hirdetés
virag-karneval.jpg

Ilyen volt 20 évvel ezelőtt a 30. virágkarnevál Debrecenben

Többen gyűltek össze, mint ahányan akkor a városban éltek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 07.


hirdetés

Idén rendezik meg az 50. virágkarnevált Debrecenben. 1966 óta, szinte minden évben, augusztus 20-án virágkocsik és fellépőcsoportok vonulnak végig a városon. A Fókusz megmutatja, milyen volt 1999-ben, a 30. karnevál, amin már többen gyűltek össze, mint ahányan akkor a városban éltek. Az RTL azóta is, szinte minden évben beszámolt a karneválról.


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
Képernyőfotó-2019-10-28-16.58.00.png

„Emlékszem a víz morajlására” – drámai levél került elő a Titanic egyik túlélőjétől

A szerző a tragédia idején még kisgyerek volt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 28.


hirdetés

A Titanic - Stories From The Deep című dokumentumfilm-sorozat felfedi a halálra ítélt hajó tragikus utolsó momentumait.

Ennek részeként a Titanic egyik túlélőjének gyermekkori emlékei első kézből adnak bepillantást a félelmetes menekülésbe.

Az ikonikus hajón 126 gyermek tartózkodott, de csak a felük élte túl a tragédiát.

A sorozat a "Titanic árváiként" emlegetett egykori utasok nyomába ered Franciaországban, Párizsban.

hirdetés

Edmond és Michel Navratil, egy francia testvérpár kettő és négy évesek voltak, amikor cseh származású édesapjuk elrabolta őket anyjuktól és jegyet váltott a Titanicra, hogy aztán elhagyják az országot és Amerikában kezdjenek új életet.

Amikor a hajó süllyedni kezdett, mentőcsónakba ültette őket, ő azonban a fedélzeten maradt és soha többé nem látták.

Amikor Michel 2001-ben meghalt, egy volt az öt utolsó túlélő közül - szúrta ki a brit Mirror.

De évekkel később a sorozat felkereste unokáját, Elisabethet, aki felfedte nagyapja érzékletes emlékeit a végzetes estéről, melyet így egy kisgyermek szemein keresztül láthatunk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés


hirdetés


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Mihály_Zichy_-_Studies_Of_Nudes_6.jpg

Tabudöngető cári erotika Zichy Mihály szignójával

Az idilli romantika festészetének magyar csillaga rengeteg erotikus rajzot készített az orosz cárnak.
Kovács-Tóth Noémi - szmo.hu
2019. október 29.


hirdetés

Zichy Mihály (1827-1906)  festő, grafikus és illusztrátor a korszak festészetének emblematikus figurájának számított. A második legismertebb magyar művészt „rajzoló fejedelemnek” nevezték Munkácsy Mihály festőfejedelem mellett, akivel egyébként jó viszonyt ápolt. Ám Zichynek volt egy kevéssé ismert, színfalak mögötti pornográf munkássága is, amely azért maradt jó ideig rejtve a nyilvánosság elől, mert a prüdéria érájában tabunak számított a meztelen test és a szexualitás ábrázolása.

Senki nem vetheti a festő szemére, hogy ecsetét másra is szerette volna használni, nem csak portrék és nyomasztó képi világú kompozíciók tökéletesítésére. Így is elég szolgálatot tett a hazának örökérvényű munkásságával: elég csak a Batthyány-portréra, A Rombolás géniuszának diadalára, a Mentőcsónakra, illetve Az ember tragédiája és Arany-balladák illusztrációira gondolni.

A pajzán rajzok elkészítésére pedig nem más adta ki az ukázt, mint maga az orosz uralkodó. Zichy Mihály ugyanis majdnem 50 évet töltött második hazájában, Oroszországban, és ezalatt három cár is alkalmazta őt udvari festőnek.

hirdetés

A források nem egyöntetűek abban, hogy melyikőjük volt a fő felbujtója az erotikus tusrajzok elkészítésénél, de valószínűleg II. Sándor cár kérte fel efféle huncutságra az ügyes kezű művész urat.

Aki nyilván jobban élvezte az efféle felkéréseket – még ha rutinból is dolgozott –, mint amikor I. Miklós cár szolgálatában az udvar ifjú hölgyeinek ölebjeit kellett pingálnia. Bár azokban az időkben is talált örömöt, csak a vásznak mögött: romantikus szál fűzte ugyanis tanítványához, a cár testvérének lányához, Karolina nagyhercegnőhöz, akit 1847-től oktatott.

Eleve nem túl szerencsés az ilyen szerelmi história, főleg nem azokban az időkben, amikor a cári seregek osztrák kérésre elindulnak a szabadságharc honvédseregei ellen. 1849-ben ezekre hivatkozva felmondta  a szerződését, de alapvetően mindvégig szemben állt az uralkodó osztállyal.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
colosseum_ck.jpg

Állatok és emberek százai is meghalhattak a Colosseumban egyetlen, vérgőzösen brutális nap alatt

Délelőtt állatviadalokat, délben – pihenésként – kivégzéseket, délután pedig gladiátorjátékokat rendeztek.
Jánosi Vali írása az Emelt töri érettségi blogon, Címkép: Colosseum/Pixabay - szmo.hu
2019. november 10.


hirdetés

A történelemkönyvek mindig csak a nagy csatákról, háborúkról és a híres emberek tetteiről szólnak. Pedig az elmúlt korok hétköznapi élete legalább ilyen érdekes. Ez a blog arról szól, ami a történelemkönyvekből kimaradt.

Jegyek és napirend

A játékok idejét és menetrendjét falragaszokon hirdették. Ezekből kiderült, hogy ki rendezi az eseményt, hány gladiátor és vadállat szerepel majd. A pontos jegyárakat nem ismerjük, de az biztos, hogy

a római plebs nagy része ezt nem tudta volna megfizetni, így a jótevő szerepében tetszelgő császárok rendszeresen ingyenjegyeket osztottak ki a körükben.

A Colosseumban rendezett játékok különösen népszerűek voltak, mert lényegesen ritkábban tartottak gladiátorjátékokat mint kocsiversenyeket.

A colosseumbeli játékok napi programja a következőképpen nézett ki:

reggel állatviadalokat tartottak, majd állathajszák következtek. Délben bűnözőket, szökött rabszolgákat, keresztényeket végeztek ki, délután pedig jött a nap fénypontja: a gladiátorviadal.

Állathajszák és viadalok

A délelőtti műsor az állatviadalokkal kezdődött. Hogy milyen állatok küzdenek majd meg egymással, és milyen párosításban, az rendszerint meglepetés volt.

Gyakori volt a medve-bika párosítás, de a források említenek bika-elefánt, oroszlán-leopárd, orrszarvú-bölény küzdelmet is.

A harcból győztesen kikerült állat sem számíthatott kegyelemre, vele a vadászok végeztek.

Az állatviadal után idomított állatokat küldtek az arénába: elefántok táncoltak, idomított leopárdok, tigrisek, medvék, vaddisznók mutattak be különféle mutatványokat. Előfordult az is, hogy

nyulakat engedtek az arénába az idomított vadállatok közé, akik elkapták az áldozatukat, és úgy adták át őket gondozóiknak, hogy a nyulaknak nem esett semmi bajuk.

Carole Raddato from FRANKFURT, Germany

A délelőtti műsor utolsó része a vadászat volt. A vadászok egy szál dárdával "harcoltak" eleinte, később pajzzsal, mellvérttel védték magukat, és karddal mészárolták az állatokat. A műsorszám eleje tényleg valódi mészárlás volt, mert ártalmatlan állatokat engedtek az arénába: struccokat, antilopokat, gazellákat, szarvasokat, szamarakat. A vadászok pedig sorra lemészárolták őket. Amikor ezzel végeztek, és a szolgák megtisztították az arénát, jöhetett a műsor izgalmasabb része: ekkor már igazi vadállatokra vadásztak. Medvék, tigrisek, leopárdok, oroszlánok, elefántok érkeztek a porondra, és

a vadászat addig tartott, amíg valamennyien el nem pusztultak. Ebben a küzdelemben már előfordult, hogy a vadász húzta a rövidebbet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!