hirdetés
partfal_ck1.jpg

Így tűntek el a homokos strandok a Balatonról

Csúnyák és veszélyesek a balatoni strandok betonfalai, de nélkülük talán már tó sem lenne.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Fortepan/Lencse Zoltán - szmo.hu
2019. augusztus 14.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

A balatoni strandokon gyakran hallani elégedetlenkedést a vizet a parttól elválasztó betonfalak – hivatalosan partvédőművek – miatt. Sokakban merül fel a kérdés: vajon miért nem lehet a tónak olyan partszakasza, mint a tengernek vagy éppen más, természetes vizeknek? A betonfal nem szép, természetellenesen elválasztja a vizet a parttól (csak lépcsőn lehet lejutni), sőt a gyermekek esetében még veszélyes is. Miért van hát rá szükség? A válasz egyszerű: ha nem lennének a partvédőművek, akkor pár évtizeden belül a Balaton jóformán elveszítené a tó jellegét!

Elnyelte a partot a Balaton

A magyar tenger partja ugyanis a legtöbb helyen homokos, löszös, amit a szelek által mozgatott víz folyamatosan a tóba mos. Ennek a folyamatnak a mértéke pedig koránt sem elhanyagolható. Az 1950-es évek elején, amikor a partvédőművek építésének ötlete először merült fel komolyabban, készült néhány kutatás arról, hogy miként változott a partvonal az elmúlt századok során. A végkövetkeztetés eléggé meglepő volt, ugyanis az 1800-as évek derekán készült kataszteri térképekkel összevetve az akkori helyzetet kiderült, hogy

legtöbb helyen egy- de néhol két kataszteri házsornyi telek került víz alá 100 év alatt.

A tó természetes mozgásai következtében az eliszaposodás (a víz és a parti homok keveredése) a déli parton bizonyult erősebbnek, ahol évente nagyjából 1,5 méternyi partot nyelt el a Balaton.

hirdetés

siófok, Fövenyfürdő, 1917. Fortepan/Schoch Frigyes

Ráadásul a folyamat nem csak a partvonalat erodálja, hanem a tó mélységét is folyamatosan csökkenti. Ennek legékesebb példája megint csak a déli part, mely a közvélekedés szerint sekélyebb az északinál. Valójában ez éppen fordítva van, csak a déli part mentén a víz folyamatosan töltődik hordalékkal és eredeti mélységét csak 4-500 méterre a strandoktól éri el, ahol hirtelen, meredeken szakad le a fenék.

Az első betonfalak

Bár az első betonfalak már a II. világháború előtt elkezdtek épülni (Balatonfenyvesen például 1941-ben épült egy másfél kilométeres szakasz), a kérdés csak a Balaton fénykorának a kezdetén vált égetővé. Ekkor kiáltotta ki a kormányzat, hogy a tó lesz az ország legfontosabb „exportcikke”, amit mindenképpen meg kell védeni még saját magától is. A már említett kutatások kiegészítéseként gazdaságossági számítások is készültek a védőművek kapcsán. Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy a fentebb említett évi 1,5 méternyi elveszített terület az akkori telekárakkal számolva 2,5 millió forintnyi veszteséget jelentett az országnak, ami 600-700 méternyi védőmű árának felelt meg. Ráadásul

az elképzelések szerint a betonfalakat a legtöbb helyen a parttól távolabb építették volna, majd a mögöttük fennmaradó részt feltöltve „visszarabolták” volna a partot a tótól (ezzel a technikával épült egyébként a teljes siófoki Ezüstpart).

Ebben az esetben a parttól 150 méterre épített, 500 méteres fal esetén 270, míg 1000 méteres fal esetén 230 forintba került volna egy négyszögöl visszaszerzett földterület, melynek akkori piaci értéke átlagosan 5-600, a kiemelt területeken 1000 forint körül mozgott. A matek tehát egyértelműen azt mutatta, hogy kifizetődő a védőművek építése.

Kilátás a Badacsonyról Badacsonyörs felé. 1954. Fortepan/Chuckyeager Tumblr

Az építési munkálatok 1956-ban indultak meg. Abban az évben Siófokon 500 méter készült el (15 méterre a parttól), míg Fonyódon, Fenyvesen és Bogláron 1-1 kilométert hoztak tető alá. Ebben az időszakban azonban leginkább ott épült védőmű, ahol egy megkezdett üdülő vagy hotel telkét kellett megvédeni vagy éppen megfelelő méretű strandot kellett hozzá kialakítani. Így volt ez még 1959 elején is, amikor az ország első kempingjét alakították ki Tihanyban, melyhez a terület egy részét a tótól „lopták vissza”, ráadásul a feltöltéshez a tihanyi szoros hajózási útvonalából kitermelt iszapot használták fel, így két legyet ütöttek egycsapásra. A tervszerű építkezés igénye 1959 augusztusában merült fel, amikor az Országos Vízügyi Főigazgatóság nyilvános tervpályázatot hirdetett a teljes tavat körülölelő rendszer kiépítésére.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
biblia_vilaghaboru_northfoto.jpg

75 évvel a haláluk után derült ki két háborús hősről egy Biblia miatt, hogy barátok voltak

Hét héttel a világháború vége előtt lőtték le a nácik Németország felett azt a bombázót, amin a két fiatal őrmester szolgált.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 08.


hirdetés

1945-ben együtt halt meg két, a világ ellenkező pontjáról származó fiatal katona, de csak most derült ki egy véletlen folytán, hogy barátok voltak, írja a Daily Mail.

A két huszonéves katona barátságára egy kallódó Biblia derített fényt. A szent könyvet még két éve találta meg elhunyt nagynénje örökségét átnézve az 54 éves Alison Round. A Biblia egy bizonyos új-zélandi Morgan Swap tulajdona volt eredetileg, de ez a név teljesen ismeretlen volt a nőnek. Eldöntötte, hogy utánajár a rejtélynek.

Gyorsan kiderült, hogy Morgan Swap együtt szolgált a II. világháborúban az elhunyt nagynéni első férjével, Edward Finch-csel. Ahogy tovább kutatott a múltban, az is kiderült, hogy a fiatalok jó barátok lettek a háborúban, ráadásul együtt is haltak meg, alig néhány héttel a háború vége előtt.

A 22 éves Morgan Swap az új-zélandi légierőnél, míg a 20 éves Edward Finch a brit királyi légierő 153-as századánál szolgált a háborúban. A két őrmester együtt szállt fel annak a tíz Lancaster bombázónak az egyikére, amelyet 1945. március 16-án indítottak el London mellől a németországi Würzburg felé.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
hochberg_palace_lengyelorszag.jpg

Egy lengyel kastély alá áshatták el a nácik a több milliárd eurót érő kincseiket

A roztokai kastély 60 méteres kútjában akár 28 tonna arany is lehet egy most előkerült napló szerint.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

Akár 28 tonna náci arany is lapulhat valahol egy 16. századi lengyel kastély alatt, írja a Live Science a The First News (TFN) nevű lengyel lapra hivatkozva.

Mindezt egy 75 éves napló bejegyzései alapján feltételezik, amit egy 'Michaelis' nevű náci tiszt vezetett. A füzet szerzője részletesen kitér Heinrich Himmler tervére, mely szerint az Európa országaiból ellopott felbecsülhetetlen értékű műkincseket, az elkobzott vagyontárgyakat, rengeteg aranyat és egyéb értékeket el kell rejteni.

A napló 11 olyan helyet sorol fel, ahol a német katonák a II. világháború idején eldugták a felhalmozott kincseket. Ezek közül az egyik egy elhagyatott kút, mely 60 méterre nyúlik a föld alá a lengyel Roztoka faluban található Hochberg-kastélynál. A feljegyzések alapján a kút mélyére rejtették a nácik a nemzeti bank aranytartalékának Breslauban (mai Wroclaw) maradt részét, mely mai árfolyamon több milliárd eurót érhet.

Michaelis naplója azért maradhatott a háború után évtizeden át titokban, mert egy olyan szabadkőműves páholy birtokában volt, ami ilyen-olyan formában több mint 1000 éve működik valamilyen titkos társaságként.

Feltételezések szerint a németországi Quedlinburg városához köthető társaság tagja lehetett a naplót álnéven író SS-tiszt is. A hírről elsőként beszámoló lengyel lap szerint a feljegyzések szerzője az ország délnyugati részén irányította a náci szállítmányozást. Később bekerültek a csoportba leszármazottai is, akik hűen őrizték a titkot egészen mostanáig.

hirdetés

A dokumentumot végül tavaly adták át a társaság képviselői Varsóban a Lengyel-Német Szilézia Híd Alapítványnak. Ezzel a gesztussal szerettek volna bocsánatot kérni a II. világháborúban elkövetett bűnökért Lengyelország népétől.

A lap úgy tudja, hogy a naplóhoz mellékeltek egy térképet is, mely pontosan megjelöli a kincset rejtő kút helyét a roztokai kastély területén. A további bejegyzések szerint valószínű, hogy a nácik miután elásták a mintegy 28 tonnányi aranyat, az összes szemtanúval végeztek, a holttesteket a kútba dobálták, végül a bejáratot felrobbantották.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
trianon.jpg

Milliók hisznek a 100 év után lejáró Trianon legendájában, pedig a legtöbben a dátumát sem tudják

A Magyar Tudományos Akadémia Trianon 100 Lendület Kutatócsoportja végzett egy felmérést. 48 százalék saját bevallása szerint is keveset tud a témáról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

Igazságtalan és túlzó volt a trianoni békeszerződés a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Trianon 100 Lendület Kutatócsoportja által végzett országos reprezentatív felmérés szerint.

Az MTA keddi közleménye szerint az országos telefonos közvélemény-kutatásban arra voltak kíváncsiak, hogy mit tud az anyaországi magyar társadalom a száz évvel ezelőtt megkötött trianoni békeszerződésről, annak vélt vagy valós előzményeiről, következményeiről és milyen ismeretei vannak a határon túli magyar közösségekről.

A többség szerint a békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája

– írta az Index.

Szintén többségi vélemény, hogy a baloldali politikusok miatt lett ilyen Trianon. Minden harmadik ember pedig hisz az alaptalan legendában, hogy a békeszerződés száz év után lejár.

hirdetés

Szinte minden válaszoló alapvetően igazságtalannak és túlzónak érzi a békeszerződést a magyarokkal szemben

- derült ki a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport által végzett kutatásból.

A válaszok szerint többen vélik úgy, hogy Magyarország viszonya Kínával vagy Oroszországgal jobb, mint Németországgal vagy Amerikával.

A felmérés alapján a magyarokat leginkább a családtörténet érdekli, de a régmúlt korok magyar történelme is foglalkoztatja őket. A trianoni békeszerződés körüli történelmi eseményekre négyből három megkérdezett kíváncsi, így éppen ez a korszak az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó időszak - idézi a portál.

A békeszerződés dátumát (1920) a válaszolók 43 százaléka tudta helyesen, a napot pedig 27 százalék. 48 százalék saját bevallása szerint keveset tud a témáról, míg 52 százalék sem családi, sem ismeretségi körben nem szokott a témáról beszélgetni.

A válaszolók 54% százaléka szerint Trianon a korabeli baloldali politikusok miatt lett olyan, amilyen. Külön mérték annak a népszerű (bár teljesen megalapozatlan) legendának az elterjedtségét, mely azt állítja, hogy a trianoni békeszerződés csak 100 évig érvényes, és június negyedike után hatályát veszti. Bár a többség (54%) ezt (helyesen) tévhitnek gondolja, a kutatók szerint is elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek harmada szerint nem az.

Az emberek 77 százaléka szerint az ország máig nem heverte ki a trianoni traumát.

A közvélemény-kutatás alapján sokan úgy vélik, hogy a magyar nemzet határai nem esnek egybe az ország közigazgatási határaival. Az is elterjedt vélemény, hogy a határon túli magyarokat a mai napig számos hátrányos megkülönböztetés éri.

Az autonómiatörekvéseket 80% támogatja.

A kettős állampolgárság megadásával 70 százalék ért egyet, azonban a válaszadók többsége (58%) nem örül neki, hogy a határon túli magyaroknak szavazati jogot is adtak.

Fotó forrása: Wikipédia

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
Lunar_eclipse_of_2019_January_21_Belgium.jpg

Fény derült a titokra: hová tűnt a Hold az égről 900 évvel ezelőtt?

Az 1100-es évek elején hatalmas, kénfelhő terjedt el a Föld sztratoszférájában, elsötétítve hónapokra, de lehet, hogy évekre az eget. A tettes egy izlandi vulkán volt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 13.


hirdetés

E sötétség okára már korábban voltak bizonyítékok, mert a tudósok olyan mintákat találtak jégtakarók és gleccserek mélyén, amiket a vulkánkitörések produkáltak és megőrizték a kénrészecskéket. Ezek elérték a sztratoszférát, majd visszahullottak a Föld felszínére. A jég ugyanis rendkívül hosszú ideig meg tudja őrizni a vulkanikus tevékenység nyomait, csak az esemény pontos időpontját nem árulják el.

A kutatók korábban úgy vélték, hogy a kénes maradványokat az izlandi Hekla vulkán 1104-es kitöréséből származnak. Az 1500 méter magas tűzhányót „a Pokol kapujaként” is emlegetik. Hírnevét erősítette Jules Verne Utazás a Föld középpontjába című regénye, amelynek hősei e hegy gyomrába szállnak alá, hogy hihetetlen küldetésüket teljesítsék.

Egy új kutatás szerint azonban, amelyet Sébastien Guillet, a genfi egyetem paleontológusa vezetett, a kénüledékek Grönlandon 1108-09-ben kezdtek lerakódni, és ez a folyamat egészen 1113-ig tartott. Ugyanez volt megfigyelhető ugyanebben az időszakban az Antarktisz jégkéreg kronológiájában.

A csoport az okokat keresve átfésülte a történelmi dokumentumokat. Középkori feljegyzések után kutattak különös, sötét holdfogyatkozásokról, amelyek egybeeshetnek a nagyobb vulkánkitörések okozta sztratoszferikus köddel.

A NASA csillagászati visszaszámlálásai szerint 1100 és 1120 között összesen hét teljes holdfogyatkozást lehetett megfigyelni Európából. A 12. század elejéről származó angliai „Peterborough-i krónikában” egy korabeli szemtanú leírta, mi történt 1110. május 5-én. A beszámoló szerint a Hold fénye egyre kisebb lett, és ahogy az éj leszállt, teljes sötétség borult az égre, még a Hold körvonalai sem látszottak.

hirdetés

Sok csillagász vitatkozott azóta is ezen a rejtélyes jelenségen. George Chambers a 19. század végén állapította meg, hogy ez egy „fekete holdfogyatkozás” volt, amikor az égitest szinte teljesen láthatatlanná vált.

Bár az esemény jól ismert a csillagászat történetében, a kutatók eddig nem hozták összefüggésbe a sztratoszférába került vulkáni részecskékkel, holott ennek igen nagy a valószínűsége az új tanulmány szerint. Ha helyes az időzítés, a Hekla „ártatlannak” tekinthető. A gyanú most leginkább a japán Aszama vulkánra terelődik, amely 1108-ban óriási, hónapokig tartó kitörést produkált. Sokkal nagyobbat, mint 1783-ban, amelynek több mint 1400 halálos áldozata volt.

Egy korabeli japán hivatalnok így írta le az eseményt naplójában: „Lángolt a vulkán csúcsa, vékony homokréteg fedte a kormányzó kertjét, és a rizsföldek alkalmatlanná váltak a művelésre. Soha nem láttunk még ilyet az országban.”

A kutatók ősfák évgyűrűiben is bizonyítékot látnak, mert azok elvékonyodása arra utal, hogy abban az évben szokatlanul hideg volt az északi féltekén. Vannak történelmi dokumentumok arra is, hogy az 1109-1111 közötti éveket ítéletidő, rossz termés és nagy éhínségek kísérték, különösen Nyugat-Európa több vidékén. És bár ezek a vulkánkitörések a régmúltban történtek, az emberiséget sújtó szörnyű következményeket csak mostanában fedezi fel a tudomány és ezek intő jelek lehetnek a 21. századi embernek is – írja a a Sciencealert.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!