varTata
Így néztek ki legszebb váraink a középkorban
Hogy nézhetett ki Déva, Huszt vára, milyen volt az élet a tatai, a tokaji vagy a sárvári várban? Most megnézhetitek!
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2015. január 10.


Régi épületekben, várakban, vagy romjaik közt járva bizonyára ti is elméláztatok azon, milyen lehetett ott az élet több száz évvel korábban. A szerencsés épületek túlélték ugyan a történelmi viharokat, de számos vár ma már csak részben, vagy töredékeiben látható. Fodor Zsoltnak és csapatának köszönhetően azonban ti is bekukkanthattok a régmúlt időkbe. A látványos rajzok, animációk igazi időutazásra visznek benneteket. Most öt különböző történelmi helyszínt választottunk, melyek között vannak épen maradt, átépített, vagy már szinte teljesen elpusztult várak is.

Tokaj vára a 15. és a 17. században.

A Tokaj területén épült vár mára elpusztult, csak az egyik fal maradványai állnak. A tiszai átkelőhely védelmét ellátó vár négy kistáj, a Tokaji-hegy, a Bodrogköz, a Taktaköz és a Nyírség találkozásánál alakult ki. Két oldalról a Tisza és a Bodrog, a harmadik irányból egy mesterséges csatorna vette körül, így egész évben, de különösen áradáskor csak vízen lehetett megközelíteni.

A várban a 14. században az emeletes lakótorony épült fel, majd a négy kerek toronnyal megerősített belső vár. A 15. században palotaszárnyak, a 16. században a bástyák előterét pásztázó vasalóbástya, majd külső vár épült. Ezt a 17. században modernizálták, ám a vár további gyors pusztulását a helyreállítások nem tudták megakadályozni, az újabb erődítések pedig földből és fából készültek.

A vár lerombolása után a folyók áradásai további károkat okoztak a romokban. A 19. század végén a vízszint fölé emelkedő földkupacokra halászok építettek házakat. A 21. századra a felszínen csak a délnyugati bástya 2 méter magas és 5 méter hosszú falcsonkja, valamint egy félhold alakú tó – ami a belső vár egykori vizesárka volt – utal a régi várra.

Sárvár

A teljesen épségben megmaradt középkori vár Sárváron a Rába folyó nyugati partján található. A vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn, ekkor Károly Róbert királyi birtoka volt. Több tulajdonos után végül Sárvár lett a központja a Nádasdy család uradalmainak, ahol Orsolya asszony intézte férje sűrű távolléteiben a gazdasági ügyeket. A török rablóportyák elleni védelmül 1549 és 1562 között fokozatosan kiépítették a sárvári véghelyet, melynek öt olasz bástyás erődítményét széles vizesárok oltalmazta, ma is ezek határozzák meg az építmény formáját. Itt élt Nádasdy Ferenc és Báthori Erzsébet is. III. Nádasdy Ferenc építtette a kastély fő látványosságának tartott dísztermet, majd a vár gróf Draskovich Miklós tulajdonában is volt. A 18. század második felében Szily Ádámé volt, ő festette a díszterem falainak képeit. Ezután az Esterházy főnemesi família szerezte meg.

A Nádasdyak idején váltotta fel az építészetben a reneszánsz stílust a barokk. Ennek megfelelően a várudvart reneszánsz árkádsor övezi, a díszterem és a szomszédos szalonok viszont már barokk stílusúak.

Tatai vár

A vízi várat Tatán az Öreg-tó partján Luxemburgi Zsigmond király építette 1397-1409 között, vélhetőleg a Lackfi család korábbi erődítményének a helyén. A négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak ma csak a déli szárnya, illetve a többi részének feltárt alapfalai láthatóak.

A várat I. Mátyás király az 1470-es, 1480-as években újjáépítette, a belső várat második emelettel bővítette, kívül pedig új falövet emeltetett egy falazott vizesárokkal. Halála után a várat fia, Corvin János örökölte, akitől 1494-ben II. Ulászló király szerezte meg. A mohácsi csatavesztés után portyázó török csapatok Tata környékét feldúlták, de gróf Cseszneky György kapitány a várat sikeresen megvédte. A 16. században a kor haditechnikájának megfelelően három ó-olasz rendszerű bástyát építettek az épülethez, majd a várat az Öreg-tó vizével elárasztott vizesárokkal vették körül. Kara Musztafa nagyvezír 1683-ban felrobbantotta a várat, amit később 1727-ben a tatai uradalmat galánthai gróf Esterházy József országbíró vásárolta meg. A 19. században tűz pusztított a várban. 1815-ben a várépület megmaradt szárnyán romantikus stílusú átalakításokat végeztek. Ekkor készültek a jellegzetes neogótikus ablak és ajtókeretek, a kváderes borítású terasz is. 1955 óta a várban működik a Kuny Domokos Múzeum.

1965-ben indult meg a vár ásatása és feltárása. 1997-től látható a római Pannónia provincia Brigetio településéről származó, freskókkal gazdagon díszített, rekonstruált belső tér, mely a múzeum Európa-szerte egyedülálló kincse.

Huszt vára

A huszti vár a középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb vára volt. A várrom a mai Ukrajna területén található. A 12. századtól fontos stratégiai szereppel bírt, ellenőrzése alatt tartotta az aknaszlatinai sóbányákhoz vezető utat és több koronaváros védelmét is ellátta. 1541 után fokozatosan Erdélyi Fejedelemség kulcsfontosságú erődítményévé vált. A Rákóczi-szabadságharc egyik központja volt, a szabadságharc bukása után jutott az osztrákok kezére. A császár ugyan utasítást adott a lerombolására, de ez ekkor nem történt meg. 1766-ban villám csapott a tornyába, majd a tűzvészben a lőporraktár felrobbant és ez maradandó sérüléseket okozott az épületben. A várat soha nem építették újjá. Utolsó épen maradt bástyája 1798 nyarán dőlt le. Ma a várat szinte teljesen benőtte a növényzet, de romos állapotában is nagyszerű látványt nyújt.

Déva vára

Déva vára erődítmény volt az Alsó-Maros mentén, a Déva város fölé emelkedő hegyen, egy 250 méter magas sziklán. Kicsiny, jelentéktelen erősség volt az Erdély szívébe vezető úton, a Maros bal partján. A Várhegyen már az ókorban, dákok és a rómaiak idejében is emelkedett erődítmény. A várat a tatárjárás után IV. Béla építtette újjá, és 1264- től említik a korabeli oklevelek. A 16. században ebben a várban raboskodott Dobó István, az egri hős, aki Izabella királyné parancsára került fogságba.

Hadi értéke igazán csak a 17. században volt, mikor Várad elfoglalása után egyedül ez a vár állhatott ellen egy esetleges további török inváziónak. Szerepe később egyre csökkent, a 18-19. század fordulóján veszítette el teljesen jelentőségét. 1849. augusztus 18-án itt tette le a fegyvert Bem apó és Guyon magyar forradalmi seregének a maradványa az osztrák haderő előtt.

A vár számos birtokosa közül a legjelentősebbek Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor. Ma romos állapotban van. 2008-ban a Hunyad Megyei Tanács finanszírozásával nagyszabású helyreállítási munkálatok kezdődtek.

(Szövegek forrása: wikipedia)

Ha te is szereted a régi várakat, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x