hirdetés
 
 
eztviseltek_nyitokep
Így kellett öltözködniük régen a nőknek
Szigorúan szabályozták a 19. században a nők öltözködését. Nem volt mindegy, mit vesznek fel korzózáshoz, operába vagy bálba.
Hováth Emese cikke. Fotó: Fortepan.hu és MEK - szmo.hu
2014. november 19.


hirdetés

A boldog békeidőkben Budapest vidám világvárossá nőtte ki magát elegáns közönséggel, jelentős színházi élettel, bálokkal, lóversenyekkel és élettel teli korzókkal. Ezek voltak azok a helyszínek, ahol a szépasszonyok találkozhattak a nekik udvarló urak. Egyáltalán nem volt mindegy azonban, hogy melyik napszakban, hol és milyen öltözetben jelent meg egy a divatra és a társadalmi elvárásokra adó hölgy.

Fontos volt, hogy minden hölgy az életkorának megfelelő színű, anyagú és díszítésű ruhát viselje

A fiatal lányoknak egyszerű, pasztell színű, maximum virágokkal díszített ruhákba kellett öltözniük. A fiatalasszonyok hordhatták a legharsányabb, legdíszesebb ruhákat. A negyven évnél idősebb asszonyok csak sötét, lila, barna, fekete kelmék közül választhattak.

Az sok előírás célja az volt, hogy megkülönböztessék az tisztességes hölgyeket a kitartott, "félvilági" nőktől, ezért boka megmutatása mellett a smink, púder, de még az arckrém használata is erkölcstelennek számított. Így nem is csoda, hogy a nők 40 felett már öregasszonynak számítottak.

A férfiaknak sokkal könnyebb dolguk volt, mint a nőknek. Csak néhány öltönyük volt, és sokszor életük végéig ezt a pár darabot viselték. Egy úriembernek ugyanis nem illett az öltözködéssel és a változó divattal törődnie.

Korzózás

A korzózás fontos napi rutin volt a 19. századi úrihölgyeknek. Ha egy nő az elit társaság tagja volt, akkor szinte menetrend szerint tűnt fel azokon a sétányokon, amelyeken illendő volt megjelennie. Délelőtt a Kossuth Lajos utcai "közéleti korzó" volt az első állomás. Ahogy neve is mutatja, itt lehetőség nyílt a többiek kibeszélésére. Délben és délután a Váci utcán és a Duna-korzón volt kívánatos a "véletlen" találkozásokat megejteni. Illetve illet a Stefánián is végighajtani, lassú lépésben.

Az előkelő hölgyek ugyanis nem gyalogosan, hanem hintóban tették meg ezeket a sétákat. Ehhez elegáns, posztóból, vagy bársonyból készült nappali ruhát, kosztümöt öltöttek, és hozzá természetesen kalapot viseltek, hiszen úrinő nem léphetett az utcára fedetlen fővel.

A Városligetnél kettévált a korzó. A másik oldalon, a földalatti végállomásnál volt a vurstli, ahol az alacsonyabb társadalmi osztályok tagjai, a kimenős katonák és a szabadnapos cselédlányok találkoztak. A korzózás általában a városligeti Gerbaud-ban fejeződött be. Igaz, hogy a kávéházi találkozók nem illettek egy jó házból való nőhöz, de a cukrászdák kivételek voltak ez alól.

korzo1

Fotó forrása: Fortepan

korzo2

Fotó forrása: Fortepan

Vizit

Délután volt a vizitek ideje. Egy magára valamit is adó úriasszony akkor is átöltözött ebéd után, ha nem várt vendéget, hiszen nem lehetett tudni, betoppan-e egy látogató. Ilyenkor a vizitruhát vették fel. Ez rendszerint fekete színű, hosszú ujjú, magas nyakú, bársonyból vagy selyemből készült, szalaggal, csipkével, gyönggyel díszített egyszerűbb ruha volt.

bazar_005resz

bazar_006resz

bazar_023resz

keller_033resz

Lóverseny

A lóversenyekre sokan eljöttek a különböző társadalmi rétegekből. Szegények és gazdagok egyaránt élvezték az izgalmakat, szerencsét próbáltak, vagy csak bámészkodtak, illetve a legpompásabb ruháikkal villogtak. A lóversenytér volt a legújabb, legdrágább látogatóöltözetek és kalapok bemutatásának színhelye. Itt minden nő igyekezett a lehető legjobban kinézni, hiszen a nagy tribünön szinte az egész arisztokrácia is jelen volt.

Színházi és operaelőadások

Úrihölgyek este gyakran jártak színházi és opera-bemutatókra. Legtöbbször persze jobban érdekelte őket az, hogy kin milyen ruhaköltemény van, mint maga a darab. Sőt sokszor még a premierről tudósító kritikusok is többet írtak a nézőtéren megjelenő ruhákról, mint az előadásról.

A divatlapok azt is szigorúan szabályozták, milyen öltözéket kell viselni a különböző esti programokon. A hosszú ujj volt a kívánatos, de ezen felül szinte minden alkalomra más szabályok voltak érvényesek. Színházban a földszinten magas nyakú ruha, a páholyban viszont dekoltázs illett. Operett-előadáson szerényebben kellett öltözni, az Operában szezonkezdetkor az első premierig még a tavalyi toalettet kellett viselni. Főszezonban, a bálok idején azonban jöhettek a kalap nélküli, ékszerrel, csipkekesztyűkkel, legyezővel kiegészített uszályos, félig kivágott ruhacsodák. A legyező egyébként nem dísztárgy volt, hanem a 15-20 kilós meleg ruhák fontos segédeszköze.

bazar_034resz

Az öltözködési szabályok rendkívül bonyolultak voltak, s az egyes osztályokon belül még eltérőek is. Családi lapok, képeslapok, kiadványok és tankönyvek is foglalkoztak a megfelelő viselkedés és öltözködés szabályaival. Innen tanulhatták meg a hölgyek, hogy a különféle alkalmakra hogyan kell öltözködni.

Bálok

A báli szezon év elején - vízkereszttől húshagyó keddig tartott. Fontos időszak volt ez, hiszen ezeken a táncestélyeken találkozhattak az azonos társadalmi helyzetű családok. Itt ismerkedhettek a nősülendő fiatalemberek a fiatal lányokkal. Az ujjatlan, mélyen kivágott, uszályos báli ruhák voltak egy nő ruhatárának legszebb darabjai. És persze a legköltségesebbek is, ráadásul nem illett kétszer ugyanazt a ruhát viselni, vagy legalábbis a virág, vagy ékköves díszítését ki kellett cserélni rajta. A farsangi jelmezbál volt a legszabadabb, itt akár még a lábukat is megmutathatták a hölgyek, ha a maskara azt kívánta.

bali_bazar_025resz
Források

- A magyar divat 1116 éve – Gombold újra kiadvány, Rubicon

- Budapest dekameron

- A fotók a Fortepanról származnak.

- A grafikák forrása: mek.oszk.hu -A Magyar Bazár Divatképe, Divatkép Keller és Zsitvay udvari szállítók női divatterméből, Divatkép Alter és Kiss udvari szállítók női divatterméből

Ha érdekes volt a cikk, lájkold!


KÖVESS MINKET:




Sokkoló bemutató: szándékosan terjesztették a HIV-vírust Afrikában
Az afrikai feketék kiirtása volt a célja egy dél-afrikai titkos szervezetnek, amely felelős lehetett Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár haláláért is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 28.


hirdetés

Erről szól az a döbbenetes dokumentumfilm, amelyet a múlt hét végén mutattak be a Sundance Filmfesztiválon a Utah állambeli Park City-ben. A Hammarskjöld döglött akta (Cold Case Hammarskjöld) alkotója Mads Brügger dán rendező.

A film középpontjából álló fegyveres szervezet a Dél-Afrikai Tengeri Kutatási Intézet (South African Institute for Maritime Research - SAIMR) fedőnevet használta, és volt zsoldosokból toborozták. A oknyomozás koronatanúja a filmben a szervezet Alexander Jones néven szereplő volt tagja, aki elmondja, hogy

a 90-es évek elején hamis oltásokkal terjesztették az AIDS-et okozó HIV-vírust.

„Háborúban álltunk – mondta Jones – a dél-afrikai feketék voltak az ellenségeink” – idézi a Daily Mail.

Jones állítása szerint maga is járt a SAIMR egyik bázisán, ahol ezeket a HIV-fertőzött oltásokat gyártották, és beszélt arról a Keith Maxwellről, aki rendszeresen orvosnak adta ki magát Dél-Afrika feketék lakta körzeteiben. A 2006-ban meghalt Maxwell, aki magát „dandártábornoknak” nevezte ki, naplójában egy olyan Dél-Afrikát vizionált, amelynek 2000-re fehér többsége lesz, „és nem lesz többé helye sem a szabad abortusznak, sem a drogoknak, sem a korábbi évtizedek más túlkapásainak az AIDS utáni világban.”

A történetnek Brügger úgy akadt a nyomára, hogy eredetileg a Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt ért tisztázatlan 1961. szeptember 18-i repülőgép-szerencsétlenség körülményeit kutatta. A SAIMR-ról ugyanis kiderült, hogy ők álltak a svéd diplomata elleni merénylet mögött, amelyet a CIA és a brit titkosszolgálat segítségével hajtottak végre.

Éveken keresztül az volt a hivatalos nézet, hogy az egykori Észak-Rhodesia (a mai Zambia) területén történt szerencsétlenséget a pilóta hibája vagy a gép meghibásodása okozta, de született egy olyan ENSZ-jelentés is, amely szerint „elképzelő, hogy a repülőt külső támadás érte.”

Dag Hammarskjöld 1953-tól állt a világszervezet élén, kiemelkedő szerepet játszott a koreai háborúban kötött fegyverszünetben és az 1956-os szuezi válság diplomáciai rendezésében. Utolsó évében a függetlenné vált két Kongó közötti konfliktusban próbált közvetíteni. E misszió közben érte a halál.

A Hammarskjöld-ügy mindazonáltal a háttérbe szorult a népirtási kísérlet leleplezése miatt. Több AIDS-szel foglalkozó szakember szerint „közel a nullával egyenlő annak az esélye, hogy így hajtsanak végre tömeggyilkosságot”, ilyesmire még a mai modern laboratóriumok sem képesek. Rebecca Rhodes, a fokvárosi egyetem AIDS-kutató intézetének vezetője pedig egyenesen attól tart, hogy az ilyen „összeesküvés-elméletek” megrendíthetik a bizalmat az orvosokban, és összezavarják az embereket a HIV-vírus terjedésével kapcsolatban.

Brügger, akinek már korábbi filmjei is „provokációként” hatottak, elismerte, hogy nem tudta ellenőrizni Jones történetének hitelességét.


KÖVESS MINKET:



A "halála" után hat napig még élt - rájöttek, miben halhatott meg Nagy Sándor
A tudósok szerint teljesen le volt bénulva, ezért hitték halottnak.
Daily Mail. Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2019. január 29.


hirdetés

A történelem valaha élt egyik legnagyobb hadvezére, III. Alekszandrosz makedón király, ismertebb magyar nevén Nagy Sándor időszámításunk előtt 323-ban halt meg Babilonban, 32 éves korában. A haláláról több feljegyzés is fennmaradt, ezek közül négyet fogadtak el hitelesnek a történészek, de azok sem közvetlen szemtanúktól származnak. Azt feltételezték, hogy valamilyen gyulladásos betegség, esetleg alkoholizmus okozhatta a halálát, de olyan teóriák is léteznek, amelyek szerint meggyilkolták.

Az új-zélandi Otago Egyetem orvosi kutatócsoportja azonban tüzetesen tanulmányozta a fennmaradt forrásokat, és a hadvezér halála előtti tünetekből arra a következtetésre jutottak, hogy Nagy Sándor egy nagyon ritka, gyulladásos eredetű idegrendszeri betegségben, az úgynevezett Guillain-Barré szindrómában halt meg.

Ennek az autoimmun betegségnek a feltételezett kórokozója (vagyis a betegséget megelőző gyulladásé) nagyon elterjedt volt az ókorban. Nagy Sándor a halála előtt magas láztól, altesti fájdalmaktól, majd úgynevezett "szétterjedő zsibbadástól" szenvedett, amely ennek a betegségnek a jellegzetes tünete.

A kutatók szerint a végén teljesen lebénult, a légzése is alig láthatóvá vált, a környezete ezért hihette halottnak (akkoriban a halál beálltát a légzés megszűnésével állapították meg, a pulzust nem nézték).

A beszámolók szerint feltűnő volt, hogy Nagy Sándor holtteste hat nappal a halála után még mindig nem kezdett bomlani, teljes épségében megvolt. Ezt akkoriban csodának hitték, valamint Nagy Sándor isteni származásának, de a kutatók szerint sajnos egyszerűen arról volt szó, hogy halálának hivatalosan elfogadott időpontja után még hat napig élt, csak teljesen le volt bénulva, sehogyan sem tudott életjeleket leadni. Valószínűleg végig a tudatánál is maradt, míg végül elhunyt.


KÖVESS MINKET:




Sosem látott felvételek kerültek elő az Ady-temetésről
Több darabba szabdalva, különböző helyekről kerültek elő a képsorok, amelyeken a költő 100 évvel ezelőtti gyászszertartása látható.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 29.


hirdetés

Eddig soha nem látott snitteket tett közzé a Magyar Nemzeti Filmalap Ady Endre 1919. január 29-i temetéséről.

A pontosan 100 évvel ezelőtt lezajlott nemzeti gyászszertartást a korabeli filmhíradó kamerája örökítette meg és csak nemrég előkerültek a kameranegatívok.

A most beazonosított filmanyag nem csak hosszabb, mint az eddig ismert képsorok, hanem minőségben is hatalmas előrelépést jelent a korábbiakhoz képest. Az egyedüliként ismert eredeti kópia ugyanis az akkori labortechnikai problémák miatt szinte élvezhetetlenül sötét volt, és így került be a mozikban is vetített filmhíradóba. Sokáig úgy tudtuk, csak ez a gyenge minőségű anyag maradt ránk Ady Endre temetéséről.

Az archívumi raktárrendezések során azonban nemrég előkerült több tekercs ismeretlen eredetű kameranegatív. A feliratok nélküli képsorokat sokan próbálták beazonosítani és megfejteni, ennek eredményeként kerültek elő olyan unikális mozgóképek, mint a Krúdy Gyulát vagy Kertész Mihályt (Michael Curtiz) megörökítő rövid snittek.

Az Ady-temetés is több darabba szabdalva, különböző helyekről került elő, ami látható is a képanyagba karcolt vágójeleken.

A vágatlanul fennmaradt filmanyagokat egyszerre két operatőr készítette, egyikük a lépcsősor tetején állt, a másikuk lejjebb, a tömeget távol tartó öntöttvas kerítésnél. A filmanyagban fennmaradtak olyan apró részletek is, amelyeket véletlenül rögzített az operatőr. Ilyen például a lépcső északi párkányán álló fényképész alakja, akit a kurblis kamera egy téves mozdulattal mindössze egy filmkockán örökített meg, így róla csak ez az egy állókép maradt fenn.

A Filmarchívum Filmhíradók 100 éve című sorozatának Ady temetéséről szóló része:


KÖVESS MINKET:





Babaarcú magyar színésznő, aki eltűnt, és csak évtizedek múlva, öregen került elő
Goll Bea titkolta múltját, és még új barátai sem tudták, hogy valaha ünnepelt sztár volt.
Orosz Emese - szmo.hu
2019. február 12.


hirdetés

Goll Beát a Beszélő köntös című filmben láttam először. Már akkor is feltűnt a szőke babaarcú színésznő rendkívüli szépsége. Nevére azonban akkor hiába kerestem rá, a Wikipédia is csak egy rövid bekezdésben írt az egykori sztárról, és sehol nem találtam felvilágosítást arról, mi lett vele ‘45 után. A háború után egyszerűen eltűnt, és évtizedekig nem lehetett tudni róla semmit. Pár éve azonban végre kiderült, hogy mi történt az egykor ünnepelt sztárral.

Goll Bea 1927-ben született Budapesten. Rendkívüli tehetsége és szépsége már egészen fiatal korában megmutatkozott. Csodalánynak hívták, és még csak 12 éves volt, amikor balett és tánctudása zsúfolásig töltötte a zeneakadémia nagytermét.

Nem kellett hozzá sok idő és a magas, karcsú szépséget a filmipar is felfedezte magának. Bea a 40-es években hét filmben - A beszélő köntös, Haláltánc, Fráter Loránd, Miért?, Családunk szégyene, Fekete hajnal, Szerelmes szívek - is szerepelt.

A főszerepeket teltházas előadások, dicsérő kritikák és újságcímlapok követték. Goll Bea mai szóval élve a 40-es évek háborús Magyarországának egyik sztárja, sőt szexszimbóluma volt. A magyar Greta Garbonak is nevezték. A történelem azonban közbeszólt.

1944 után nem hagyták filmekben szerepelni. Páger Antal, Karády Katalin köréhez tartozott és gyakorlatilag lefasisztázták. Csak vidéki színházakban léphetett fel, és egy kalap szalonban dolgozott. Egyértelművé tették számára, hogy ha folytatni szeretné előadóművész karrierét, azt csak külföldön teheti meg. Goll Bea még 15 évesen hozzáment Takács Antal filmproducerhez. Amikor őt is ellehetetlenítették, úgy döntöttek, elhagyják Magyarországot.

1948-ban emigráltak. Ezek után ismerősei és egykori pályatársai sem tudtak róla semmit. Illetve

az adattárakban is csak annyi szerepelt róla, hogy eltűnt.

Pár éve azonban Vujity Tvrtko és Verrasztó Gábor író Svájcban a nyomára bukkant az immár 6 évtizede nyom nélkül eltűnt magyar sztárnak. Ők még életben találták az akkor 86 éves Goll Beát, és megdöbbentő részleteket tudtak meg az emigrációban töltött további életéről.

Svájcban különböző dokumentumok szerint Bea, Beatrix, illetve Beatrice Nafzger néven élt. Sokan nem is tudták, hogy magyar. Arra pedig, hogy híres színésznő volt, csak egy költözés során derült fény.

Bea már idős hölgy volt, amikor eltörte lábát, közben felújították a lakását, és költöznie is kellett. A rakodásban segítő szomszédja kezébe ekkor került két dobozt tele rengeteg fényképpel és újságcikkel. Svájci szomszédai teljesen ledöbbentek, hogy egy ekkora filmcsillag élt mellettünk, hiszen

Bea soha senkinek nem beszélt csillogó múltjáról.

Első férje öngyilkos lett. Később született egy kisfia, de két hónapos korában ő is meghalt.

Svájcban először a szépségét kamatoztatta kalapmodellként, állítólag ő volt az egyik legjobb a szakmában. Majd amikor kezdett kiöregedni, balett tanárként üzemeltetett egy magán balettiskolát, és innen is ment nyugdíjba.

Goll Bea 2014-ben bekövetkezett haláláig egy idősek otthonában él egy Zürich melletti kisvárosban.

Alzheimer-kórt diagnosztizáltak nála, s bár emlékei ködösek, igazi színésznői tartással és kifogástalan magyarsággal beszélt múltjáról.

Az interjúkból kiderült, hogy az idős Goll Bea nem tekintett magára se sztárként, se tehetségként, és nem is tulajdonít ennek jelentőséget. Úgy fogalmazott:

"
"Csak táncikáltam"

Amikor pedig szembesítették vele, milyen ünnepelt híresség volt, csak annyit válaszolt: “Na és?”

Saját bevallása szerint azért kapott sok szerepet, mert “olcsó volt”. A rajongókat, a népszerűséget és az autogramm osztogatást viccnek fogta fel. Ne feledjük, hogy abban az időben csak 14-16 éves kislány volt, akinek inkább csak az anyja hajszolta a népszerűséget.

A kiköltözés után Magyarországról senkivel sem tartotta a kapcsolatot. Egyszer sem tért vissza szülőhazájába, és soha nem is vágyott erre. "A múltba nem lehet visszamenni" - indokolta.

Az idős Goll Bea a halála előtt nem sokkal készült interjúkban azt is elárulta magáról, hogy szereti a vörösbort, a rántottát, szeret zenét hallgatni, illetve magyar színész könyveket olvasni, és a sok megpróbáltatás ellenére is boldogan élt Svájcban.

Forrás: TV2, Fortepan, Wikipédia


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x