hirdetés
varTata.jpg

Így néztek ki legszebb váraink a középkorban

Hogy nézhetett ki Déva, Huszt vára, milyen volt az élet a tatai, a tokaji vagy a sárvári várban? Most megnézhetitek!
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2015. január 10.


hirdetés

Régi épületekben, várakban, vagy romjaik közt járva bizonyára ti is elméláztatok azon, milyen lehetett ott az élet több száz évvel korábban. A szerencsés épületek túlélték ugyan a történelmi viharokat, de számos vár ma már csak részben, vagy töredékeiben látható. Fodor Zsoltnak és csapatának köszönhetően azonban ti is bekukkanthattok a régmúlt időkbe. A látványos rajzok, animációk igazi időutazásra visznek benneteket. Most öt különböző történelmi helyszínt választottunk, melyek között vannak épen maradt, átépített, vagy már szinte teljesen elpusztult várak is.

Tokaj vára a 15. és a 17. században.

A Tokaj területén épült vár mára elpusztult, csak az egyik fal maradványai állnak. A tiszai átkelőhely védelmét ellátó vár négy kistáj, a Tokaji-hegy, a Bodrogköz, a Taktaköz és a Nyírség találkozásánál alakult ki. Két oldalról a Tisza és a Bodrog, a harmadik irányból egy mesterséges csatorna vette körül, így egész évben, de különösen áradáskor csak vízen lehetett megközelíteni.

A várban a 14. században az emeletes lakótorony épült fel, majd a négy kerek toronnyal megerősített belső vár. A 15. században palotaszárnyak, a 16. században a bástyák előterét pásztázó vasalóbástya, majd külső vár épült. Ezt a 17. században modernizálták, ám a vár további gyors pusztulását a helyreállítások nem tudták megakadályozni, az újabb erődítések pedig földből és fából készültek.

A vár lerombolása után a folyók áradásai további károkat okoztak a romokban. A 19. század végén a vízszint fölé emelkedő földkupacokra halászok építettek házakat. A 21. századra a felszínen csak a délnyugati bástya 2 méter magas és 5 méter hosszú falcsonkja, valamint egy félhold alakú tó – ami a belső vár egykori vizesárka volt – utal a régi várra.

Sárvár

A teljesen épségben megmaradt középkori vár Sárváron a Rába folyó nyugati partján található. A vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn, ekkor Károly Róbert királyi birtoka volt. Több tulajdonos után végül Sárvár lett a központja a Nádasdy család uradalmainak, ahol Orsolya asszony intézte férje sűrű távolléteiben a gazdasági ügyeket. A török rablóportyák elleni védelmül 1549 és 1562 között fokozatosan kiépítették a sárvári véghelyet, melynek öt olasz bástyás erődítményét széles vizesárok oltalmazta, ma is ezek határozzák meg az építmény formáját. Itt élt Nádasdy Ferenc és Báthori Erzsébet is. III. Nádasdy Ferenc építtette a kastély fő látványosságának tartott dísztermet, majd a vár gróf Draskovich Miklós tulajdonában is volt. A 18. század második felében Szily Ádámé volt, ő festette a díszterem falainak képeit. Ezután az Esterházy főnemesi família szerezte meg.

A Nádasdyak idején váltotta fel az építészetben a reneszánsz stílust a barokk. Ennek megfelelően a várudvart reneszánsz árkádsor övezi, a díszterem és a szomszédos szalonok viszont már barokk stílusúak.

Tatai vár

A vízi várat Tatán az Öreg-tó partján Luxemburgi Zsigmond király építette 1397-1409 között, vélhetőleg a Lackfi család korábbi erődítményének a helyén. A négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak ma csak a déli szárnya, illetve a többi részének feltárt alapfalai láthatóak.

A várat I. Mátyás király az 1470-es, 1480-as években újjáépítette, a belső várat második emelettel bővítette, kívül pedig új falövet emeltetett egy falazott vizesárokkal. Halála után a várat fia, Corvin János örökölte, akitől 1494-ben II. Ulászló király szerezte meg. A mohácsi csatavesztés után portyázó török csapatok Tata környékét feldúlták, de gróf Cseszneky György kapitány a várat sikeresen megvédte. A 16. században a kor haditechnikájának megfelelően három ó-olasz rendszerű bástyát építettek az épülethez, majd a várat az Öreg-tó vizével elárasztott vizesárokkal vették körül. Kara Musztafa nagyvezír 1683-ban felrobbantotta a várat, amit később 1727-ben a tatai uradalmat galánthai gróf Esterházy József országbíró vásárolta meg. A 19. században tűz pusztított a várban. 1815-ben a várépület megmaradt szárnyán romantikus stílusú átalakításokat végeztek. Ekkor készültek a jellegzetes neogótikus ablak és ajtókeretek, a kváderes borítású terasz is. 1955 óta a várban működik a Kuny Domokos Múzeum.

1965-ben indult meg a vár ásatása és feltárása. 1997-től látható a római Pannónia provincia Brigetio településéről származó, freskókkal gazdagon díszített, rekonstruált belső tér, mely a múzeum Európa-szerte egyedülálló kincse.

Huszt vára

A huszti vár a középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb vára volt. A várrom a mai Ukrajna területén található. A 12. századtól fontos stratégiai szereppel bírt, ellenőrzése alatt tartotta az aknaszlatinai sóbányákhoz vezető utat és több koronaváros védelmét is ellátta. 1541 után fokozatosan Erdélyi Fejedelemség kulcsfontosságú erődítményévé vált. A Rákóczi-szabadságharc egyik központja volt, a szabadságharc bukása után jutott az osztrákok kezére. A császár ugyan utasítást adott a lerombolására, de ez ekkor nem történt meg. 1766-ban villám csapott a tornyába, majd a tűzvészben a lőporraktár felrobbant és ez maradandó sérüléseket okozott az épületben. A várat soha nem építették újjá. Utolsó épen maradt bástyája 1798 nyarán dőlt le. Ma a várat szinte teljesen benőtte a növényzet, de romos állapotában is nagyszerű látványt nyújt.

Déva vára

Déva vára erődítmény volt az Alsó-Maros mentén, a Déva város fölé emelkedő hegyen, egy 250 méter magas sziklán. Kicsiny, jelentéktelen erősség volt az Erdély szívébe vezető úton, a Maros bal partján. A Várhegyen már az ókorban, dákok és a rómaiak idejében is emelkedett erődítmény. A várat a tatárjárás után IV. Béla építtette újjá, és 1264- től említik a korabeli oklevelek. A 16. században ebben a várban raboskodott Dobó István, az egri hős, aki Izabella királyné parancsára került fogságba.

Hadi értéke igazán csak a 17. században volt, mikor Várad elfoglalása után egyedül ez a vár állhatott ellen egy esetleges további török inváziónak. Szerepe később egyre csökkent, a 18-19. század fordulóján veszítette el teljesen jelentőségét. 1849. augusztus 18-án itt tette le a fegyvert Bem apó és Guyon magyar forradalmi seregének a maradványa az osztrák haderő előtt.

A vár számos birtokosa közül a legjelentősebbek Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor. Ma romos állapotban van. 2008-ban a Hunyad Megyei Tanács finanszírozásával nagyszabású helyreállítási munkálatok kezdődtek.

(Szövegek forrása: wikipedia)

Ha te is szereted a régi várakat, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




hirdetés
atomrobbanas.png

Ilyen egy atomrobbanás közvetlen közelről: tesztrobbantások szemtanúi mesélik el a „földöntúli” élményt

Ezt a szót használták többen is. A hidegháború alatt kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek titokban a nagyhatalmak. Brit háborús veteránok mondják el ebben a videóban, milyen volt.
Motherboard/Youtube - szmo.hu
2019. június 22.



Most, hogy az HBO Csernobilm-filmje világszerte alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, és főként a kételyeket az atomenergiával kapcsolatban, egyre többen figyelnek oda azokra az emberekre, akik testközelből is megtapasztalták, mire is képes egy nukleáris robbanás.

Sokan még mindig abban a hiszemben élnek, hogy a Hirosimára és Nagaszakira 1945-ben ledobott, amerikai atombombák óta "csend" van, de ez tévedés.

A második világháború utáni évtizedekben a nyugati hatalmak állítólag legalább kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek a Csendes-Óceánon és Ausztrália partjainál. Ezeket több százezer fiatal katona nézte végig, repülőgép-anyahajókról.

A katonák közül a brit veteránok tavaly augusztusban egy találkozón vettek részt, ahol sokan meséltek arról: pontosan milyen látvány és érzés volt egy atomrobbantás, mondhatjuk, hogy szinte közvetlen közelről.

Akik ugyanis olyan közel vannak, hogy látják az atomvillanást és a gombafelhőt, mindenképp ki vannak téve a sugárfertőzésnek, ez közismert tény.

A veteránok beszámolói döbbenetesek. A részletekért és a videóért kattints.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x