hirdetés
bp_ck.jpg

Ilyen is volt Budapest: Ferenciek tere

A napokban adták át a felújított Ferenciek terét, ami 140 év alatt sokféle arcát mutatta.
Forrás: Ilyen is volt Budapest - szmo.hu
2014. január 31.


hirdetés

A pár napja átadott Ferenciek tere az elmúlt 140 év alatt rengeteget változott. Ennek a változásnak az állomásait mutatjuk meg nektek az Ilyen is volt Budapest blog szerkesztőjének segítségével.

Nem csak a tér arculata, hanem a neve is változott az évtizedek során, melyet mindig a kor szelleme határozott meg. A 16. századtól Platea dominorum (Urak utcája), Szent Péter utca, 1690-től Herrngasse (Úri utca), A 18. századtól Mönchengasse (Barátok utcája), Mönchenplatz (Barátok tere), Franziskanerplatz neveken említették. 1921-ig Kígyó térnek hívták. Ekkor Gróf Apponyi Albert születésének 75. évfordulójától Apponyi térnek nevezték. 1951-től 1991-ig csak Felszabadulás tér volt a neve, de mindenki "Felszab"-nak becézte.

A közlekedés szempontjából is sokszor változtattak a téren összefutó utcákon. Ilyen jelentős változás volt az Erzsébet híd megépítése, a villamosforgalom megszüntetése vagy éppen a Kígyó utca és a Váci utca sétálóutcává építése. Nézzétek meg a változásokat szebbnél-szebb képeken!

Névjegy: Ilyen is volt Budapest blog

A szerkesztő, Popovics András 14 éves kora óta járja Budapest utcáit. Akkor, 1970-ben kapott szüleitől egy Verhovina motort, amit régesrég autó váltott fel, hiszen András taxisként dolgozik. Ő a City Taxi 424-es munkatársa és tulajdonostársa, aki Budapestet örökre a szívébe zárta.

hirdetés

Eleinte csak gyűjtötte a fotókat, majd szenvedélyévé vált, hogy minden képről, minél több információt szerezzen. Innen pedig már csak egy ugrás volt, hogy gyűjteményét nagyon sok Budapest rajongóval megossza, és ezekkel a szavakkal ajánl a figyelmetekbe:

"az oldalamat nem csak a nosztalgiázni vágyóknak ajánlom, hanem azoknak is akik szeretnék tudni, szeretnék látni, hogy milyen is volt Budapest egyik-másik pontja, tere, útja, utcája, kereszteződése, háza, hídja, épülete, egyéb nevezetessége, stb. 20,30,50,70,100, vagy akár 130 évvel ezelőtt!"

Ebből a fantasztikus és kiapadhatatlan gyűjteményből válogatunk mi is és portálunkon időről időre találkozhattok majd a különböző válogatásokkal.

1870, Belváros, Ferenciek tere

1870

A Pesti Ferences templom, avagy más néven az Alkantarai Szent Péter Templom. A hintók és a konflisok ezen a képen is mintha "taxiállomást" képeznének.

1902, Kígyó tér 1., a Királyi bérpalota

kigyo_1902

Előtte a régi Magyar királyi kúria és a magyar állam igazságügyi osztályának épületei voltak a helyén. 1899. október 26. kezdődött meg a tervezés. A tervezők: Korb Flóris és Giergl Kálmán voltak. Az ő nevükhöz fűződik a tér másik két meghatározó épületének, a Klotild Palotáknak megtervezése is

A befejezési határidő az épület lakható állapotban történő átadására 1901. október 15. volt. Ma lakóház, irodákkal és (sok minden egyéb után) egy CBA üzlettel az aljában.

Fotó: kep-ter.blogspot.hu, Fortepan.hu, www.berpalota.hu

1903-1914, Kígyó tér

kigyo_1903

Még, ha csak egy képeslapon is. A háttérben a Régi Erzsébet híd és a Klotild Paloták, de a Pázmány szobor még sehol.

A közlekedés balos. Az Álmos Könyv szerint egy jó focista onnan ismerszik meg, hogy ezen pontról is képes gólt rúgni az ellenfél kapusának!

1926-1928, Apponyi tér

apponyi_26_28

Beküldte: Gyökhegyi Bánk

Egy kicsit szűkebben, de jobb minőségben. A villamos nyitott peronú és 60-as. Már felsőszedős. Rövid működése alatt a Keleti pályaudvartól a Délivasútig (Déli pályaudvar) közlekedett. A háttérben a régi Erzsébet híd. A sapkás motoros és mögötte az autó jól néznek ki, bár a típus mindkét edetben még megfejtendő! A kandeláberek csodálatosak.

1938, Eskü út

esku_1938

Fotó: Dr. Sevcsik Jenő

A Szabad sajtó út régebbi neve. Háttérben és a Régi Erzsébet híd, egy míves kandeláber és a Belvárosi plébániatemplom. A közlekedés természetesen balos. Az előtérben egy jóképű gázlámpa, a derekán az utcákra évtizedekig jellemző fém szemétgyűjtővel.

1942, Belváros és a Klotild paloták

Az egyik előtt a Pázmány szobor. Na de mi az a Lipcsey sorsjegy? Az "ERKA"-ról már nem is szólva!

És a községi takarék? És hol van most a Pázmány szobor, és mióta? És ki vagyok én? És hol vagyok egyáltalán? Ez most egy (több!) költői kérdés volt, amiket egy Leslie Nielsen filmből idéztem!

apponyi_1942

Fotó: Fortepan

De a megfejtés (egyik-másik kérdésre) természetesen megtalálható itt is, ott is, vagy valahol máshol... az Ilyen is volt Budapest oldalak valamelyikén! A háttérben felfedezhető kandelábert (szőröstől-bőröstől) szívesen elhelyezném a házam udvarán. Bár nem tudom, mit szólnának hozzá a szomszédok a 3 emeletes bérház lebetonozott udvarának közepén. A hölgy mellett látható kovácsoltvas kerítést tenném köré. Egyébként jól vagyok. :)

1945-1949, Apponyi tér

1945-49

Fotó: Fortepan

Oldalt a Kígyó utca. A háttérben a Klotild paloták egyike, ami ma már a vadonatúj ötcsillagos Buddha Bar Hotel. A Pázmány szobor ma a Horváth Mihály téren a Szent József plébánia előtt található.

1950-es évek eleje

1950 -es évek. A Felszabadulás téren nyüzsög a felszíni forgalom nyitott peronú villamosokkal, járdaszigettel, valamint, hoppá: egy rendőrbódéval a Petőfi Sándor utca sarkán! A teherautó vajh mely típusú?

50_eleje

Fotó: Fortepan

A Pesti Ferences templom és környéke. Baloldalt a Brudern-ház, avagy IBUSZ-palota az aljában a Párizsi udvarral és a Jégbüfével, ami ekkor még JÉGBÜFFÉ... egy speciális felülnézetből. Ugye, milyen furcsa a tér az aluljáró nélkül? A kutyafáját: mintha csak néhány éve lett volna. Nagyon úgy néz ki a helyzet, hogy valami hasonló lesz a környék hamarosan...

1951, Ferenciek tere

bp_1951

Beküldte: Gyuris Tibor

A háttérben a Királyi bérpalota. Az előtérben látható taxi az 1947-es Opel Olympia. Vagy esetleg az első Moszkvics 401-es. Vagy egy Renault BFK4??? Ez itt a kérdés: nem pedig az, hogy: lenni, vagy nemi lenni?! Ugyan már!

1955, Felszabadulás tér

Leghátul a régi Erzsébet híd, egészen pontosan annak a megmaradt pesti pillére. Mellette a Belvárosi plébániatemplom. Kicsit közelebb a Klotild Paloták egyike, aminek a mai neve már nem is hasonlít, vagy emlékeztet az eredetiére...Azért ez egy kicsit (nagyon) szomorú...

A tér közepén természetesen járdasziget. A járdasziget mellett természetesen egy középperonos 68-as villamos, aminek ekkortájt talán épp itt volt a végállomása. Ami szinte biztos a kikandikáló vezetőből ítélve. Nem tudom, nevezhetem-e "Bukfencnek"? Mögötte egy 67-es villamos, amivel hasonló lehetett a helyzet.

1955

Fotó: Fortepan

Az előtérben a délceg, aktatáskás gyalogos az 1953-tól kísérleti fázisban lévő (most éppen pöttyökből álló későbbi) "zebrán" halad át igen büszkén. A háttérben lévő autóbuszokat Tr 3.5-ösnek vélem. Vagy tr 5-ös? Még fejlődnöm kell!

De a két ászt a végére hagytam. Az első személyautót egy BMW-nek vélem, vagy esetleg EMW. A mögötte lévő pedig talán egy Zisz? Majd el felejtettem az egyik kedvencemet: a fém szemétgyűjtőt...

1962, A Felszabadulás tér

A Klotild Paloták előtt nem is oly rég még ott állott szobrok (Werbőczi, Pázmány) már valahol máshol. Hol is?

A középperonos "bukfenc" még a régi osztott szélvédővel a tér közepén! Mellette nem sokkal a járdasziget pontosan ott, ahol ma a nagy munkával megépített közúti aluljárót éppen manapság (2013.02.23.) teszik a történelem részévé.

Még egy apró érdekesség: még nincs lánckorlát a járdasziget szélén és a járdák szélén sem. A szemétgyűjtő még csikktartó nélkül való (Arany János sem fogalmazhatta szebben). :)

felszab_1962

Fotó: Fortepan

A járművek mindenhonnan mindenhova haladhatnak és haladnak is! A Klotild paloták kissé romosan. A két "Varsó" a Kígyó utca sarkán parkol. Nagyon durva szabálysértés, skandallum!

A Duna utcából a Veres Pálné utcánál lehet balra kanyarodni az Erzsébet híd pesti hídfője felé. A háttérben egy toronydaru dolgozik, ami azt jelzi, hogy már épül az új Erzsébet híd. Ilyen is volt Budapest!

1970-es évek eleje, Felszabadulás tér

A háttérben a Brudern-ház, avagy , az aljában a Párizsi udvarral és a Jégbüfével. Előtte egy Ikarus 180-as a 7-es járaton, ami szerintem 1979-ben már nem valószínű. Az időpont a forrás szerint 1979, de én (önkényesen) felülbíráltam. Minden köszönet a Fortepané, de az 1979-es évszám nem valószínű. Tudomásom szerint az új Ikarus 180-as járt errefelé 1971 után. A többi autó is inkább 1979 előtti.

fortepan_1970

Fotó: Fortepan

A Veres Pálné utcából még minden irányba lehetett haladni.

Az aluljáró ekkor még sehol, napjainkban (2014.01.29.) pedig már sehol! Még felfedezhető a fém szemétgyűjtő is, bár igen furcsa színben.

1973, Az Erzsébet híd és a Szabad sajtó út

A háttérben a Felszabadulás tér még az aluljáró nélkül! (És nem sokára megint!) Villamos már sehol, sínek sehol, gyalogos lejáró sehol, BUSZ sáv sehol!

1973

Fotó: retronom.hu

2 X 3 sáv, az viszont van. Érdekesség talán, hogy a hídon a közvilágítási lámpák még az eredetiek!

Felfedezhető még a Belvárosi plébániatemplom, Ikarus 180-as, no meg a többi autó, amit jómagam nem ismerek fel.

1975, Felszabadulás tér

Azt a közúti aluljárót kezdik itt fúrni-faragni-építeni, amit manapság (2013) tűzzel-vassal irtanak ki! Háttérben a Szabad sajtó út a Klotild Palotákkal, 7/A járat-jelzésű Ikarus 280-asokkal, a Belvárosi plébániatemplommal.

1975

Fotó: egykor.hu

Ha egy kicsit jobb lenne a kép, akkor mazsolázhatnánk a kor divatján is...! Az aluljárót megszüntetik és valami lesz itt, de az már nagyon nem biztos, hogy megyen is valahová! (Bízom benne, hogy sokan ismerik eme utóbbi Moldova-idézetet!)

1980, Felszabadulás tér

A kész Mű! Zebrák (gyalogos átkelőhelyek) megszüntetve. Gyalogosok a föld alá dugva: stimt. Aluljáró a járműveknek: kész. Villamos-vágányok és maga a villamos megszüntetve. Járdaszigetek megszüntetve. Busz-sáv felfestve. Az Ikarus 280-as autóbusz ekkor már 10 éve szállítja az utasokat...

felszab_1980

Fotó: retronom.hu

Mi több: még ma is (2013.12.28.), legfeljebb nem ugyanezen útvonalon.

Az aluljárónak annyi! A világ minden pontján a közlekedést igyekeznek a föld alá gyűrni. De Mi Magyarországon vagyunk, itt más a módi!

Majd mi megmutatjuk! De mit is?

Ferenciek tere 2013-ban

ferenciek_2013

Fotó: Ruff István

A Pesti Ferences templom, avagy más néven az Alkantarai Szent Péter Templom. Kattintsatok ide és nézzétek meg, milyen lett a Ferenciek tere 2014. január végén.

Ha pedig ellátogattok az Ilyen is volt Budapest oldalra, a fotókat kinagyítva, minden apró részletet szemügyre vehettek.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
budapest-legmeredekebb-utcaja.jpg

Budapest egyik legtitokzatosabb, legmeredekebb és legrégebbi utcája

Milyen érdekességeket rejt még ma is a Gül Baba utca? Elmesélem.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. április 04.


hirdetés

Budapest egyik legvarázslatosabb utcája a Gül Baba utca. Sokszor mentem rajta végig, minden évszakban egyszer végigjártam. Legutóbb egy napsütéses januári napon vezettem sétát ismerőseimnek a Gül Baba utcán át a Gül Baba türbéjéig, és közben erről a misztikus helyről meséltem nekik.

A Gül Baba utca számos érdekességet rejt, amelyekről most nektek fogok mesélni, közben fotók segítségével mutatom meg, milyen volt régen, és hogyan néz ki ma.

Budán, Felhévíz városrészben, a Rózsadomb alatt indul a Török utca és a Frankel Leó út találkozásánál. Egyenesen és meredeken tart felfelé, majd megtörik és törésirányban folytatódik. Felső végét rövid lépcsősor zárja, ami a Vérhalom utcára vezet.

Az utca állítólag még középkori eredetű. Felhévíz területe már a római időkben lakott lehetett. Találtak itt római korból származó sírokat, de a mai városrész elődje valóban a középkorban alakult ki, eredetileg Gézavására néven. Felhévíz település területe jóval nagyobb volt a mainál, déli határa a várhegyig tartott. A mai Frankel Leó és Török utca találkozásánál lehetett a középkorban a mészárszék, a közelben ugyanis, a Duna partján kikötő volt.

A környék további érdekessége, hogy már a tatárjárás előtt is volt itt egy templom, a Török utca-Margit körút-Frankel Leó utca által határolt területen. A Szentháromság-templom alapjait 1906-ban tárták fel. Amikor a közelben Gül Baba türbéje felépült, még állhatott a templom – vagy a maradványai, arról ugyanis nincsen pontos adat, hogy mikor semmisült meg.

A mai Gül Baba utca jelenlegi formájában nem létezett a középkorban, és területe sem volt tele házakkal, mint most - a környéken szőlők voltak, és a törökök kiűzése után készült ábrázolásokon is magányos épületként állt az 1543 és 1548 között épült türbe.

Első igazi utcanevét Niedermayer Ferenc ácsmesterről kapta, aki a környékbeli szőlők egyik tekintélyes birtokosa volt. A XVIII. század közepén felparcellázta szőlőtelkeit és ezekből keletkeztek a házhelyek. Egészen 1915-ig Niedermayergassénak, vagy magyarosan Niedermayer utcának hívták.

Gül Baba türbéjének első világháború előtti felújítása után, az 1541-ben elhunyt bektasi dervis szerzetes törökországi újratemetése után kapta Gül Baba nevet.

Az utca további érdekessége, hogy itt forgattak jeleneteket a Rítus című filmhez (amelynek főszereplője Anthony Hopkins) egy azóta már lebontott házban.

A Gül Baba utca híres lakója volt Ránki György zeneszerző – emléktáblája a 36-os számú ház falán látható – és Gorka Lívia Munkácsy Mihály-díjas magyar keramikus.

Néhány évvel ezelőtt az is kiderült, hogy a Gül Baba Budapest egyik legmeredekebb utcája - meredekségét a lejtőszámítás módszerével számolta ki a Mr. Foster blog szerzője.

„A Gül Baba utca lejtőjének vetületi hossza (tehát az a érték) a térképről leolvasva 212 méter hosszú. A térképi távolság ugyan mindig kevesebb, mint a valóságos út, ha van lejtés - ugyanis a térképen a lejtős útnak csak a vetülete jelenik meg - ez azonban nagy mértékben nem befolyásolja a számítást. (Megjegyzés: ennél pontosabb számítást csak helyszínen lehetne végezni.)

A Gül Baba utca magassága tengerszint felett 105 méteren kezdődik, míg a legmagasabb pontja 147 méteren van, azaz 42 méter a magasság .

Ezekkel az adatokkal számolva (vagyis a lejtő hossza 212 méter, a magasságkülönbség 42 méter) a meredekség 42 / 212 = 0,198 x 100, azaz 19,8 százalékos, kerekítve 20 százalékos.

Ha mindezt szögfügvénnyel számoljuk ki akkor az utca meredeksége: 42 / 212 = 0,20 tg, azaz a szögfüggvény alapján 11 fokos. A 0,918-hoz az arc tangens alapján 11,2 fok tartozik.”

Forrás: Mr. Foster blog

Nekem akkor tetszett a legjobban az utca, amikor még a régi, legömbölyödött, hepehupás kockakövek borították, mivel romantikus hangulatúvá varázsolták.

Amikor az utcát – a türbe felújításához kapcsolódóan - elkezdték újrakövezni, nem is örült ennek mindenki maradéktalanul, mert ezzel a Gül Baba utca elveszítette ódon hangulatát. Sokan írtak a közösségi oldalakon véleményt erről, még az a kamuhír is felröppent, hogy azért szedték fel a régi macskaköveket, hogy leaszfaltozzák az utcát. Kérdésemre 2017 őszén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő részletesen leírta, miért cserélték ki a kockaköveket újakra, ez egy korábbi cikkemben szerepel.

A felújítása óta is többször végigsétáltam a Gül Baba utcán, egyszer élőben közvetítettem is a Budapest Facebook-oldalon. Legutóbb télen, a járvány kitörése előtt jártam itt: decemberben és januárban.

Remélem, még idén újra felmászhatok rajta – ígérem, nem fogok arra panaszkodni, hogy milyen fárasztó művelet. Csak újra ott lehessek.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
budapest-lakasok-wiki.jpg

180 fokos fordulatot hozott a budapesti albérletpiacon a koronavírus

Sokkal több lakást hirdetnek hosszútávra, és az árak is csökkentek. Ráadásul most nem a bérlőknek kell egymással versenyezniük, hanem a bérbeadóknak.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. április 03.


hirdetés

Új időszámítás kezdődött az albérleti piacon a koronavírus-járvány miatt elrendelt országos veszélyhelyzet óta - írja közleményében a Rentingo.

Jelenleg most az a ritka piaci jelenség figyelhető meg, amikor csökken a kereslet, de a kínálat nemhogy nem csökken, de még nő is. A Rentingo szerint a turizmus és így az Airbnb-n keresztüli rövid távú lakáskiadás teljes összeomlása miatt

ma 15 ezer többnyire belvárosi lakás áll üresen Budapesten.

Mivel a járvány miatt most nehezebb kiadni a lakásokat, az albérletárak is "kézifékes fordulót vesznek", vagyis sokkal olcsóbbak lehetnek, mint egyébként.

Januárban még átlagosan 169 ezer volt a fővárosi albérletek meghirdetett bérleti díja, márciusra azonban ez 161 ezer forintra esett le, és továbbra is csökkenés várható.

hirdetés

Sőt, már a több hónapos kaucióról is egyre inkább lemondanak a lakástulajdonosok, egyharmaduk már egy hónapos kaucióval is elégedett jelen helyzetben.

Tehát fordult a kocka a bérlők és a bérbeadók kapcsolatában: most nem a bérlőknek kell versenyezni az albérletekért, hanem a bérbeadók versenyeznek egymással, hogy fizetőképes és megbízható bérlőket szerezzenek.

Az új digitális megoldásoknak köszönhetően a bérlőknek már nem is kell keresgélniük, hanem őket keresik a bérbeadók az ajánlataikkal a közösségi oldalakon.

Ráadásul a bérlők most sokkal több és jobb minőségű lakások között válogathatnak, ugyanis a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás leállása miatt most olyan ingatlanok is bérbe vehetők hosszútávra, amelyek eddig nem, ráadásul sokkal kedvezőbb áron.

Tehát aki most szeretne albérletbe menni, sokkal több és jobb lehetősége van megfelelő lakást találni számára megfelelő áron.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
bkk-szombati-menetrend-jarvany.jpg

Kiakadtak az utasok a BKK ritkított menetrendje miatt, már csütörtöktől sűrűbben járhatnak a járatok

Fürjes Balázs és Vitézy Dávid levélben kérték Karácsony Gergelyt, hogy változtassanak a menetrenden, ő ezt meg is ígérte.
Fotó: Fürjes Balázs/Twitter - szmo.hu
2020. április 01.


hirdetés

Szerdától szombati menetrenden alapuló, de több frekventált vonalon annál sűrűbb közlekedést biztosító menetrendet vezettek be munkanapokra a fővárosi közösségi közlekedésben a koronavírus-járvány miatt csökkent utasszámhoz igazodva.

Mától például csúcsidőben a 2-es, a 3-as és a 4-es metró, az 1-es villamos, valamint a kiskörúti villamosok 5 percenként, a metrópótló busz 1-2 percenként, a nagykörúti villamosok 3-4 percenként, a Thököly úti buszjáratok 2-3 percenként járnak. De gyakrabban indul az újpalotai gyorsjáratok vonalán a 7E, a rákoskeresztúrin a 97E busz, a kőbányai lakótelepre tartó 85-ös járat, a Káposztásmegyerre közlekedő 20E gyorsjárat, a Füredi úti lakótelep felé pedig a 80-as mellett a 81-es troli is jár.

Szerda délelőtt Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója és Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár is posztolt arról közösségi oldalán, hogy ez a menetrendváltozás nem megfelelő a jelenlegi helyzetben.

Vitézy Dávid a Facebookon azt írta, sok tízezer ember háborodott fel szerda reggel, amikor szembesült azzal, hogy a BKK mostantól a szombati menetrend szerint közlekedteti a járatait.

"Amióta bejelentették, világos volt, hogy itt valami nem stimmel: egy rendkívüli járványhelyzeti munkanapi menetrend helyett, talán lustaságból, talán nemtörődömségből, de egyszerűen megpróbálták a szombati menetrendeket ráhúzni a mostani helyzetre"

hirdetés

- hangsúlyozta, hozzátéve, pont azok maradtak a buszokon és azok járnak dolgozni, akik műszakos munkarendben dolgoznak, azaz ebben a helyzetben is helytállnak az emberekért a kórházakban, áruházakban, üzemekben. Ezek az emberek a közüzemeket biztosító munkahelyekre tartanak reggel 5 és 7 között. Ilyenkor az utasforgalom lényegesen magasabb, mint a szombati - mutatott rá.

"Nem akartam előre beleszólni a fővárosi operatív törzs munkájába, de sajnos az első, mai reggel beigazolta, hogy a BKK rossz döntést hozott a szombati menetrendek gondolkodás nélküli bevezetésével. Az utasok véleménye jól követhető a Facebookon is.

Számos olyan járaton, melyen az emberek dolgozni járnak, az elmúlt napokhoz képest a járványhelyzethez mérten kényelmetlen zsúfoltság alakult ki, ráadásul a buszok eleje nagyon helyesen a járművezetők védelmében le van zárva"

- írta.

Vitézy Dávid részletezte, hogy a szombati menetrendet úgy sikerült bevezetni, hogy a csak hétvégén járó járatok mindennap közlekednek, mint az amúgy is "értelmetlen", de máskor munkanapokon legalább nem közlekedő belvárosi City-troli vagy a Normafáig hosszabbított 212-es.

Eközben a munkanapokon a munkába járást segítő 85E, 98E, 101B, 122-es, 282E, és a 284E, azaz épp a kórházak, ipari negyedek dolgozóit szállító járatok egyáltalán nem járnak.

Az állam által megrendelt elővárosi kék buszjáratokon (melyek a BKK szervezésébe tartoznak, de menetrendjükről már a minisztérium dönt) nem követték el ezt a hibát. A Volánbusz a legritkább, de munkanapokra kitalált, máskor december végén a két ünnep között alkalmazott menetrendet vezette be. Ez lett volna a helyes lépés a budapesti helyi közlekedésben is, és ismét megmutatja, miért kellene regionális logikában együtt tervezni Budapest és környéke menetrendjeit - tette hozzá Vitézy Dávid.

"Tisztelettel kérem a Fővárosi Önkormányzatot és a BKK-t, hogy korrigáljanak és a szombati menetrend helyett sürgősen vezessenek be egy, a járványügyi veszélyhelyzethez igazodó rendkívüli munkanapi menetrendet, mely a hajnalban kényszerűen bejáró, kórházakban, áruházakban, gyárakban, közüzemi energiaellátást és az alapvető közszolgáltatásokat biztosító munkahelyeken, építőiparban dolgozó emberek számára lehetővé teszik a távolságtartást a járműveken és amellyel a BKK nem járul hozzá a megbetegedések tömegessé válásához" - írta Vitézy Dávid.

Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár szintén nem ért egyet a szombati menetrenddel, ezért arra kérte Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy változtasson ezen, mert ez rontja a járványhelyzetet. Az államtitkár felkérte Vitézy Dávidot, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatóját, hogy álljon rendelkezésre és segítse a munkát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
regi-jarvanyok-nyoma-budapesten.jpg

Régi járványok nyomai és emlékei a mai Budapesten

Lepra, pestis, kolera - nevek, épületek és szobrok őrzik a kórság emlékét.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. március 29.


hirdetés

Az elmúlt évszázadok alatt gyakran ütötték fel a fejüket pusztító járványok Európában, így Magyarországon is. Pestis, kolera, spanyolnátha (influenza), himlő, tífusz - ezek ellen eleinte az elkülönítésen kívül semmilyen védekezési módot nem tudtak bevetni.

Pesten és Budán számtalan épület és szobor emlékeztet ma is az egykori járványokra; de azt is tudhatjuk, hol voltak olyan temetők a mai Budapest területén, ahol a betegségekben elhunytakat kísérték utolsó útjukra. Ezek közül mutatok most néhányat.

1737-ben (nem először és nem is utoljára) pestisjárvány tarolta végig Budát és Óbudát. Később többször is felütötte a fejét a kór.

A budai Kapás utca által határolt régi budai temetőt az 1738-40-es pestisjárvány idején pestistemetőnek használták. Ez a hely nagyjából a mai Szász Károly utca két oldalán, a mai lakóházak helyén volt.

Ezt a temetőt 1740-ben lezárták, és egy kicsivel arrébb, a mai Medve utcában létesítettek új temetkezési helyet. A mai Csík Ferenc Általános Iskola régi épületének helyén.

hirdetés

Ebben az újabb temetőben helyezték végső nyugalomra az 1740. szeptember 10-én meghalt Pretelli Ignác vízivárosi jezsuita plébánost is. Ám 1760 körül ez a temető is megtelt, és ezután a Városmajor keleti sarkánál, a mai Széll Kálmán tér és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál nyitottak új sírhelyeket.

A Pestistemetőt és a Medve utcai temetőt a 19. század végén számolták fel. A területből építési telek lett, és be is építették mindkettő helyét. A Medve utcai elemi iskola 1874-ben épült.

A pesti oldalon a mai Molnár utca területén is pestistemető volt a XVIII. században.

Az egykori pestistemetőtől nem messze, a vízivárosi Mária téren szobor emlékeztet a járványra. Eredetileg egy nyílt kápolnában állt a vízivárosi Felsővásártéren, a jelenlegi Batthyány tér területén. A pestisjárványok idején ugyanis a templomokat bezárták, a hívek kint a szabadban hallgathattak misét.

A szobrot annak idején mellékalakokkal készítette el Hörger Antal: a Szeplőtelen Szűz és a kis Jézus figuráján kívül Sienai Szent Katalin és Nepomuki Szent János volt látható. A szobrot 1748-ban áthelyezték a tér egy másik részére, 1826-ban pedig lebontották. A mellékalakok a budai kapucinusok Fő utcai zárdájának a kertjébe kerültek, ahol száz évvel később nyomuk veszett, a Mária-szobor viszont az Irma-térre került az oszloppal együtt 1834-ben.

1938 tavaszán a szobor felső részét ellopták, ekkor Visnyovszky Lajos faragta újra, 1945-ben az ostrom alatt megsérült, 1984-ben Szomolányi Péter faragta újra. A tér nevét a XX. században a szobor tiszteletére változtatták Mária térre.

Ugyancsak pestisjárványra emlékeztet bennünket a Mátyás-templom közelében álló Szentháromság-oszlop is.

A pesti oldalon a Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére épült templomot 1711-ben húzták fel, és ez az épület is a pestisjárványokra emlékeztet: Rókus a pestisbetegek védőszentje volt, Rozália pedig állítólag járvány idején segített a hozzá fohászkodóknak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!