hirdetés
konyha.jpg

Így hasznosítsd újra a konyhai maradékokat!

Csökkenthetitek az élelmiszer-hulladékot, és a kreativitásotokat is kiélhetitek.
Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete - szmo.hu
2014. március 13.


hirdetés

A konyhai maradékok hasznosítása nem csak azért fontos, mert úgy tanultuk: "ételt nem dobunk ki", hanem azért is, mert a szemét elszállítása meglehetősen drága. Az alábbiakban olyan tippeket olvashattok, amiket ha kipróbáltok, étel sem kerül a kukába, így a szemét is kevesebb lesz.

Aludttej

Házi aludttejből igazi házi tejföl készíthető. Ha már kicsit savanykás a tej, tegyétek meleg helyre, például a fűtőtest közelébe. Pár nap pihenő után elég egy kisebb edénybe kanalazni a tetején kivált zsíros réteget. A kis zsírcsomókat kavarással tüntethetitek el.

A szerkesztő tippje: házi tejből még finomabb lesz!

hirdetés

Quark

citrom

Citrom

Ha teázás után megmarad egy fél citrom, ne várjátok meg, míg kiszárad. Vegyétek elő takarításkor! A citrom leve nagyszerűen tisztítja a rozsdamentes fémfelületeket és a makacs foltokat. Hagyjátok pár percig a koszos felületen, és ha kell, hívjatok segítségül egy kefét.

Kávézacc

Nem kell azoknak sem kidobnia a kávézaccot, akik nem tudnak komposztálni, hiszen belekeverhetitek a cserepes növények földjébe. Készíthetek belőle tápoldatot is, ha negyedkiló zaccot 20 liter vízben hagytok állni néhány napig. Használhatjátok locsolásra vagy permetezésre.

A szerkesztő tippje: a kávézacc remek takarítószer. A kőre, linóleumra szét kell szórni, és összesöpréskor összegyűjti a port és az egyéb szemetet.

kave

tojas

Tojás

Sárgája vagy fehérje, néhány napig biztosan eláll a hűtőben. A tojássárgája sós sütemények lekenéséhez használható, de tároláskor érdemes egy kis hideg vizet önteni rá, hogy ne száradjon ki. A tojásfehérje pedig kisebb műanyag dobozban több hétig is elvan a mélyhűtőben.

Tudatos Vásárlók Egyesülete - ésszel és szívvel, az összefogásra építve

Már 2002 óta népszerűsítik az etikus, környezetileg és társadalmilag tudatos vásárlást, életmódot. A csapat sokféle szakmai háttérrel rendelkezik: közgazdász, mérnök, marketinges, szociológus, jogász, geográfus, antropológus, agrármérnök mindent megtesz azért, hogy a környezeti és társadalmi szempontok minél nagyobb szerephez jussanak a fogyasztás során.

Rendeztek már kiállítást, rendezvénysorozatot, helyi termékek vásárát, pereltünk tudatosan megtévesztő reklámkampányt és segítenek a lelkes elkötelezett tudatos vásárlóknak, gazdálkodóknak összefogni, tapasztalatot cserélni is.

Ha úgy érzitek, ti is hozzá tudnátok tenni a sikerhez egyedi képességeitekkel, tudásotokkal, lépjetek kapcsolatba a Tudatos Vásárlók Egyesületével!

Rongyok

Nagyanyáink jól tudják, hogy az elhasznált ruhákból és textíliákból kiváló konyhai törlőkendő készülhet. Használjatok külön rongyot mosogatáshoz, törölgetéshez és felmosáshoz. Nem lesz baj a higiéniával, ha apróbb méretű kendőket vágtok, és gyakran cserélitek őket.

rongyok

kenyer

Száraz kenyér

Sokan nem gondolnak rá, hogy a száraz kenyérből pár perc alatt házi zsemlemorzsa készíthető. Ha nincs darálótok, akkor se dobjátok ki a kenyeret. A szeletekből bundás kenyeret varázsolhattok, beáztatva pedig fasírt vagy töltött hús alapanyaga lehet.

A szerkesztő tippje: zsemlemorzsát húsdarálón vagy aprítógépben is készíthettek.

Vaj

A tapasztalt háziasszonyok tudják, hogy sütéskor gyakran ki kell vajazni a tepsit. Ezért ha elfogy a vaj, ne dobjátok ki a papírját, hanem rakjátok el a mélyhűtőbe. Következő sütéskor elég egy kicsit kiolvasztani, és kenhettek is vele. Így minden cseppje hasznos helyre kerül.

vaj

fuszer

Zöldfűszer

Néhány fűszernövény levele, például a tárkonyé és a bazsalikomé, hamar kifakul. Ahelyett, hogy kidobnátok, vágjátok apróra a leveleket, és áztassátok egy üveg olívaolajba. Pár nap után szűrjétek le a fűszermaradékokat. Az olaj különleges ízesítője hal-, csirke- és sajtételeknek.

A szerkesztő tippje: az apróra vágott fűszereket - akár vegyesen is - jégkockatartóba téve tegyétek a fagyasztóba.

További tippek...

- Szeretnétek tudni, mire jó a megmaradt vörösbor?

- Vajon mit lehet kezdeni a megmaradt kartondobozokkal?

- Kíváncsiak vagytok, mit lehet kezdeni a megmaradt leveszöldséggel és krumplihéjjal?

- Érdekel, mire használhatjátok a magvakat és a sütőt, miután megsült a sütemény?

- Vajon mit lehet még kezdeni a kiolvasott újsággal?

Mindezekre a kérdésekre is megkaphatjátok a választ, ha IDE KATTINTOTOK!



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
anna-pelzer-IGfIGP5ONV0-unsplash-1.jpg

10 tévhit a vegánsággal kapcsolatban

Rengeteg tévhit kering még a mai napig róla, ezeknek jártunk most utána!
Szponzorált tartalom (x) - szmo.hu
2020. november 24.


hirdetés

Rohamosan terjed, de sajnos elég sok tisztázatlan kérdés van még mindig a fejekben a vegánságról. Cikkünkben ezeknek jártunk utána!

1. Tévhit: A vegánok agresszívak és azt akarják, hogy mindenki vegán legyen.

Tény:

A vegán is ember. Van köztük kedvesebb, komolyabb, szelídebb és agresszívabb is. Talán azért érezhetjük néha, hogy többször és hangsúlyosabban kiállnak az életmódjuk mellett, mert szívügyük ez az egész. Mert nemcsak saját magukért, hanem az állatokért és a környezetért is harcolnak, és így jobban érzik azt, mekkora tétje van annak, hogy hányan követik ezt az életmódot.

De egy okos vegán/ember nem erőltet, hanem inkább példát mutat.

hirdetés

2. Tévhit: A vegánok nem szeretik a hús ízét, mégis mindenféle húsra hasonlító dolgot készítenek.

Tény:

Vannak vegánok, akik sosem szerették sem a hús állagát, sem az ízét, és vannak, akik csak idővel távolodnak el tőle. De sokan közülük (főleg az út elején) igenis lemondásként élik meg, hogy nem ehetnek többet kolbászt, szalámit, csirkepörköltet, sajtot, és keresik a régi emlékekhez hasonló ízeket.

Ez nem gyengeség. Sőt! Ha valaki a lemondások ellenére is ki tud tartani az elvei mellett, az dicséretes dolog. És ha ebben pár helyettesítő termék segíthet, akkor érdemes élni vele.

3. Tévhit: A veganizmus azt jelenti, hogy nem eszel semmilyen húst és semmilyen állati eredetű dolgot.

Tény:

Ez igaz, de ennél többről van szó. A legtöbb ember azt hiszi, hogy a veganizmus egy diéta, de valójában ez egy komplett életmód és egy hitvallás. A veganizmus az állatok élethez és szabadsághoz való jogai mellett áll ki, és a vegán ember az élet minden területén ügyel erre, nem csak az étkezésében.

4. Tévhit: Aki vegán, az nem jut elég fehérjéhez.

Tény:

A fehérje nem csak az állati eredetű dolgokból vihető be, sőt! Érdemes persze vegánként jobban figyelni rá, hogy hogyan állítsa össze helyesen az új étrendjét az ember, de rengeteg remek tippet lehet már ezzel kapcsolatban találni a neten. És a legszélsőségesebb példaként akár a vegán testépítők is felhozhatóak, semmivel sem gyengébbek a húsevő társaiknál.

5. Tévhit: Ha mindenki vegán lenne, és mindenki csak zöldséget enne, akkor az is rossz hatással lenne a környezetre, mert rengeteg zöldséget kellene termeszteni.

Tény:

A hús előállítása sokkal több energiába kerül, mint a növényeké. 1 kilogramm marhahús előállításához kb. 15 ezer liter vízre van szükség, a gabona kilójához kb. 1000 liter víz szükséges. Ez egy elég beszédes szám.

A rengeteg termesztett takarmánynövény is az állatok élelmezése miatt szükséges.

De ITT és ITT is olvashatsz erről bővebben, és rengeteg tanulmány létezik már a témában.

Figyelj a megfelelő vitamin bevitelre!

Vegetariánus vagy vegán étrend mellett is fontos odafigyelni arra, hogy minden szükséges vitaminhoz hozzájusson a szervezeted. Ha vitaminpótlásra van szükséged, a BioCo 100% VEGAN termékcsaládra mindig számíthatsz! Dehát minden vitamin vegán! Nem? Nem bizony! Bármennyire meglepő, a vitaminok, illetve az étrend-kiegészítőkben kifejezetten népszerű hatóanyagok között több olyan is van, melyeknek nagy volumenű ipari előállítása eddig csak állati eredetű forrásból volt lehetséges. Ilyen például a rendkívül népszerű D3-vitamin, amit jellemzően lanolinból, azaz gyapjúzsírból állítanak elő, vagy a glükozamin, melynek hagyományos alapanyaga a rákpáncél. Szerencsére a technológia fejlődésével ezek a hatóanyagok tiszta növényi forrásból is elérhetővé váltak, ezek a különleges alapanyagok kerültek a BioCo 100% VEGAN készítményekbe is.

6. Tévhit: A vegánok nyúlkaját esznek, amivel nem lehet jóllakni.

Tény:

Egyél meg egy jó tál bablevest és utána egy krumplis tésztát. Biztos hogy jóllaksz vele, pedig ez egy alap vegán kaja lehet, ha jól készítjük el. A zöldségek, a gabonák és a gyümölcsök változatosan elkészíthetőek, és megfelelő kombinációban laktatnak és táplálnak is.

7. Tévhit: Aki vegán, az egészségesen étkezik

Tény:

Ne essünk át a ló túlsó oldalára se. Van olyan vegán, aki sok friss gyümölcsöt és zöldséget eszik, de a cukor, a sült krumpli és az alkohol is vegán... Választás kérdése, hogy melyik lesz hangsúlyosabb az ember életében.

8. Tévhit: A vegánok hippik, nagycsaládosok és waldorfosok. Totálisan el vannak varázsolva.

Tény: Mindig könnyebb egy-két hangos vagy különleges példát kiemelni. Nem mindenki vérvegán aktivista a vegánok közül sem, és nem is mindenki dicsekszik vele, vagy köti az orrodra.

9. Tévhit: Húsevőnek lettünk teremtve, így húst kell ennünk.

Tény:

Arról megoszlanak a vélemények, hogy minek lettünk teremtve, de azért hazugság lenne azt állítani, hogy őseink csak a húsra mentek. Ráadásul elég messze jutottunk a halászó-vadászó-vándorló embertől. Mi írunk, olvasunk, fejlődünk, tanulunk és megváltoztatjuk a bolygónkat. Van választásunk, hogy hogyan élünk és étkezünk.

10. Tévhit: A vegán életmód bonyolult és drága.

Tény:

A készételek közül sok mindenben van állati eredetű dolog, ezeket az elején nehéz kiszűrni, és vannak túlárazott helyettesítő termékek is, amiken élni nem túl jó biznisz.

De nem kell vegán sajtra és műhúsra építeni egy étrendet. Ha a nyersanyagokat szerezzük be és magunknak főzünk, egészségesebbek is lehetünk, és drágább sem lesz egy vacsora, mint ha húst tennénk az asztalra.

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
zacher-gabor-a-fogyasrol-beszel.jpg

Zacher Gábor: „Magyarország késsel, villával ássa meg a saját sírját”

A toxikológus és Dr. Medgyesi János a fogyás fontosságáról beszélt.
Címkép: FEM3/Több mint TestŐr - szmo.hu
2020. november 24.


hirdetés

Magyarország közel 60-70 százaléka túlsúlyos, ennek ellenére mégsem vesszük elég komolyan ezt a népbetegséget. Jelenleg sem a betegoktatásban, sem az orvosképzésben nem kap kellő figyelmet az elhízás kezelése. Dr. Zacher Gábor és Dr. Medgyesi János a tartós fogyás titkáról mesélt a FEM3, Több mint TestŐr műsorában.

„Enni jó, jókat enni meg mégjobb. Viszont Magyarország késsel, villával ássa meg a saját sírját, ugye ezt Parti Nagy Lajos mondta”

- mesélte Dr. Zacher Gábor, aki szerint ez a mondat remekül kifejezi azt a hihetetlen zabálást, ami Magyarországon időként megtörténik.

Zacher kiemelte, hogy ha valaki tartósan le akar fogyni, és meg akar szabadulni akár 40-50 kilótól, ahhoz orvosi segítség kell. Dr. Medgyesi János, a Medfood orvosigazgatója hozzátette, a diéta során lényeges a beteg testi és lelki vezetése is.

„Jelentősége van annak, hogy a páciens tudja, hogy mire vállalkozik. Legyen egy ingyenes konzultáció, ahol át tudja tekinteni az egész programot. Az igazán sikeres diéták egy konkrét órarendet adnak a páciensnek, ahol megvan, hogy reggelre, tízóraira, ebédre, uzsonnára mit eszik”

hirdetés

- fogalmazott Medgyesi, majd kiemelte, lényeges, hogy a fogyni akaróban ne az a tudat legyen, hogy elvesznek tőle valamit, hanem azt érezze, hogy egy "egészségesedési" folyamatban vesz részt.

Az orvosigazgató fontosnak tartja azt is, hogy a fogyás után az érintett megtanuljon egy olyan életvezetést, ami lehetővé teszi, hogy a számára kritikus szituációkban ne egyből a hűtőt nyissa ki, hanem legyen egy terve arra vonatkozólag, hogy mit fog enni.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
anna-pelzer-IGfIGP5ONV0-unsplash-1.jpg

10 tévhit a vegánsággal kapcsolatban

Rengeteg tévhit kering még a mai napig róla, ezeknek jártunk most utána!
Szponzorált tartalom (x) - szmo.hu
2020. november 24.


hirdetés

Rohamosan terjed, de sajnos elég sok tisztázatlan kérdés van még mindig a fejekben a vegánságról. Cikkünkben ezeknek jártunk utána!

1. Tévhit: A vegánok agresszívak és azt akarják, hogy mindenki vegán legyen.

Tény:

A vegán is ember. Van köztük kedvesebb, komolyabb, szelídebb és agresszívabb is. Talán azért érezhetjük néha, hogy többször és hangsúlyosabban kiállnak az életmódjuk mellett, mert szívügyük ez az egész. Mert nemcsak saját magukért, hanem az állatokért és a környezetért is harcolnak, és így jobban érzik azt, mekkora tétje van annak, hogy hányan követik ezt az életmódot.

De egy okos vegán/ember nem erőltet, hanem inkább példát mutat.

hirdetés

2. Tévhit: A vegánok nem szeretik a hús ízét, mégis mindenféle húsra hasonlító dolgot készítenek.

Tény:

Vannak vegánok, akik sosem szerették sem a hús állagát, sem az ízét, és vannak, akik csak idővel távolodnak el tőle. De sokan közülük (főleg az út elején) igenis lemondásként élik meg, hogy nem ehetnek többet kolbászt, szalámit, csirkepörköltet, sajtot, és keresik a régi emlékekhez hasonló ízeket.

Ez nem gyengeség. Sőt! Ha valaki a lemondások ellenére is ki tud tartani az elvei mellett, az dicséretes dolog. És ha ebben pár helyettesítő termék segíthet, akkor érdemes élni vele.

3. Tévhit: A veganizmus azt jelenti, hogy nem eszel semmilyen húst és semmilyen állati eredetű dolgot.

Tény:

Ez igaz, de ennél többről van szó. A legtöbb ember azt hiszi, hogy a veganizmus egy diéta, de valójában ez egy komplett életmód és egy hitvallás. A veganizmus az állatok élethez és szabadsághoz való jogai mellett áll ki, és a vegán ember az élet minden területén ügyel erre, nem csak az étkezésében.

4. Tévhit: Aki vegán, az nem jut elég fehérjéhez.

Tény:

A fehérje nem csak az állati eredetű dolgokból vihető be, sőt! Érdemes persze vegánként jobban figyelni rá, hogy hogyan állítsa össze helyesen az új étrendjét az ember, de rengeteg remek tippet lehet már ezzel kapcsolatban találni a neten. És a legszélsőségesebb példaként akár a vegán testépítők is felhozhatóak, semmivel sem gyengébbek a húsevő társaiknál.

5. Tévhit: Ha mindenki vegán lenne, és mindenki csak zöldséget enne, akkor az is rossz hatással lenne a környezetre, mert rengeteg zöldséget kellene termeszteni.

Tény:

A hús előállítása sokkal több energiába kerül, mint a növényeké. 1 kilogramm marhahús előállításához kb. 15 ezer liter vízre van szükség, a gabona kilójához kb. 1000 liter víz szükséges. Ez egy elég beszédes szám.

A rengeteg termesztett takarmánynövény is az állatok élelmezése miatt szükséges.

De ITT és ITT is olvashatsz erről bővebben, és rengeteg tanulmány létezik már a témában.

Figyelj a megfelelő vitamin bevitelre!

Vegetariánus vagy vegán étrend mellett is fontos odafigyelni arra, hogy minden szükséges vitaminhoz hozzájusson a szervezeted. Ha vitaminpótlásra van szükséged, a BioCo 100% VEGAN termékcsaládra mindig számíthatsz! Dehát minden vitamin vegán! Nem? Nem bizony! Bármennyire meglepő, a vitaminok, illetve az étrend-kiegészítőkben kifejezetten népszerű hatóanyagok között több olyan is van, melyeknek nagy volumenű ipari előállítása eddig csak állati eredetű forrásból volt lehetséges. Ilyen például a rendkívül népszerű D3-vitamin, amit jellemzően lanolinból, azaz gyapjúzsírból állítanak elő, vagy a glükozamin, melynek hagyományos alapanyaga a rákpáncél. Szerencsére a technológia fejlődésével ezek a hatóanyagok tiszta növényi forrásból is elérhetővé váltak, ezek a különleges alapanyagok kerültek a BioCo 100% VEGAN készítményekbe is.

6. Tévhit: A vegánok nyúlkaját esznek, amivel nem lehet jóllakni.

Tény:

Egyél meg egy jó tál bablevest és utána egy krumplis tésztát. Biztos hogy jóllaksz vele, pedig ez egy alap vegán kaja lehet, ha jól készítjük el. A zöldségek, a gabonák és a gyümölcsök változatosan elkészíthetőek, és megfelelő kombinációban laktatnak és táplálnak is.

7. Tévhit: Aki vegán, az egészségesen étkezik

Tény:

Ne essünk át a ló túlsó oldalára se. Van olyan vegán, aki sok friss gyümölcsöt és zöldséget eszik, de a cukor, a sült krumpli és az alkohol is vegán... Választás kérdése, hogy melyik lesz hangsúlyosabb az ember életében.

8. Tévhit: A vegánok hippik, nagycsaládosok és waldorfosok. Totálisan el vannak varázsolva.

Tény: Mindig könnyebb egy-két hangos vagy különleges példát kiemelni. Nem mindenki vérvegán aktivista a vegánok közül sem, és nem is mindenki dicsekszik vele, vagy köti az orrodra.

9. Tévhit: Húsevőnek lettünk teremtve, így húst kell ennünk.

Tény:

Arról megoszlanak a vélemények, hogy minek lettünk teremtve, de azért hazugság lenne azt állítani, hogy őseink csak a húsra mentek. Ráadásul elég messze jutottunk a halászó-vadászó-vándorló embertől. Mi írunk, olvasunk, fejlődünk, tanulunk és megváltoztatjuk a bolygónkat. Van választásunk, hogy hogyan élünk és étkezünk.

10. Tévhit: A vegán életmód bonyolult és drága.

Tény:

A készételek közül sok mindenben van állati eredetű dolog, ezeket az elején nehéz kiszűrni, és vannak túlárazott helyettesítő termékek is, amiken élni nem túl jó biznisz.

De nem kell vegán sajtra és műhúsra építeni egy étrendet. Ha a nyersanyagokat szerezzük be és magunknak főzünk, egészségesebbek is lehetünk, és drágább sem lesz egy vacsora, mint ha húst tennénk az asztalra.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kutyak.jpg

Milyen gazdára biztos nincs szüksége a kutyádnak?

A SciDog csapata elmagyarázza, miért nem kell folyamatos dominanciaharcot folytatni az ember legjobb barátjával.
Fotó: Jan Steiner / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

A SciDog egy tudományos alapokon álló, online és offline kutyaiskola és kutyás közösség. Gyakran adnak tanácsot, tippeket a kutyatartáshoz és -neveléshez, aminek lényege, hogy ezek mindig tudományos alapokon nyugszanak.

Legutóbb azt a magát makacsul tartó tévhitet próbálták eloszlatni, hogy a kutyák valamiféle farkasoktól örökölt dominanciaharcot akarnak folytatni gazdáikkal, éppen ezért elengedhetetlen a szigorú, akár fizikai nevelésük. Cikkükben mindent megtesznek, hogy ezt a téves gondolkodást megszüntessék.

***

A te kutyád is egy köcsög? A te kutyád is domináns? Állandóan keresi a rést a rendszeren...? Kevés vagy hozzá? Nem vagy elég kemény vele? Nem tisztel eléggé? Be kell neki mutatkoznod. Ismerős?

A gazdák gyakran komolyan veszik ezeket a tanácsokat, hiszen "hozzáértő", "szakember" adja őket. Ráadásul általában még egészen kereknek tűnő magyarázat is tartozik hozzájuk a kutya (vagy farkas) szociális viselkedéséről. Gyakori tanács, hogy ha a kutya bármi jelét adja agressziónak, büntessék meg - ez általában fizikai formát is ölt: üssék, rúgják, rángassák, fröcsköljék le, rázzák meg árammal, nyomják le, tépjék a marját, dobják el, köpjék le(!).

hirdetés

Honnan származik ez?

A kutyakiképzés a XX. század közepétől napjainkig nagyrészt arra épült, hogy a kutya és az ember közötti "dominanciaviszonyt" rendezni kell (ez volt az úgynevezett "dominanciaelmélet"). Az elképzelés, hogy a kutyák megpróbálnak a szociális rangsorban az ember fölé kerülni, Konrad Most kiképzőtől származik, aki szerint a kutya-ember kapcsolatok elkerülhetetlenül a hatalomért folytatott harcot jelentik, szükségessé téve a kényszerítő, durva képzési technikák alkalmazását. Most szerint „... hogy elérje a kutya állandó és feltétel nélküli megadását. A megfélemlített állapot, ami ezeket az interakciókat jellemzi eltűnik, csupán azért, mert amint az ember győzedelmeskedik, eluralkodik a béke.” Azért lássuk be, ez barátok között is elég meredeken hangzik.

Akkor ezt még fejeljük meg Schenkel és munkatársai 1947-es kutatásával, ahol fogságban tartott farkasok (igen agresszív) viselkedését írták le. Koronázzuk Mech 1970-es munkájával, amiben a farkasokról Schenkelék tanulmánya alapján ír, majd mindenféle kritika nélkül vonjunk párhuzamot fogságban tartott nem rokon farkasegyedek egymással való viselkedése és a gazda és kutyája közötti kapcsolat között, aztán meneküljünk biztonságos menedékbe kutyánkkal a repeszek elől. (Mech egyébként később maga akarta eltüntetni ezt a korai művét a könyvesboltok polcairól.)

Van egy jó hírünk: nincs bizonyíték arra, hogy a kutyák aktívan, szánt szándékkal akarnának felfelé törekedni bármilyen (gazda-kutya vagy kutya-kutya!) ranglétrán.

Az agresszív interakciók az ismert tagokkal kontextusfüggők, és egyszerű asszociatív tanulással magyarázhatók, vagyis valószínűleg egyszerűen reagálnak az ingerek kombinációira, amelyek értelmet nyertek a korábbi találkozók során. A stabil szociális csoportokat egyébként az egyedek közötti békés interakciók sokkal jobban jellemzik. A farkasok és a páriakutyák szintén a barátságos, játékos egyedeket csípik. Ma már azt is tudjuk, hogy a farkasfalkában inkább beszélhetünk szaporodó párról, tehát a falka szüleiről. A domináns interakciók pedig igen ritkák - ezt Mech már 1999-ben leírta.

Sajnos a hazai kutyakiképzésben valamiért még mindig sokaknak nehéz elképzelni, hogy a világ legkooperatívabb állatát nem muszáj palackkal kergetni vagy földre nyomkodni.

Persze ez nem azt jelenti, hogy farkasoknál, páriakutyáknál vagy családi kutyáknál nem beszélhetünk dominanciaviszonyokról. Azonban ennél - kiképzés szempontjából legalábbis - fontosabb kérdés, hogy ez a hierarchia megjelenik-e a családi kutyákban releváns hajtóerőként az emberek felé megnyilvánuló agresszió esetén? Szükséges-e a dominanciaelméleten alapuló "kemény kezű" tréning, vagy valami egészen "másban vannak" az agresszív kutyák, és nem fair, amit csinálunk velük? A meccs jelenlegi állása szerint a dominanciával kapcsolatos kutya-ember kapcsolatokat kicsit benéztük, és igen, általában "másban vanna". (Egyébként a domináns agresszívnek titulált kutyák viselkedésének hátterében sokszor szorongás áll)

A teljes cikket itt tudjátok elolvasni:

Log into Facebook

null


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!