hirdetés
eztviseltek_nyitokep.jpg

Így kellett öltözködniük régen a nőknek

Szigorúan szabályozták a 19. században a nők öltözködését. Nem volt mindegy, mit vesznek fel korzózáshoz, operába vagy bálba.
Hováth Emese cikke. Fotó: Fortepan.hu és MEK - szmo.hu
2014. november 19.


hirdetés

A boldog békeidőkben Budapest vidám világvárossá nőtte ki magát elegáns közönséggel, jelentős színházi élettel, bálokkal, lóversenyekkel és élettel teli korzókkal. Ezek voltak azok a helyszínek, ahol a szépasszonyok találkozhattak a nekik udvarló urak. Egyáltalán nem volt mindegy azonban, hogy melyik napszakban, hol és milyen öltözetben jelent meg egy a divatra és a társadalmi elvárásokra adó hölgy.

Fontos volt, hogy minden hölgy az életkorának megfelelő színű, anyagú és díszítésű ruhát viselje

A fiatal lányoknak egyszerű, pasztell színű, maximum virágokkal díszített ruhákba kellett öltözniük. A fiatalasszonyok hordhatták a legharsányabb, legdíszesebb ruhákat. A negyven évnél idősebb asszonyok csak sötét, lila, barna, fekete kelmék közül választhattak.

Az sok előírás célja az volt, hogy megkülönböztessék az tisztességes hölgyeket a kitartott, "félvilági" nőktől, ezért boka megmutatása mellett a smink, púder, de még az arckrém használata is erkölcstelennek számított. Így nem is csoda, hogy a nők 40 felett már öregasszonynak számítottak.

A férfiaknak sokkal könnyebb dolguk volt, mint a nőknek. Csak néhány öltönyük volt, és sokszor életük végéig ezt a pár darabot viselték. Egy úriembernek ugyanis nem illett az öltözködéssel és a változó divattal törődnie.

Korzózás

A korzózás fontos napi rutin volt a 19. századi úrihölgyeknek. Ha egy nő az elit társaság tagja volt, akkor szinte menetrend szerint tűnt fel azokon a sétányokon, amelyeken illendő volt megjelennie. Délelőtt a Kossuth Lajos utcai "közéleti korzó" volt az első állomás. Ahogy neve is mutatja, itt lehetőség nyílt a többiek kibeszélésére. Délben és délután a Váci utcán és a Duna-korzón volt kívánatos a "véletlen" találkozásokat megejteni. Illetve illet a Stefánián is végighajtani, lassú lépésben.

Az előkelő hölgyek ugyanis nem gyalogosan, hanem hintóban tették meg ezeket a sétákat. Ehhez elegáns, posztóból, vagy bársonyból készült nappali ruhát, kosztümöt öltöttek, és hozzá természetesen kalapot viseltek, hiszen úrinő nem léphetett az utcára fedetlen fővel.

A Városligetnél kettévált a korzó. A másik oldalon, a földalatti végállomásnál volt a vurstli, ahol az alacsonyabb társadalmi osztályok tagjai, a kimenős katonák és a szabadnapos cselédlányok találkoztak. A korzózás általában a városligeti Gerbaud-ban fejeződött be. Igaz, hogy a kávéházi találkozók nem illettek egy jó házból való nőhöz, de a cukrászdák kivételek voltak ez alól.

korzo1

Fotó forrása: Fortepan

korzo2

Fotó forrása: Fortepan

Vizit

Délután volt a vizitek ideje. Egy magára valamit is adó úriasszony akkor is átöltözött ebéd után, ha nem várt vendéget, hiszen nem lehetett tudni, betoppan-e egy látogató. Ilyenkor a vizitruhát vették fel. Ez rendszerint fekete színű, hosszú ujjú, magas nyakú, bársonyból vagy selyemből készült, szalaggal, csipkével, gyönggyel díszített egyszerűbb ruha volt.

bazar_005resz

bazar_006resz

bazar_023resz

keller_033resz

Lóverseny

A lóversenyekre sokan eljöttek a különböző társadalmi rétegekből. Szegények és gazdagok egyaránt élvezték az izgalmakat, szerencsét próbáltak, vagy csak bámészkodtak, illetve a legpompásabb ruháikkal villogtak. A lóversenytér volt a legújabb, legdrágább látogatóöltözetek és kalapok bemutatásának színhelye. Itt minden nő igyekezett a lehető legjobban kinézni, hiszen a nagy tribünön szinte az egész arisztokrácia is jelen volt.

Színházi és operaelőadások

Úrihölgyek este gyakran jártak színházi és opera-bemutatókra. Legtöbbször persze jobban érdekelte őket az, hogy kin milyen ruhaköltemény van, mint maga a darab. Sőt sokszor még a premierről tudósító kritikusok is többet írtak a nézőtéren megjelenő ruhákról, mint az előadásról.

A divatlapok azt is szigorúan szabályozták, milyen öltözéket kell viselni a különböző esti programokon. A hosszú ujj volt a kívánatos, de ezen felül szinte minden alkalomra más szabályok voltak érvényesek. Színházban a földszinten magas nyakú ruha, a páholyban viszont dekoltázs illett. Operett-előadáson szerényebben kellett öltözni, az Operában szezonkezdetkor az első premierig még a tavalyi toalettet kellett viselni. Főszezonban, a bálok idején azonban jöhettek a kalap nélküli, ékszerrel, csipkekesztyűkkel, legyezővel kiegészített uszályos, félig kivágott ruhacsodák. A legyező egyébként nem dísztárgy volt, hanem a 15-20 kilós meleg ruhák fontos segédeszköze.

bazar_034resz

Az öltözködési szabályok rendkívül bonyolultak voltak, s az egyes osztályokon belül még eltérőek is. Családi lapok, képeslapok, kiadványok és tankönyvek is foglalkoztak a megfelelő viselkedés és öltözködés szabályaival. Innen tanulhatták meg a hölgyek, hogy a különféle alkalmakra hogyan kell öltözködni.

Bálok

A báli szezon év elején - vízkereszttől húshagyó keddig tartott. Fontos időszak volt ez, hiszen ezeken a táncestélyeken találkozhattak az azonos társadalmi helyzetű családok. Itt ismerkedhettek a nősülendő fiatalemberek a fiatal lányokkal. Az ujjatlan, mélyen kivágott, uszályos báli ruhák voltak egy nő ruhatárának legszebb darabjai. És persze a legköltségesebbek is, ráadásul nem illett kétszer ugyanazt a ruhát viselni, vagy legalábbis a virág, vagy ékköves díszítését ki kellett cserélni rajta. A farsangi jelmezbál volt a legszabadabb, itt akár még a lábukat is megmutathatták a hölgyek, ha a maskara azt kívánta.

bali_bazar_025resz
Források

- A magyar divat 1116 éve – Gombold újra kiadvány, Rubicon

- Budapest dekameron

- A fotók a Fortepanról származnak.

- A grafikák forrása: mek.oszk.hu -A Magyar Bazár Divatképe, Divatkép Keller és Zsitvay udvari szállítók női divatterméből, Divatkép Alter és Kiss udvari szállítók női divatterméből

Ha érdekes volt a cikk, lájkold!


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Fáy_András2.jpg

Teherbe ejtette kiskorú nevelt lányát a magyar reformkor vezéralakja

Fáy András író és közszereplő sokat foglalkozott nőneveléssel, de sajátosan ültette át a gyakorlatba az elveit.
Kovács-Tóth Noémi - szmo.hu
2019. július 02.



A 19. század elején Fáy Andrásról (1786-1864) ódákat zengtek kortársai. Irodalmi és politikai mozgalmak aktív tagjaként, prózaíró-publicistaként, mesegyűjtőként, a Pesti Hírlap állandó szerzőjeként általános elismerés övezte. Unokatestvére, Szemere Pál, aki barátja és harcostársa is volt, „a nemzet mindenese” címet ragasztotta rá. Mikszáth Kálmán ezt még tovább ragozta:

„Ha Széchenyi nincs, őt illeti a legnagyobb magyar titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a haza bölcsének, így azonban maradt végig a nemzet mindenese.”

A hízelgő szavaknak volt némi jogalapja, hiszen a négy nyelven beszélő polihisztor rendkívül gazdag életművet hagyott hátra.

Fáy András először joggyakornok, majd szolgabíró és táblabíró volt, utána nyergelt át az irodalomra. Prózai vígelbeszéléseivel új műfajt teremtett, erkölcsi célzatú meséi pedig sikert sikerre halmoztak. A Kisfaludy Társaság alapító tagja és 1837-40-ig igazgatója volt, majd 1840-ben neki köszönhetően alakult meg Pesten az első magyarországi takarékpénztár, ahol segédigazgatói posztot töltött be. A kezdeményezés végigszántotta az országot, ugyanis nyolc év alatt harminckét vidéki fiókkal bővült a hálózat. 1845-ben még az MTA helyettes elnökeként is tovább növelte befolyását. A szabadságharc leverése után nem vállalt több közszereplést, azonban rengeteget írt, többek között az első magyar társadalmi regényt, A Bélteky-házat 1832-ben.

Fáy híres volt még ezeken felül a leánynevelésről alkotott nézeteivel, több könyvet is publikált a témában. Azt vallotta, hogy a korabeli lánynevelő intézetekben elterjedt francia stílus teljesen haszontalan, mivel kidomborítja a felesleges fényűzést, a hímzés rontja a látást, a zenetanulással pedig ilyen rövid órák alatt nem lehet magas szintet elérni.

Ezek helyett a polgári lét praktikus háztartási ismereteit, józan pénzköltést, ország- és nyelvismeretet, illemet és társalgási szabályokat tanított volna nekik.

„Én nem bámulandó hires nevezetes, hanem bóldog és bóldogitó nőket kivánok neveltetni, földi lényeket, erényszerető tisztelő ugyan, de nem gyarlóság-nélküli magyar leányokat kivánok képeztetni honi intézeteinkben, jó nőket, anyákat, polgárnékat, tiszteletere, szeretetre méltó asszonyokat; ’s van e’ józan ember a’ hazában, ki ne ohajtná ezt?” – foglalta össze gondolatait a Nőnevelés és nőnevelő-intézetek hazánkban című könyvében.

Voltak ennél árnyaltabb elképzelései is, például hogy egy valóban művelt nő nem küzd a nemek egyenjogúságáért, és a túlművelt nők felsőbbrendűsködőek. Azt hirdette, hogy egy nő mindig legyen szerény, mind külsőségekben, mind társaságban, és csak akkor szólaljon meg, ha tudásában biztos, de akkor sem túl gyakran. Összességében azt szerette volna, ha a lányokat tudományos nevelés helyett reális ítélőképességgel vértezik fel az iskolákban.

Nem volt túl jó véleménnyel a házasság intézményéről, de azért kifejtette ebben a témakörben is a nézeteit:

„Szükség tudni a fiatal nőnek, miként ember nem lehetvén hiba nélkül, férje sem leend, valamint maga sincs a’ nélkül; kölcsönös türelem, kölcsönös engedékenység tehát első feltétele a’ házassági életnek. Nem fog mások előtt panaszkodni, vagy épen kikelni férje’ gyengéi ellen; mit jó vagy csak okos nő is nem teszen soha. Tudni kell, melyek azon módok és eszközök, mikkel férjének becsülését, ’s ezen alapuló szeretetét ne csak megnyerhesse, hanem biztosan meg is tarthassa.”

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
orban-viktor.jpg

Előkerült egy III/III-as jelentés Orbán Viktorról

30 évvel ezelőtt írták, most az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tette közzé.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 10.



A Blikk szúrta ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Facebook-oldalán nemrég közzétett jelentést, amiben Orbán Viktor neve is szerepel. A III/III-as ügyosztály által kiadott dokumentum 1989. június 10-i keltezésű.

Orbánról az alábbi szövegrészletben esik szó:

„A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban hivatalosan is megalakuló Magyar Október Pártot. A Krassó György nevével fémjelzett szervezet 18 fős ideiglenes választmánya első ülését Philipp Tibor lakásán tartja. Az iraton kézírással rávezetve: 'Várom a külön jelentést'”

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

30 éve történt NAPI OPERATÍV INFORMÁCIÓS JELENTÉS 1989. június 10. A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban...

A Magyar Október Párt mindössze két és fél évig, 1989. június 27. és 1991. december 14. között működött, alapító nyilatkozata szerint a 28 aláíró „arra a következtetésre jutott”, hogy „az 1956-os forradalom és szabadságharc eszményei nem érvényesülnek a meglévő politikai szervezetek programjában és gyakorlatában – írja a Wikipédia.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
repulos-gizi-cimkep.jpg

Repülős Gizi nagyasszony volt, arisztokratikus hiúsággal közlekedett - erős portrésorozat készült róla

És majdnem egy dokumentumfilm is, de fizikai és pszichés állapota ezt már nem engedte. A hajléktalanszállóról ment a kórházba meghalni.
Dömötör Nikolett, fotók: Hanuta Éva - szmo.hu
2019. július 01.



Kosztor Sándorné Bodnár Gizella, vagy ahogy mindenki ismeri, Repülős Gizi, a legendás besurranó tolvajnő februárban meghalt. 92 évet ért meg, ebből összesen 17-et töltött börtönben. Több mint 200 bűncselekmény írható a számlájára, már az ’50-es évektől számon tartotta a rendőrség. Életének egyik utolsó állomása a Budapesti Módszertani és Szociális Központ Intézményei Női Éjjeli Menedékhelye volt. A Múzeumok Éjszakáján a BMSZKI Dózsa György úti épületében lehetett róla megnézni egy fotókiállítást, aminek néhány darabját most itt is megmutatjuk.

Repülős Gizi úgy járt városról városra lopni, mintha csak piacra ment volna.

Reggel megalapozta alibijét a szomszédainál, majd vidékre repült a 40-es, 50-es években még létező magyarországi helyi járatokkal. Lakóházakba surrant be, ékszerekkel és pénzzel tért haza. Összesen 40 évnyi börtönbüntetést kapott, hatszor szabadult közkegyelemmel. Utoljára 2017 augusztusában fogták el Tatabányán, ekkor már közel járt a 91-hez.

A padláson installált kiállításon egy el nem készült dokumentumfilm fotói, Hanuta Éva fotográfus munkái elevenedtek meg. Azt, hogy végül a film nem készült el, Gizi fizikai és pszichés állapotának leromlása miatt történt. Pszichés oldalról nézve ez elsősorban azt jelenti, hogy egyszer ezt, másszor azt mondta, magyarázta Éva.

„Az egyik napon például azt állította, hogy soha nem ült repülőn, másnap már azt, hogy volt egy hatalmas szerelme, egy pilóta, emiatt mindig ingyen utazott, és innen kapta a nevét is.”

Repülős Giziről nem készült sem korábban, sem később ehhez hasonló riportkép-sorozat. Ezeken a képeken úgy láthatjuk őt, mint ahogy egyetlen sajtófotón, híradós tudósításban sem. A Virágkoszorú névre keresztelt, 10 darabból álló sorozat például egy mozdulatsort örökít meg, amint Gizi a tükörtől ellép, pördül egyet és kivonul, mint egy nagyasszony. A többi fotót a dokumentumfilm képanyagából válogatták össze – mind-mind kis fragment az ő életéből, a használati tárgyaival, a privát terével. Bár persze a privát tér fogalma is átértékelődik ebben a helyzetben, hiszen életének jelentős részét különböző börtönökben, utolsó idejét pedig a Dózsa György úti éjjeli menedékhelyen töltötte.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
doctor-650534_1920-1000x666.jpg

Az orvos, aki elektródákat ültetett a saját agyába, hogy bizonyítsa elméletét

Dr. Philip Kennedy beszéd nélkül akarta közvetíteni egy számítógépre a gondolatait, de a kísérlet nem úgy sült el, ahogy tervezte.
G. N. L., fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. július 08.



Kennedy a 90-es évek végén azzal vált híressé, hogy elektródákat épített be egy megbénult ember agyába, majd megtanította őt arra, hogy agyával vezérelje egy számítógép kurzorát - írja a Wired.

A megműtött beteget „a világ első kiborgjának” nevezte.

Kennedy nagy újítása az volt, hogy az elektródát beágyazta az agyba. Az első beültetést 1998-ban hajtották végre. A páciens, az 52 éves Johnny Ray agyvérzése után teljesen megbénult, csak arcizmai mozogtak. Kizárólag pislogással tudott kommunikálni: két pislogás jelentette az „igent”, egy a „nemet”.

A műtét után Kennedy megpróbálta megfejteni a beteg mozgató agykérgének hullámait.

Egy idő után Ray megtanulta a beültetésből jövő jeleket csupán gondolatával szabályozni. Amikor Kennedy összekapcsolta őt egy számítógéppel, képes volt ezekkel a modulációkkal egy kurzort irányítani a képernyőn. Ezáltal ki tudott választani betűket egy képernyőn lévő klaviatúráról, és nagyon lassan sikerült neki szavakat összeállítani.

Bár Ray esetének nagy visszhangja lett, a folytatás kevésbé volt sikeres. 1999 és 2002 között két hasonló állapotú beteggel próbálkoztak, de az egyiknél a seb nem zárult be, ezért az implantátumot ki kellett venni, a másiknak pedig rohamosan romlott az állapota. Maga Ray is meghalt 2002-ben agyi ütőér-tágulatban.

Kennedy azonban nem adta fel, mivel Ray mentális kurzora bizonyította számára, hogy még az ilyen bezárult világban élő emberek is meg tudják osztani gondolataikat egy számítógépen keresztül.

Az amerikai orvos álma egy agy-számítógép interfész volt, amelyen a gondolatok olyan könnyedén áramolnak, mint ahogy egy egészséges ember beszéde.

Ez óriási kihívásnak bizonyult. Az emberi beszéd több mint 100 különböző izom egybehangolt összehúzódását és elernyédését követeli. Ahhoz, hogy működő „beszéd-protézist” építsenek, ki kellett találni annak a módját, hogy miként olvassák le a hangzó beszéd teljes hangszerelését egy maroknyi elektróda jeleiből.

2004-ben egy autóbaleset során agyvérzést kapott beteget műtöttek meg. Ezúttal az agynak abba a régiójába helyezték el az elektródákat, ahonnan a neuronok az ajkak, az állkapocs, a nyelv és a gége izmainak küldenek jeleket. A kísérlet azonban nem sikerült.

Kennedy kutatási programja megtorpant: nem kapott rá több pénzt, stábját el kellett küldenie, kutatótársa is meghalt.

Ezután döntötte el, hogy saját maga lesz következő kísérletének alanya.

A 11 és fél órás műtétre 2014 júniusában, a karibi Belize-ben került sor. Üveg- és aranyszálakból készült elektródákat ültettek be Kennedy agyába. A cél az volt, hogy ezután rögzítsék az agyhullámait, így feltörhessék az emberi beszéd idegi kódját.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x