hirdetés
cimkep2.jpg

Így mentette meg a pattogatott kukorica a mozikat

Pedig először ki volt tiltva a mozikból, tilos volt árusítani - végül mégis ennek a csemegének köszönhették a túlélésüket.
Karácsony Szilvia cikke, Címkép: pixabay.com - szmo.hu
2014. november 07.


hirdetés

A pattogatott kukoricát már Krisztus előtt 3600-ban is fogyasztották, legalábbis egy Új Mexikói kutatás szerint. Egy antropológus és egy botanikus ásatás közben egy barlangban pattogatni való kukorica magjaira bukkantak, amelyek állítólag olyan jól konzerválódtak, hogy még ennyi idő elteltével is kipattogtak. Ugyan az eredete nem teljesen tisztázott, az biztos, hogy a növény Közép- és Dél-Amerikában történt háziasításával terjedt el a kukorica-pattogtatás receptje.

A XVI. században aztán a kukorica elterjedt az egész világon, nálunk eredetileg tengerinek hívták, a tengeri búza rövidítéséből. Érdekes, hogy Erdélyben a mai napig törökbúzaként emlegetik, míg maguk a törökök misir-nek hívják, ami egyiptomit jelent.

800px-Popcorn_-_Studio_-_2011

Pattogtatni való kukorica, kipattogás előtt - Wikipédia

Mr. Bean a pattogatott kukoricából is képes viccet csinálni:

A feljegyzések alapján 1820-ban már Észak-Amerika partjainál, a bálnavadászok és tengerészek kedvelt eledele volt. Érthető is, hiszen a pattogatott kukorica egyik jó tulajdonsága, hogy teljes kiőrlésű gabonaféle, ezért teljes értékű szénhidrát is egyben, mely ugyan alacsony kalóriatartalmú, de B-vitaminokban, vasban és rostanyagokban gazdag, ami az emésztést segíti elő. A szénhidráttartalma miatt viszont energialöketet és a jóllakottság érzetét adja. Emellett csökkenti a szív-, cukorbetegség és a rák kialakulásának kockázatát. Persze nem mindegy, hogy milyen pattogatott kukoricát esztek: a legjobb és legegészségesebb, ha ti magatok pattogtatjátok ki és ízesítitek otthon, így garantáltan nem kerül hozzá plusz adalékanyag.

Mi történik a kukoricával, amikor kipattog?

A magok sütés közben hangos, pattogó hangok közepette térfogatuk többszörösére növekszenek. A szem akkor pattan, ha a magon belül elérjük a 177 C fokot.

Az erős hevítés hatására elpárolog a víz a szem belsejében, és a gőz nagy nyomást hoz létre. A külső réteg egy bizonyos nyomásig nem reped szét. Ha a belső nyomás meghaladja ezt az értéket, a mag pattogó hangot hallatva szétrobban. Ekkor a keményítőtartalmú belső rész kiterjed (a keményítőszemcsék megduzzadnak) – és készen áll az ehető, puhán dudorodó pattogatott kukorica.

Nem minden kukoricfajtából lesz "popcorn". Csak akkor pattog jól a kukorica, ha a szem héja erős és a belseje jól vezeti a hőt, illetve ha nedvességtartalma 11 és 14 százalék között van. A jobb fajtákat légmentesen csomagolják, mert nedvességtartalmukat már beállították a kívánt szintre.

Slowmotion_popcorn

Forrás: Wikipédia

Ha a mag száraz, nem nő a belsejében akkorára a nyomás, hogy szétpattantsa a héjat. Ha túl nedves, a nyomás azelőtt repeszti szét, hogy a keményítő megfőne: a héj megpuhul és idő előtt felhasad.

Akkor sem járunk sikerrel, ha a kukoricát lassan, kis tűzön pattogtatjuk a gyors, erős hevítés helyett. A kukorica a gyors nyomásnövekedés hatására "pattan ki", mert a szemnek nincs ideje az alkalmazkodásra. Lassú melegítéskor a szem megpuhul, ezért kisebb nyomás hatására is szétreped, és a maradék víz túl korán szabadul ki.

Forrás: chemonet.hu

popcorn-218765_1280

Forrás: pixabay.com

kocsi

Az első pattogtató gép - Forrás: Wikipédia

De térjünk vissza a pattogatott kukorica történetéhez: 1893-ban Chicagóban Charles Cretors bemutatta az első pattogtató gépet, mely eredetileg mogyorósütő-kocsi volt. Ez a különleges eszköz vaj és zsír hozzáadásával készítette el a kukoricacsemegét. Később a technika továbbfejlesztésével megjelentek az elektromos pattogtatók, melyeknek köszönhetően villámgyorsan elterjedt Amerika szerte a sós ropogtatnivaló. Ezután Amerikában pár év alatt meghonosodott a popcorn kifejezés, mely a popped corn névből ered, tükörfordítása a magyar pattogatott kukorica.

A XX. század elején Amerikában már szinte minden rendezvényen árulták a popcornt, a mozikat kivéve. Ez még a némafilmek időszaka volt, és a mozik inkább a színházak előkelő világához szerettek volna hasonlítani. Több okból sem árusíthatták a pattogatott kukoricát: egyrészt nem akarták, hogy a kukorica rágcsálásától legyen hangos a terem, másrészt az erős, átható illatát sem akarták bevinni a termekbe. 1927-től, a hangosfilmek elterjedésétől azonban teljes mértékben megváltozott a mozizás élménye. Ekkor már nem csak az olvasni tudóké voltak a mozitermek, egyre népszerűbb lett ez a szórakozás a kevésbé tehetősek körében is.

Columbia_City_Cinema_main_hall

Fotó: Wikipédia

1929-1933 között a nagy világválság idejében a mozik sorsa is nehezen ment. Többet bezártak közülük, az utcán viszont megjelentek a pattogatott kukorica árusok. Az embereknek ennyi luxus volt még az életükben, amit megengedhettek maguknak, így gyakran a kabátjuk belsejébe rejtve csempészték be a kukoricát a nézőtérre.

A legális pattogatott kukorica vásárlást a mozikban Kemmons Wilsonnak köszönhetjük. Ő kezdett először kukoricát árusítani egy mozi előtt, persze mindezt már engedéllyel. A hatalmas bevételére először egy kis mozi figyelt fel, így ők engedték be először hivatalosan a kukoricát a termekbe, immár a mozi belsejében árusítva. A mai napig igaz azonban, amit már ekkoriban észrevettek a mozik tulajdonosai: a kukorica árából több bevételük származik, mint amit az eladott jegyek után színtiszta haszonként könyvelhetnek el. Így tehát végső soron a pattogatott kukorica mentette meg a mozikat, ennek a finom csemegének köszönhetjük, hogy beülhetünk még a közös filmezés élményére a mozikba.

Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
atomrobbanas.png

Ilyen egy atomrobbanás közvetlen közelről: tesztrobbantások szemtanúi mesélik el a „földöntúli” élményt

Ezt a szót használták többen is. A hidegháború alatt kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek titokban a nagyhatalmak. Brit háborús veteránok mondják el ebben a videóban, milyen volt.
Motherboard/Youtube - szmo.hu
2019. június 22.



Most, hogy az HBO Csernobilm-filmje világszerte alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, és főként a kételyeket az atomenergiával kapcsolatban, egyre többen figyelnek oda azokra az emberekre, akik testközelből is megtapasztalták, mire is képes egy nukleáris robbanás.

Sokan még mindig abban a hiszemben élnek, hogy a Hirosimára és Nagaszakira 1945-ben ledobott, amerikai atombombák óta "csend" van, de ez tévedés.

A második világháború utáni évtizedekben a nyugati hatalmak állítólag legalább kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek a Csendes-Óceánon és Ausztrália partjainál. Ezeket több százezer fiatal katona nézte végig, repülőgép-anyahajókról.

A katonák közül a brit veteránok tavaly augusztusban egy találkozón vettek részt, ahol sokan meséltek arról: pontosan milyen látvány és érzés volt egy atomrobbantás, mondhatjuk, hogy szinte közvetlen közelről.

Akik ugyanis olyan közel vannak, hogy látják az atomvillanást és a gombafelhőt, mindenképp ki vannak téve a sugárfertőzésnek, ez közismert tény.

A veteránok beszámolói döbbenetesek. A részletekért és a videóért kattints.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x