DSC_6198-1
Ilyen, ha csavarnak egyet a legfinomabb magyaros fogásokon
Egy étterem, ami a klasszikus magyaros fogásoknak pont annyi lazasággal megy neki, hogy feledhetetlenné váljon.
Szponzorált tartalom (X) Szöveg: Vass Adrienn, fotók: Csákvári Péter - szmo.hu
2018. március 13.


Körülbelül öt percre lakom a Liszt Ferenc tértől, és minden éttermet heti rendszerességgel végigmérek. Persze csak kívülről. Mert az ember hajlamos azt hinni, hogy azok a bizonyos turistacsalogató helyek nem neki vannak kitalálva. Hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy ezeken a helyeken minket nem akarnak lenyűgözni.

A Seasons is egy olyan jelenség volt, ami tetszett nagyon, de csak a kerülgetésig jutottam vele. Egészen a múlt hétig! Nagy volt tehát az izgalom, és ez az első falatig nem is múlt el. Mert bár az étterem ízlésesen berendezett, a tulajdonos szívélyes, a teríték modern és a személyzet profi, én nem erre voltam kíváncsi, én nem ezek miatt a dolgok miatt voltam drukkban. Arra vágytam, hogy meglepjenek, hogy az étel maradandó élményt nyújtson, és azt érezzem a végén, hogy bármikor szívesen visszajönnék és repetáznék belőle.

DSC_7432DSC_7433

Aztán megérkeztek az előételek és megnyugodtam. Annyira egyben volt minden, hogy onnantól kezdve képes voltam újra élvezni a körítést, és érdeklődni a hely egésze iránt.

Például érdemes egyszer egészen felfelé tekinteni, hiszen az eredeti formájában meghagyott boltív szépsége volt az egyik oka annak, hogy a tulajdonos belevágott a műemlék épület modernizálásba.

Aztán ki lehet olyan különlegességeket is szúrni, mint a jobbnál jobb borokat rejtő bárpult, vagy az asztal szélére helyezett, helyben sült kenyér.

Apró, de iszonyatosan fontos dolgok ezek.

A Seasons nem csak a külföldiek felé nyit. Háromhavonta megújuló étlapjuk, déli menüjük, és minden kreativitásuk arra vár, hogy a magyar közönség is próbára tegye őket.

A mi, nagyjából egész étlapot feltérképező ebédünk kiállta a próbát, és ezen a ponton azért adom át szakácsmesterségben is gyakorlott kollégámnak a stafétát, hogy a gyönyörű képeken túl ti is úgy olvashassatok az ételekről, hogy megjöjjön a kedvetek hozzá.

DSC_6212DSC_6208

Szakácsvélemény

Az előétel szekcióból már nagyjából fel is tudjuk mérni mit tud a Seasons. Klasszikus magyaros bisztró ételek, amik a klasszikus magyaros bisztró méretben érkeznek. Egy kis csavar azonban minden ételnek kijut, nem kell cigánypecsenyére meg pörkölt-nokedlira gondolni egyből. Előételünknek választott almás-zelleres-tormás reteksalátánk, ami tatai sonkával érkezik, egyből felébreszt a még meg sem fogalmazódott elő- kajakómából. A sonka szimplán isteni, de a nagy sztori a saláta maga, ami első ránézésre valami majonézes miegymásnak néz ki, de valójában egy kirobbanóan friss, ropogós ízorgia, valahogy így írnám le a húsvétot egy ízben. A zeller és az alma hadakozása az első falatnál annyira intenzív és tökéletesen egybesimuló, hogy mire feldolgozom már el is fogyott.

A második fogásunk egy igazi veterán kacsamáj, ami kalácson érkezik, kesudiós hagymalekvárral. Seasonék nem bízták a véletlenre a kacsamáj beszerzését sem, konkrétan a Four Seasons (mennyi Seasons) kacsamáj beszállítója hozza nekik ezt a páratlan szervet. Szerintem rajtam kívül még sokan vannak úgy vele, hogy örökké tudnák enni. Nos egy ilyen körítéssel megküldve az örökké után IS.

DSC_6241DSC_6223

Az előbb említett csavar azonban a főételeknél játszik leginkább. A Budapest bélszínt együtt kóstoltuk egy T-Bone steakkel (mert ugye miért ne), de a budapest mód itt a lényeg, ami nem a szokásos már-már halálciki ragu megoldás, hanem az elemek halmazállapotának játéka. Minden maradt, ami kell: a lecsó, a borsó és a gomba is, de a lecsó egy püré formájában, a borsó hüvellyel, a gomba pedig kucsmagombaként szerepelt a tányéron. Ez pont egy olyan újítás, ami még nem lövi ki a holdra az eredeti receptet, de kellően izgalmas. Parádés a végeredmény a gyönyörű, füstös ízvilágú bélszínnel, amit a sütők Lamborghinijében, egy Josper sütőben készítenek.

DSC_6263DSC_6252

A Josper egy kemence és egy grillsütő kombója, ami 100%-ban faszénnel működik és a szuperereje abban rejlik, hogy baromi gyorsan, baromi forró hőmérsékleten pörköl oda a husinak, ami ezáltal sokkal hamarabb elkészül, de mégsem süti meg az egészet. Ezután pihentetik a húst, amiben végbe megy az ozmózis folyamata, midőn a belső részek is szépen átmelegednek, a húslé kirándul egyet a húsban, de véletlenül sem szárad ki.

A kacsacombunk is hasonlóan ravasz, mint az előző fogás. Az elengedhetetlen párolt káposztát krémmé varázsolták, és polentával támogatták meg. A végeredmény nem csak izgi, de sokkal kényelmesebb fogyasztást szül. Kacsa levág, káposzta tunkol, aztán hajrá polenta. Király!

DSC_6283DSC_6297

Desszertnek egy lisztmentes csokitortát próbálunk még magunkba gyűrni, ami nem egyszerű, mert méretes adagokkal néztünk szembe az előzményekben. A tortában minden ott figyel, amitől egy puha, ragacsosan csokis torta megkoronázójává válhat egy menüsornak, ugyanakkor a gluténérzékenyek barátja alapjáraton. Aki ettől megrettenne, mert a múlt században ragadt, az nyugodtan ehet hozzá egy kanál lisztet.

DSC_6330DSC_6316

Szóval így kell összehozni úgy egy étlapot, hogy a külföldieket egyszerre csalogassa, és a városlakókat is megvehesse kilóra.

Szakértelem, minőség és vendégszeretet találkozik itt, és egy hangyányit sem színeztem vagy szépítettem. Térjetek be hozzájuk, és fogadok, hogy egyet fogunk érteni a végén!

DSC_7429DSC_7431DSC_7435DSC_7436DSC_7438DSC_7440DSC_7448DSC_7442DSC_6309
KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x