hirdetés
abuse.jpg

Így lehetne megmenteni a szexuálisan bántalmazott gyermekeket

Megnyílt az első Barnahus Szombathelyen. De tudod-e, mit jelent ez a szó, és hogyan védik meg a kicsiket?
Szegedi Éva - szmo.hu
2017. február 09.


hirdetés

Ma Magyarországon az áldozattá váló vagy szemtanú gyermeket és felnőtteket az igazságszolgáltatás menete újra és újra traumatizálja. Különösen, ha a gyermek vagy felnőtt szexuális abúzus elszenvedője vagy szemtanúja lesz. Az egész világon, így nálunk is évről évre nő a gyermekek ellen elkövetett szexuális bántalmazások száma.

Képtelenségnek tűnik, hogy egy hároméves gyermeket megerőszakoljon valaki, különösen a saját rokona. Pedig ez is megtörténik.

Ha ma szexuális bántalmazás ér egy gyermeket Magyarországon, és feljelentést tesz a szülő, akár 8-10 helyre is el kell menniük, a gyermeknek pedig tucatnyi vadidegen embernek kell elmondania, mi történt vele. Gyakran feleslegesen kell az áldozatnak újra felidéznie azt a borzalmat, ami vele történt, mivel 100 feljelentésből csupán 10 vádemelés lesz és egyetlenegy ítélet.

Ezen a gyakorlaton változtatna gyökeresen a Barnahus-modell. A szó jelentése izlandi nyelven: gyermekház. A Barnahus lényege leegyszerűsítve az, hogy a szexuális bűncselekmény áldozatává vált gyermeket csak egyszer hallgatja meg egy erre kiképzett pszichológus, akit a meghallgatás idejére már ismer a gyermek. Abban a házban, ahová már hetek óta jár beszélgetni és játszani. Nem szembesítik az elkövetővel. És a Barnahus alapítói abból indulnak ki, hogy hisznek az áldozatoknak. A Barnahus módszerrel a kutatások szerint négyszer több vádemelés született gyermekmolesztálási ügyekben, mint korábban.

Magyarországon 2016 novemberében, Szombathelyen nyílt az első Barnahus-intézmény. „A Barnahus-ház és -módszer segíthet abban, hogy ezek a rettenetes bűncselekmények feltárhatóvá és bizonyítottá válhassanak, az elkövetőket pedig felelősségre vonják” - mondja a modell egyik hazai gyakorlati szakértője, dr. Lazáry Györgyné klinikai szakpszichológus és igazságügyi pszichológus szakértő. „A jelenlegi gyakorlat egyik problémája, hogy csak a nyomozati szakban négyszer-ötször kell a molesztált gyermeknek elmondania azt, amit legszívesebben egyszer sem mondana el, hanem eltemetné magában.

"
„Ez olyan mintha egy gyógyuló sebet újra és újra felszakítanának.”

Szerinte hiába léteznek úgynevezett gyermekbarát kihallgatószobák, ezek a rendőrség épületén belül találhatók, kialakításukkor nem konzultáltak gyermekpszichológussal. A bírósági szobákkal hasonló a helyzet: a legjobb szándék ellenére sem elegendő, ha telerakják plüssfigurákkal, mivel a gyermekek pontosan tudják, hogy nem játszani mennek oda.

drlazarygyörgyne

Dr. Lazáry Györgyné, szombathelyi Barnahus, projektvezető pszichológus szakértő

20111121_4362BG_navracsics_gyerek_Vker_botar_gergely

Gyermekmeghallgató szoba - Botár Gergely fotója / Kormány.hu

20120214_PEL_1884_navracsics_VIIker_pelsoczy_csaba_gyermekbarat_hu

Gyermekmeghallgató szoba - Pelsőczy Csaba fotója / Kormány.hu

20120214_PEL_1894_navracsics_VIIker_pelsoczy_csaba_gyermekbarat_hu2

„A bíróságokon általában jó nagyok a szobák, sok ember befér. Most képzeljünk el egy 8-10 éves gyermeket, akit ide bevezetnek, ott ül akár 6 felnőtt, akit akkor lát életében először, és arra kérik, hogy akkor mondja el, mi történt vele. A gyerekek később el szokták mesélni, hogy a bírósági épület eleve riasztja őket, detektoros kapun kell bemenni, miközben várakoznak a folyosón, elsétáltatják előttük vezetőszíjon az elítélteket, TEK-es kommandós ruhába beöltözött embereket látnak. A gyermeknek amúgy is vegyes érzelmei vannak arról, ami velük történt, ez a környezet meg is erősíti őket abban, hogy ők a bűnösök.”

Miben más a Barnahus-épület? Rendszerint családi ház külsejű, kertvárosban, zöldövezetben van, belesimul a környezetébe. Ezeket a házakat szigorú sztenderdek alapján alakítják ki és rendezik be. A meghallgatószoba mérete a lehető legkisebb, két szék és egy asztal található benne. Amennyire lehet, ingerszegény a berendezése, hogy semmi ne vonja el a gyermek figyelmét. A gyerekek előtt nem titok, hogy felvétel készül a beszélgetésről, így a szobában a kamera is látható.

„A gyermeknőgyógyászati vizsgálat külön terület” - mondja dr. Lazáry Györgyné. Minél kisebb a gyermek, annál nehezebb elvégezni – ha először nem sikerül, mert kiabál, sír, akkor másodszorra altatásban végzik el a vizsgálatot. Gondoljon bele, milyen, ha egy nőnemű ember így találkozik először az egészségügynek ezzel a területével…”

A Barnahus előnye, hogy ott történik a gyermeknőgyógyászati vizsgálat is. Gyermekbarát környezetben, olyan speciális eszközzel, a kolposzkóppal, amely még csak hozzá sem ér a gyermek testéhez. A kolposzkóp felvételeket készít, amelyeket kinyomtatva bizonyítékként használhatnak. „Ez azért fontos, mert a gyerekek, akár 3-4 évesek nőgyógyászati vizsgálata ma Magyarországon manuálisan történik, és hiába írja le az eredményét a nőgyógyász, a vádlottak védői sok esetben lesöprik az asztalról.”

Az ágy színe is számít

Az sem mindegy milyen a gyermekvizsgáló ágy színe. A szombathelyi házba narancssárgát szerettek volna, de amikor felhívták az eszközellátót, azt a választ kapták, hogy már november van, ilyenkor ezt a színt már nem lehet beszerezni. Dr. Lazáryné Mária kitartott amellett, hogy neki ez kell a Barnahusba. Az ügyintéző erre felkiáltott, hogy „jaj, a Barnahus, hallottam a rádióban, mindent megpróbálok.” Három órával később már volt narancssárga vizsgálóágy.

barnahus1

A vizsgálóágy a szombathelyi Barnahusban

barnahus2

Kolposzkóp a szombathelyi Barnahusban

A szombathelyi Barnahusban használt kolposzkóp árának egyharmadát egy vállalkozó fizette, aki érintett volt már gyermekbántalmazási ügyben, és megfelelő érzékenységgel rendelkezik, kétharmad részét Lazáry Györgyné családja és a baráti köre dobta össze.

A Barnahusban a meghallgatás előtt a gyermek többször találkozik a pszichológussal. A szakember hetekig csak játszik vele, és megkedvelteti a környezetet, hogy a gyerek biztonságban érezhesse magát. A gyermeknőgyógyászati vizsgálatot minden esetben védőnői vizsgálat egészíti ki. A szexuális abúzus jelein kívül ugyanis számos más nyoma lehet a történteknek: korábbi törésnyomok, sebek, önsebzési nyomok. Ezek az ügyben mind bizonyítékul szolgálhatnak. A Barnahusban a kihallgatás napjáig csak érintőlegesen beszélnek a gyermekkel a történtekről, mivel egyetlen arra visszautaló mondat is képes őket felzaklatni.

gyermek3

Képünk illusztráció - Forrás: Pixabay.hu

„Igazságügyi pszichológiai szakértói vizsgálatot végeztem volna egy hatéves kislánynál, de nagyon félt, a szobámba belépve beszaladt a sarokba, ott leguggolt, kezével eltakarta a fejét. Kiderült, hogy több szakértő vizsgálta már, mind megerősítette a vele kapcsolatot tartó apa folyamatos szexuális bántalmazását, az apa kapcsolattartói jogát mégsem szüneteltették.”

A szakember meggyőződése, hogy ha ezt az ügyet már a kezdetekkor a Barnahus-modell szerint kezelik, azaz az igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem összekapcsolódik, a kislány nyilvánvaló, többször megélt retraumatizálását elkerülhették volna, és az igazságszolgáltatás meg tudta volna tenni a megfelelő lépéseket az apával szemben.

Mi történik a Barnahusban?

Az első anyai feljelentés után az erre nemzetközi sztenderdek alapján kiképzett szakember felveszi az anya feljelentését - a gyermek nélkül. (Így nem torzulhat a gyermek vallomása, mert nem hallja az anyjáét.)

Ezután a szakember feladata, hogy az ügyet átgondolva építse fel a stratégiát. Az ügy gazdája, az esetmenedzser összehívja a gyermeket ismerő összes szakembert – bölcsődei gondozót, óvónőt, védőnőt, gyermekorvost stb. - mindenkit, aki hosszabb vagy rövidebb ideig kapcsolatban állt a gyermekkel. Kezdi begyűjteni a gyermekre vonatkozó ismereteket.

A magyar büntetőeljárás ezen a ponton eltér az izlanditól: a paragrafusok szerint ezek az emberek tanúk lesznek a bíróságon, ezért egyszerre egy légtérben, egy időben nem lehet őket leültetni. Az izlandiak szerint azonban az egyenkénti tanúmeghallgatáskor a szituáció légköre gátlóan hat a tanúságtevőre, leszűkíti a pszichés teret, a tanúvallomás emiatt hiányos lehet. Ha egyszerre ültetik le őket, akkor a pszichés tér kitágul, egymást tudják segíteni a tanúvallomást tételében, rengeteg hasznos információt adhatnak a meghallgatás előtt.

„A Barnahus meghallgatószoba két helyiségből áll, az egyikben történik a meghallgatás, ott 2 kamera található, egy stabil, és egy mozgatható, zoomolható. Mi találtuk ki, hogy Szombathelyen így legyen, mert a gyermekek nonverbális kommunikációja sok mindenről árulkodik. A másik a monitoring szoba, ott foglal helyet az ügyész, a nyomozati bíró, esetenként a perbíró. Mi azt szeretnénk, ha magyar specialitásként az igazságügyi pszichológiai szakértő ezen az eseményen legyen jelen. De ő már ne vizsgálja a gyermeket, hogy annak ne kelljen még egyszer elmondania a történetét.”

barnahus3barnahus4

A monitoring szobában zárt láncú rendszeren, nagy képernyőn követik a beszélgetést a résztvevők, és közülük kizárólag az ügyész tehet fel kérdést a pszichológusnak, fülesen keresztül. Ha a pszichológus úgy ítéli meg, hogy az a kérdés abuzálná a gyermeket, figyelmen kívül hagyja. Az izlandi protokoll szerinti a kihallgatáskor az ügyész mondja ki hogy megvan-e a bizonyíték erejű vallomás, ő kérheti, hogy álljanak meg, ennyi elég.

"
„Néha a rendőrök lepődnek meg, hogy úristen, hát most vall a gyerek.”

„Egy esetben egy 11 éves gyermek az őt rendszeresen megerőszakoló nagybátyjáról az első órában úgy beszélt, hogy az milyen rendes ember, őt mennyire szereti, eszébe sem jut, hogy feljelentse. Csak ezután tértünk vissza arra, egy fél mondat erejéig, hogy hány éves volt, amikor először csinálta vele, és az addig viháncoló, nevető kislány összeomlott, magába fordult, szabályosan elfeketült az arca, amikor felidézte magában azt a bizonyos első borzalmas élményt. A rendőrök azt mondták: megvan a vallomás, a gyermek arca, tekintete, az egész teste erről árulkodik.”

gyermek2

Képünk illusztráció. Forrás: Pixabay.hu

A Barnahus házban történő meghallgatásról videofelvétel készül, ezt az anyagot fel lehet használni a nyomozati szakban, ezzel már lehet a gyanúsítottat. Dr. Lazáry Györgyné azt reméli, a magyar a bíróságokon, ahol gyerekek és a fiatalkorúak ügyeit tárgyalják, kialakítanak majd olyan szobákat, amelyekben a gyanúsított is követheti zárt láncú közvetítésen a meghallgatást, és a védőügyvédjén keresztül felteheti a kérdését. „Azt már ügyész dönti el, hogy továbbítja-e a kérdéseket a meghallgató pszichológushoz. Hosszú útnak tűnik, de ez mind a gyermek érdekeit szolgálja. Ma ugyanis bárki, bármit gátlások nélkül megkérdezhet a gyermektől, függetlenül attól, hogy az milyen hatással van rá, és abuzálja-e.”

A vádemelés és ítélet nem csak az igazságszolgáltatás szempontjából lényeges.

„Minél kisebb a gyermek, annál fontosabb, hogy a bűnös megbűnhődjön, ez a nevelésünk alapja. A gyermeket tovább traumatizálja, ha a bűnös nem nyeri el méltó büntetését.”

Dr. Lazáry Györgyné 40 éve dolgozik gyerekekkel. Ki lehet szűrni, hogy a kicsi be van-e tanítva, hogy a válófélben lévő szülő csak eszközként használja, vagy valóban abuzálták. A két gyermek másképp kommunikál. Gyökeres ellentét van a kommunikáció stílusa, mennyisége és beltartalma között, ha a gyermek be van tanítva, vagy ha molesztálták.

A Barnahus-modellben a meghallgatás után kötelező a terápia a gyermeknek és a családjának. Ma ez egyáltalán nem követelmény a magyar ellátórendszerben, nincs is rá kapacitás. Ráadásul előfordul, hogy az áldozat számára a terápiás pszichológus lesz a tizenötödik ember, akinek el kell mondania, hogy mi történt vele. A Barnahusban azonban nem kell külön meghallgatnia a terápiás szakembernek a gyermeket.

barnahus5

Képünk illusztráció. Forrás: Pixabay.hu

Így kezdődött Magyarországon...

Dr. Lazáry Györgyné 2013-ban hallott először az izlandi modellről. Így amikor 2014 nyarán Reykjavíkban járt, kérte, hogy hadd nézhessen körül a házban.

Később írt a Barnahus-háznak, ők elküldték a jogszabályi környezetükről szóló információkat és a kihallgatási protokolljukat.

Ettől kezdve elszántan dolgozott azon, hogy létrejöhessen Magyarországon az első Barnahus-intézmény. Ebben a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője Kulcsár Lászlóné, a Szociális Szolgáltatók Közhasznú Egyesülete és vezetője Tóth Tímea, a Vas Megyei TEGYESZ igazgatója Pados Zsolt, illetve a Pro Juventute Egyesület és elnöke Perlné Kalamár Zsuzsanna támogatta.

Dr. Lazáry Györgynének már a Barnahus tervezési szakaszában komoly partnere lett a rendőrség, konkrétan a Vas megyei és a városi rendőrkapitányság vezetője. „Nekik is az az érdekük, hogy megvédjük a gyermekeket, és szakemberek foglalkozzanak a szexuális abúzust elszenvedett gyermekekkel. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója árulta el, hogy nem tudják kiképezni gyermekpszichológiából a rendőreiket, ehhez kevés az óraszám, és emiatt szívesen átadnák már a kihallgatás menetét is a gyermekpszichológusnak.

A következő a védőnői hálózat bevonása volt, 101 védőnőt érzékenyítettek 2015-ben. Ez azért fontos, mert a gyermek születésétől 6 éves korig a védőnő elvileg bármikor elmehetne a családhoz, hogy ellenőrizze, hogyan nevelik a szülők a gyermeket.

„Rendkívül időigényes, de izgalmas munka a szakembereket érzékenyíteni, és a közvéleményt folyamatosan tájékoztatni a 21. századnak a gyermekek életére gyakorolt hatásairól."


KÖVESS MINKET:





hirdetés
csok-cimkep.jpg

Fel akartuk venni a CSOK-ot, jól megszívtuk

Az ügyintézés időrabló, eredménytelen és egyáltalán nem családbarát.
OE, címkép: illusztráció - szmo.hu
2019. június 23.



Gondolom, nem mi vagyunk az egyetlen család, aki megpróbált rárepülni a kormány nagy kampánnyal beharangozott új hétpontos családtámogatási csomagjára. Pont lakásvásárlás előtt állunk, így a CSOK igénylése is aktuálissá vált. Próbáltuk kideríteni, mégis mire számíthatunk, jár-e nekünk egyáltalán a támogatás, és ha igen, milyen feltételekkel, de zsákutcába kerültünk. Széttárt karokkal, vállvonogatással és körbemutogatással nézünk szembe. Nem kapunk válaszokat, és emiatt jól megszívtuk a lakásvásárlást.

Előre is leszögezném, hogy a helyzetünk speciális. Kezdem inkább az elején. A férjemmel kb. öt éve folyamatosan (és egyre kétségbeesettebben) szkenneljük a lakáspiacot. Az égbeszökő ingatlanárak és a keserves kínálat mellett eddig csak halogattuk a költözést. Most viszont, hogy a második gyereket tervezzük, már tényleg nagyon aktuális egy tágasabb otthon.

Pár hónapja végre találtunk is egy olyan lakást, ami ár-érték arányban optimális volt nekünk. Eladtuk a saját lakásunkat, oda leraktuk a foglalót, a szerződéskötés dátuma azonban dilemmát okozott. A jelenleg hatályos feltételek mellett ugyanis nekünk nem jár a CSOK ingyenpénz, július 1-től azonban elvileg mi is jogosultak lennénk a két gyerek után járó másfél millió forintra.

Arról azonban senki nem tudott felvilágosítást adni, hogy gond lehet-e abból, ha július 1. előtt írjuk a szerződést, habár július 1. után történik a birtokbavétel.

Megpróbáltunk utánajárni, hogy ilyen speciális esetben, a július 1-i dátumot körülugrálva végül is számolhatunk-e majd a CSOK összegével.

Először természetesen a bankomnál próbálkoztam. A válasz tömör volt: nem tudnak semmit, amíg a jogszabály nem jön ki. Amíg nincs rendelkezés a miénkhez hasonló szituról, addig nem tudnak ebben állást foglalni. Mindenesetre az OTP-s hitelügyintéző készséggel megadta elérhetőségeit, és biztatott, hívjam nyugodtan június közepén, hogy időpontot tudjon adni július első napjaira.

Aztán kijött a hír, hogy - bár a módosítás július 1-jén lép életbe - a legtöbb bankban nem lesz elérhető ez a támogatás azonnal. Az OTP-ben sem. Sebaj, a férjem olyan banknál vezet számlát, ahol elérhető lesz. Ám hiába ment be, az ő bankja sem tudott állást foglalni. Az ügyintéző azt javasolta, kérjünk állásfoglalást a Magyar Államkincstártól.

A Magyar Államkincstár oldala azonban a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz irányított át.

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
csernobil-jo.jpg

Amikor a cipész dönt az atomfizikus helyett – miért vitt be ekkora gyomrost az oroszoknak a Csernobil-film?

Van egy mondás: aki nyavalyog, de nem változtat, annak még nem fáj eléggé. A szovjet/orosz fejeseknek Csernobil eddig nem fájt eléggé. A több tízezer halott nem fájt eléggé. Hát most fáj. Mert kiderült.
hj. Fotó: HBO - szmo.hu
2019. június 20.



Aki látta az HBO sorozatát, biztos vagyok benne, hogy több jelenete is egy életre a retinájába égett. Az utolsó részben van az a kép, ahol Borisz Scserbina miniszterelnök-helyettes és Valerij Legaszov akadémikus az atomreaktor-katasztrófát kivizsgáló bírósági tárgyalás szünetében kint ülnek egy padon, a fa alatt.

Végig ők vezették a mentési munkálatokat, tisztában vannak vele, hogy maximum öt éven belül ők is halottak lesznek. Scserbina (Stellan Skarsgård) a kézfejét nézi, amin egy pondró mászik. “De gyönyörű” – mondja.

Milyen értékes lesz az élet, ha már mi magunk is haldoklunk. Milyen empátiával, könnyes ellágyulással nézünk még egy pondróra is, ha már mi is ketyegünk az elmúlás felé. Milyen szívesen dobnánk sutba rangot, karriert, hatalmat és pártérdeket, milyen feszült, remegő figyelemmel kapaszkodnánk a hozzáértők szaktudásába, a saját hülye, gőgös fejünk helyett, csak hogy megmentsenek minket.

Scserbina (a filmbeli, az eredetiről fogalmam sincs) ezt értette meg azon a padon. És véleményem szerint ez az, amit az oroszok még mindig nem értenek. Mármint a politikai elit, az átlagemberek, úgy hírlik, nagyon pozitívan fogadták a filmet. A fejesek viszont felháborodottan prüszkölnek, be akarják tiltatni, sőt, saját verziót is forgatnak, ahol természetesen a CIA tehet majd mindenről.

Mondhatnám, hogy az orosz elit harminc év alatt nem tanult az égvilágon semmit, de ez csak részigazság. Szerintem a világ vezetői úgy en bloc nem tanultak semmit, eddig soha, sehol, összegészében.

Igen, a szovjetek kiépítettek egy rendszert, amelyben 15 ezer röntgen/óra sugárzásnál (500 röntgen/órának való kitettség öt órán át már halálos) Uljana Komjuk atomfizikusnő hiába győzködi a cipőgyári munkásból párttitkárrá avanzsált kádert, hogy óriási baj van Csernobilban, ő közli vele, hogy “Moszkva szerint nincs, itt én döntök, elmehet.”

Kiépítettek egy rendszert, amelyben a leghülyébbek mondták meg a legokosabbaknak, hogy mi legyen. Sőt, ha egy hozzáértő ellenkezni merészelt, jött a teljes szakmai-emberi ellehetetlenítés, rosszabb esetben Szibéria.

Egy rendszert, ahol a rang, a potentátokhoz simulás, a gyötrő középszerűség-érzést kompenzáló kaviárvacsorák, elvtársi luxusvadászatok és a hatalom akolmelege felülírt mindent.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
20190615_083643.jpg

50 ezer forintot spórol havonta a kisgyerekes család azzal, hogy hulladékmentesen élnek

Mit csinál egy környezettudatos anya, ha a gyerek chipset kíván? Mit használnak babasampon helyett? Hogyan csökkent le egyetlen pici szemetes méretűre a heti hulladékmennyiségük pár év alatt? Egy kétgyerekes anyukával beszélgettünk.
Szajki-Vörös Adél - szmo.hu
2019. június 15.



Flaisz Barbara állatorvos egy főváros közeli kisvárosban él családjával. Évek óta ismerem, de csak nemrég tudtam meg róla, hogy a hulladékmentesség elkötelezett híve. Nem kampányol harsányan, de annál intenzívebben foglalkozik a témával. Ő moderálja a Háztartásom hulladék nélkül - Dél-Kelet Pest megye Facebook-oldalt, ahol csupa egyszerű és kreatív ötletet oszt meg társaival együtt azoknak, akik igyekeznének kevesebb hulladékkal terhelni a környezetüket. Arról beszélgettünk, milyen kisgyerekesként a zero waste-gyakorlat jegyében élni.

Vágjunk a közepébe. Mennyi szemetet termeltetek mondjuk 5 évvel ezelőtt és hogy állsz vele most?

Négy fős család vagyunk és van egy körülbelül 15-20 literes kiskukánk. Ez régebben hetente háromszor telt meg - ma már csak egyszer.

Mikor és milyen hatásra kezdtél el a zero waste témájával foglalkozni?

Amikor a kisfiam egy éves volt - vagyis 2016 novembere körül -, elég sokat olvastam a mosható pelenkáról. Arra gondoltunk, talán könnyebb lesz átállnia a szobatisztaságra, ha nem a kidobható változatot használjuk. Aztán kiderült, hogy a mosható pelenkás babák kábé ugyanúgy válnak szobatisztává, mint az eldobható pelenkások - csak annyi a különbség, hogy láthatóan kevesebb a szemét."

"Már akkor is szelektíven gyűjtöttük a szemetet - és a szelektívben is látszik a különbség. Akkor két zsák műanyagot tettünk ki - ma már csak egyet. Aztán tagja lettem a "Háztartásom hulladék nélkül" névre hallgató Facebook-csoportnak, ahol egymás után jöttek az ötletek, mindenki megosztotta, mit hogyan csinál.

Lelkiismereti kérdéssé is vált ez benned? Fontossá vált, hogy kevés szemetet termelj?

Most már igen. Persze ez fokozatosan alakult ki, ahogy figyelemmel kísértem a háztartási ötleteket. Láttam, hogy mások kis zsákokat varrnak, amiben veszik a kenyeret meg a zöldséget, és én is szerettem volna ilyet. Nagyon megtetszett, jópofa volt, hogy hálós, mintás zsákokba lehet pakolni, nem a nejlonzacskóba - tehát környezetbarát is. Ezért vettünk egy varrógépet és én is elkezdtem ilyen kis textilzsákokat varrogatni. Ez volt az első lépés.

Hogy képzeljük el egy bevásárlásodat?

Mi már nem járunk bevásárlóközpontokba, mert az élelmiszert ilyen alternatív módon egyszerűbb megvenni helyi boltokban és kistermelőknél. A második lépés, amin például el lehet gondolkodni, hogy miként vásárolunk húst és felvágottat.

Hiszen a gyümölcs és a pékáru nem nehéz kérdés: ezt megoldod a zsákkal. De mi a helyzet a sajttal, a felvágottakkal? A zero waste elve alapján ezeket általunk vitt dobozban lehet hazavinni,

de ez a nagyobb szupermarketekben nem mindenütt elfogadott, sok helyen még nem nézik jó szemmel, a saját higiéniai előírásaik miatt. Ezért egyszerűbb ezt kisebb üzletekben, kistermelőknél elintézni. Megtervezzük a bevásárlásainkat, például kedden elmegyünk a henteshez, annyi dobozt viszünk, amennyi kell - szerdán meg mondjuk a tejboltba megyünk és annyi üveget viszünk, amennyire szükség van.

Több zöldség-gyümölcsfajtát nem is kell megvenned. Mit termesztesz itthon?

Cseresznyét, meggyet, barackot, körtét, szilvát, ribizlit. Fűszernövényeink is vannak: bazsalikom, tárkony, rozmaring, menta. Zöldségféléket is termesztünk. Elég sok minden van, ahhoz képest, hogy nem is túl nagy a telek.

Gabonafélékhez, magvakhoz is saját doboz segítségével jutsz hozzá?

Igen. Most már a rizst is a piacon vásárolom a magosnál, aki egy hatalmas zsákból méri ki.

Mi a helyzet a tejjel?

A tejet saját üvegben - a félreértések elkerülése végett: üvegből van, nem palack, a szerző - vesszük. Az üveget könnyen lehet fertőtleníteni: kifőzni, forrázni. Egy részét tartósítjuk is egyből úgy, hogy joghurtot készítünk belőle.

Oltóanyaggal?

Nem. Egy liter tejet felforralok, és belekeverek egy kis doboz joghurtot. Így kapok egy liter joghurtot, amit tovább tudok oltani. Így lesz végül egy kis doboz joghurtból négy-öt kilónyi. Kifőzött befőttes üvegben tárolom. Tíz-tizenkét óra kell neki és kész is van.

Tejfölt is szoktál készíteni?

Nem, de azt is saját üvegbe tudom kérni a tejboltban.

Mindebből arra következtetek, hogy te magad főzöl, nem rendelitek az ételt.

Igen, de nem egyszerű. Bár volt, hogy elvittük a saját dobozunkban a gyümölcslevest az étteremből, viszont azt sehogy sem tudtam megértetni, hogy a pizzába szúrt háromágú műanyagot nem kérem. Az ilyen szituációkat úgy kerüljük ki, hogy nem rendelünk.

Bevallom, ha pizzát rendelek, pillanatnyilag eszembe sem jut ez a kis műanyag. Ehhez azért komoly szemléletváltásra van szükség.

Szerintem sok mindenre szépen fokozatosan jön rá az ember - aztán egymás után jönnek az ötletek és rájössz, hogy jé, ezt így is lehet csinálni. A gondolat először érlelődik, pár hétig, vagy hónapig, aztán elkezded máshogy csinálni.

Milyen gondolatisággal társul ez nálad? Aggódsz a Föld jövőjéért? A gyerekeidéért, az unokáidért?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
t2.jpg

Kőkeresztekkel védi Tornabarakonyt az utolsó három néni

Hogyan szerveződik az élet egy olyan faluban, ahol az állandó lakosság fele 65 évnél idősebb? A Borsod megyei Tornabarakonyon pontosan ez a helyzet, igaz, a lakosság fele három idős nénit jelent, akik mindenben a falugondnok munkájára vannak utalva.
Mizsur András írása az Abcúgon - szmo.hu
2019. június 18.



A megszűnés határán álló faluban nincs bolt, se posta és háziorvos, ha szükségük van valamire – például élelmiszerre vagy gyógyszerre – , a falugondnok szerzi be nekik a közeli Bódvaszilasról. A falubeliek ritkán járnak össze, mindenki éli a maga életét. Nem csoda, ha Tornabarakonyon már az is nagy szónak számít, ha az istentiszteletre a kántoron és a sekrestyésen kívül más is elmegy.

Félórát zötykölődtünk a kanyargós, kátyúkkal tarkított úton, mire a festői helyen fekvő Tornabarakonyra értünk. A falugondnok nem sokkal utánunk érkezett vissza a menetrendszerű beszerző útjáról. A viharvert buszmegálló előtt leparkolt fehér mikrobuszból bömbölt a zene, a rádió a Twisted Sister We’re Not Gonna Take It című slágerét játszotta. Dél körül járhatott, egyedül Ágnes néni várta a falubuszt, ami friss pékárut hozott neki. Közben befutott a mobilposta is, de mindezt leszámítva, teljesen kihaltnak tűnt a falu, ahogy végighaladtunk a falu főutcájának számító Dózsa György úton.

Csúcsforgalom Tornabarakonyon, Ilon nénihez egyszerre fut be a falugondnoki autó és a posta. / Fotó: Hajdú D. András

Csak papíron laknak a törpefaluban

A szlovák határtól körülbelül 20 kilométerre található Borsod-Abaúj-Zemplén megyei zsákfalura azért figyeltünk fel, mert a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon ott a legmagasabb az idősek aránya: a lakosság 80 százaléka 65 éves vagy annál idősebb. Összehasonlításképpen: a képzeletbeli top lista második helyén a Zala megyei Bödeháza található, a maga 48 százalékával.

A kiugró arányt részben az magyarázza, hogy Tornabarakony egyike annak a majd 400 településnek, ahol a 2011-es népszámlás adatai szerint kétszáznál kevesebben laknak. Ellentmondó adatokat találtunk arra nézve, hogy hányan élnek a faluban: a KSH szerint 13-an, más források viszont 22 lakost említenek. A 2018-as országgyűlési választásokon 18-an szavazhattak, az idei európai parlamenti választáson pedig 19-en szerepeltek a névjegyzékben.

Tamás testvér a falu kántora ottjártunkor épp a füvet nyírta. / Fotó: Hajdú D. András

Szintén a buszmegállóban futottunk össze Tamás testvérrel, aki egy gyors fejszámolás után felvilágosított minket, hogy szám szerint hatan élnek Tornabarakonyon. Közülük négyen számítanak “őslakosnak”, három idős asszony és egy ötven-hatvan körüli férfi, egy negyvenes házaspár pedig Budapestről költözött a faluba néhány éve. A másik 12-13 tornabarakonyi lakos csupán papíron lakik a településen; bár oda vannak bejelentve, csak hétvégente vagy nyáron járnak le a faluba. Főleg Szlovákiából, Hajdúböszörmény és Debrecen környékéről, illetve Budapestről jönnek az üdülők.

Takaros és az enyészetté váló házak váltakoznak a faluban. / Fotó: Hajdú D. András

lepattant belso.jpg

Tamás testvér a falu kántora, ő tartja rendben a parókiát is, de ha úgy hozza, a görög katolikus szerzetes szedi a templomban a turistáktól a belépőt. A kilencvenes évek elején még több mint ötvenen éltek a faluban, mesélte, ami így el tudott tartani egy saját papot. Most a szlovákiai Tornahorvátiból jár át pap, több környékbeli falu tartozik hozzá. Ez akkor lehet probléma, ha temetést vagy keresztelőt kell tartani. Igaz, utóbbira évtiezedek óta nem volt példa a faluban. Ha minden igaz, Tornabarakony utolsó szülöttje nem más, mint a 2007-ben megválasztott polgármester. A KSH törpefalvakkal foglalkozó tanulmánya szerint a Tornabarakonyhoz hasonló települések népessége 1970 évek óta közel 70 százalékkal csökkent, egyrészt az elvándorlás, másrészt a halálozás miatt. A házak fele jellemzően üresen áll ezeken a kistelepüléseken, Tornabarakonyon is egymást érték a szemmel láthatóan hosszú évek óta elhagyatott, lepusztult házak. Tornabarakony helyzetét és méretét jól leírja, hogy még saját közmunkásai sincsenek: a közeli Perkupáról járnak át munkások.

A kántor, a sekrestyés és a pap

A 72 éves Anna néni is egyike az őslakosoknak; évek óta egyedül él, férje régen meghalt, gyerekei elköltöztek. Egyiküket csak a nagyobb ünnepekkor látja, unokája viszont az Aggteleki Nemzeti Parkban dolgozik, ő szokta sűrűbben látogatni. Szomszédai nincsenek, utcájában a legtöbb ház eladó. A falubeliekkel nem nagyon jár össze, ennek ellenére nem unatkozik, mindig van mit csinálnia a kertben, mondta a földes keze miatt szabadkozva. “Nem tudok úgy lenni, hogy ne csináljak valamit.” Aztán ott vannak a kacsák és a tyúkok, a rókák miatt azokra is állandóan figyelni kell. Anna néni a sekrestyés, ő gondozza a nagy becsben tartott templomot. Minden liturgián részt vesz, télen mindösssze egyetlen alkalommal hagyta ki a szertartást. Nyomos oka volt rá: disznót vágtak. “Mondtam a papnak, hogy ne jöjjön, mert nem lesz, aki meghallgassa” – mondta, miközben körbevezetett minket a templomban. Nem ritka, hogy csupán hárman jelennek meg az istentiszteleten: Anna néni, Tamás testvér és a pap.

Anna néni minden liturgián részt vesz, télen mindösssze egyetlen alkalommal hagyta ki a szertartást. Nyomós oka volt rá: disznót vágtak. “Mondtam a papnak, hogy ne jöjjön, mert nem lesz, aki meghallgassa”

A faluban nincs bolt, így ha Anna néninek szüksége van valamire, a falugondnokot kéri meg, hogy vásároljon be neki. Ha a családja valamiért nem tudja meglátogatni, akkor csak rá számíthat. Ugyanez ez igaz a gyógyszerekre, mivel háziorvos sincs Tornabarakonyon, gyakorlatilag mindenért a tíz kilométerre lévő 1200 fős Bódvaszilasra kell átjárni. Ebédet is onnan, a helyi óvoda menzájáról hoznak az időseknek. Busz csak kétszer jár, korán reggel és délután, máshogyan az idősek nem tudják elhagyni a falut, azaz kis túlzással számukra a falugondnok jelenti az egyetlen összeköttetést a külvilággal. A falubusz minden kedden és pénteken jár, a menetrendet mindenki ismeri. “Akárkinek valamilyen baja van, hozzám jön. Ha kell valami, lejönnek ide, ide adják a pénzt meg a táskát, én meg bevásárolok” – magyarázta Kiss Kondás Isván, Tornabarakony falugondnoka. Itt vannak hátul a motyók, mutatott a megpakolt kisbuszra.

“Akkor itt nincs semmi” – vágta rá nevetve, amikor arról kérdeztük, mi történik, ha szabadságra megy vagy megbetegszik. Helyettese nincs, előfordult, hogy a postás vagy a buszsofőr hozta el az ebédet. Több mind húsz éve dolgozik falugondnokként, maga is a faluból származik, az általános iskola alsó tagozatát még a helyi iskolában járta ki, mielőtt az megszűnt volna. Tíz éve költözött el Bódvaszilasra, idős szüleit kellett ápolnia. Amikor megkapta a falugondnoki munkát, még majdnem harmincan laktak Tornabarakonyon: volt, hogy egy nap többször is megfordult a két falu között. Aztán ahogy bezárt a bolt, majd a posta, és fogyott a falu lakossága, neki is egyre kevesebb munkája lett.

Tumultus a “faluközpontban”: a falugondnok, sekrestyés, kántor és a postás beszélgetnek a kereszteződésben. / Fotó: Hajdú D. András

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x