hirdetés
omnibusz_18801.jpg

Így flörtöltek a pesti omnibuszokon

A korabeli "plázacicák" a Császárfürdőbe tartva ismerkedtek a felhozatalt méricskélő urakkal.
Forrás: Mindennapok története - szmo.hu
2014. június 19.


hirdetés

Az omnibusz szót ma már legtöbben csak Zerkovitz Béla slágeréből ismerik. A helyi tömegközlekedés első eszköze egy évszázadig tartozott a budapesti utcaképhez, s a nagyvárosi viselkedési normák elsajátításában is fontos szerepet játszott.

A nyilvános helyi közlekedés megteremtését Pest-Budán a városok kiterjedésének növekedése, a külvárosok kiépülése tette szükségessé a 18. század vége felé. Először a bérkocsi, az egylovas konflis és a kétlovas fiáker jelent meg azon tehetősebb utasok kiszolgálására, akiknek nem állt módjában, hogy saját fogatot tartsanak. Az 1830-as években a két városban összesen már kb. 240, céhbe tömörült fuvaros dolgozott. A viteldíjat ugyan városi rendelet szabályozta, de a reformkori újságok tele voltak panasszal a kocsisok "szemtelen zsarolásai" miatt.

A tömegközlekedés születése

A főváros szélesebb közönsége számára szánt omnibuszok 1832. július 1-jén indultak el első ízben. Tulajdonképpen ezt a napot tekinthetjük a budapesti tömegközlekedés születésnapjának, hiszen az omnibusz volt az első, kötött útvonalon, menetrend szerint közlekedő, díjfizetés ellenében bárki által szabadon használható jármű.

A vállalkozást nyugati nagyvárosok mintájára indította be Kratochwill János. (Párizsban 1662-ben indult el az első omnibusz, és azóta számos nagyváros követte a példát.) Kratochwill angol minta után, de pesti mesterekkel készíttette kocsijait, a tanács pedig a hasonló bécsi vállalkozás példájára hivatkozott az engedélyezéskor.

A hintókhoz és fiákerekhez képest hosszabb, fedett, kívülről lakkozott járművekben 8-14 utas fért el a hosszában elhelyezett két padon. A végállomásokon a vállalkozó jegypénztárat is felállított, és nyomtatott jegy igazolta a viteldíj megfizetését.

A nemzetközi elnevezést - amely a "mindenkinek" szó latin megfelelője - többféleképpen is próbálták magyarítani: kísérleteztek a pajtás-, cimborás- és mindeneskocsi szóval is, végül leginkább a társaskocsi kifejezés terjedt el.

Fiaker

Fiáker egy bécsi utcán 1810 körül

Omnibusz 1906

Omnibusz a Fürdő (ma József Attila) utcában, 1906

Útirány: a szórakozás

A tömegközlekedés iránti igény a város akkori kiterjedése mellett még szerény volt. Az iparosok, kereskedők jelentős részénél még nem vált külön a lakó- és a munkahely, de még az alkalmazottak is gyakran a munkaadónál, például a műhely vagy az üzlet hátsó szobájában laktak. A társaskocsik megjelenését nem is a rendszeres, napi igények ösztönözték, hanem a városiasodás hatására terjedő új szabadidős szokások: a kirándulás a "zöldbe" vagy a szórakoztatókomplexummá alakuló fürdőkbe.

Az útirányok is egyértelműen erről tanúskodnak: az első járatok a Dorottya utca és a Színház (ma Vörösmarty) tér sarkáról indultak a Városligetbe. Ugyanezen a nyáron a budai bérkocsiscéh is elindította társaskocsijait a Szarvas térről, a Bécsi kaputól és a Széna térről a Császár fürdőhöz és a Zugligetbe. A kocsik menetrend szerint, legfeljebb negyedóránkénti gyakorisággal jártak. Az első, nem kirándulóhelyre járó omnibuszt 1844-ben Újpestre indították, az első vasútvonal megnyitása után (1846) pedig a Nyugati pályaudvar elődje, az indóház is elérhetővé vált társaskocsival.

omnibusz_1880

Maurice Delondre: Omnibuszon, 1880

omnibusz_szines

Utazás az omnibuszon

A reformkorban igen népszerű író, újságíró Nagy Ignác hangulatos életképben örökítette meg a társaskocsi-utazás élményét, azaz a pest-budaiak ismerkedését a tömegközlekedéssel. Némely mozzanat kortalannak tűnik... Az elbeszélés hősnője, a pesti arszlánnő (divathölgy, vagy egészen modernül: plázacica) a Császár fürdőben készül agyonütni napját.

"Most a német színház hátsó részéhez érkezik, hol a társasági kocsik szoktak állani, melyek egy tízesért a Császárfürdőbe viszik az embert. Szerencsétlenségére e pillanatban egy ily kocsi sincs jelen, ami elég gyakran szokott megtörténni, midőn éppen sokan várakoznak. Néhány, flörtöléssel eltöltött perc után a kocsi megérkezett a végállomásra, s az arszlánnő a legkényelmesebb hátulsó ülést azonnal elfoglalá, míg újdonsült ismerőse, egy piperkőc uracs - valószínűleg szabadnapos boltos legény - szemközt a legelső ülésen foglalt helyet, hogy szemmel tarthassa a felhozatalt."

Miután a sok kavarodás után mindenki elhelyezkedett, "végre fölült a kocsis, a két sovány tátos hátrahorgasztá fülét, és nagy szomorúan előre kezdé roskadozó lábait rakni."

Omnibusz_1896

Omnibusz kalauzokkal, 1896

omnibusz1

Mindennapok története

Hogyan laktak az emberek korábban? Hogyan öltözködtek és mivel táplálkoztak? Hogyan ünnepeltek, milyen volt a viszonyuk a születéshez, a betegségekhez és a halálhoz? Banális kérdések, amelyeket a történészek sokáig nem tartottak méltónak a tudomány komolyságához. Pedig a hétköznapok történetét kutatva saját életvilágunk gyökereire csodálkozhatunk rá Fónagy Zoltán segítségével.

Időről időre portálunkon is találkozhattok a fenti kérdésekre talált válaszokkal.

Omnibusz a konkurencia árnyékában

A praktikum és a szükség hosszú távon legyőzte azt az idegenkedést, amivel az úri közönség fogadta a demokratikus közlekedési eszközt: a vállalkozás tartósnak bizonyult. 1884-ben a főváros szabályrendelettel igyekezett valamelyest egységesíteni az utazási feltételeket. Előírta, hogy a kocsik hossza legfeljebb 7,5 méter, szélessége 2,5 méter legyen. Külsejüket lakkozni kellett, belsejüknek pedig kényelmesnek kellett lennie.

Az autóbuszok az 1920-as években fokozatosan leváltották az omnibuszokat: az utolsó, a Villányi úti járat 1929. november 5-én szűnt meg. Ezzel lezárult a lófogatú tömegközlekedés közel egy évszázados története Budapesten.

Nem mindig szerfölött mulatságos az utazás...

Érdekel, kik használták legelőször a tömegközlekedést a fővárosban?

Kíváncsiak vagytok, mennyibe kerültek az első jegyek és a korabeli újságírók mihez hasonlították a kocsikat?

Szeretnétek megtudni kik voltak a járművek első üzemeltetői?

Elolvasnátok az arszlánnő utazásának fordulatokkal teli folytatását?

Szívesen nézegetnétek korabeli karikatúrákat?

Vajon mi vagy ki volt az igazi konkurenciája az omnibuszoknak és a fuvaros cégeknek?

Ha bármelyik kérdésre igennel válaszoltatok, KATTINTSATOK IDE a folytatáshoz!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Fáy_András2.jpg

Teherbe ejtette kiskorú nevelt lányát a magyar reformkor vezéralakja

Fáy András író és közszereplő sokat foglalkozott nőneveléssel, de sajátosan ültette át a gyakorlatba az elveit.
Kovács-Tóth Noémi - szmo.hu
2019. július 02.



A 19. század elején Fáy Andrásról (1786-1864) ódákat zengtek kortársai. Irodalmi és politikai mozgalmak aktív tagjaként, prózaíró-publicistaként, mesegyűjtőként, a Pesti Hírlap állandó szerzőjeként általános elismerés övezte. Unokatestvére, Szemere Pál, aki barátja és harcostársa is volt, „a nemzet mindenese” címet ragasztotta rá. Mikszáth Kálmán ezt még tovább ragozta:

„Ha Széchenyi nincs, őt illeti a legnagyobb magyar titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a haza bölcsének, így azonban maradt végig a nemzet mindenese.”

A hízelgő szavaknak volt némi jogalapja, hiszen a négy nyelven beszélő polihisztor rendkívül gazdag életművet hagyott hátra.

Fáy András először joggyakornok, majd szolgabíró és táblabíró volt, utána nyergelt át az irodalomra. Prózai vígelbeszéléseivel új műfajt teremtett, erkölcsi célzatú meséi pedig sikert sikerre halmoztak. A Kisfaludy Társaság alapító tagja és 1837-40-ig igazgatója volt, majd 1840-ben neki köszönhetően alakult meg Pesten az első magyarországi takarékpénztár, ahol segédigazgatói posztot töltött be. A kezdeményezés végigszántotta az országot, ugyanis nyolc év alatt harminckét vidéki fiókkal bővült a hálózat. 1845-ben még az MTA helyettes elnökeként is tovább növelte befolyását. A szabadságharc leverése után nem vállalt több közszereplést, azonban rengeteget írt, többek között az első magyar társadalmi regényt, A Bélteky-házat 1832-ben.

Fáy híres volt még ezeken felül a leánynevelésről alkotott nézeteivel, több könyvet is publikált a témában. Azt vallotta, hogy a korabeli lánynevelő intézetekben elterjedt francia stílus teljesen haszontalan, mivel kidomborítja a felesleges fényűzést, a hímzés rontja a látást, a zenetanulással pedig ilyen rövid órák alatt nem lehet magas szintet elérni.

Ezek helyett a polgári lét praktikus háztartási ismereteit, józan pénzköltést, ország- és nyelvismeretet, illemet és társalgási szabályokat tanított volna nekik.

„Én nem bámulandó hires nevezetes, hanem bóldog és bóldogitó nőket kivánok neveltetni, földi lényeket, erényszerető tisztelő ugyan, de nem gyarlóság-nélküli magyar leányokat kivánok képeztetni honi intézeteinkben, jó nőket, anyákat, polgárnékat, tiszteletere, szeretetre méltó asszonyokat; ’s van e’ józan ember a’ hazában, ki ne ohajtná ezt?” – foglalta össze gondolatait a Nőnevelés és nőnevelő-intézetek hazánkban című könyvében.

Voltak ennél árnyaltabb elképzelései is, például hogy egy valóban művelt nő nem küzd a nemek egyenjogúságáért, és a túlművelt nők felsőbbrendűsködőek. Azt hirdette, hogy egy nő mindig legyen szerény, mind külsőségekben, mind társaságban, és csak akkor szólaljon meg, ha tudásában biztos, de akkor sem túl gyakran. Összességében azt szerette volna, ha a lányokat tudományos nevelés helyett reális ítélőképességgel vértezik fel az iskolákban.

Nem volt túl jó véleménnyel a házasság intézményéről, de azért kifejtette ebben a témakörben is a nézeteit:

„Szükség tudni a fiatal nőnek, miként ember nem lehetvén hiba nélkül, férje sem leend, valamint maga sincs a’ nélkül; kölcsönös türelem, kölcsönös engedékenység tehát első feltétele a’ házassági életnek. Nem fog mások előtt panaszkodni, vagy épen kikelni férje’ gyengéi ellen; mit jó vagy csak okos nő is nem teszen soha. Tudni kell, melyek azon módok és eszközök, mikkel férjének becsülését, ’s ezen alapuló szeretetét ne csak megnyerhesse, hanem biztosan meg is tarthassa.”

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
orban-viktor.jpg

Előkerült egy III/III-as jelentés Orbán Viktorról

30 évvel ezelőtt írták, most az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tette közzé.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 10.



A Blikk szúrta ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Facebook-oldalán nemrég közzétett jelentést, amiben Orbán Viktor neve is szerepel. A III/III-as ügyosztály által kiadott dokumentum 1989. június 10-i keltezésű.

Orbánról az alábbi szövegrészletben esik szó:

„A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban hivatalosan is megalakuló Magyar Október Pártot. A Krassó György nevével fémjelzett szervezet 18 fős ideiglenes választmánya első ülését Philipp Tibor lakásán tartja. Az iraton kézírással rávezetve: 'Várom a külön jelentést'”

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

30 éve történt NAPI OPERATÍV INFORMÁCIÓS JELENTÉS 1989. június 10. A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban...

A Magyar Október Párt mindössze két és fél évig, 1989. június 27. és 1991. december 14. között működött, alapító nyilatkozata szerint a 28 aláíró „arra a következtetésre jutott”, hogy „az 1956-os forradalom és szabadságharc eszményei nem érvényesülnek a meglévő politikai szervezetek programjában és gyakorlatában – írja a Wikipédia.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
repulos-gizi-cimkep.jpg

Repülős Gizi nagyasszony volt, arisztokratikus hiúsággal közlekedett - erős portrésorozat készült róla

És majdnem egy dokumentumfilm is, de fizikai és pszichés állapota ezt már nem engedte. A hajléktalanszállóról ment a kórházba meghalni.
Dömötör Nikolett, fotók: Hanuta Éva - szmo.hu
2019. július 01.



Kosztor Sándorné Bodnár Gizella, vagy ahogy mindenki ismeri, Repülős Gizi, a legendás besurranó tolvajnő februárban meghalt. 92 évet ért meg, ebből összesen 17-et töltött börtönben. Több mint 200 bűncselekmény írható a számlájára, már az ’50-es évektől számon tartotta a rendőrség. Életének egyik utolsó állomása a Budapesti Módszertani és Szociális Központ Intézményei Női Éjjeli Menedékhelye volt. A Múzeumok Éjszakáján a BMSZKI Dózsa György úti épületében lehetett róla megnézni egy fotókiállítást, aminek néhány darabját most itt is megmutatjuk.

Repülős Gizi úgy járt városról városra lopni, mintha csak piacra ment volna.

Reggel megalapozta alibijét a szomszédainál, majd vidékre repült a 40-es, 50-es években még létező magyarországi helyi járatokkal. Lakóházakba surrant be, ékszerekkel és pénzzel tért haza. Összesen 40 évnyi börtönbüntetést kapott, hatszor szabadult közkegyelemmel. Utoljára 2017 augusztusában fogták el Tatabányán, ekkor már közel járt a 91-hez.

A padláson installált kiállításon egy el nem készült dokumentumfilm fotói, Hanuta Éva fotográfus munkái elevenedtek meg. Azt, hogy végül a film nem készült el, Gizi fizikai és pszichés állapotának leromlása miatt történt. Pszichés oldalról nézve ez elsősorban azt jelenti, hogy egyszer ezt, másszor azt mondta, magyarázta Éva.

„Az egyik napon például azt állította, hogy soha nem ült repülőn, másnap már azt, hogy volt egy hatalmas szerelme, egy pilóta, emiatt mindig ingyen utazott, és innen kapta a nevét is.”

Repülős Giziről nem készült sem korábban, sem később ehhez hasonló riportkép-sorozat. Ezeken a képeken úgy láthatjuk őt, mint ahogy egyetlen sajtófotón, híradós tudósításban sem. A Virágkoszorú névre keresztelt, 10 darabból álló sorozat például egy mozdulatsort örökít meg, amint Gizi a tükörtől ellép, pördül egyet és kivonul, mint egy nagyasszony. A többi fotót a dokumentumfilm képanyagából válogatták össze – mind-mind kis fragment az ő életéből, a használati tárgyaival, a privát terével. Bár persze a privát tér fogalma is átértékelődik ebben a helyzetben, hiszen életének jelentős részét különböző börtönökben, utolsó idejét pedig a Dózsa György úti éjjeli menedékhelyen töltötte.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
doctor-650534_1920-1000x666.jpg

Az orvos, aki elektródákat ültetett a saját agyába, hogy bizonyítsa elméletét

Dr. Philip Kennedy beszéd nélkül akarta közvetíteni egy számítógépre a gondolatait, de a kísérlet nem úgy sült el, ahogy tervezte.
G. N. L., fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. július 08.



Kennedy a 90-es évek végén azzal vált híressé, hogy elektródákat épített be egy megbénult ember agyába, majd megtanította őt arra, hogy agyával vezérelje egy számítógép kurzorát - írja a Wired.

A megműtött beteget „a világ első kiborgjának” nevezte.

Kennedy nagy újítása az volt, hogy az elektródát beágyazta az agyba. Az első beültetést 1998-ban hajtották végre. A páciens, az 52 éves Johnny Ray agyvérzése után teljesen megbénult, csak arcizmai mozogtak. Kizárólag pislogással tudott kommunikálni: két pislogás jelentette az „igent”, egy a „nemet”.

A műtét után Kennedy megpróbálta megfejteni a beteg mozgató agykérgének hullámait.

Egy idő után Ray megtanulta a beültetésből jövő jeleket csupán gondolatával szabályozni. Amikor Kennedy összekapcsolta őt egy számítógéppel, képes volt ezekkel a modulációkkal egy kurzort irányítani a képernyőn. Ezáltal ki tudott választani betűket egy képernyőn lévő klaviatúráról, és nagyon lassan sikerült neki szavakat összeállítani.

Bár Ray esetének nagy visszhangja lett, a folytatás kevésbé volt sikeres. 1999 és 2002 között két hasonló állapotú beteggel próbálkoztak, de az egyiknél a seb nem zárult be, ezért az implantátumot ki kellett venni, a másiknak pedig rohamosan romlott az állapota. Maga Ray is meghalt 2002-ben agyi ütőér-tágulatban.

Kennedy azonban nem adta fel, mivel Ray mentális kurzora bizonyította számára, hogy még az ilyen bezárult világban élő emberek is meg tudják osztani gondolataikat egy számítógépen keresztül.

Az amerikai orvos álma egy agy-számítógép interfész volt, amelyen a gondolatok olyan könnyedén áramolnak, mint ahogy egy egészséges ember beszéde.

Ez óriási kihívásnak bizonyult. Az emberi beszéd több mint 100 különböző izom egybehangolt összehúzódását és elernyédését követeli. Ahhoz, hogy működő „beszéd-protézist” építsenek, ki kellett találni annak a módját, hogy miként olvassák le a hangzó beszéd teljes hangszerelését egy maroknyi elektróda jeleiből.

2004-ben egy autóbaleset során agyvérzést kapott beteget műtöttek meg. Ezúttal az agynak abba a régiójába helyezték el az elektródákat, ahonnan a neuronok az ajkak, az állkapocs, a nyelv és a gége izmainak küldenek jeleket. A kísérlet azonban nem sikerült.

Kennedy kutatási programja megtorpant: nem kapott rá több pénzt, stábját el kellett küldenie, kutatótársa is meghalt.

Ezután döntötte el, hogy saját maga lesz következő kísérletének alanya.

A 11 és fél órás műtétre 2014 júniusában, a karibi Belize-ben került sor. Üveg- és aranyszálakból készült elektródákat ültettek be Kennedy agyába. A cél az volt, hogy ezután rögzítsék az agyhullámait, így feltörhessék az emberi beszéd idegi kódját.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x