hirdetés
kerekito_cimkep.jpg

Így kerekedik ki a gyermekek élete

J. Kovács Judit 5 éve vezeti sikeresen a Kerekítő éneklős-mondókázós családi foglalkozásait.
Szegedi Éva, Fotók: Kerekítő - szmo.hu
2014. augusztus 28.


hirdetés

Minden kisgyermeknek szüksége van az értelmi és érzelmi fejlődéséhez zenei élményre, ritmusra, érintésre, mozgásra. Ezt az élményt először a mondókákon, ölbeli játékokon és dalokon keresztül kapják meg a babák. A Kerekítő öt éve teremt óvodás korúnál fiatalabb gyermekeknek és szüleiknek alkalmakat. Ez az első és jelenleg az egyedüli foglalkozáshálózat, ahol a mondóka és daltár csak népi anyagból merít. Ma már 115 helyen 67 foglalkozásvezető várja a családokat a Mondókás Mókára, a Bábos Tornára és a Tippentőre. A foglalkozásokat óvónők, zenetanárok, népzenészek, népi énekesek, néptánc-pedagógusok és drámapedagógusok tartják. Sikere töretlen. Az alapító, J. Kovács Judit személyesen mondja el a Kerekítő történetét és céljait.

- Hogyan indult a Kerekítő?

- Minden út ide vezetett. Angol szakra jártam, drámapedagógiai képzésben részesültem. Miután végeztem, hozzáfogtam gyermekkori álmom megvalósításához, és családanya lettem; 9 évig voltam otthon a három gyerkőccel. Ha már otthon voltam, lestük a mondókákat - a drámapedagógiai képzés során Gabnai Katalintól hallottam először ölbeli játékokról, majd Sándor Ildikó tanítványa voltam a Hagyományok Házában. Persze ezeket a nagyszüleim, szüleim játszották velem, de ez csak később tudatosult bennem. Kutatni kezdtem a mondókák szakirodalmát a magam és a gyermekeim örömére. Szerettem volna ugyanis színesíteni az otthoni repertoárt. Annyira belejöttem, hogy amikor a legkisebb gyermekem óvodába ment, elgondolkodtam, hogy valójában mihez is értek a legjobban?

- És kiderült?

- Az angol kicsit megkopott, ám a mondókák világában már mélyen úsztam, és észrevétlenül mondókáskönyv-gyűjtővé váltam. Feltűnt, hogy annak idején a legtöbb mondókás könyv főleg pedagógusoknak szólt. Több száz oldalas gyűjtemények voltak, több száz mondókával, és mire a laikus szülő végigolvasta, körülbelül annyira emlékezett ezekből, amennyit eddig is ismert.

hirdetés

Nem volt könnyen használható, áttekinthető, letisztult mondókás könyv a piacon, az a típus, amelyet ha kinyitunk, egyszerre egy mondókát látunk, egy leírással, egy játékkal. Ezért olyan hiánypótló kötet elkészítésére vállalkoztam, amely mérete és formája miatt gyermekkézbe is adható, tartalmilag pedig letisztult: egy mondóka, egy leírás, egy kép - és miközben az anyuka vagy apuka tanulja a mondókákat, a gyermek is neki szóló tartalmat kap. A kötet rögtön el is nyerte a Szép Magyar Könyv díjat, és már sorozat lett belőle.judit_konyvvel_babbal

J. Kovács Judit drámapedagógus, a Kerekítő alapítója

VIDEÓ: A Kerekítő foglalkozásai

Mi a mondókázás?

A mondóka abban különbözik a gyermekversektől, hogy rövid, pár soros a szöveg, mozdulatsorokat is kapcsolunk hozzá. A végén rendszerint csattanóval zárul. Ahogy J. Kovács Judit fogalmaz: höcögtetünk, csúszdázunk, hintáztatunk, cirógatunk, dögönyözünk, tenyeresdit játszunk, csiklandozunk. Ilyen klasszikus, közismert mondóka a Zsip-zsup, a Kerekecske-dombocska a Csip-csip-csóka vagy a főzős-sütős műfajból a Töröm, töröm a mákot.

- Hogyan fogadták a szülők a könyv megjelenését?

- Praktikusnak találták a formátumot, és a könyv népszerű lett, annak ellenére, hogy szöveges anyaga nem új, hiszen nagyszüleink, dédszüleink játéktárából és mondóka kincséből merít. A szülők közben jelezték, hogy örülnének, ha CD-melléklet is volna a könyvhöz, ezért a harmadik kötettől már hanganyag segíti a szülőket és pedagógusokat a tanulásban. A harmadik kötet és a legújabb könyvünk az Állatos játéktár már CD-vel jelent meg. De amint megjelent a könyv, már azon törtem a fejem, hogy az ölbeli játékokat úgy lehet a legjobban elsajátítani, ha a szülő hallja, látja őket.foglalkozas2

- Ha jól értem, olyan foglalkozásokat kezdtél szervezni, amelyek a kötet anyagára épülnek.

- Ez volt a legnagyobb falat! Ettől tartottam a legjobban: hogyan tudom úgy átadni a tapasztalataimat, hogy mások is hímes tojásként őrizzék, és úgy adják tovább? Ez is kerekedett, kerekedett, végül letisztult. A foglalkozásokon kívül módszertani tanfolyamokat tartok évente két alkalommal. A résztvevők között laikusok és szakmabeliek is vannak; akad, aki a saját óvónői, gondozónői, és olyan is, aki szülői munkáját színesíti a nálunk tanultakkal. Mások kifejezetten olyan céllal érkeznek, hogy később Kerekítő foglalkozásokat tartsanak.

- Nehéz kiválasztani a leendő foglalkozásvezetőket?

- A képzés végén azokat, kik védjegyet szeretnének szerezni, egy utolsó, összetett megmérettetés vár. Ez nem csupán szakmai vizsga, mivel itt fontos az emberi, személyes attitűd. Olyan egyszerűnek tűnik egy ilyen foglalkozást megtartani, pedig a megnyerő személyiségen kívül kell hozzá egy kis pedagógiai érzék, egy kis pszichológia, egy kis színészet… vagyis sokféle tulajdonságot követel. A zenei vagy pedagógiai végzettség alapkövetelmény a védjegyeseknél. Hogy a rátermettségen mennyi múlik, mutatja az is, hogy hiába rendelkezik valaki a megfelelő zenei végzettséggel, ha nem tud olyan oldott légkört kialakítani, ami elengedhetetlen a jó hangulatú foglalkozásokhoz.csoportkep2

Kerekítős foglalkozásvezetők

- Milyen pluszt, hozzáadott értéket képviselhet egy gyermek életében, ha születésétől fogva mondókákat hall, és énekelnek hozzá?

- Úgy gondolom, ez nem plusz, hanem alapvető dolog. A legtöbb édesanya önkéntelenül is énekel, mondókát mond a gyermeknek. A mondókázó, éneklő szülő sosem feszült, mivel éneklés közben átadjuk magunkat e tevékenységnek, önfeledt légkört teremtünk. A még beszélni sem tudó gyermek érzi ezt az önfeledt légkört, ez pedig pozitív kommunikációt indít el közte és a szülő között. Ez a korszak megelőzi a nyelvi kommunikációt. Még nem tud a szülő a gyermekkel úgy beszélgetni, mint később, de itt már érzelmi párbeszéd zajlik: a gyermek, hanem is érti a mondóka szövegét, érzi annak hangulatát. Az édesanyával amúgy is szoros közösségben van a baba élete első éveiben. A hétköznapokat is színesítik a mondókák, sőt, egy fogfájós este után kibillenti a rossz hangulatból a mamát és a babát. A kerekítő a kisgyermek jó kedvre kerekítésére szolgál.

- Ennyire fontos a mondókázás a kicsik számára?

- Amikor ölbeli játékokat játsszuk, ösztönösen lelassultan, jól artikulálunk. Általában a babával szemben vagyunk, a kicsi megfigyelheti például a hangképzés módját. Vizsgálatok bizonyítják, hogy ilyenkor a baba pupillája kitágul, erre az édesanya pupillája is kitágul... A beszédértéstől a hangképzésig számtalan dologban segítenek az ölbeli játékok. Transzfer hatása van a fejlődés több területére is, bár elsősorban az érzelmi fejlődést segíti nagymértékben.

Minden ember számára fontos a korai években a testközelség, a szoros testi kontaktus. A gyermek világa első ízben az anyukája ölében kerekedik ki, és ez olyan érzelmi biztonságot nyújt számára, amely minden későbbi fejlődésnek az alapja lesz. Ahol az érzelmek rendben vannak, ott az értelem is fejlődik.

Honnan származik Kerekítő nevének ötlete?

A Kerekítő név úgynevezett szóképződmény; jelentése ebben a kontextusban jó kedvre kerekítés. A kerekítő szó szimbolizálhatja a baba és az anyuka első kis kerek egységét is. J. Kovács Judit a szót először Kányádi Sándor Kerekítő című versében látta:

"Amott egy nagy kerek felhő/alatta egy kerek erdő/kerek erdőn kerek tisztás/közepében kicsi kis ház/abban lakik Kereki/ki az erdőt kerüli."anya_baba

- Milyen anyagból dolgozik a Kerekítő?

- Kizárólag a népköltészet kincseiből merítünk, nem dolgozunk fel kortárs irodalmat. Abban is különbözünk másoktól, hogy háromféle foglalkozás épül a Kerekítő égisze alatt szervezett ölbeli játékokra: a Tippentő, a Bábos Torna és a Mondókás Móka. Mindegyik foglalkozás ölbeli játékokon alapul, és attól függően, mivel színesítjük azt, más-más foglalkozást választhatnak az anyukák. Pár hónapos kortól három éves korig látogathatók a foglalkozások, a legfiatalabb résztvevő két hónapos volt. Csupán a Bábos Torna a kivétel: tornaszeres játékkal zárul, ezért a már járni tudó kicsiket várjuk, egy éves kortól. De a Tippentőre jöhetnek csecsemők is, hiszen nem a babát tanítjuk táncolni, hanem az anyát, vagy apát, karjában a babával. Ez utóbbi foglalkozás a néptáncból is nyújt egy kis ízelítőt.

- Vannak visszajáró családok?

- Bizony, vannak olyan anyukák, akik már a harmadik, negyedik gyermeküket hozzák a Kerekítőre, vagyis már törzsvendégek. Baba-mama foglalkozásokat nyolc éve tartok, de Kerekítő néven, a jelenlegi, letisztult és levédett módszertannal csupán öt éve tartok foglalkozásokat. Az első három évben kísérleteztem, próbálkoztam mindazzal, ami ennél a korosztálynál bevethető.

- Milyen nehézségek adódtak az elején?

- Nehézségek vagy váratlan helyzetek sajnos folyamatosan adódnak, de ezeket meg kell oldani. Egyszer például, amikor televíziós stáb érkezett hozzánk a foglalkozásra forgatni, eltűnt a tornaszereket rejtő szekrény kulcsa. Végül a gondnok nyitotta ki a szekrényt szerszámokkal... Előfordul az is, hogy a foglalkozásokra a művelődési házak eltérő felkészültséggel várnak bennünket, és bár nincs eszközigényünk - egy szőnyeg és székek -, megtörténik, hogy a szőnyeg beszerzése is időbe telik. Több mint száz helyszínen vagyunk jelen, időbe telik és nem is könnyű több mint 60 foglalkozásvezetőt úgy összehangolni, hogy a módszertannak megfeleljenek a foglalkozások, és egységes képet mutassunk, közben a foglalkozásvezető egyénisége is kibontakozhasson… Ha váratlan helyzet jön, mindig gondolkodunk azon, hogyan tudnánk minél előbb és minél hatékonyabban megoldani.

"Nagyanyóink, nagyapóink ezredéveken keresztül dédelgették csemetéiket az elődeiktől öröklött mondókákkal, hangutánzókkal, dalokkal, játékokkal. Nemzedékről nemzedékre szálltak-változtak, és csodálatos módon ugyanazok maradtak, mosolyt csaltak a babák arcára, ahonnan az átköltözött mindjárt a szüleik szeme sarkába. A nevetésnek ősidők óta kitaposott útvonala ez, egyetlen mosoly sem tévedt még el rajta soha."

(Fábián Éva ajánlója a Kerekítő Állatos Játéktárhoz)

foglalkozas

- Miért vált hálózattá a Kerekítő? Hogyan kerültetek vidékre és a határon túli magyarlakta területekre?

- Rögtön az indulás után, amikor még nem Kerekítőnek nevezték a foglalkozásokat, már sok helyre hívtak, ám nem tudtam egyszerre több helyen jelen lenni. A könyv több tízezer példányban kelt el, egyre több emberhez jutott el. Előfordult, hogy valaki látta a foglalkozást, megtetszett neki a módszer, a sajátja mellett a népi mondókáknak is szánt egy alkalmat egyszer a héten. Sőt, az elején olyan is volt, hogy valaki a gyermeke óvónőjét, néptánctanárát kérdezte meg, hogy érdekli-e a módszer. A neten is terjedt a híre, és a szakmában is sok helyen jelen voltunk.

- Mi különbözteti meg a Kerekítő foglalkozásait a kicsiknek szervezett zenei koncertektől?

- Az egyik, hogy nem óvodás kortól várjuk a piciket, hanem az óvodába még nem járó korosztállyal foglalkozunk. A másik, hogy a Kerekítő nem a zenei vagy vizuális élmény passzív befogadását jelenti. Nálunk a kicsik nem csak ülnek és hallgatják az éneklést, mondókázást; jönnek-mennek, kötetlenül zajlik az egész. Gyakorlatilag a szülőkkel ismertetünk meg mondókákat, ölbeli játékokat. Nem előadás, hanem közösen éneklünk, mondókázunk, a gyerekeket zenei ingerekkel vesszük körül. A kicsik koruk, habitusuk és pillanatnyi kedvük szerint velünk játszanak, vagy kötetlenül szemlélődnek, felfedezik a terepet, de mi tudjuk, hogy a hátukon is fül van, sokat raktároznak észrevétlen is.

- Mi a legszebb ebben a munkában?

- Ez a leghálásabb korosztály. Azonnal látni a reakcióikat, és ezzel hihetetlen sikerélményhez juttattak már rögtön az elején, amikor elkezdem tartani a foglalkozást. Érdeklődéstől csillogó szemek, vagy ha éppen valamivel elfoglalták magukat, hirtelen megállnak, abba a mozdulatba merevednek, és figyelnek. Ha egy mondóka tetszik nekik, hatalmas őszinte mosoly a válasz. Az anyukák visszajelzései is mindig előreviszik az embert: hogy otthon gyakorolnak a picivel, hogy a baba az első szavai között volt a kerekítő, hogy a foglalkozás reggelén a gyermek elkezd körözni, kerekíteni a kis tenyerében… Nap mint nap meghitt szülő-gyermek pillanatoknak lehetünk a szemtanúi.foglalkozas3

Ha tetszett a cikk,nyomj egy lájkot!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
visszapassz-cim.jpg

Saját középiskolájukba visszajárva tanítják meg a gyerekeknek, hogyan legyenek sikeresek az életben

A Visszapassz mozgalom alapítói hetente tartanak rendhagyó órákat egykori gimnáziumukban, ahol elmesélik, mi kell az övékhez hasonló karrier eléréséhez.
Láng Dávid - szmo.hu
2020. február 19.


hirdetés

Szakonyi Gábor, Szóga Tamás és Tőrös Balázs középiskolás koruk óta ismerik egymást: mindhárman a budapesti Szinyei gimnáziumba jártak, itt kezdődött a barátságuk, ami már több mint 25 éve tart.

Gábor és Tamás osztálytársak voltak, Balázs pedig három évfolyammal alattuk, de vele is hamar jóban lettek. A kosárlabda volt a közös pont, ami összekötötte őket, nézőként és játékosként egyaránt kitöltötte a szabadidejüket.

Már az érettségi után, 1997-ben alapították meg saját csapatukat, az iskolától függetlenül működő Szinyei KC-t, amiben kisebb-nagyobb kihagyásokkal azóta is mindhárman játszanak. A péntek a szokásos meccsnap, erre még úgy is mindig igyekeznek szabaddá tenni magukat, hogy időközben mindannyian komoly karriert építettek.

Balázs online marketinggel foglalkozik, egy reklámügynökség kreatív igazgatója, Gábor több “kulimeló” után (például éjszakai kisboltban és karácsonyi vásárban is volt eladó) ma egy nagy fogászati vállalkozást vezet, Tamás pedig gyógyszer-kereskedelemmel foglalkozik és jelenleg egy gyógyszermulti kereskedelmi igazgatója, korábban 10 évet lehúzott Írországban és hármat Londonban is.

Szakonyi Gábor

hirdetés

Egymástól függetlenül mindhármuk életében megjelent néhány éve a tenni akarás, illetve az igény arra, hogy valami társadalmilag hasznosat is csináljanak. Maga a Visszapassz (aminek nevében persze nem véletlen a kosárlabdás hasonlat) eredetileg Gábor ötlete volt.

“Öt-hatezer embert interjúztattam, amióta a pályán vagyok, és az a tapasztalatom, hogy akik kijönnek egy egyetemről vagy főiskoláról, legtöbbször halvány fogalmuk sincs arról, hogyan kell mondjuk önéletrajzot írni, vagy viselkedni egy állásinterjún”

– idézi fel. Sokat gondolkozott rajta, hogyan lehetne ezt a tudást még idejében átadni a fiataloknak, és végül tavaly nyáron arra jutott, hogy a középiskolában kell megfogni őket. Az ötletet elmesélte Tamásnak, aki gondolkodás nélkül azt mondta, hogy csatlakozna hozzá.

Balázsnak szintén megtetszett a kezdeményezés, ráadásul ő a reklámügynökség mellett egy ideje elkezdett kosárlabda-kommentátorkodni és vlogolni is. Ebben a minőségében már korábban is tartott előadást gyerekeknek, tehát nem volt újdonság neki, hogy nagyobb közönség előtt beszéljen.

Mindhármuk számára egyértelmű volt, hogy saját egykori gimnáziumukba mennek vissza, hiszen így tudnak a leghitelesebbek lenni.

Tőrös Balázs

Gábor felvette a kapcsolatot egykori osztályfőnökével, aki pozitívan fogadta az ötletet. Szeptemberre kialakultak a hivatalos keretek: osztályfőnöki órákra járnak be a 11. évfolyam minden osztályába, hetente egyszer, “vetésforgóban”. Vagyis mindig három osztálynál vannak egy időben, mindegyikük máshol, zsinórban öt-hat alkalom után pedig cserélnek.

A Gábor által kitalált eredeti koncepciót – vagyis hogy az önéletrajzírásról, felvételizésről, céges életről mesél a gyerekeknek – még kerekebbé tette, hogy két barátja is csatlakozott.

“Balázstól azt tudhatják meg, hogyan találják meg önmagukat és a hivatásukat, tőlem azt, hogy ha ez sikerült, hogyan kerülhetnek be egy munkahelyre, maradhatnak ott tartósan és válhatnak vezetővé, Tamás pedig abban segít, hogy ha már van pénzük, hogyan fektessék be jól, kiemelt tekintettel az öngondoskodásra.”

Így a három részterületet összeadva egy egészen nagy képet kapnak a résztvevők, amitől rendszerben is tudnak majd gondolkodni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
farkasanna.jpg

Magyar grafikus nyerte meg a tipográfia Oscar-díját

Farkas Anna a Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonjának arculatáért és az egy. magazinnak tervezett animált logóért kapta az elismerést.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 16.


hirdetés

Egy magyar grafikus nyerte a tipográfia Oscar-díjának tartott elismerést.

Farkas Anna Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonjának arculatával és az egy. magazinnak tervezett animált logóval érdemelte ki az amerikai, Type Directors Club „Certificate of Typographic Excellence” címet.

Az elmúlt hetven évben eddig két másik magyar kapta meg ezt a kitüntetést.

A pályázaton 55 országból több mint 1800 pályázat érkezett, ezen vett részt Farkas Anna is, a pavilon arculatát férjével, Batisz Miklóssal közösen készítették, míg az egy. című logó az ő munkája.

„Mindig az a cél, hogy betűkkel tudjam megmutatni, az adott megrendelő mit gondol a világról, mit szeretne mondani. Ezt sűrítem egy képbe, egy logóba, egyetlen megjelenésbe”

hirdetés

– mondta el Farkas Anna.

Az animált (mozgó) logotípia idehaza még kevéssé használt, és külföldön is ritkaságnak számít. De egyre fontosabb a mozgásos, videós megjelenés, ahogy az egy. esetében is a karakter azonos, de a látvány változó.

Farkas Anna grafikus munkáit külföldön is ismerik és elismerik, több nemzetközi díjait is kapott, a TDC mellett két Red Dot-díjjal és egy Ferenczy Noémi-díjjal is büszkélkedhet.

A Type Directors Club a pályamunkákat egy könyvben is bemutatja, valamint egy kiállítást is készítenek, melyet a világ számos pontjára elvisznek - írta a egy.hu.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
kep1.jpg

Új rekord: 3 és fél kilométeres kolbászt töltöttek meg Győrváron

3 tonna nyers húst használtak fel, 65 kiló sót és ugyanennyi fűszerkeveréket adagoltak hozzá.
Forrás: Vaskarika.hu, fotók: Büki László - szmo.hu
2020. február 10.


hirdetés

Sikerült a rekordkísérlet, közel 3.5 km (3490m) hosszú kolbászt töltött meg több mint 20 fő február 8-án a VII. Vas Megyei Gasztronómiai Fesztiválon – írja a Vaskarika.hu.

A helyi húsüzemben az előírt Európai Uniós higiéniai körülmények között készítették elő azt a húspépet, amit a helyszínre kitelepített kolbásztöltő gép és a töltésben résztvevő több mint 20 fő segítségével töltöttek bele a kolbászba.

"Túl lett szárnyalva a 3200 méteres cél, amihez 3000 kiló nyers húst használtak fel, 65 kiló sót és ugyanennyi fűszerkeveréket adagoltak hozzá.

A 3.1 tonnát meghaladó alapanyag-mennyiségből a húsipari szakemberek előzetes véleménye szerint is 3500 méternyi kolbász állítható elő, ami végül be is igazolódott, hiszen 3490 méter lett Magyarország Leghosszabb Kolbásza. A szervezők jótékony célokra ajánlják fel a kilométeres húsárut" – mondta el a portálnak Sebestyén István, a Magyar Rekord Egyesület elnökétől.

További képeket IDE KATTINTVA nézhetsz meg a rekorddöntésről.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
szanto-eva-cukraszmuvesz-ezustermes-cimkep.jpeg

Ezüstérmet nyert Szántó Éva székesfehérvári cukrászművész a szakácsolimpián

Szántó Éva 70 centiméteres, hindu instenséget ábrázoló kompozíciójával lett ezüstérmes. A versenyen a cukrászművészeti kategóriában több magyar siker is született.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 21.


hirdetés

Több magyar siker is született a 25. IKA CulinaryOlympics konyhaművészeti olimpián (más néven szakácsolimpián). A székesfehévári Szántó Éva cukrászművészeti kategóriában, 70 centiméter magas, hindu istenséget ábrázoló kompozíciójával ezüstérmet nyert.

A február 14—19. között Stuttgartban megrendezett versenyen nemzeti és regionális csapatok, továbbás egyéni versenyzők álltak rajthoz, a világ minden tájáról. A vetélkedésen több, mint 2000 induló vett részt.

Szántó Éva egyéni indulóként vett részt a szakácsolimpián, cukrászművészeti kategóriában.

A kategóriába benevezett alkotásoknak ehető anyagokból kellett készülniük és a lehető legkevesebb merevítést tartalmazhatták. Éva puffasztott rizst, pillecukrot, csokoládét, cukormasszát, a szempillákhoz ehető ostyapapírt, az ékszerekhez isomalt nevű édesítőszert használt – végül pedig kézi festés tette teljessé a kompozíciót. A zsűri az alkotásokat innováció, ötlet, kompozíció-összkép, professzionális technikák, szaktudás, és a mű prezentálása szempontjából értékelte.

Szántó Éva ezüstérmes műve Ganésát, az elefántfejű, embertestű, négykezű hindu istent, a Kezdetek és az Akadályok Urát ábrázolta.

hirdetés

„Tavaly december közepén kezdtem el dolgozni a kompozíción munka mellett mindennap, sokszor éjszakába nyúlóan. Csak és kizárólag erre koncentráltam. Nagyon sok mindent újra kellett készítenem, mert össze- vagy letört, vagy csak egyszerűen nem tetszett. Ennyi újratervezésre talán egyik versenyfelkészülés alatt sem volt szükség. Az utolsó napokban leszakadt az ormány, ekkor a legjobb barátnőm olyan merevítést talált ki, ami aztán végig stabilan tartott. Ha nincs mellettem a párom, és nem hisz bennem, akkor még a versenyre sem jutok el. Nagyon sokszor kerültem mélypontra, volt olyan pillanat, amikor fel akartam adni, de végül szerencsére nem tettem” – nyilatkozta Szántó Éva.

A korábban a CulinaryOlympicson induló tehetséges cukrász ismerőse inspirálására nevezett be a négyévente megrendezett szakácsolimpiára, és a munkáját ezüstéremmel díjazták.

A versenyen a cukrászművészeti kategóriában több magyar siker (arany- ezüst- és bronzérem) is született.

„Nehéz szavakba önteni, mit éreztem az egész verseny alatt. Ahogy a magyar nemzeti válogatottal, a katonai válogatottal, az egyéni indulókkal, illetve a Magyar Gasztronómiai Szövetség képviselőivel bevonulhattam a megnyitó ünnepségen, az örökre bevésődött. Még most is kiráz a hideg, ha megnézem a videót. Óriási élmény volt, hogy ennyi tehetséges ember munkáját láthattam. Az ezüstérmet pedig még mindig nem hiszem el. Azt gondolom a legfontosabb, hogy kellő alázattal álljunk hozzá a feladathoz, és sose szégyelljünk tanulni és kísérletezni. Semmi sem hullik az ölünkbe magától, mindenért keményen meg kell dolgozni, ami nagyon sok lemondással jár – viszont sikereket is hozhat” – egészítette ki az ezüstérmes versenyző.

Szántó Éva 11 éve EU-s forrásokból megvalósuló projektek menedzsereként dolgozik. A cukrászattal nyolc évvel ezelőtt kezdett foglalkozni, ekkor párja születésnapjára készített egy nagyméretű, Balaton-formájú tortát. Ezután egyre több torta készült baráti körben, Évát pedig már a szakmai háttér is érdekelte, ezért 2017-ben elvégezte a cukrászképzést. Már nemcsak a formatorták készítésével foglalkozott, elmerült a desszertek világában, az új technikákban, és a cukrászati művészetben is.

Az első versenyén, 2017-ben egy bulldog fej formájú tortával indult, és ezüstérmes lett, ez lendületet adott az újabb versenyekhez, amelyek újabb érmeket hoztak. Az első nagyobb megmérettetése a CakeDesigner világbajnokság itthoni selejtezője volt, ahol egy 4 emeletes design tortával indult, ami az ismert magyar meséket mutatta be cukorfigurákkal.

2019-ben pedig elindult az országos gasztronómiai bajnokságon, a Tatai Farsang Kupán két kategóriában: cukrász, cukrászművészet. A cukrászművészetben ezüstérmet, míg a cukrász kategóriában bronzérmet szerezett. Szintén 2019-ben a minden évben Szolnokon megrendezésre kerülő gasztronómiai kiállításon és versenyen, a Pelikán Kupán aranyérmet kapott egy indián táncost ábrázoló szoborért.

2019 végén elindult az I. Royal Cake elnevezésű versenyen, amelyre barokk-rokokó stílusú alkotásokkal lehetett nevezni. A fiatal Mozartot ábrázoló munkájával bronzérmet szerzett.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!