hirdetés
birolaszlo1.jpg

Így írtatok ti: a lúdpennától Bíró László világhírű találmányáig

Az első jól működő golyóstollból rögtön bevásárolt a brit királyi légierő, mivel repülés közben problémás volt a tintával bajlódni.
Kovács-Tóth Noémi írása - szmo.hu
2018. december 19.


hirdetés

Az írás és az íróeszköz története, avagy hogy került a magyar származású Bíró László golyóstolla a brit légierő pilótáihoz.

A kezdetleges penna lúdtollból készült

A középkorban leginkább lúdtollal és házi készítésű tintával írták szent szövegeiket a szerzetesek. Akkoriban a latin penna kifejezést használták toll helyett, amely kitartott a 19. század elejéig, amikor az országgyűlési tudósítások szerkesztői még pennamártással mérték a beszédek hosszát.

Bár rengeteg régi tintarecept maradt fenn, az ókori Egyiptomtól a 19. századi Európáig bezárólag senki nem vette a fáradságot, hogy részletesen leírja, hogyan készítették és metszették a tollakat. Annyit tudunk, hogy a lúd mellett hattyútollat is használtak erre a célra, az apróbetűs szövegeket pedig varjú- vagy hollótollal körmölték le. A pulyka tollával is nagyon jól lehet dolgozni, de a középkori Európában azt sem tudták, hogy létezik ilyen madár, mivel Amerikában őshonos.

Keleten nádból vagy bambuszból készítették az íróeszközeiket, és eleinte papirusztekercseken dolgoztak velük.

Az évszázadok alatt temérdek időt pazaroltak el az írók azzal, hogy folyamatosan mártogatták a tintába a tollat, és sokszor kezdhették újra az egészet amiatt, mert pacát ejtettek a papíron. Ugyanakkor sokáig nem született jobb megoldás erre a problémára.

Hogy vágták tökéletesre a pennát?

A madár tollai közül a második és harmadik darab bizonyult a legtartósabbnak, és egy jobbkezes író számára a bal oldali szárnyról kellett beszerezni az eszközt. A kitépett vagy elhullajtott tollakról leszedték a pihéket és kiszárították néhány hónap alatt (ha nem volt annyi idejük, akkor vízben áztatták egy ideig, majd forró homokba vagy hamuba nyomták, hogy elérjék ezt a hatást). A toll külsején és belsejében található zsiradék könnyedén le- és kikaparható, a cél az volt, hogy végül csupán egy kemény és üreges cső maradjon. Utána egy tollkéssel lemetszették mindkét végét, végül bemetszették a hegy közepét. Utolsó simításként egy millimétert lecsíptek a végéből – amely végül nem lehetett hosszabb egy-két milliméternél –, hogy a megfelelő szöget elérjék a pontos és igényes íráskép érdekében.

Tartósságot és gyorsabb írást garantált a töltőtoll

A 17. századra már nem volt elég, hogy egy maroknyi íródeák el tudta készíteni saját magának a tollmetszést, mivel egyre több ügy kapcsán kellett leírást készíteni, főleg a Habsburgok uralkodásának idején. Emiatt beindult a tollkészítés- és kereskedés ipari méretekben is. Ekkor már megjelentek az első rézírótollak is, hiszen felmerült az igény egy tartósabb megoldásra. Ezek azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért egy évszázadig még mindig a madártoll volt a bevett gyakorlat, és csak jóval később jelentek meg a hatékonyabb acéltollak.

A gyorsabb írást biztosító töltőtollat már a 17. században ismerték, de a ma ismert formája egy párizsi diák, Petrache Poenaru érdeme, aki a 19. század elején találta fel a módszerét. A francia töltőtollipar uralmát az amerikai Lewis Edson Waterman 1884-ben szabadalmaztatott töltőtolla törte meg, amely utána vagy hatvan évig slágerterméknek számított.

Igen ám, de ezek a tollak nem tudták teljesen egyenletesen adagolni a tintát, ráadásul függőlegesen kellett tartani őket. Az 1800-as évektől az 1930-as évekig sokan próbálkoztak egy tintát magában foglaló toll prototípusán, de egyik sem volt használható a gyakorlatban. Ez azért különösen furcsa, mert már az i.e. 10. században is használtak olyan tollat Egyiptomban, amelyhez a tinta a benne található tartályban helyezkedett el.

Egy magyarnak köszönhetjük a végső megoldást

Bíró László (1899-1985) szakmáját tekintve újságíró volt, de nem amiatt lett világhírű, amit írt, hanem amivel írta. Az első működő golyóstoll ugyanis az ő fejéből pattant ki, ötletének keletkezésére pedig különféle izgalmas teóriák születtek.

Egy olasz folyóirat szerint golyózó gyerekek megfigyelése közben jött László ihlete, ahogy a víztócsán keresztül guruló golyó nedves csíkot hagyott a földön. Egy másik elmélet úgy tartja, hogy akkor csókolta homlokon a múzsa, amikor bejárt egy nyomdába és a rotációs hengerek működését vizsgálta. Olyan verzió is napvilágot látott, miszerint akkor jutott eszébe – a mára magától értetődőnek gondolt – megoldás, amikor felborult az asztalán a tinta, és kis acélgolyók gurultak szerteszét, nyomot hagyva maguk után.

Annyi bizonyos, hogy az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatta az elkészült golyóstoll-prototípust: a kezdetleges verzió még csak elnagyoltan, főleg ládákon működött, de utána sok-sok éves tökéletesítési folyamat vette kezdetét. A kicsinyített, írótollként eladható verzióból is számos alternatíva született, László pedig főleg testvérével együtt fejlesztgette az apró alkatrészeket.

Közben a feltaláló a zsidótörvény elfogadása után Argentínáig menekült, és ott szabadalmaztatta 1943-ban a gyorsabban száradó, kevésbé koszoló verziót.

A kitartó férfi létrehozott egy erre szakosodott céget és meg is kezdte a gyártást. Ezeknek a golyóstollaknak első nagy megrendelője nem volt más, mint a brit királyi légierő (mivel a légnyomásra és a repülési magasságra is jól reagáltak), majd az amerikai légierő is bejelentkezett a tollakért. Utána rengeteg óriáscég adta kézről kézre a licencet, az 1960-as évektől pedig a Parker cég virágoztatta fel az immár tökéletesített terméket.

Bíró Lászlót azonban szerencsére nem felejtették el: angolul a golyóstollat „Biro-pen”-nek, franciául „biron”-nak is nevezik, Argentínában pedig tiszteletből az ő születésnapjára tették a feltalálók napját. Érthető, hiszen hála neki ma már 8 kilométernyi szöveget írhatunk le egyhuzamban, ha bírjuk szusszal.

Forrás: Feltalálóink, Múlt-kor, Wikipédia


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Fáy_András2.jpg

Teherbe ejtette kiskorú nevelt lányát a magyar reformkor vezéralakja

Fáy András író és közszereplő sokat foglalkozott nőneveléssel, de sajátosan ültette át a gyakorlatba az elveit.
Kovács-Tóth Noémi - szmo.hu
2019. július 02.



A 19. század elején Fáy Andrásról (1786-1864) ódákat zengtek kortársai. Irodalmi és politikai mozgalmak aktív tagjaként, prózaíró-publicistaként, mesegyűjtőként, a Pesti Hírlap állandó szerzőjeként általános elismerés övezte. Unokatestvére, Szemere Pál, aki barátja és harcostársa is volt, „a nemzet mindenese” címet ragasztotta rá. Mikszáth Kálmán ezt még tovább ragozta:

„Ha Széchenyi nincs, őt illeti a legnagyobb magyar titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a haza bölcsének, így azonban maradt végig a nemzet mindenese.”

A hízelgő szavaknak volt némi jogalapja, hiszen a négy nyelven beszélő polihisztor rendkívül gazdag életművet hagyott hátra.

Fáy András először joggyakornok, majd szolgabíró és táblabíró volt, utána nyergelt át az irodalomra. Prózai vígelbeszéléseivel új műfajt teremtett, erkölcsi célzatú meséi pedig sikert sikerre halmoztak. A Kisfaludy Társaság alapító tagja és 1837-40-ig igazgatója volt, majd 1840-ben neki köszönhetően alakult meg Pesten az első magyarországi takarékpénztár, ahol segédigazgatói posztot töltött be. A kezdeményezés végigszántotta az országot, ugyanis nyolc év alatt harminckét vidéki fiókkal bővült a hálózat. 1845-ben még az MTA helyettes elnökeként is tovább növelte befolyását. A szabadságharc leverése után nem vállalt több közszereplést, azonban rengeteget írt, többek között az első magyar társadalmi regényt, A Bélteky-házat 1832-ben.

Fáy híres volt még ezeken felül a leánynevelésről alkotott nézeteivel, több könyvet is publikált a témában. Azt vallotta, hogy a korabeli lánynevelő intézetekben elterjedt francia stílus teljesen haszontalan, mivel kidomborítja a felesleges fényűzést, a hímzés rontja a látást, a zenetanulással pedig ilyen rövid órák alatt nem lehet magas szintet elérni.

Ezek helyett a polgári lét praktikus háztartási ismereteit, józan pénzköltést, ország- és nyelvismeretet, illemet és társalgási szabályokat tanított volna nekik.

„Én nem bámulandó hires nevezetes, hanem bóldog és bóldogitó nőket kivánok neveltetni, földi lényeket, erényszerető tisztelő ugyan, de nem gyarlóság-nélküli magyar leányokat kivánok képeztetni honi intézeteinkben, jó nőket, anyákat, polgárnékat, tiszteletere, szeretetre méltó asszonyokat; ’s van e’ józan ember a’ hazában, ki ne ohajtná ezt?” – foglalta össze gondolatait a Nőnevelés és nőnevelő-intézetek hazánkban című könyvében.

Voltak ennél árnyaltabb elképzelései is, például hogy egy valóban művelt nő nem küzd a nemek egyenjogúságáért, és a túlművelt nők felsőbbrendűsködőek. Azt hirdette, hogy egy nő mindig legyen szerény, mind külsőségekben, mind társaságban, és csak akkor szólaljon meg, ha tudásában biztos, de akkor sem túl gyakran. Összességében azt szerette volna, ha a lányokat tudományos nevelés helyett reális ítélőképességgel vértezik fel az iskolákban.

Nem volt túl jó véleménnyel a házasság intézményéről, de azért kifejtette ebben a témakörben is a nézeteit:

„Szükség tudni a fiatal nőnek, miként ember nem lehetvén hiba nélkül, férje sem leend, valamint maga sincs a’ nélkül; kölcsönös türelem, kölcsönös engedékenység tehát első feltétele a’ házassági életnek. Nem fog mások előtt panaszkodni, vagy épen kikelni férje’ gyengéi ellen; mit jó vagy csak okos nő is nem teszen soha. Tudni kell, melyek azon módok és eszközök, mikkel férjének becsülését, ’s ezen alapuló szeretetét ne csak megnyerhesse, hanem biztosan meg is tarthassa.”

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
orban-viktor.jpg

Előkerült egy III/III-as jelentés Orbán Viktorról

30 évvel ezelőtt írták, most az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tette közzé.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 10.



A Blikk szúrta ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Facebook-oldalán nemrég közzétett jelentést, amiben Orbán Viktor neve is szerepel. A III/III-as ügyosztály által kiadott dokumentum 1989. június 10-i keltezésű.

Orbánról az alábbi szövegrészletben esik szó:

„A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban hivatalosan is megalakuló Magyar Október Pártot. A Krassó György nevével fémjelzett szervezet 18 fős ideiglenes választmánya első ülését Philipp Tibor lakásán tartja. Az iraton kézírással rávezetve: 'Várom a külön jelentést'”

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

30 éve történt NAPI OPERATÍV INFORMÁCIÓS JELENTÉS 1989. június 10. A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban...

A Magyar Október Párt mindössze két és fél évig, 1989. június 27. és 1991. december 14. között működött, alapító nyilatkozata szerint a 28 aláíró „arra a következtetésre jutott”, hogy „az 1956-os forradalom és szabadságharc eszményei nem érvényesülnek a meglévő politikai szervezetek programjában és gyakorlatában – írja a Wikipédia.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
repulos-gizi-cimkep.jpg

Repülős Gizi nagyasszony volt, arisztokratikus hiúsággal közlekedett - erős portrésorozat készült róla

És majdnem egy dokumentumfilm is, de fizikai és pszichés állapota ezt már nem engedte. A hajléktalanszállóról ment a kórházba meghalni.
Dömötör Nikolett, fotók: Hanuta Éva - szmo.hu
2019. július 01.



Kosztor Sándorné Bodnár Gizella, vagy ahogy mindenki ismeri, Repülős Gizi, a legendás besurranó tolvajnő februárban meghalt. 92 évet ért meg, ebből összesen 17-et töltött börtönben. Több mint 200 bűncselekmény írható a számlájára, már az ’50-es évektől számon tartotta a rendőrség. Életének egyik utolsó állomása a Budapesti Módszertani és Szociális Központ Intézményei Női Éjjeli Menedékhelye volt. A Múzeumok Éjszakáján a BMSZKI Dózsa György úti épületében lehetett róla megnézni egy fotókiállítást, aminek néhány darabját most itt is megmutatjuk.

Repülős Gizi úgy járt városról városra lopni, mintha csak piacra ment volna.

Reggel megalapozta alibijét a szomszédainál, majd vidékre repült a 40-es, 50-es években még létező magyarországi helyi járatokkal. Lakóházakba surrant be, ékszerekkel és pénzzel tért haza. Összesen 40 évnyi börtönbüntetést kapott, hatszor szabadult közkegyelemmel. Utoljára 2017 augusztusában fogták el Tatabányán, ekkor már közel járt a 91-hez.

A padláson installált kiállításon egy el nem készült dokumentumfilm fotói, Hanuta Éva fotográfus munkái elevenedtek meg. Azt, hogy végül a film nem készült el, Gizi fizikai és pszichés állapotának leromlása miatt történt. Pszichés oldalról nézve ez elsősorban azt jelenti, hogy egyszer ezt, másszor azt mondta, magyarázta Éva.

„Az egyik napon például azt állította, hogy soha nem ült repülőn, másnap már azt, hogy volt egy hatalmas szerelme, egy pilóta, emiatt mindig ingyen utazott, és innen kapta a nevét is.”

Repülős Giziről nem készült sem korábban, sem később ehhez hasonló riportkép-sorozat. Ezeken a képeken úgy láthatjuk őt, mint ahogy egyetlen sajtófotón, híradós tudósításban sem. A Virágkoszorú névre keresztelt, 10 darabból álló sorozat például egy mozdulatsort örökít meg, amint Gizi a tükörtől ellép, pördül egyet és kivonul, mint egy nagyasszony. A többi fotót a dokumentumfilm képanyagából válogatták össze – mind-mind kis fragment az ő életéből, a használati tárgyaival, a privát terével. Bár persze a privát tér fogalma is átértékelődik ebben a helyzetben, hiszen életének jelentős részét különböző börtönökben, utolsó idejét pedig a Dózsa György úti éjjeli menedékhelyen töltötte.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
doctor-650534_1920-1000x666.jpg

Az orvos, aki elektródákat ültetett a saját agyába, hogy bizonyítsa elméletét

Dr. Philip Kennedy beszéd nélkül akarta közvetíteni egy számítógépre a gondolatait, de a kísérlet nem úgy sült el, ahogy tervezte.
G. N. L., fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. július 08.



Kennedy a 90-es évek végén azzal vált híressé, hogy elektródákat épített be egy megbénult ember agyába, majd megtanította őt arra, hogy agyával vezérelje egy számítógép kurzorát - írja a Wired.

A megműtött beteget „a világ első kiborgjának” nevezte.

Kennedy nagy újítása az volt, hogy az elektródát beágyazta az agyba. Az első beültetést 1998-ban hajtották végre. A páciens, az 52 éves Johnny Ray agyvérzése után teljesen megbénult, csak arcizmai mozogtak. Kizárólag pislogással tudott kommunikálni: két pislogás jelentette az „igent”, egy a „nemet”.

A műtét után Kennedy megpróbálta megfejteni a beteg mozgató agykérgének hullámait.

Egy idő után Ray megtanulta a beültetésből jövő jeleket csupán gondolatával szabályozni. Amikor Kennedy összekapcsolta őt egy számítógéppel, képes volt ezekkel a modulációkkal egy kurzort irányítani a képernyőn. Ezáltal ki tudott választani betűket egy képernyőn lévő klaviatúráról, és nagyon lassan sikerült neki szavakat összeállítani.

Bár Ray esetének nagy visszhangja lett, a folytatás kevésbé volt sikeres. 1999 és 2002 között két hasonló állapotú beteggel próbálkoztak, de az egyiknél a seb nem zárult be, ezért az implantátumot ki kellett venni, a másiknak pedig rohamosan romlott az állapota. Maga Ray is meghalt 2002-ben agyi ütőér-tágulatban.

Kennedy azonban nem adta fel, mivel Ray mentális kurzora bizonyította számára, hogy még az ilyen bezárult világban élő emberek is meg tudják osztani gondolataikat egy számítógépen keresztül.

Az amerikai orvos álma egy agy-számítógép interfész volt, amelyen a gondolatok olyan könnyedén áramolnak, mint ahogy egy egészséges ember beszéde.

Ez óriási kihívásnak bizonyult. Az emberi beszéd több mint 100 különböző izom egybehangolt összehúzódását és elernyédését követeli. Ahhoz, hogy működő „beszéd-protézist” építsenek, ki kellett találni annak a módját, hogy miként olvassák le a hangzó beszéd teljes hangszerelését egy maroknyi elektróda jeleiből.

2004-ben egy autóbaleset során agyvérzést kapott beteget műtöttek meg. Ezúttal az agynak abba a régiójába helyezték el az elektródákat, ahonnan a neuronok az ajkak, az állkapocs, a nyelv és a gége izmainak küldenek jeleket. A kísérlet azonban nem sikerült.

Kennedy kutatási programja megtorpant: nem kapott rá több pénzt, stábját el kellett küldenie, kutatótársa is meghalt.

Ezután döntötte el, hogy saját maga lesz következő kísérletének alanya.

A 11 és fél órás műtétre 2014 júniusában, a karibi Belize-ben került sor. Üveg- és aranyszálakból készült elektródákat ültettek be Kennedy agyába. A cél az volt, hogy ezután rögzítsék az agyhullámait, így feltörhessék az emberi beszéd idegi kódját.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x