hirdetés
Ilyen lesz az Európai Parlament összetétele
Gyengültek a nagy pártszövetségek, de nem történt meg a populista áttörés. Erősödtek a zöldek és a liberálisok.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 27.


hirdetés

Az Európai Parlament két meghatározó ereje, a Néppárt és a szociáldemokraták is gyengültek a mostani választásokon. A Néppárté maradt a legnagyobb frakció, de 221 képviselő helyett csak 179 képviselőjük lesz. A szociáldemokraták száma pedig 191-ről 150-re csökkent.

Ez azt jelenti, hogy muszáj lesz megegyezniük a liberálisokkal vagy a zöldekkel, nem lesz elég, ha csak egymással tárgyalnak.

A zöldek 50-ről 70-re növelték képviselőik számát. Főleg Németországban és Észak-Európában erősödtek meg, és fő témájuk a klímaváltozás elleni küzdelem. A liberálisok szintén több képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe, mint korábban, összesen 108-an lesznek. Hogy melyikükkel kötnek szövetséget a néppártiak és szociáldemokraták, az egyelőre nem dőlt el.

Hétfőre összeállt az Európai Parlament összetétele politikai csoportok szerint, mutatjuk az MTI grafikáját az eredményekről:

Az elemzők szerint a Fidesz által is várt populista, euroszkeptikus áttörés nem történt meg. Bár az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini pártja nagy győzelmet aratott Olaszországban, és Marine Le Pen pártja is nyert Franciaországban, az Európai Parlamentben nem váltak megkerülhetetlen erővé.

A migrációellenes, unióval szemben kritikus pártok összesen 114 helyet szereztek a 751 fős parlamentben.

Ráadásul ők sem egy frakcióban ülnek. Az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette brit Brexit párt szövetségének 56 képviselői helye lesz, míg a Mattea Salvini által létrehozott radikális jobboldali szövetségnek 58 képviselője.

Igaz, ott van még a brit Konzervatív Párt és a lengyel kormánypárt közös frakciója is, szintén 58 fővel, de a nemzeti jobboldalhoz sorolható euroszkeptikus pártoknak még velük együtt is összesen csak 172 képviselőjük lenne.

Ebben a felállásban európai szinten sokkal kisebb lett a tétje annak, hogy a Fidesz képviselői beülnek-e az Európai Néppárt frakciójába.

Ha kimaradnak, a 166 tagúra csökkenő néppárti frakció és a szociáldemokraták akkor is biztosíthatják többségüket, akár a zöldekkel, akár a liberálisokkal fognak össze.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Heves viharok, felhőszakadás, jégeső és viharos szél kergeti el a nyárias időt a hét elején
Az előrejelzés szerint kedden és szerdán is figyelmeztetés lesz érvényben a heves zivatarok miatt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 26.



Megint változik az időjárás, a hétvégi nyugodtabb, napos, meleg időt kisöpri egy mediterrán ciklon. Vasárnap éjjel dél felől megnövekszik, a déli megyékben meg is vastagszik a felhőzet, amelyből arrafelé eleredhet az eső.

Hétfővel változik a helyzet. A jövő hét első felében a heves viharokat felhőszakadás, jégeső és viharos szél kísérheti.

Napközben megvastagszik a felhőtakaró, és délutántól egyre többfelé várható eső, zápor, helyenként esetleg zivatar is. Megélénkül a déli szél, átmeneti szélerősödés csupán zivatar környezetében lehet. A legmagasabb hőmérséklet 22 és 28 fok között alakulhat.

A jelenlegi számítások szerint (a mediterrán ciklonok pályamozgása az egyik legnehezebben meghatározható) kedden a ciklon előoldalára kerülhetünk, ami azt jelenti, hogy dél felől meleg, nedves légtömegek érkezhetnek hazánk fölé, melyhez kellő mennyiségű energia is társul majd a légkörben. Ezek együttesen már elegendőek lesznek ahhoz, hogy országszerte záporok, zivatarok alakuljanak ki,

többfelé kell számítani heves viharokra is, elsősorban a felhőszakadások jelenthetnek majd problémát, de emellett jégeső, viharos széllökések és sűrű villámlás is kísérheti a zivatarokat.

A délies szél viharoktól függetlenül is élénk, erős lehet. A legmagasabb hőmérséklet 20 és 27 fok között alakulhat, de a zivatarokat követően több fokkal lehűlhet a levegő.

Lapozz a többi nap időjárásáért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Weber üzent: a Néppárt nem működik együtt egyetlen szélsőséges párttal sem
26 mandátumos többségük van, ami véleménye szerint 'megválaszolja a Fidesszel kapcsolatos kérdést'.
MTI - szmo.hu
2019. május 27.



Weber az Európai Parlamentben rendezett eredményvárón elmondott beszédében kijelentette: az EPP továbbra sem nyitott sem a balról, sem a jobbról érkező szélsőségek előtt.

Egyetlen olyan párttal sem hajlandó együttműködni, amely nem hisz Európában, az európai jövőben

- tette hozzá.

Kijelentette, az európai parlamenti választások legnagyobb eredménye az európai demokrácia győzelme. A magas részvételi arány az Európai Unió intézményei közül leginkább a parlamentet erősíti - mondta.

Azt hangsúlyozta, hogy a választások eredménye nem örömünnep az EPP számára, mivel a pártcsalád számos képviselői helyet veszített. A megszerzett mandátumok azonban egyebek mellett azt a feladatot róják rá, hogy a szavazók által kívánt stabilitást teremtse meg az Európai Unió számára. Ehhez elsődlegesen az elkövetkező öt év szigorú, stratégiai programját kell összeállítani azokkal a pártokkal együtt, amelyek hajlandóak áldozatot hozni Európa jövőjéért - mondta.

"Itt az ideje, hogy véget vessünk a krízisek Európájának és egy derűlátóbb Európa építésébe kezdjünk, amely azt mutatja meg az európaiaknak, hogy milyen sokat el lehet érni előremutató együttműködések által" - fogalmazott.

Egy arra irányuló újságírói kérdésre, hogy az Európai Néppárt a jövőben együtt kíván-e működni a 13 mandátumot szerzett Fidesszel, Werber kijelentette:

az EPP-nek a következő Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportjának mintegy 26 mandátumos többsége van, ami véleménye szerint "megválaszolja a Fidesszel kapcsolatos kérdést".

Az EPP számára kulcsfontosságú, hogy olyan pártokkal dolgozzon együtt, amelyek "valóban hisznek az Európai Unió jövőjében" - tette hozzá.

Az csak ezután dől el, hogy a Fidesz marad-e az Európai Néppártban. Nem egyértelmű, hogy ezt a döntést melyik fél fogja meghozni, mert formálisan a Fidesz függesztette fel tagságát a szövetségben, ugyanakkor az EPP is kijelölt egy vének tanácsának is nevezett bizottságot, hogy vizsgálja meg a magyar kormánypárt mennyire tartja be a Néppárt elveit.

A választási kampány alatt a konfliktusok száma nem csökkent, hanem nőtt, különösen akkor, amikor Orbán Viktor bejelentette, számukra többé nem megfelelő jelölt Manfred Weber a bizottsági elnöki posztra, így nem is támogatják tovább a Néppárt csúcsjelöltjét.

Csakhogy az Európai Parlamenti választásokon az elemzők által vártnál rosszabb eredményt értek el végül az EU-kritikus erők, míg a liberálisok és a zöldek megerősödtek. Bár a Néppárt veszített a támogatottságából, nem veszített annyit, hogy rá legyen szorulva a szélsőséges pártok támogatására, sőt, Manfred Weber éjjeli nyilatkozatából egyértelmű, hogy inkább a mérsékelt erők összefogása várható.

Magyarország szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy ilyen körülmények között a Fidesz kiszorul-e az uniót irányító szövetségből.

Ebben az esetben ugyanis Magyarországnak jóval kevesebb beleszólása lenne az uniós források elosztásába, miközben a következő pénzügyi ciklusról ezután születik meg a végső döntés.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
EP-választás: a Fidesz nyert, de nagy meglepetést szerzett a DK és a Momentum is
A Fidesz 52,33%-ot kapott, a DK 16,19%-kal második, a Momentum 9,89%-kal harmadik lett. Az MSZP-Párbeszéd, a Jobbik és az LMP a vártnál rosszabbul szerepelt.
MTI - szmo.hu
2019. május 26.



A mostani EP-választás sokkal nagyobb érdeklődés mellett zajlott, mint korábban. 3 millió 430 ezren mentek el voksolni vasárnap, országosan 43,37%-os volt a részvétel, ami rekordnak számít, Budapesten pedig elérte az 52,51%-ot.

A választásokat nagy fölénnyel a Fidesz nyerte, amely összesen 13 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

A párt erejét jól mutatja, hogy szinte minden szavazókörben az első helyen végzett, 1 millió 795 ezer ember szavazott rájuk. A Fidesz csak Budapesten és Csongrád megyében nem érte el az 50%-ot. Ugyanakkor a mandátumainak száma kevesebb lett, mint amennyire elemzők számítottak, ugyanis előzetesen azt sem zárták ki, hogy a kormánypárt megszerezheti a szavazatok kétharmadát, vagyis 14 mandátumot. A Fideszre végül a szavazók 52,33%-a voksolt, ami egymillióval kevesebb embert jelent, mint amennyien a tavalyi választásokon szavaztak rájuk, viszont félmillióval többet, mint amennyi voksot a 2014-es ep-választásokon gyűjtöttek.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke korszakos győzelemnek nevezte a Fidesz-KDNP EP-választási eredményét. "Rekordrészvétel mellett rekordgyőzelmet arattunk. Mindannyian tudjuk, hogy a népvándorlással és a migrációval egy új korszak kezdődött az európai politikában, tehát nyugodtan mondhatjuk: korszakos győzelmet arattunk" - jelentette ki a kormányfő.

A miniszterelnök szerint az EP-választáson három dologgal bízták meg a Fidesz-KDNP-t a magyarok, először is azzal, hogy állítsák meg egész Európában a bevándorlást. Hozzátette: a magyarok megbízást adtak továbbá a nemzetek Európája, valamint a keresztény kultúra megvédésére Európában.

Nagy meglepetésre a DK-nak összesen 4 képviselői helye lesz, a párt ugyanis a második helyen végzett, a szavazatok 16,19 százalékával.

A DK a parlamenti választások óta megduplázta szavazói számát. Hiába volt összességében kisebb a részvétel, mint 2018-ban, rájuk 308 ezer helyett 555 ezren szavaztak.

Gyurcsány Ferenc DK-elnök azt mondta: az EP-választáson nem az volt a kérdés, hogy a Fidesz megnyeri-e a választást, hanem az, hogy megszerzi-e a kétharmadot, és a Fidesz elveszítette a kétharmadot. Ő is arról beszélt, hogy a tavaly áprilisi országgyűlési választáshoz képest a Fidesz elveszített egymillió szavazót, a DK pedig az alacsonyabb részvétel ellenére is csaknem duplájára növelte választói számát.

Ugyancsak várakozásokon felül szerepelt a Momentum. A közvéleménykutatások alapján még az sem volt teljesen biztos, hogy megugorják az 5 százalékos bejutási küszöböt, ehhez képest 9,89 százalékkal a harmadik helyen végeztek, ami két mandátumot jelent a párt számára.

Ez a párt is "duplázott" tavaly óta, vagyis 174 ezer helyett 339 ezer szavazatot kaptak, és sok budapesti választókerületben a második helyen végeztek.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke arról beszélt: pártja feladata mostantól az, hogy "a magyar egészségügy, oktatás és megélhetés pártjává váljon". Bár az eredmények azt mutatják, hogy a Momentum mintegy 330 ezer szavazatot kapott, csaknem 10 százalékot ért el, és így két képviselőt is küldhet az EP-be, a pártelnök szerint alázatosaknak kell maradniuk, mert nem nyertek, a miniszterelnököt még mindig Orbán Viktornak hívják.

Az MSZP-Párbeszéd szövetség a negyedik helyre szorult, ami számukra egyértelműen csalódás. Mindössze a szavazatok 6,66 százalékát szerezték meg, így egyetlen képviselőjük lesz.

A baloldali szövetségre csak 228 ezren voksoltak, fele annyian sem, mint a DK-ra.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és EP-listavezetője kudarcnak nevezte az eredményt, ugyanakkor bejelentette, a párt elnöksége az önkormányzati választásokra tekintettel egyhangúlag úgy döntött, hogy nem mond le. Elmondta: mandátumát előzetes közlésének megfelelően nem veszi át, az MSZP választmánya szombaton dönt arról, ki kapja azt meg. A lista negyedik helyén álló Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa sajnálatát fejezte ki, hogy csalódást okoztak a választóknak, de jó hírként beszélt arról, hogy az EP-választáson Európa-szerte megerősödtek a baloldali és zöld erők.

A Jobbik ötödik lett 6,41 százalékkal. Ez is sokkal rosszabb, mint amit a párt várt, és egyetlen egy mandátumra elég.

A tavaly 1,1 millió voks töredékét, mindössze 220 ezer szavazatot sikerült megszerezniük.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-listavezetője, elnökhelyettese úgy vélte: a pártnak soha nem látott nyomás alatt kellett egy sorsdöntő kampányt lefolytatnia. A politikus olyan nyomásról beszélt, amelyet szerinte egyetlen másik politikai közösség sem élt volna túl. Közölte: a pártelnökség szerdán dönti el, ki lesz a Jobbik EP-képviselője.

Tehát a Fidesznek 13, a DK-nak 4, a Momentumnak 2, a Jobbiknak és az MSZP-Párbeszédnek 1-1 EP-képviselője lehet.

Nem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt, így nem szerzett mandátumot a Mi Hazánk Mozgalom (3,33 százalék), a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (2,63 százalék), az LMP (2,18 százalék) és a Munkáspárt (0,42 százalék).

A mindössze 75 ezer szavazatot szerző LMP társelnöke, Keresztes László Lóránt bejelentette, hogy lemondott a párt elnöksége.

A politikus sajtótájékoztatón a választás egyetlen pozitívumaként azt említette, hogy az LMP képes volt egy valódi sorskérdést, az éghajlatváltozást a kampány középpontjába állítani.

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke szerint pártja a magyar politikatörténetben példátlan sikert aratott azzal, hogy 9 hónappal zászlóbontása után 3,31 százalékos eredményt ért el az EP-választáson.

Ez egyébként 114 ezer szavazatot jelent, feleannyit, mint amennyit a Jobbik kapott.

A pártelnök úgy fogalmazott: "tönkreverték" a parlamenti frakcióval bíró LMP-t és megközelítették a szintén milliárdos állami támogatással működő Jobbik támogatottságát.

A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak megfelel az EP-választáson elért 2,62 százalékos eredmény - mondta az MKKP elnöke. Kovács Gergely a 92 ezer szavazatra úgy reagált: "nekünk oké az eredmény".

Thürmer Gyula, a 14 ezer voksot begyűjtő Munkáspárt elnöke szerint pártja elérte célját, hiszen azon listát tudott állítani az EP-választásra. A politikus úgy fogalmazott, a listaállítással lehetőséget tudtak teremteni az embereknek arra, hogy egy baloldali nemzeti ellenzéki programra szavazzanak.

Pálffy Ilona NVI-elnök az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón elmondta: a még meg nem számolt, körülbelül hatvanezer külképviseleti és levélszavazat várhatóan nem befolyásolja a választás eredményét.

Rádi Péter, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón közölte, a bizottsághoz nem érkezett beadvány választásnapi jogsértéssel kapcsolatban, a voksolás magas részvétel mellett, rendben folyt.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
EP-választás: Az Európai Néppárt adja a legnagyobb frakciót
A második helyen a szociáldemokraták, a harmadikon a liberálisok végeztek. A néppártiak máris kijelentették, hogy Manfred Webernek kell vezetnie az Európai Bizottságot.
MTI - szmo.hu
2019. május 27.



Az EP arról számolt be, hogy a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 180 képviselőt küldhet a 751 tagú testületbe.

A második helyezett szociáldemokratáknak (S&D) 152, a harmadik liberálisoknak (ALDE) Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt pedig 105 mandátumuk lehet.

A zöldek frakciója 67 tagú lehet, s így megelőzi a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), amely a brit kormánypárttal kiegészülve 61 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban.

Az Európai Néppárt elnöke, Joseph Daul vasárnap éjjel már azt is kijelentette, a választáson elnyerték a jogot arra, hogy saját listavezetőjük, Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke.

Az Európai Unió tagállamainak vezetői már kedden csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, amelyben megkezdik az egyeztetést a tisztújításról.

Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament pedig meg is választotta a tisztségre.

A csúcsjelölti rendszer ugyanakkor ezúttal, s már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit, akik közül többen is elutasítják a rendszert.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x