hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
abuse
Így lehetne megmenteni a szexuálisan bántalmazott gyermekeket
Megnyílt az első Barnahus Szombathelyen. De tudod-e, mit jelent ez a szó, és hogyan védik meg a kicsiket?
Szegedi Éva - szmo.hu
2017. február 09.


hirdetés

Ma Magyarországon az áldozattá váló vagy szemtanú gyermeket és felnőtteket az igazságszolgáltatás menete újra és újra traumatizálja. Különösen, ha a gyermek vagy felnőtt szexuális abúzus elszenvedője vagy szemtanúja lesz. Az egész világon, így nálunk is évről évre nő a gyermekek ellen elkövetett szexuális bántalmazások száma.

Képtelenségnek tűnik, hogy egy hároméves gyermeket megerőszakoljon valaki, különösen a saját rokona. Pedig ez is megtörténik.

Ha ma szexuális bántalmazás ér egy gyermeket Magyarországon, és feljelentést tesz a szülő, akár 8-10 helyre is el kell menniük, a gyermeknek pedig tucatnyi vadidegen embernek kell elmondania, mi történt vele. Gyakran feleslegesen kell az áldozatnak újra felidéznie azt a borzalmat, ami vele történt, mivel 100 feljelentésből csupán 10 vádemelés lesz és egyetlenegy ítélet.

Ezen a gyakorlaton változtatna gyökeresen a Barnahus-modell. A szó jelentése izlandi nyelven: gyermekház. A Barnahus lényege leegyszerűsítve az, hogy a szexuális bűncselekmény áldozatává vált gyermeket csak egyszer hallgatja meg egy erre kiképzett pszichológus, akit a meghallgatás idejére már ismer a gyermek. Abban a házban, ahová már hetek óta jár beszélgetni és játszani. Nem szembesítik az elkövetővel. És a Barnahus alapítói abból indulnak ki, hogy hisznek az áldozatoknak. A Barnahus módszerrel a kutatások szerint négyszer több vádemelés született gyermekmolesztálási ügyekben, mint korábban.

Magyarországon 2016 novemberében, Szombathelyen nyílt az első Barnahus-intézmény. „A Barnahus-ház és -módszer segíthet abban, hogy ezek a rettenetes bűncselekmények feltárhatóvá és bizonyítottá válhassanak, az elkövetőket pedig felelősségre vonják” - mondja a modell egyik hazai gyakorlati szakértője, dr. Lazáry Györgyné klinikai szakpszichológus és igazságügyi pszichológus szakértő. „A jelenlegi gyakorlat egyik problémája, hogy csak a nyomozati szakban négyszer-ötször kell a molesztált gyermeknek elmondania azt, amit legszívesebben egyszer sem mondana el, hanem eltemetné magában.

"
„Ez olyan mintha egy gyógyuló sebet újra és újra felszakítanának.”

Szerinte hiába léteznek úgynevezett gyermekbarát kihallgatószobák, ezek a rendőrség épületén belül találhatók, kialakításukkor nem konzultáltak gyermekpszichológussal. A bírósági szobákkal hasonló a helyzet: a legjobb szándék ellenére sem elegendő, ha telerakják plüssfigurákkal, mivel a gyermekek pontosan tudják, hogy nem játszani mennek oda.

drlazarygyörgyne

Dr. Lazáry Györgyné, szombathelyi Barnahus, projektvezető pszichológus szakértő

20111121_4362BG_navracsics_gyerek_Vker_botar_gergely

Gyermekmeghallgató szoba - Botár Gergely fotója / Kormány.hu

20120214_PEL_1884_navracsics_VIIker_pelsoczy_csaba_gyermekbarat_hu

Gyermekmeghallgató szoba - Pelsőczy Csaba fotója / Kormány.hu

20120214_PEL_1894_navracsics_VIIker_pelsoczy_csaba_gyermekbarat_hu2

„A bíróságokon általában jó nagyok a szobák, sok ember befér. Most képzeljünk el egy 8-10 éves gyermeket, akit ide bevezetnek, ott ül akár 6 felnőtt, akit akkor lát életében először, és arra kérik, hogy akkor mondja el, mi történt vele. A gyerekek később el szokták mesélni, hogy a bírósági épület eleve riasztja őket, detektoros kapun kell bemenni, miközben várakoznak a folyosón, elsétáltatják előttük vezetőszíjon az elítélteket, TEK-es kommandós ruhába beöltözött embereket látnak. A gyermeknek amúgy is vegyes érzelmei vannak arról, ami velük történt, ez a környezet meg is erősíti őket abban, hogy ők a bűnösök.”

Miben más a Barnahus-épület? Rendszerint családi ház külsejű, kertvárosban, zöldövezetben van, belesimul a környezetébe. Ezeket a házakat szigorú sztenderdek alapján alakítják ki és rendezik be. A meghallgatószoba mérete a lehető legkisebb, két szék és egy asztal található benne. Amennyire lehet, ingerszegény a berendezése, hogy semmi ne vonja el a gyermek figyelmét. A gyerekek előtt nem titok, hogy felvétel készül a beszélgetésről, így a szobában a kamera is látható.

„A gyermeknőgyógyászati vizsgálat külön terület” - mondja dr. Lazáry Györgyné. Minél kisebb a gyermek, annál nehezebb elvégezni – ha először nem sikerül, mert kiabál, sír, akkor másodszorra altatásban végzik el a vizsgálatot. Gondoljon bele, milyen, ha egy nőnemű ember így találkozik először az egészségügynek ezzel a területével…”

A Barnahus előnye, hogy ott történik a gyermeknőgyógyászati vizsgálat is. Gyermekbarát környezetben, olyan speciális eszközzel, a kolposzkóppal, amely még csak hozzá sem ér a gyermek testéhez. A kolposzkóp felvételeket készít, amelyeket kinyomtatva bizonyítékként használhatnak. „Ez azért fontos, mert a gyerekek, akár 3-4 évesek nőgyógyászati vizsgálata ma Magyarországon manuálisan történik, és hiába írja le az eredményét a nőgyógyász, a vádlottak védői sok esetben lesöprik az asztalról.”

Az ágy színe is számít

Az sem mindegy milyen a gyermekvizsgáló ágy színe. A szombathelyi házba narancssárgát szerettek volna, de amikor felhívták az eszközellátót, azt a választ kapták, hogy már november van, ilyenkor ezt a színt már nem lehet beszerezni. Dr. Lazáryné Mária kitartott amellett, hogy neki ez kell a Barnahusba. Az ügyintéző erre felkiáltott, hogy „jaj, a Barnahus, hallottam a rádióban, mindent megpróbálok.” Három órával később már volt narancssárga vizsgálóágy.

barnahus1

A vizsgálóágy a szombathelyi Barnahusban

barnahus2

Kolposzkóp a szombathelyi Barnahusban

A szombathelyi Barnahusban használt kolposzkóp árának egyharmadát egy vállalkozó fizette, aki érintett volt már gyermekbántalmazási ügyben, és megfelelő érzékenységgel rendelkezik, kétharmad részét Lazáry Györgyné családja és a baráti köre dobta össze.

A Barnahusban a meghallgatás előtt a gyermek többször találkozik a pszichológussal. A szakember hetekig csak játszik vele, és megkedvelteti a környezetet, hogy a gyerek biztonságban érezhesse magát. A gyermeknőgyógyászati vizsgálatot minden esetben védőnői vizsgálat egészíti ki. A szexuális abúzus jelein kívül ugyanis számos más nyoma lehet a történteknek: korábbi törésnyomok, sebek, önsebzési nyomok. Ezek az ügyben mind bizonyítékul szolgálhatnak. A Barnahusban a kihallgatás napjáig csak érintőlegesen beszélnek a gyermekkel a történtekről, mivel egyetlen arra visszautaló mondat is képes őket felzaklatni.

gyermek3

Képünk illusztráció - Forrás: Pixabay.hu

„Igazságügyi pszichológiai szakértói vizsgálatot végeztem volna egy hatéves kislánynál, de nagyon félt, a szobámba belépve beszaladt a sarokba, ott leguggolt, kezével eltakarta a fejét. Kiderült, hogy több szakértő vizsgálta már, mind megerősítette a vele kapcsolatot tartó apa folyamatos szexuális bántalmazását, az apa kapcsolattartói jogát mégsem szüneteltették.”

A szakember meggyőződése, hogy ha ezt az ügyet már a kezdetekkor a Barnahus-modell szerint kezelik, azaz az igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem összekapcsolódik, a kislány nyilvánvaló, többször megélt retraumatizálását elkerülhették volna, és az igazságszolgáltatás meg tudta volna tenni a megfelelő lépéseket az apával szemben.

Mi történik a Barnahusban?

Az első anyai feljelentés után az erre nemzetközi sztenderdek alapján kiképzett szakember felveszi az anya feljelentését - a gyermek nélkül. (Így nem torzulhat a gyermek vallomása, mert nem hallja az anyjáét.)

Ezután a szakember feladata, hogy az ügyet átgondolva építse fel a stratégiát. Az ügy gazdája, az esetmenedzser összehívja a gyermeket ismerő összes szakembert – bölcsődei gondozót, óvónőt, védőnőt, gyermekorvost stb. - mindenkit, aki hosszabb vagy rövidebb ideig kapcsolatban állt a gyermekkel. Kezdi begyűjteni a gyermekre vonatkozó ismereteket.

A magyar büntetőeljárás ezen a ponton eltér az izlanditól: a paragrafusok szerint ezek az emberek tanúk lesznek a bíróságon, ezért egyszerre egy légtérben, egy időben nem lehet őket leültetni. Az izlandiak szerint azonban az egyenkénti tanúmeghallgatáskor a szituáció légköre gátlóan hat a tanúságtevőre, leszűkíti a pszichés teret, a tanúvallomás emiatt hiányos lehet. Ha egyszerre ültetik le őket, akkor a pszichés tér kitágul, egymást tudják segíteni a tanúvallomást tételében, rengeteg hasznos információt adhatnak a meghallgatás előtt.

„A Barnahus meghallgatószoba két helyiségből áll, az egyikben történik a meghallgatás, ott 2 kamera található, egy stabil, és egy mozgatható, zoomolható. Mi találtuk ki, hogy Szombathelyen így legyen, mert a gyermekek nonverbális kommunikációja sok mindenről árulkodik. A másik a monitoring szoba, ott foglal helyet az ügyész, a nyomozati bíró, esetenként a perbíró. Mi azt szeretnénk, ha magyar specialitásként az igazságügyi pszichológiai szakértő ezen az eseményen legyen jelen. De ő már ne vizsgálja a gyermeket, hogy annak ne kelljen még egyszer elmondania a történetét.”

barnahus3barnahus4

A monitoring szobában zárt láncú rendszeren, nagy képernyőn követik a beszélgetést a résztvevők, és közülük kizárólag az ügyész tehet fel kérdést a pszichológusnak, fülesen keresztül. Ha a pszichológus úgy ítéli meg, hogy az a kérdés abuzálná a gyermeket, figyelmen kívül hagyja. Az izlandi protokoll szerinti a kihallgatáskor az ügyész mondja ki hogy megvan-e a bizonyíték erejű vallomás, ő kérheti, hogy álljanak meg, ennyi elég.

"
„Néha a rendőrök lepődnek meg, hogy úristen, hát most vall a gyerek.”

„Egy esetben egy 11 éves gyermek az őt rendszeresen megerőszakoló nagybátyjáról az első órában úgy beszélt, hogy az milyen rendes ember, őt mennyire szereti, eszébe sem jut, hogy feljelentse. Csak ezután tértünk vissza arra, egy fél mondat erejéig, hogy hány éves volt, amikor először csinálta vele, és az addig viháncoló, nevető kislány összeomlott, magába fordult, szabályosan elfeketült az arca, amikor felidézte magában azt a bizonyos első borzalmas élményt. A rendőrök azt mondták: megvan a vallomás, a gyermek arca, tekintete, az egész teste erről árulkodik.”

gyermek2

Képünk illusztráció. Forrás: Pixabay.hu

A Barnahus házban történő meghallgatásról videofelvétel készül, ezt az anyagot fel lehet használni a nyomozati szakban, ezzel már lehet a gyanúsítottat. Dr. Lazáry Györgyné azt reméli, a magyar a bíróságokon, ahol gyerekek és a fiatalkorúak ügyeit tárgyalják, kialakítanak majd olyan szobákat, amelyekben a gyanúsított is követheti zárt láncú közvetítésen a meghallgatást, és a védőügyvédjén keresztül felteheti a kérdését. „Azt már ügyész dönti el, hogy továbbítja-e a kérdéseket a meghallgató pszichológushoz. Hosszú útnak tűnik, de ez mind a gyermek érdekeit szolgálja. Ma ugyanis bárki, bármit gátlások nélkül megkérdezhet a gyermektől, függetlenül attól, hogy az milyen hatással van rá, és abuzálja-e.”

A vádemelés és ítélet nem csak az igazságszolgáltatás szempontjából lényeges.

„Minél kisebb a gyermek, annál fontosabb, hogy a bűnös megbűnhődjön, ez a nevelésünk alapja. A gyermeket tovább traumatizálja, ha a bűnös nem nyeri el méltó büntetését.”

Dr. Lazáry Györgyné 40 éve dolgozik gyerekekkel. Ki lehet szűrni, hogy a kicsi be van-e tanítva, hogy a válófélben lévő szülő csak eszközként használja, vagy valóban abuzálták. A két gyermek másképp kommunikál. Gyökeres ellentét van a kommunikáció stílusa, mennyisége és beltartalma között, ha a gyermek be van tanítva, vagy ha molesztálták.

A Barnahus-modellben a meghallgatás után kötelező a terápia a gyermeknek és a családjának. Ma ez egyáltalán nem követelmény a magyar ellátórendszerben, nincs is rá kapacitás. Ráadásul előfordul, hogy az áldozat számára a terápiás pszichológus lesz a tizenötödik ember, akinek el kell mondania, hogy mi történt vele. A Barnahusban azonban nem kell külön meghallgatnia a terápiás szakembernek a gyermeket.

barnahus5

Képünk illusztráció. Forrás: Pixabay.hu

Így kezdődött Magyarországon...

Dr. Lazáry Györgyné 2013-ban hallott először az izlandi modellről. Így amikor 2014 nyarán Reykjavíkban járt, kérte, hogy hadd nézhessen körül a házban.

Később írt a Barnahus-háznak, ők elküldték a jogszabályi környezetükről szóló információkat és a kihallgatási protokolljukat.

Ettől kezdve elszántan dolgozott azon, hogy létrejöhessen Magyarországon az első Barnahus-intézmény. Ebben a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője Kulcsár Lászlóné, a Szociális Szolgáltatók Közhasznú Egyesülete és vezetője Tóth Tímea, a Vas Megyei TEGYESZ igazgatója Pados Zsolt, illetve a Pro Juventute Egyesület és elnöke Perlné Kalamár Zsuzsanna támogatta.

Dr. Lazáry Györgynének már a Barnahus tervezési szakaszában komoly partnere lett a rendőrség, konkrétan a Vas megyei és a városi rendőrkapitányság vezetője. „Nekik is az az érdekük, hogy megvédjük a gyermekeket, és szakemberek foglalkozzanak a szexuális abúzust elszenvedett gyermekekkel. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója árulta el, hogy nem tudják kiképezni gyermekpszichológiából a rendőreiket, ehhez kevés az óraszám, és emiatt szívesen átadnák már a kihallgatás menetét is a gyermekpszichológusnak.

A következő a védőnői hálózat bevonása volt, 101 védőnőt érzékenyítettek 2015-ben. Ez azért fontos, mert a gyermek születésétől 6 éves korig a védőnő elvileg bármikor elmehetne a családhoz, hogy ellenőrizze, hogyan nevelik a szülők a gyermeket.

„Rendkívül időigényes, de izgalmas munka a szakembereket érzékenyíteni, és a közvéleményt folyamatosan tájékoztatni a 21. századnak a gyermekek életére gyakorolt hatásairól."


KÖVESS MINKET:





“A tököm kivan veled” – két tábla keserű csokoládé története
Nem hittem, hogy a fenti mondat valaha kicsúszik a számból anyámmal szemben. Nem úgy értettem, rögtön meg is bántam, de már nem volt visszaút. Kiviharzottam a lakásból.
Hargitay Judit - szmo.hu
2019. március 21.


hirdetés

Azért nem szépítem ezt a történetet, mert vállalni akarom mindegyik részét. A jót is, a rosszat is. A családi kapcsolatokról olyan szépen, rózsaszín habosan, aranykeretesen, szívecskés emojisan szoktak – úgy általában – beszélni, főleg, ha egy anyáról van szó. Pedig szerintem a dolog jóval árnyaltabb.

A vita két tábla keserű csokoládén robbant ki. Ismertebb nevén étcsokoládé. Anyám kábé tíz percre lakik tőlem, az utca végén. Sokszor segítek neki bevásárolni, aznap is így tettem, munkából jövet. Húzós nap volt, a bolt annyira nincs közel, fáradt voltam, esett az eső, és nem tudom, hogy jutott eszembe épp a belül szőrmés, kívül átázós bokacsizmámat felvenni, mindenesetre akkor már lábszárközépig cuppogtam a csuromvizes szőrmében, meg a szintén tocsogós farmeromban. A dzsekim kapucnija nem védett semmitől, az arcomon folyt le a víz. Utáltam az egész világot.

Gondoltam, bedobom anyuhoz a cuccokat, aztán húzás haza, vizes holmit le, puha zoknit fel, gyorsan letudom a muszáj-háztartási teendőket, talán még leskiccelek egy cikkvázlatot, aztán egy csésze forró tejeskávéval bekucorodom a kanapéra, bekapcsolok valami hülyeséget a tévében, bebambulok, és a napot ezennel befejezettnek nyilvánítom.

Így is lett – volna, ha kifelé, már az előszobában nem állít meg anyám álmosan nyűgös hangja: “Kislányom, mogyorós keserű csokoládét nem hoztál?” Nem volt őszinte a mosolyom, ahogy megtorpantam: “Nem, mert nem mondtad.” Kis, bűntudatos csönd a szoba felől: “Hát...lehet. Pedig úgy ennék most egy kicsit.” Na, itt szakadt el a cérna, és itt csúszott ki a számon, feltartóztathatatlanul:

“Most már nem fordulok vissza. Hatszor kérdeztem meg reggel, mit hozzak. Listát is írtam. Bentről is felhívtalak. Komolyan, a tököm kivan veled.” A végét csak mormoltam, odabentről, a tévé mellől már nem is hallhatta, de kimondtam, nincs mentség. Becsaptam magam mögött az ajtót.

A mondatban nyilván nem az volt a leghelytelenebb, hogy nincs tököm. De dühös voltam, és ahogy lecuppogtam a lépcsőn, kezemben a saját bevásárlószatyrommal (mert ugye még az is nálam volt), a laptoptáskámmal, és egy bazi nagy könyvvel, ami félig már szintén átázott, magamban tovább pufogtam. Határozott léptekkel elindultam hazafelé, közben a lakáskulcsom után kotorásztam. Anyut nagyon szeretem, meg minden, de lássuk be, egyre nehezebb vele.

Mindent ötször kell neki elmondani, mert nem hall – negyven évig, egész a nyugdíjig általános iskolai tanár volt, a gyerekek szétordították a fülét. Ha ötödjére már kiabálva ismétlünk meg neki valamit az öcsémmel, megsértődik: “Jól van, nem kell velem üvöltözni...” Most jött rá, hogy facebookozni akar. Öcsém féltve őrzött laptopján. Persze tök cuki, hogy ilyen lelkes, de azóta kétszer állította át az öcsém profilképét (fogalmunk sincs róla, hogy csinálta), eutanáziára ítélte a WIFI-rootert (azt a rejtélyt is örök homály fedi, nem tudtuk feléleszteni, le kellett cserélni), és Google fordítóval angolul kommentelget vadidegen embereknek. Ja, és angolul is meg akar tanulni. Tele kell ragasztanom a lakását cetlikkel, amikre angol szavakat írok jó, nagy betűkkel, és időnként ki kell tőle kérdeznem. Na, abból is többnyire vita lesz, mert szerinte az írásom olvashatatlan, és mi az, hogy az angolban nincs magázás, amikor híresen udvarias népek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon


KÖVESS MINKET:




Nem tudnak mit tenni a kórházak, ha a beteg nem fogadja el az ellátást
Mit tehet a kórház, ha a beteg súlyos fejsérüléssel távozik? A válasz korántsem egyértelmű: a jogszabályok szerint nincs joga megkérni a rendőrséget, hogy keresse meg és vitesse vissza az intézménybe.
Mizsur András cikke az Abcúgon - szmo.hu
2019. március 22.


hirdetés

Az ehhez hasonló esetek mindennaposak a traumatológiákon, ilyenkor az orvosok megpróbálják meggyőzni a beteget, hogy maradjon bent a kórházban, de a gyakorlatban erre ritkán jut idejük. Tavaly holtan találták meg azt a férfit, aki néhány nappal korábban távozott a Merényi Gusztáv Kórházból. Az ügyben indított ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy nincs megfelelően szabályozva, mikor mondhatják ki egy betegről, hogy egészségügyi állapota miatt nem tud dönteni saját ellátásról.

Tavaly márciusban egy férfi részegen megszédült és beverte a fejét. A mentők koponyasérülésekkel szállították be a Merényi Gusztáv Kórházba, ahonnan másnap reggel távozott. Mivel a betegnek koponyaűri vérzése volt, ami több napos megfigyelést igényelt volna, a kórház értesítette a rendőrséget az eltűnésről, és kérte a férfi visszaszállítását. A kezelőorvos elmondása szerint a betegnek elvonási tünetei voltak, de nem minősítette egyértelműen ön- és közveszélyesnek. A rendőrség megkezdte a férfi keresését, de nem adott ki körözést.

Végül néhány nappal később holtan találták rá Bicskén.

Első olvasatra egyértelműnek tűnik az ügy: figyelembe véve a beteg sérülésének súlyosságát és az elvonási tüneteket, gondolhatnánk, hogy a kórház helyesen járt el, amikor értesítette a rendőrséget. Ezzel szemben az ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy a kórháznak nem volt joga erre, sőt, a jogszabályok szerint semmit sem kellett volna tennie. 2014-ben ugyanis kikerült az egészségügyi törvényből, hogy a kórház értesítheti a rendőrséget, ha a beteg bejelentés nélkül hagyta el az intézményt és állapota ezt indokolja. „Az viszont előtte sem volt benne a törvényben, hogy fel lehet kérni a rendőrséget, hogy hozza vissza a beteget, márpedig a kórház ezt tette, egyértelműen jogellenesen. Ha ilyet meg lehetne tenni, az nagyon súlyos szabadságjog-korlátozás lenne” – magyarázta Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa. Az egészségügyi törvény szerint a kórházak kizárólag fertőző betegségekkel összefüggő esetekben (például járványügyi vizsgálat, járványügyi megfigyelés) kezdeményezhetik valakinek az előállítását, ez esetben viszont nem erről volt szó.

Ha kapott volna gyógyszert, talán bent marad

Betegjogi szakértők egyetértettek abban, hogy nehéz jó gyakorlati megoldást találni arra, hogy cselekvőképtelen betegeket ne hagyják el a kórházat – példaként a karszalagot említették, ami részben megkönnyítheti a személyzet dolgát. De az egyértelmű, hogy nem lehet őket lekötözni vagy lenyugtatózni csak azért, hogy bent maradjanak. Felvetődik a kérdés, feladata-e az államnak, hogy megvédje az ember életét, akár akarata ellenére is? Asbóth Márton szerint a válasz egyértelműen nem, mert ez túlzott beavatkozás lenne az ember magánszférájába.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon


KÖVESS MINKET:





Szociális farmon adnak munkát az autista fiataloknak
Az egyedi kezdeményezés nemcsak terápiás célokat szolgál, hanem megoldást jelent a fogyatékos fiatalok lakhatási problémájára is, sőt mivel saját fizetésük van, pénzt is spórolnak az államnak.
Zsilák Szilvia írása az Abcúgon - szmo.hu
2019. március 20.


hirdetés

Miskolcon sikeresen működik egy szociális farm, ahol fogyatékos és megváltozott munkaképességű embereket vonnak be a gazdálkodásba, a megtermelt árut pedig értékesíteni is tudják. Az egyedi kezdeményezés nemcsak terápiás célokat szolgál, hanem megoldást jelent a fogyatékos fiatalok lakhatási problémájára is, sőt mivel saját fizetésük van, pénzt is spórolnak az államnak. A folyamatos növekedési igény miatt a farmon felhúztak egy új lakószintet, ahová további 12 fiatal költözhet be. Ahhoz viszont, hogy a szociális farmok széles körben elterjedhessenek, és ne ússzanak el a milliárdos uniós támogatások, jogszabályi változtatásokra lenne szükség.

Miskolc külterületén, a Bükk keleti lábánál található a Barát-hegy, ezen a festői domboldalon építette fel a Szimbiózis Alapítvány öt hektáron a Baráthegyi Majorságot és több szociális szolgáltatási és lakhatási épületet. A szociális farm az országban egyedülálló kezdeményezés, nemcsak a fogyatékossággal élő fiataloknak ad munkát, hanem a környéken lakó megváltozott munkaképességű dolgozóknak is. A fogyatékossággal élők a farmon végzett munkával hasznos tagjaivá válnak a társadalomnak, saját fizetésük van, amiből a lakhatásuk egy részét tudják finanszírozni.

Munka a fóliasátorban. / Fotó: Hajdú D. András

Tibor értelmi akadályozottsággal élő fiatal, 2016 óta van a farmon, azelőtt pedig a nevelőszüleinél lakott Tiszafüreden. Hallgatag fiú, de azt elmondja, hogy nagyon szeret kertészkedni, az a mindene. Elmeséli, hogy fél hétkor kelt, elkészítette a reggelijét, megmosakodott, elment dolgozni, háromnegyed 12-kor ebédelt, utána pedig folytatta a munkát. Nemrég segített felásni a fóliasátrat, ahová retket és borsót ültettek, azt is megtudjuk tőle, hogy tavaly milyen sok paprika termett. A munkájáért pedig fizetést is kap, saját maga megy el a reggeliért a helyi közértbe. Az egyik gondozója szerint – aki korábban munkanélküli volt, most pedig megváltozott munkaképességű dolgozó – Tibor az, aki még azután is szívesen tevékenykedik, miután letelt a hat órás munkaideje, könnyű vele együtt dolgozni, de kell valaki mellé, aki segít neki. A fiú a farmon lakik, kéthetente látogat haza, emellett a téli és a nyári szünetet is otthon tölti.

Nem csak lakhatást, hanem munkahelyet is biztosítanak

A farmon három lakóház található, szerdán a lenti bejárat mellett található Fűzfás Ház új szintjét adják át, ami így már 12 fogyatékos személyt tud befogadni. Az udvarán álló öreg fűzfáról elnevezett lakóépületben korábban hatan éltek, de a növekvő igényeknek megfelelve az alapítvány kibővítette a korábbi parasztház épületét, a korábbi szobák egy részét egybenyitva pedig egy nagyobb közösségi teret hozott létre.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon


KÖVESS MINKET:





Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.


hirdetés


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x