hirdetés
ferj_fogyas1.jpg

„Fogadd meg, hogy nem szekálod” – így fogyókúráztassuk a férjet

Nem könnyű téma, de tegye fel a kezét az a harmincas ember, akinek több nagyapja van életben, mint nagyanyja. Ha szereted, ideje fogyókúrára fogni a túlsúlyos férjet. De nem mindegy, hogyan.
Forrás: Feszülős blog, Címkép: Michal Jarmoluk képe a Pixabay -en. - szmo.hu
2020. február 25.


hirdetés

Feszülj rá az egészséges életmódra!

Ahány házasság, párkapcsolat, annyi különböző kóreset.

Van azonban néhány alapszabály, amit mindenkinek be kell tartania, ha nem akarja, hogy rosszul süljön el jószándékú kezdeményezése.

Vannak olyan férfiak, akik szívesen diétáznak, sportolnak a kedvesükkel, másoknál azonban körültekintőnek kell lenni, mert a túlsúly lelki problémákkal társulhat, és többet árthatunk a kapcsolatnak, mint használunk, ha csak úgy rárontunk a célszemélyre.

1. Mérd fel a helyzetet!

Lehetőség szerint gyűjtsél pontos információkat a férjed magasságáról, súlyáról, és arról, hogy milyen súly volna a számára ideális. Így megvan a kiindulási pont, és a cél, ahová el szeretnél jutni. (Persze a fő cél az, hogy ne te, hanem ő szeressen odajutni.) Azt is

hirdetés

derítsd ki, mikor, miért hízott el, milyen családi örökséggel bír ezen a területen, illetve hogy a felmenőinél voltak-e túlsúlyból akadó betegségek, egészségügyi problémák.

(Cukorbetegség, magas vérnyomás stb.)

Vizsgáld meg az életmódotokat: mit, hogyan esztek, mennyit mozogtok, és mennyi lehetőségetek van arra, hogy ezen változtassatok. Ha mindezt átgondoltad, keress fel egy szakembert, orvost vagy dietetikust, és beszéld meg vele, mi is a probléma, mit lehetne tenni.

2. Ne tőled hallja!

Ha mindezen túl vagy,

ne zúdítsd rá a párodra a rengeteg negatív információt!

Próbáld meg elérni, hogy ő maga hallja mindezt egy számára hiteles szakembertől! Járj elől jó példával: mondd el, hogy szeretnél változtatni az életmódotokon, és jobban odafigyelni a saját egészségedre a közös jövőtök miatt (is).

zuzyusa képe a Pixabay -en.

Lehet, hogy várni kell, míg egy ilyen beszélgetéshez eljön a megfelelő pillanat, hiszen olyan problémák, megoldandó feladatok is nyomaszthatják őt, amelyeket pillanatnyilag ennél sokkal fontosabbnak talál. Várd ki ezt a megfelelő pillanatot, akkor is, ha időbe telik!

3. Mutass példát!

Amit szeretnél, hogy ő tegyen, mindazt te is csináld meg!

Fogadd meg magadban, hogy nem szekálod a párodat, csupán NÉMA CSENDBEN, jó példával elől jársz:

reggel futni mész, vagy délután szobabiciklizel, csokis keksz helyett kevés gyümölcsöt uzsonnázol stb. Ettől lehet, hogy ő is kedvet kap, sőt, akár a versenyszellem is feléledhet benne, hogy férfiként túltegyen rajtad. Ekkor már nyert ügyed van!

Capri23auto képe a Pixabay -en.

4. Söpörd ki a padlást!

Egy nagyobb családban ez nem lesz könnyű, de fontos megérteni:

olyan dolog, amit ő a diétája miatt nem ehet, NE LEGYEN A HÁZBAN.

Ergo senki más sem ehet olyat. Lehet, hogy ez súlyos áldozat, de ha jól meggondoljátok, hosszú távon ti, többiek is jól jártok vele.

difisher képe a Pixabay -en.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
betegseg.jpg

Koronavírus: hogyan kezeljük magunkat, ha nincsenek súlyos tüneteink?

Néhány apróságtól eltekintve ugyanazt kell csinálni, mintha influenzásak lennénk.
képünk illusztráció, fotó: Pexels - szmo.hu
2020. április 03.


hirdetés

A fertőzöttek túlnyomó része tünetmentes, vagy enyhe tünetekkel vészeli át a koronavírus-fertőzést. Ők jellemzően otthon gyógyulnak, nem szorulnak kórházi ellátásra. A Business Insider nekik gyűjtötte össze a Harvardi Orvosi Iskola munkatársának segítségével, hogy az házi karantén alatt mivel kezeljék magukat a minél gyorsabb gyógyulás érdekében.

Abraar Karan egyik legfontosabb tanácsa, hogy a pozitív teszt után haladéktalanul értesítsünk mindenkit, akivel a tünetek jelentkezése előtti két hétben kapcsolatba kerültünk. Ezzel akár további fertőzéseket is megelőzhetünk.

Ha már jelentkeztek a betegnél a tünetek, akkor a koronavírus kezelése szinte teljesen megegyezik a hagyományos influenzáéval.

Az egészségügyi szakember szerint fontos a megfelelő hidratálás, vagyis a folyamatos és állandó folyadékpótlás. A fertőzöttek minél jobban izolálják magukat a velük egy háztartásban élőktől, ha lehet, használjanak külön mosdót és aludjanak egyedül. A koronavírusos betegek semmilyen körülmények között ne hagyják el a lakóteret.

A tünetek enyhítésére fájdalomcsillapítót és lázcsillapítót javasol Abraar Karan, aki hozzáteszi, hogy a szimptómák súlyosbodása esetén azonnal fel kell hívni a kijelölt szakembert.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
orvosi-maszk-pixabay.jpg

Miért hiszi azt bárki, hogy ő aztán nem kaphatja el a koronavírust?

Egy konkrét példa mutatja meg, miből alakul ki a sértetlenség érzése.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. április 05.


hirdetés

Egy egészségügyi tanácsadás csak abban az esetben hatásos -, legyen szó a jelenlegi járványról vagy egy átlagos megbetegedésről -, ha az emberek képesek magukat veszélyeztetettnek tekinteni. Ha ez nem valósul meg, akkor olyan döntéseket hoznak az érintettek, amivel nemcsak magukat veszélyeztetik, hanem mindenkit, akivel kapcsolatba kerülnek.

Az a gondolat, hogy a „vírus engem nem ér utol”, leginkább a fiatal felnőttek körében gyakori, és ez annak köszönhető, hogy a csapból is az folyik, leginkább az idősekre veszélyes a COVID-19. Ennek köszönhetően sok fiatal még most is eljár bulizni – főleg Amerika szerte.

Nem csak a fiatalokat érinti a sérthetetlenség érzése, bár David Elkind pszichológus szerint ez is egy szakasza a „serdülőkori egocentrizmusnak”, amit kinő egy idő után az ember. Ennek jó példája Psychology Today szerint, hogy a 15-24 éves korosztály körében gyakori az ittasvezetés és az abból származó balesetek száma.

A személyes történetekből arra lehet következtetni, hogy a fiatalok a saját világukban hősökként/hősnőkként látják magukat, így őket nem érhetik olyan hétköznapi veszélyek, mint az egyszerű halandókat. Ezért mernek például beülni ittasan a kormány mögé.

Egy francia tanulmányban 368 francia sofőrt (71% nő) kérdeztek meg, akiknek az átlagéletkoruk 23 év volt, hogy fogyasztottak-e alkoholt az elmúlt évben vezetést megelőzően. Csaknem egyharmada a megkérdezetteknek válaszolt igennel a kérdésre.

hirdetés

A sértetlenség mérésére a kutatócsoport kidolgozott egy három részre osztott skálát, ami a „sértetlenség három arca” nevet kapta:

- Veszélytelen sértetlenség: Nem valószínű, hogy egy balesetben megsebesülök.

- Interperszonális sértetlenség: Mások véleményére nem adok.

- Pszichológiai sértetlenség: Az érzéseim nem sérülhetnek.

Ez az elméleti modell, és a vizsgálatban résztvevők előtörténetének ismerete lehetővé tette a kutatók számára, hogy nagy százalékban jól megjósolják, ki fog ittasan vezetni.

A sérthetetlenség gondolatával együtt élők egy egocentrikus dimenzióban élnek. Életkortól függetlenül az ilyen emberek túl egészségesnek tartják magukat ahhoz, hogy ők is elkaphassák a vírust a jelenlegi helyzetben.

Ezeknek az embereknek külső segítségre van szükségük, akik kidurrantják a lufit, amit maguk köré fújtak. Tehát, ha van olyan ismerősöd, aki nem tarja be az egészségügyi előírásokat, akár fiatal akár nem, próbáld felvilágosítani, hogy a vírus nem kivételez. Erre jó módszer lehet konkrét példákkal való illusztrálás, amiből akad szép számmal a világsajtóban.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
jeromeadams.png

Az amerikai tisztifőorvos bemutatja: arcmaszk 45 másodperc alatt

Amerikában a maszk viselésére bízatatnak mindenkit, illetve arra, hogy saját kezűleg készítsék el, ne vásárolják fel a készletet az egészségügyi dolgozók elől.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 05.


hirdetés

Az Egyesült Államokban nem a maradj otthon az egyetlen tanács, amelyet sujkolnak az állampolgárok fejébe, hanem az is, hogy hordjanak arcmaszkot. Dr. Jerome Adams, amerikai tisztifőorvos egy rövid oktatóvideóban mutatja be, hogyan lehet mindössze 45 másodperc alatt varrás nélkül elkészíteni a maszkot.

Ehhez mindössze egy nagyobb anyagdarab kell, amely lehet kendő, sál vagy bármilyen anyagból kivágott darab. Ezt néhányszor be kell hajtogatni, majd két gumit tenni a sarkára, és kész is a maszk.

Amerikában egyébként azért is próbálnak mindenkit saját maszkgyártásra bíztatni, mivel az N-95-ös, szűrővel ellátott maszkokból óriási a hiány, és még az egészségügyi dolgozóknak sem jut, nekik viszont tényleg létszükséglet a munkájukhoz.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Figyeljünk egymásra, mert a koronavírus miatti magány az egészségünknek is árthat

Amikor egyik pillanatról a másikra eltiltanak bennünket attól, hogy fizikai kapcsolatba lépjünk szeretteinkkel, barátainkkal, munkatársainkkal, akkor érezzük igazán, hogy mit is jelent az a szó: együttlét. Nem is beszélve ennek az érzésnek a gyógyító hatásáról.
Fotó: https://Flickr - szmo.hu
2020. április 04.


hirdetés

Emberek milliói tanulták meg az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy mennyire kegyetlen dolog a „közösségi távolságtartás”, amely már egy jóízű ölelést is kizár azokkal, akikkel nem egy fedél alatt élünk, hogy mennyire tud hiányozni egy nagyszülő, egy unoka, hogy ugyanúgy nem mehetünk el együtt sörözni, mint ahogy egy istentiszteletre sem, de kockázatossá váltak az apás szülések is, megfosztva ezzel anyát, apát és a gyermeket egy megismételhetetlen közös élménytől.

A magány, az elszigeteltség hosszú távú hatásait évek óta elemzik orvosok és pszichológusok egyaránt. Ma már tudjuk, hogy az egyedüllét okozója lehet a magas vérnyomásnak, a krónikus gyulladásoknak, az immunrendszer gyengülésének és más betegségeknek is. A magányos ember gyakran feleslegesnek érzi magát, ezért nem is vigyáz magára, mondván, úgysem fog hiányozni senkinek.

Ugyanakkor a  tudomány már arra is rájött, hogy az emberi kapcsolatok – és ez lehet annyi, hogy segítünk egy idegennek, vagy ránézünk egy szeretett fényképére, enyhítheti a fájdalmat és csökkentheti a stressz fizikai tüneteit. Azok, akik úgy érzik, hogy kapcsolataik támogatják őket, hosszabb életre számíthatnak. Egy kísérlet még azt is kimutatta, hogy egy ember, akinek sok társasági kapcsolata van, kevésbé hajlamos a megfázásra – írja a Washington Post

És ez érvényes a magányosan megélt karanténra is. Egy biztató telefonhívás, egy szeretetnyilvánítás, egy megértő meghallgatás molekuláris szinten serkentheti az immunrendszert. Akár adjuk, akár kapjuk a kedvességet, mindenképpen jót tesz az egészségünknek. Julianna Holt-Lunstad, az amerikai Brigham Young egyetem pszichológia és neurobiológia professzora külön felhívja a figyelmet arra, hogy aki befogadja a másoktól jövő együttérzést, egyben jóérzést kelt abban is, aki ad, és ez a kölcsönhatás mindenkin segít.

Holt-Lunstad egy globális, több mint egymillió embert érintő felmérés adataiból kiindulva állapította meg, hogy a magányosság 26, a társadalmi elszigeteltség 29%-kal növeli a korai halál kockázatát, míg az egyedül élőknél ez az arány 32% is lehet. Ez a trend akkor sem változott, amikor a kutatók elemzésüket kiegészítették a felmértek korával, általános egészségi állapotával, nemzetiségével, nemével, és különválasztották a dohányosokat a nemdohányzóktól.

hirdetés

Már a járvány kitörése után készült az a tajvani felmérés, amelynek résztvevői közül azok, akik azt vallották, hogy jóban vannak a szomszédaikkal és részesei egy kiterjedt közösségnek, nagyobb hajlandóságot mutattak például a szokásosnál gyakoribb kézmosásra. Ezzel szemben egy német kutatásból, amit 60 év felettiek körében végeztek, az derült ki, hogy minél inkább egyedül érezték magukat, annál kevésbé voltak hajlandóak óvintézkedéseket tenni.

A magány egészségkárosító hatását vizsgálta az amerikai egészségügyi minisztérium egyik ügynöksége, a Health Resources and Services Administration is. Szerintük a tartós egyedüllét napi 15 cigaretta elszívásával egyenértékű. Ugyancsak ronthat a bezárt emberek fizikai állapotán, ha kényszerűségből lemondanak a testedzésről. A legtöbb országban bevezetett korlátozások ugyan kifejezetten ajánlják a szabad levegőn végzett mozgást, még ha egymástól legalább 2 méter távolságból is, de a legérintettebb körzetben, például Lombardiában ez is tilos.

Az ember társas lény – emlékeztet Naomi Eisenberger, a UCLA egyetem neurológusa. Agyunk és testünk az evolúció során arra rendezkedett be, hogy számíthatunk mások közelségére egészen az ősközösségtől, amikor a család megvédte az embert a ragadozóktól, és tudta, hogy ha megsebesül, gondját viselik.

A magánytól az emberek tartós egészségtelen állapotba kerülnek, és ha ez az állapot túlságosan sokáig fennmarad, olyan krónikus betegségek alakulhatnak ki, mint a cukorbaj, az érelmeszesedés vagy a szívproblémák.

Ugyancsak érdekes kísérletet végeztek a utahi egyetem egyik laboratóriumában, ahol több tucat hallgatót vittek be egy üres terembe, leültették őket, és közölték velük, hogy bolti lopással vádolják őket. Három percük volt a válaszadásra. Szívük hevesebben kezdett verni, felment a vérnyomásuk, stresszhormonok árasztották el a szervezetüket. A kísérlet vezetője azonban időnként közölte velük, hogyha segítségre van szükségük, vagy fel akarnak tenni valami kérdést, szívesen a rendelkezésükre áll. Ilyenkor a diákok szíve nem vert olyan sebesen, és stressz-válaszaik is enyhültek. Ez a kísérlet is bizonyította, hogy már a segítség lehetősége is elegendő a feszültség enyhítésére.

Tehát a biztonságérzet lehetővé teszi számunkra, hogy fiziológiai szempontból is nyugodtabban nézzünk szembe stresszes helyzetekkel. Ez pedig végsősoron az immunrendszerünk erősödéséhez vezet, mivel számos, a stresszel összefüggő hormon, mint kortizol, az epinefrin vagy a norepinefrin, mind akadályozzák az immunsejtek működését.

A jelenlegi világjárvány kapcsán újabb kérdések merülnek fel a kutatókban a hosszú távú elszigeteltséggel kapcsolatban. Hogyan hat a kevés kapcsolattal rendelkező emberek mentális egészségére? Hogyan bírják ki a kényszerű otthonlétet azok, akik boldogtalan vagy bántalmazó kapcsolatban élnek? (A karantént bevezető országokból egyre több hír érkezik olyan gyilkosságokról, amelyeknek oka az volt, hogy az összezárt pár nem bírta már egymást elviselni). Nem vezet-e oda, hogy az emberkerülés, az idegenek iránti bizalmatlanság olyan szokássá válik, amelyet a pandémia után sem tudunk levetkőzni?

Holt-Lunstad szerint mindennél fontosabb, hogy valamilyen módon tartsuk fenn egymással kapcsolatainkat. Ez lehet csetelés, videó-beszélgetés, integetés a szomszédoknak, vagy akár egy kis éneklés az erkélyen, ahogyan ezt az olaszok elkezdték, és már világszerte terjed. És tegyünk valami jót másokkal, ha van rá lehetőségünk.

Elvégre a koronavírus-karantén egy közös önzetlenségi aktus, mert áldozatot hozunk szeretteink, de idegenek egészsége érdekében is.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!