hirdetés
varTata
Így néztek ki legszebb váraink a középkorban
Hogy nézhetett ki Déva, Huszt vára, milyen volt az élet a tatai, a tokaji vagy a sárvári várban? Most megnézhetitek!
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2015. január 10.


hirdetés

Régi épületekben, várakban, vagy romjaik közt járva bizonyára ti is elméláztatok azon, milyen lehetett ott az élet több száz évvel korábban. A szerencsés épületek túlélték ugyan a történelmi viharokat, de számos vár ma már csak részben, vagy töredékeiben látható. Fodor Zsoltnak és csapatának köszönhetően azonban ti is bekukkanthattok a régmúlt időkbe. A látványos rajzok, animációk igazi időutazásra visznek benneteket. Most öt különböző történelmi helyszínt választottunk, melyek között vannak épen maradt, átépített, vagy már szinte teljesen elpusztult várak is.

Tokaj vára a 15. és a 17. században.

A Tokaj területén épült vár mára elpusztult, csak az egyik fal maradványai állnak. A tiszai átkelőhely védelmét ellátó vár négy kistáj, a Tokaji-hegy, a Bodrogköz, a Taktaköz és a Nyírség találkozásánál alakult ki. Két oldalról a Tisza és a Bodrog, a harmadik irányból egy mesterséges csatorna vette körül, így egész évben, de különösen áradáskor csak vízen lehetett megközelíteni.

A várban a 14. században az emeletes lakótorony épült fel, majd a négy kerek toronnyal megerősített belső vár. A 15. században palotaszárnyak, a 16. században a bástyák előterét pásztázó vasalóbástya, majd külső vár épült. Ezt a 17. században modernizálták, ám a vár további gyors pusztulását a helyreállítások nem tudták megakadályozni, az újabb erődítések pedig földből és fából készültek.

A vár lerombolása után a folyók áradásai további károkat okoztak a romokban. A 19. század végén a vízszint fölé emelkedő földkupacokra halászok építettek házakat. A 21. századra a felszínen csak a délnyugati bástya 2 méter magas és 5 méter hosszú falcsonkja, valamint egy félhold alakú tó – ami a belső vár egykori vizesárka volt – utal a régi várra.

Sárvár

A teljesen épségben megmaradt középkori vár Sárváron a Rába folyó nyugati partján található. A vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn, ekkor Károly Róbert királyi birtoka volt. Több tulajdonos után végül Sárvár lett a központja a Nádasdy család uradalmainak, ahol Orsolya asszony intézte férje sűrű távolléteiben a gazdasági ügyeket. A török rablóportyák elleni védelmül 1549 és 1562 között fokozatosan kiépítették a sárvári véghelyet, melynek öt olasz bástyás erődítményét széles vizesárok oltalmazta, ma is ezek határozzák meg az építmény formáját. Itt élt Nádasdy Ferenc és Báthori Erzsébet is. III. Nádasdy Ferenc építtette a kastély fő látványosságának tartott dísztermet, majd a vár gróf Draskovich Miklós tulajdonában is volt. A 18. század második felében Szily Ádámé volt, ő festette a díszterem falainak képeit. Ezután az Esterházy főnemesi família szerezte meg.

A Nádasdyak idején váltotta fel az építészetben a reneszánsz stílust a barokk. Ennek megfelelően a várudvart reneszánsz árkádsor övezi, a díszterem és a szomszédos szalonok viszont már barokk stílusúak.

Tatai vár

A vízi várat Tatán az Öreg-tó partján Luxemburgi Zsigmond király építette 1397-1409 között, vélhetőleg a Lackfi család korábbi erődítményének a helyén. A négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak ma csak a déli szárnya, illetve a többi részének feltárt alapfalai láthatóak.

A várat I. Mátyás király az 1470-es, 1480-as években újjáépítette, a belső várat második emelettel bővítette, kívül pedig új falövet emeltetett egy falazott vizesárokkal. Halála után a várat fia, Corvin János örökölte, akitől 1494-ben II. Ulászló király szerezte meg. A mohácsi csatavesztés után portyázó török csapatok Tata környékét feldúlták, de gróf Cseszneky György kapitány a várat sikeresen megvédte. A 16. században a kor haditechnikájának megfelelően három ó-olasz rendszerű bástyát építettek az épülethez, majd a várat az Öreg-tó vizével elárasztott vizesárokkal vették körül. Kara Musztafa nagyvezír 1683-ban felrobbantotta a várat, amit később 1727-ben a tatai uradalmat galánthai gróf Esterházy József országbíró vásárolta meg. A 19. században tűz pusztított a várban. 1815-ben a várépület megmaradt szárnyán romantikus stílusú átalakításokat végeztek. Ekkor készültek a jellegzetes neogótikus ablak és ajtókeretek, a kváderes borítású terasz is. 1955 óta a várban működik a Kuny Domokos Múzeum.

1965-ben indult meg a vár ásatása és feltárása. 1997-től látható a római Pannónia provincia Brigetio településéről származó, freskókkal gazdagon díszített, rekonstruált belső tér, mely a múzeum Európa-szerte egyedülálló kincse.

Huszt vára

A huszti vár a középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb vára volt. A várrom a mai Ukrajna területén található. A 12. századtól fontos stratégiai szereppel bírt, ellenőrzése alatt tartotta az aknaszlatinai sóbányákhoz vezető utat és több koronaváros védelmét is ellátta. 1541 után fokozatosan Erdélyi Fejedelemség kulcsfontosságú erődítményévé vált. A Rákóczi-szabadságharc egyik központja volt, a szabadságharc bukása után jutott az osztrákok kezére. A császár ugyan utasítást adott a lerombolására, de ez ekkor nem történt meg. 1766-ban villám csapott a tornyába, majd a tűzvészben a lőporraktár felrobbant és ez maradandó sérüléseket okozott az épületben. A várat soha nem építették újjá. Utolsó épen maradt bástyája 1798 nyarán dőlt le. Ma a várat szinte teljesen benőtte a növényzet, de romos állapotában is nagyszerű látványt nyújt.

Déva vára

Déva vára erődítmény volt az Alsó-Maros mentén, a Déva város fölé emelkedő hegyen, egy 250 méter magas sziklán. Kicsiny, jelentéktelen erősség volt az Erdély szívébe vezető úton, a Maros bal partján. A Várhegyen már az ókorban, dákok és a rómaiak idejében is emelkedett erődítmény. A várat a tatárjárás után IV. Béla építtette újjá, és 1264- től említik a korabeli oklevelek. A 16. században ebben a várban raboskodott Dobó István, az egri hős, aki Izabella királyné parancsára került fogságba.

Hadi értéke igazán csak a 17. században volt, mikor Várad elfoglalása után egyedül ez a vár állhatott ellen egy esetleges további török inváziónak. Szerepe később egyre csökkent, a 18-19. század fordulóján veszítette el teljesen jelentőségét. 1849. augusztus 18-án itt tette le a fegyvert Bem apó és Guyon magyar forradalmi seregének a maradványa az osztrák haderő előtt.

A vár számos birtokosa közül a legjelentősebbek Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor. Ma romos állapotban van. 2008-ban a Hunyad Megyei Tanács finanszírozásával nagyszabású helyreállítási munkálatok kezdődtek.

(Szövegek forrása: wikipedia)

Ha te is szereted a régi várakat, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




hirdetés
13-14 éves korukban elkezdtek szexuális életet élni a honfoglaló magyarok
Őseink számára a szerelmeskedés egyáltalán nem számított tabunak: a világ legtermészetesebb dolgának tartották, a gyerekek gyakorlatilag belenőttek.
Jánosi Vali írása az Emelt töri érettségi blogon, Címkép: László Gyula rajza - szmo.hu
2019. március 27.



A történelemkönyvek mindig csak a nagy csatákról, háborúkról és a híres emberek tetteiről szólnak. Pedig az elmúlt korok hétköznapi élete legalább ilyen érdekes. Ez a blog arról szól, ami a történelemkönyvekből kimaradt.

A meztelen test látványa természetes

Köztudott, hogy a honfoglaló magyarok jurtákban vagy félig földbe ásott házakban éltek. A fekvőhelyük 2-2,5 méter hosszú és ugyanilyen széles ágy volt, ezen aludt a férj, a feleség valamint a kicsi gyerekek 6-8 éves korukig. Éjjelre az ágyat függönnyel választották el a jurta többi részétől, ahol a család többi tagja és a szolgák aludtak. Így tehát

a legintimebb kapcsolat is hallótávolságon belül zajlott. A gyerekek egészen kicsi koruktól kezdve megszokták, hogy a szüleik és más felnőttek a fülük hallatára szeretkeznek, olykor látták is őket.

Így aztán a világ legtermészetesebb dolgának tartották, és semmi szükség nem volt arra, hogy serdülő korukban bárki is felvilágosítsa őket.

Hasonlóképpen természetes volt a meztelen emberi test látványa is. A honfoglalók rendszeresen tisztálkodtak,

gyakran használták a feltehetően magyar találmánynak számító bőrből készült, összecsukható, könnyen szállítható fürdőkádjukat.

Valószínű tehát, hogy a fürdő révén a gyerekek megszokták a meztelenséget, és már kisgyermekként is ismerős volt számukra a másik nem testének látványa.

Ha kíváncsi vagy, milyen volt a szex ezer éve, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Ezek voltak Adolf Hitler utolsó szavai - magánpilótája a naplójában fedte fel a titkot
Hans Baur beszélt a náci vezérrel percekkel annak öngyilkossága előtt.
Daily Mail - szmo.hu
2019. április 03.



Hans Baur altábornagy (alsó kép) évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította. A Sasfészekben - Hitler magánrezidenciáján - többször is együtt ebédelt és vacsorázott vele, saját bevallása szerint is baráti kapcsolatban voltak.

Baur ott volt a náci vezér utolsó napján is, 1945. április 30-án, abban a berlini, föld alatti bunkerben, ahol Hitler a vezérkar néhány tisztjével együtt meghúzta magát. A pilóta naplója, amely élettörténetét és Hitler utolsó heteit örökíti meg, egyszer, 1956-ban már megjelent, de most újra kiadták, Hitler pilótája voltam címmel.

Öngyilkosságának napján a náci vezér őszintén elbeszélgetett Baurral. Tudta, hogy nincs tovább, úgy érezte, tábornokai elárulták őt, az oroszok pedig mindenképp megkeresik, és elgázosítják a bunkerben. Tisztában volt vele, hogy Berlin elestével az ő utolsó órája is ütött.

Baur ugyan felajánlotta neki, hogy egy magángépen szökjön el Japánba vagy Argentínába, de Hitler azt mondta, szembe kell néznie a következményekkel, nem menekül. Utolsó szavai pilótájához és barátjához állítólag ezek voltak: "Ma befejezem. Tudom, hogy holnap már milliók fogják átkozni a nevemet."

Röviddel ezután feleségével, Eva Braunnal együtt öngyilkos lett. Baur a háború után tíz évig volt egy szovjet börtönben, állítása szerint sokszor megkínozták, hogy kiszedjék belőle Hitler titkait. Egyébként végig azt állította, semmit nem tudott a nácik bűneiről, mert "ő csak egy pilóta volt, nem politikus." Baur 1993-ban halt meg, 96 éves korában.

DLH pilot Hans Baur standing in front of Rohrbach Roland 1935s Photo: Luft Hansa - - #rohrbachroland #hansbaur #lufthansa #lufthansapilot #lufthansavintage #rohrbachroVIIIroland

259 Likes, 3 Comments - Lufthansa Vintage (@lufthansavintage) on Instagram: "DLH pilot Hans Baur standing in front of Rohrbach Roland 1935s Photo: Luft Hansa - -..."


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Mátyás király tizenéves lányokkal jegyezte el magát
Első felesége csupán 14 éves volt, amikor belehalt a szülésbe.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. április 03.



Az elrendezett házasságok teljesen természetesek voltak az elmúlt századokban. Illetve azt is jól tudjuk, hogy jóval fiatalabb korban keltek egybe a párok. Ritkán gondolunk bele azonban úgy igazán, hogy a fiatal tulajdonképpen gyereket jelentett. Mátyás király első menyasszonya csupán 10 éves volt, amikor elígérték.

Mátyás király fiatalkori eszményesített dombormű-képmása a milánói Castello Sforzesco múzeumában

Az elrendezett házasság nem valamiféle kegyetlen önkény volt a szülők részéről. Praktikus okai voltak: a tehetősebb réteg a házasságot eszköznek tekintette, ami által szövetségesekre tehettek szert, és gondoskodhattak családjuk hatalmának és vagyonának fenntartásáról, növeléséről.

Az átlagéletkor akkoriban jóval alacsonyabb volt mint manapság. Egy 30 éves nő már öregasszonynak számított. Így tulajdonképpen nem is meglepő, hogy jóval fiatalabban házasodtak. Ha pedig belegondolunk, hogy mi tizenéves fejjel mennyire voltunk érettek, és milyen döntéseket hoztunk, nem is meglepő hogy az akkori tinik helyett is a bölcs öreg harmincas szüleik döntöttek. Nem volt ez másképp Hunyadi Mátyás esetében sem.

Mátyást 12 éves sem volt, amikor 1445-ben eltervezték házasságát a szintén gyermek Cillei Erzsébettel.

A rekorder

A fiatalkori eljegyzések tekintetében II. Lajos királyunk a magyar csúcstartó, ő ugyanis még meg sem született, amikor eljegyezték Habsburg Máriával.

Természetesen szó sem volt szerelemről. A Cillei-család hatalmas vagyonának Erzsébet volt az egyetlen örököse. Hunyadi János és Brankovics György szerb fejedelem közti békeszerződés értelmében Brankovics hozzájárult, hogy a kis Mátyás eljegyezze unokáját.

A kor szokásaihoz híven a 10 éves kislány a Hunyadi-családhoz költözött. Az eljegyzésre 3 évvel később került sor. Az esküvő azonban elmaradt. Alig három hónapos jegyesség után a 13 éves Erzsébet 1455 év végén elhunyt.

Mátyás második menyasszonya sem volt sokkal idősebb. Podjebrád Katalin 11 éves volt, amikor 1461 májusában Magyarországra hozták. Az eljegyzésről Vitéz János váradi püspök és Podjebrád György cseh király egyeztek meg. Mátyásnak ebben az esetben sem volt sok beleszólása, ugyanis a szerződéskötés pillanatában fogoly volt Podjebrád György udvarában.

Věnceslav Černý: Podjebrád Katalin elutazása hazájából Magyarországra

Miután a Hunyadi-család kifizette a tetemes váltságdíjat, Mátyás hű maradt az egyezséghez, és a családja javaslata ellenére is feleségül vette az akkor 13 éves kislányt, aki hamarosan teherbe is esett.

Itt akkor álljunk is meg egy pillanatra, és mindenki gondolkozzon el azon, hogy milyen szerelmi élete volt 13 évesen. Nekem nagyjából semmilyen, és jobban lekötötte az érdeklődésemet a barbizás, mint a házasság.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Megoldódott a rejtély, hogyan maradtak meg tökéletesen az agyaghadsereg fegyverei
A föld összetétele lehetett az oka, hogy a fegyverek páratlan minőségben maradtak meg.
MTI, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. április 05.



Kínai és brit kutatók több mint tíz éven át tartó kutatással kiderítették, hogy a körülötte lévő föld összetétele és nem a fegyvereken talált krómbevonat az oka annak, hogy a több mint 2200 éves kínai agyaghadsereg katonáinak fegyverei páratlan minőségben maradtak fenn.

A legkorábbi rozsdamentesítő technológiának tartott krómbevonat a terrakotta hadsereg bronzfegyverein inkább dekorációs lakkozási célokat szolgált, nem pedig állagmegóvást - állapították meg a University College of London és a kínai Agyaghadsereg Múzeum kutatói a Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

"Az agyagkatonákat és a mauzóleumban talált szerves anyagokból készült tárgyakat lakkbevonattal vonták be még az előtt, hogy felvitték volna rájuk a színezőanyagokat, a bronzfegyvereket azonban nem. Jelentős mennyiségű krómot találtunk a lakkban, de a színezőanyagokban és a földben alig bukkantunk króm nyomára - amit találtunk az inkább szennyeződésből ered. A fegyverek bronzból készült részein találtuk a legnagyobb mennyiségű krómot"

- idézte Marcos Martinón-Torres professzort, a tanulmány vezető szerzőjét a londoni egyetem közleménye.

Az agyaghadsereget az első kínai császár, Csin Si Huang-ti, a Csin-dinaszita (Kr.e. 259-210) alapítójával együtt temették el Kr.e. 209-210-ben, három nagy egységre tagolt árok- és gödörrendszerben helyezték el őket. A földalatti mauzóleum 1974-es felfedezése óta több mint 7000 életnagyságú, bronzfegyverzettel - köztük 40 ezer nyílheggyel - ellátott katona, ló és egyéb hadi felszerelés nyomára bukkantak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x