváltoztatta az autók történelmét

Henry Ford, Ferdinand Porsche és a Bentley fivérek – az autóipar úttörőinek nevét máig őrzik az általuk alapított gyárak. Kevesebben tudják, hogy az iparág fejlődéséhez magyar származású mérnökök is döntően hozzájárultak.
HISTORY, Fotók: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

A HISTORY televíziócsatorna új sorozata – Autók, amelyek megváltoztatták a világot – két rivális német mérnökkel kezdődik. Az autók felemelkedésének első mérföldköve az volt, amikor Karl Benz és Gottlieb Daimler a belső égésű motor megalkotásával lerakta az alapjait az egyéni mobilitás forradalmának.

A következő epizódok elemzik az autózás történelmét meghatározó társadalmi és technológiai folyamatokat. Ebben a történetben magyar származású mérnökök is fontos szerepet játszottak. Noha a HISTORY sorozata nem rájuk koncentrál, érdemes áttekinteni az autóipar legfontosabb magyar pionírjait.

A karburátor születése

Az első benzinmotoroknál még felületi porlasztást alkalmazták, így csak hozzávetőlegesen sikerült jó benzin-levegő keveréket előállítani az égéstérben. Ezt a problémát hidalta a Ganz gyár két munkatársa, Bánki Donát és Csonka János műegyetemi professzor találmánya, a porlasztó, vagyis a karburátor. Ötletét a legenda szerint egy körúti virágáruslány adta, aki kézi vízporlasztóval locsolta a virágokat. Hogy ez igaz-e, nem tudjuk. Mindenesetre a találmánnyal a benzinmotor megbízhatóan működő erőgép lett. A szabadalmi kérelmet 1893-ban adták meg, mintegy fél évvel megelőzve a német Wilhelm Maybachot.

Csonka János

Mint Makó Detroittól

hirdetés

A szegény makói parasztcsaládba született Galamb József már az iskolapadban elhatározta, hogy autókkal akar foglalkozni. Előbb ösztöndíjjal Németországba került, majd összespórolt pénzéből Amerikába utazott, hogy megtekinthesse az 1904-es St. Louis-i világkiállítást. Ezután Detroitban telepedett le, ahol felfigyelt rá Henry Ford. A Fordnál – többek között a szintén magyar Eugene Farkassal – Galamb vetette papírra a T-modell terveit. Az első futószalagon gyártott jármű igazi népautó lett, húsz év alatt 15 milliót adtak el belőle. A tervezés során Galamb több újítást is bevetett, az ő találmánya volt például a bolygóműves sebességváltó.

Galamb József

Az áramvonalak atyja

Az első autók szögletes, lovas kocsira emlékeztető karosszériával készültek. Az aerodinamika tudományát egy monarchiabéli mérnök hozta be az autóiparba. Járay Pál magyar zsidó családban született Bécsben, Prágában tanult, majd a híres Zeppelin gyárban léghajókat tervezett. Az I. világháború után felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját, majd a gépkocsik felé fordult. Svájcban telepedett le, ahol megnyitotta karosszéria-tervező irodáját. Bevezette az „áramvonalas autó” fogalmát, elveit egyre több autógyár kezdte alkalmazni az Auditól a Bugattiig, a Mercedestől a Maybachig. Az igazi sikert a Tatra márka hozta meg számára, amely még a ’60-as években is gyártott Járay-karosszériával autókat.

Járay Pál

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pixa-dohany.jpg

Eltűnt illatok nyomában – a pestisjárvány elleni védekezésre használt illatoktól a dohány illatáig minden „történelmi szagot” össze akarnak gyűjteni

Elmúlt korok európai illatainak enciklopédiáját akarja létrehozni egy nemzetközi kutatócsoport.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. november 20.


hirdetés

Az Odeuropa elnevezésű nemzetközi projekten brit és más európai tudósok, történészek és mesterségesintelligencia-szakértők dolgoznak. A 2,8 millió euróval támogatott kutatás az egykor ismerős, de mára már eltűnt illatok azonosítását, ha szükséges újrateremtését tűzte ki célul. Az illattárba a 16. századtól a 20. század elejéig gyűjtik az aromákat.

"Amint belemélyedünk az 1500-as évektől Európában megjelent nyomtatott szövegekbe, rengeteg utalást és leírást találunk bennük a különböző szagokról, a vallással kapcsolatos illatokról, például a tömjénről, vagy akár a dohány illatáról"

- mondta el William Tullett, a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem tudósa, az Odeuropa kutatócsoport tagja, a 18. századi Anglia illatairól készült könyv szerzője.

A hároméves projekt januárban induló első lépéseként olyan mesterséges intelligenciát akarnak kifejleszteni, amely segít a hét nyelven írt történelmi szövegek áttekintésében, valamint a szagok és azok kontextusának leírásában és a képeken ábrázolt illatokkal kapcsolatos részletek észlelésében.

hirdetés

Az összegyűjtött információkat az európai illatok online enciklopédiájának létrehozásához használják fel. Ebben megtalálhatóak majd bizonyos szagok, de rávilágítanak különleges szagokhoz kapcsolódó érzelmekre és helyszínekre is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
sicc-osszes-kalandja.jpg

Sicc: Hogy lett egy amerikai macskából Magyarország kedvence?

Sicc történeteit Kálmán Jenő szedte szellemes rímekbe, és Tankó Béla kedves rajzaival lopta be magát egy ország szívébe. A foglalkoztató Sicc-könyveket pedig Karinthy titkára, a rejtvénykirály Grätzer József találta ki.
Tóth Noémi, Címkép: Régikönyvek - szmo.hu
2020. november 24.


hirdetés

A régi magyar mesekönyvek örökérvényű színfoltját jelentik a Sicc-kötetek. Több generáció nőtt fel a legendás vers-meséken, amelyek szókimondó humorán mindig a felnőttek kacagtak hangosabban. Mindezt Kálmán Jenőnek (1885-1968) köszönhetjük, akiről kevésbé köztudott, hogy előtte a magyar kabaré műfaját alapozta meg hazánkban. Az is eléggé érdekes élettörténeti mérföldkő volt, amikor frontszolgálat után Jenő egy szibériai hadifogolytáborban színitársulatot szervezett, rendszeres fellépésekkel.

Siccet, a fekete-fehér cicát sokan hungarikumnak hiszik, holott eredetileg amerikai, és Felix névre hallgat.

A Bibliotéka Kiadó vásárolta meg a nyugaton befutott képregény jogait a két világháború között, utána kapta a magyar nevet.

Az eredeti jog Pat Sullivan (1887–1933) ausztrál-amerikai karikaturista, úttörő animátor és filmproducer tulajdonában volt, akit a Felix the Cat című néma rajzfilmek gyártása tett világhírűvé. Akkor tört derékba a karrierje, amikor megjelentek a hangos Mickey Mouse rajzfilmek, ő pedig túl sokáig halogatta, hogy hangsávot tegyen Felix alá. Sajnos Sullivan nem volt éppen gyerekbarát figura: kőkemény alkoholista volt, ráadásul börtönben is ült egy 14 éves kislány megerőszakolásáért.

Kálmán Jenő szellemes négysorosaival sokkal nívósabbá vált a magyar változat, mint az eredeti – nem versbe szedett – képregény. Nem beszélve Tankó Béla (1885-1982) bájos, szerethető rajzairól, amelyek már a hazai közízlésnek lettek kitalálva. Megelevenedett színes tollai nyomán a szeleburdi macska nagy ellensége, Róka Rudi, illetve Sniff, a vizsla és Hápi kacsa egyaránt.

Kálmán Jenő (1885–1968)

A mesekönyveknek nagy sikere lett Magyarországon, amely annak is szólt, hogy friss, laza hangnemet ütöttek meg a rímek: nyoma sem volt bennük a megszokott sémáknak. Például a Sicc Meseországban című történetben Sicc nem várja tétlenül, hogy majd holmi csókra felébredjen Hófehérke, hanem megragad egy új divatlapot, hiszen

hirdetés

„…nincs olyan nő, ki föl nem ébred / új divatról hogyha szó van. /- Muti!- Sikolt Hófehérke, / és felül a koporsóban.”

Kálmán Jenő annyira örült a várakozásokat felülmúló sikerének, hogy egész életében sorra gyártotta a Sicc-életművet, illetve diafilmeket és kifestőket is készített belőlük.

A fentiek nem összekeverendők a szintén Sicc névre hallgató – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok alcímű – könyvekkel, amelyek Grätzer József (1897-1945) munkáját dicsérik. Rengeteg gyermek otthoni szórakozását jelentették ezek a kötetek, hiszen a bennük rejlő feladványokhoz csupa olyan dologra volt szükség, amelyek minden háztartásban fellelhetők voltak.

A szerző fantáziája nyomán egy egész ifjúság tudta, hogy megannyi izgalmas dolgot lehet kezdeni egy bottal, doboz gyufával, pohárral vagy papírral egyaránt.

Grätzer József arról volt ismeretes, hogy szenzációs keresztrejtvényeket készített: majdnem 150 rejtvényújság konkrétan belőle élt. Már amelyik nem csak plagizálta, azaz szó és fizetség nélkül ellopta a munkáit. Erről egy anekdota is fennmaradt: egyszer egy újság feladványában a „Grätzertől lopva” szöveg rajzolódott ki a megfejtéskor, a tanulságos eset után azonban érdekes módon mindig kifizették őt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!