hirdetés
Így idézték meg Petőfi szellemét
A 19. században szinte dívott a szellemidézés Budapesten, a történetek szerint pedig Petőfi szellemét is sikerült egyszer megidézni. Ilyen volt a „szellemes” Budapest.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 22.


hirdetés

Időről-időre felbukkan Budapesttel kapcsolatban egy különös jelző: a holtakra épült város… Építkezések során talált sírok, Dunából kimosott sírkövek utalnak mára már eltűnt temetőkre, de régi térképeket böngészve is rádöbbenhetünk, hogy egy-egy lakónegyed, piac vagy akár bevásárlóközpont helyén is sírkert húzódott.

A rég elhunytak szellemét viszont látszólag nem zavarja a fejük feletti forgalom, bár az egykori Magdolnavárosi temetőre épült paneltömbök kapcsán az 1970-es években merültek fel panaszok:

a felébresztett kísértetek lekapcsolták a villanyt, zavarták a munkásokat, vagy épp tévézni támadt kedvük.

Ráadásul annyi tapintatosság sem szorult beléjük, hogy legalább csendben tennék mindezt: furcsa lépéseket, zajokat, sőt elsuhanásokat is produkáltak. A kéretlen társbérlet miatt az újpesti lakótelepet Szellemtelepnek kezdték nevezni. Budapest szellemeinek mentségére szolgáljon, hogy számos más házat is építettek rájuk az évszázadok során, amit viszont a legtöbb esetben békében tűrtek. Sőt, a múltban sokszor kifejezetten kérlelni kellett őket, hogy jöjjenek végre egy kicsit látogatóba.

A 19. század végére ugyanis mintha egy időre még a szellemek is behódoltak volna a modernizáció előtt, és úgy tűnt, nem hajlandóak egy zajos nagyvárosban kísérteni. A Gellért-hegyen már legalább száz éve nem lehetett egy rendes boszorkányt látni, a padlásterek zajaira, furcsa árnyakra, érthetetlen fényjelenségekre a tudományos felfedezések sorra kiábrándító válaszokat adtak. Nem lehet csodálkozni azon, hogy ennyi ráció mellett az egykori polgárok hiányolni kezdtek egy kicsit misztikusabb világot. Úgy döntöttek, ha maguktól nem jönnek kísérteni a szellemek, hát akkor kicsit illedelmesebben kell kérni őket.

Ismerd meg Budapest láthatatlan arcát

Ha érdekelnek még ehhez hasonló történetek, hogy miként nézett ki Budapest egykor és hogyan alakult ki a mai városkép, szeretnéd tudni milyen történeteket mesélnek el egyes épületek és hol találsz rejtett kincseket, akkor az ImagineBudapest sétáit neked találták ki. Több tucat séta közül válogathatsz, a barangolások közben pedig feltárul előtted Budapest ismeretlen arca. A sétákról bővebben itt olvashatsz.

Na de hogyan is működött a túlvilági etikett?

A szellemek megidézésének praktikáiban a spiritizmus követői mélyedtek el a leginkább. Ők egy médium segítségével próbáltak kapcsolatba kerülni a túlvilággal, a kommunikáció pedig egy asztal segítségével zajlott, aminek az egyik lábához írószerszámot helyeztek. A szellem mozgatta az asztalt, a praktikus eszköz pedig lejegyezte az átadni kívánt üzenetet. A spiritizmus Amerikából indult hódító útjára, néhány évtized alatt pedig Európa-szerte divatossá vált a szellemekkel való társalgás.

Mivel a szellemek megidézéséhez köztudottan társaság kell, az akkori gyakorlatnak megfelelően Pesten egyesületi keretek között űzték a spiritizmust: 1873-ban megalakult a Szellembúvárok Pesti Egylete, gyűléseiket a Wesselényi utca 18. szám alatt tartották. A pesti szellemidézés első központja helyén 1907 és 1908 között egy impozáns szecessziós bérpalotát emeltek. Ha erre sétálunk, a szellemeknek már hűlt helyét találjuk, de érdemes azért felpillantani a homlokzatra, mert angyalokkal azért még találkozhatunk. Valószínűleg a szellembúvárok az építkezés miatt kényszerültek költözésre, 1910-től már a Sas utcában folytatták üléseiket. A társaság népszerűségét jelzi, hogy hamarosan fiókegyletek kezdték meg működésüket: 1913-ban már 30 kisebb alcsoport működött a városban. Mindezzel párhuzamosan újabb médiumok tűntek fel. Közéjük tartozott például Papp Eszter, ő a Conti utca (ma Tolnai Lajos utca) 28. szám alatt tartott szeánszokat. Egy bizonyos Jelinekné pedig a Dob utca 104-ből bonyolította túlvilági kapcsolatait, szellembúvár szalonját kávécsarnoknak álcázta.

Különös népszerűségnek örvendett a szellemidézés a város ipari negyedeiben is: Angyalföldön többezer kövezője volt a spiritizmusnak. A szeánszok központi helyszíne Somogyi János malommunkás lakásában volt, a Zsilip utca 4. szám alatt, de a Csángó és az Árbóc utcában is tartottak találkozókat. Tábori Kornél újságíró jegyezte fel, hogyan is zajlott Somogyiék szeánsza.

A kis lakásban összegyűlt csoport Petőfi szellemét idézte meg.

Egy kislány töltötte be a médium szerepét, őt ülték körbe a munkások, akik kisujjaikat összekapcsolva invitálták a költő szellemét maguk közé. Petőfi el is fogadta a meghívást, köszöntés után kissé meglepődve állítólag csak annyit mondott: „Kedves emberek, hej de sokan vagytok”. Természetesen, ha már ott volt, azért egy verset is szavalt közönségének. Petőfi nemcsak a malommunkások között volt népszerű, egyébként is az egyik leggyakrabban megidézett szellemek közé tartozott a városban. Egressy Gábor színész, Petőfi közeli barátja is megpróbált vele kapcsolatban lépni eltűnése után. Szeánszán Arany és Jókai is részt vett, még ha kicsit hitetlenkedve is.

Az írók és költők fantáziáját később is sűrűn foglalkoztatta a szellemidézők tevékenysége. A szakavatottak közé tartozott Krúdy Gyula is, aki meglehetősen barátságosan írt a kísértetekről. Álmoskönyve szerint kísértetet látni csupa örömöt és szerencsét jelent, a babonákat leírók fejezetben még a Margit-szigeten éjféltájt végig vonuló szellemről is megemlékezett. Amennyiben ezek után mégis kétségeink támadnának Budapest szellemhistóriát illetően, gondoljunk Krúdy megállapítására: „A kísértetekben csak az nem hisz, aki még nem látott kísértetet.”


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Eldőlt: elbontják a Nyugati téri felüljárót
A döntést viszont még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.



A Főváros Közfejlesztések Tanácsa 2019. május 14-i ülésén döntött arról, hogy hamarosan elbontják a Nyugati téri felüljárót - írja a pestbuda.hu. A felüljáró bontása már évek óta tervben volt, de úgy tűnik, hamarosan tényleg eltűnik. Tarlós István főpolgármester a szerda reggeli Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta,

a bontásra azért van szükség, mert a felüljáró városképi szempontból rendkívül csúnya.

A Nyugati téri, kétszer egysávos, 420 méter hosszú felüljárót 1981. november 10-én adtak át, építése az észak-déli metró beruházásához kapcsolódik, ugyanis akkor úgy gondolták, hogy az autós felszíni közlekedésnek kell előnyt adni. A felüljáró bontása viszont az elmúlt években többször is felmerült a portál szerint, de eddig a szakemberek azt mondták, csak akkor lehet elbontani a felüljárót, ha épül helyette egy közúti aluljáró. Ez pedig a portál szerint azért lett volna költséges, mert a "Nagykörút tele van nagy átmérőjű alapközművekkel, így azok alá kellett volna vinni az alagutat".

A főpolgármester viszont azt mondta, hogy a tervezést végző FŐMTERV szerint mégis megoldható a szintbeli keresztezés. A közfejlesztési tanács pedig ezt a javaslatot elfogadta. Ugyan utaltak rá, hogy a megoldás nem lesz egyszerű, hiszen azt is biztosítani kell, hogy az ott közlekedő a 4-es és a 6-os villamosok a jelenlegi gyakorisággal közlekedhessenek.

Tarlós István ugyanakkor azt is elmondta, hogy a felüljáró lebontását még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia, de a portál szerint azt is megemlítette, hogy eddig mindkét testület minden esetben jóváhagyta a közfejlesztési tanácsi döntéseket, így most is erre számít.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Agyonszerkesztett fotóval hirdeti Budapestet egy thaiföldi utazási iroda
Hát, így még biztos soha nem láthattuk a magyar fővárost... De talán nem is baj. :D
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 15.



Érdekes hirdetésre bukkant egy thaiföldi utazási iroda oldalán a Bangkok Charlie Facebook-oldal. A plakáton ugyanis eredetileg egy európai körutazását hirdetnek, viszont az egész tulajdonképpen egy Photoshop-katasztrófának tűnik.

Ha ránézünk a fotóra, akkor először a magyar főváros, Budapest ugrik be, igen ám, de közben egy képen igazából minden szerepel, amit egy turista a Magyarország-Csehország-Ausztria körúton láthat.

A másik poén, hogy az utazás igazából 7 nap és 4 éjszaka, tehát körülbelül mondjuk pont ennyi fog megmaradni egy turista fejében a körútról. A Facebook-oldal, ami rátalált a különleges ajánlatra tulajdonképpen csak "szelfikörútnak" nevezi ezeket az ajánlatokat.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Váratlanul levette a világörökségi listáról a Hajógyári-szigetet a kormány
A 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. Legértékesebb leletként a 1,5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palotát tartják számon.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 20.



A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg a rendelet, ami indoklás és minden előzmény nélkül törölte a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül az Óbudai-szigetet, írja a Népszava.

Hozzáteszik:

2014-ben a kormányzat még amellett kardoskodott, hogy az akkor kaszinóépítésre készülő izraeli befektetőktől visszaszerzett szigeten fel kellene tárni a helytartói palotát és népparkot kellene létrehozni.

Két évvel később döntöttek úgy, hogy a világörökség része legyen az Óbudai-sziget is. 2018-ban be is nyújtották az erről szóló pályázatot. Az ügy külön miniszteri biztost is kapott Visy Zsolt személyében.

Az új rendelet nem indokolja a döntést, a lap eddig hiába érdeklődött a Miniszterelnökségnél és a III. kerületi önkormányzatnál, választ még nem kaptak.

A Népszava megjegyzi:a 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. Legértékesebb leletként a 1,5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palotát tartják számon.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Elszálltak a belvárosi lakásárak, emiatt szorulnak ki rengetegen a külső kerületekbe a fővárosban
Nem meglepő, hogy az V. kerületben a legbrutálisabbak az árak, ahol egy négyzetméterért átlagosan 801 ezer forint is elkérnek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 19.



Jókora különbség van a budapesti lakásárak, négyzetméterárak között, derül ki az MNB lakáspiaci jelentéséből, amit a Portfolio szemlézett. Nem nagy meglepetés, hogy

a belvárosban, az V. kerületben a legbrutálisabbak az árak, ahol egy négyzetméterért átlagosan 801 ezer forint is elkérnek.

A legolcsóbb átlagos négyzetméterár főváros-szerte 289 ezer forint volt tavaly.

Sajnos a fővárosi bérek emelkedése nem követte le a lakásáremelkedést. Bár évekkel korábban, 2013-ban még több kerületben az átlagos négyzetméterár a havi nettó átlagkereset alatt volt, 2018-ban ez már egyetlen kerületben sem teljesült.

A történelmi belvárosban, így az I. és V. kerületben az átlagos négyzetméterárak elérték a 770 ezer forintot, ami

53 százalékkal magasabb az egész főváros átlagánál.

A legolcsóbb Budapest déli része, a XVII.-XXIII. kerület, ahol 390 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár tavaly, ez megegyezik a vidéki megyeszékhelyeken tapasztalttal.

A budapesti lakáspiaci folyamatokat vizsgálva kiderül, hogy Budapest minden részén jelentősen emelkedtek a lakásárak. Először a drágább, belső kerületekben kezdődött el és gyorsult be ez a folyamat, de a megemelkedett árszint miatt kiszoruló kereslet a külső kerületekben is felhajtotta a lakásárakat.

Címkép: Mervai Márk


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x