hirdetés
hunnia_forgatas.jpg

Így éltek valójában a színészek a két háború között

A közönség csak a csillogást látta, a kemény, feszített tempójú, családokat felőrlő munkát már nem.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2014. december 25.


hirdetés

A magyar filmgyártás a harmincas, negyvenes években a két világháború között virágkorát élte. Viszonylag új műfajnak számított, hiszen 1900-as évek elején a némafilmekkel mutatkozott be, ám itthon is sikeresnek bizonyult. A filmipar korán elkezdte termelni a sztárokat, és dicsfényt, legendákat gyártani köréjük. A mozik megjelenésével még nagyobb lendületet kapott a mozgóképgyártás.

Bulvársajtó természetesen a két világháború között is létezett, és szívesen mutatta be a hazai mozicsillagok vélt vagy valós életét. Itt csupán két véglet volt: a jó minta és a skandalum. Beszámoltak például Páger Antal és első felesége mintaházasságáról, Tolnay Klári és első férje, a filmrendező Ráthonyi Ákos csodálatos családi idilljéről.tolnay_klari_nagy

Tolnay Klári napfürdőzik - Fotó forrása: Stefan2001

A sajtótermékek ugyanakkor botrányokkal is szolgáltak a könnyed hírekre vágyó olvasóknak. Goll Bea a rossz nyelvek szerint például csak azért lett híres, mert alig 15 évesen férjhez ment a negyven éves magyar filmproducerhez, Takács Antalhoz. 1944-ig hét filmben szerepelt, 1948-ban pedig nyomtalanul eltűnt férjével együtt. Mint az tavaly kiderült, Svájcba emigráltak - Goll Bea idén novemberben hunyt el. Kortársai közül volt, aki tehetségesnek tartotta.

Ám Goll Beatrix csak egy lett a naiva szerepébe gyömöszölt bájos, szőke színésznők közül, nem volt alkalma megmutatni, mire lenne még képes.

hirdetés
Gollbea

Goll Bea saját plakátja előtt a Kálvin téren 1943-ban - Fotó: Fortepan

VIDEÓ: Goll Bea a Szerelmes szívek című 1944-es sorozatban

A színészek időnként elpanaszolták, hogy a közönség egészen máshogy képzeli az életüket, mint amilyen a valóságban.

Mit gondoltak a laikusok? Hogy szüntelen móka, parti, pezsgőzés, fürdőzés, étterem, cukrászda az életük; hogy irigylésre méltó a házasságuk, csupa öröm az együttlét a gyermekekkel.

Erre rájátszottak a szerepek is: csupa középosztálybeli vagy jómódú ember álproblémákkal, vagy olyan gondokkal (hirtelen pénzhiány), amelyek egy csapásra megoldódnak. Kizárólag a szakmabeliek tudták, milyen kíméletlen tempóban hajtották a filmszínészeket. Az is csak utólag derült ki Tolnay Klári önéletrajzából, hogy a gyermekét az első években alig látta a folyamatos munka miatt, a házassága pedig zátonyra futott Ráthonyi Ákossal.

VIDEÓ: Részlet a Három sárkány című filmbőlhavi200

Tudnivaló, hogy akkoriban a filmforgatások átlagos ideje 10-14 nap. Ez idő alatt kell kész lenni a stúdiófelvételekkel, a magas bérleti díjak miatt. Túl sok lehetőség nem adódik egy-egy jelenet újrázására, így csak a legprofesszionálisabb színészeket alkalmazzák szívesen, mert kevésszer kell egy-egy jelenetet leforgatni. A forgatások átlag 10 és du. 17 óra között zajlanak, a napi díszletekkel, beállított fényekkel. Este a színész játszik a színházban, addigra kiderül, hogy sikerült-e az aznapi forgatás, vagy ismétlés szükséges. Ha igen, mehet a színész szerepet tanulni, meg aludni reggelig, és reggel 9-re a filmgyári autó már hozza is be az aznapi forgatásra.

Amennyiben mégsem sikerült valamilyen technikai, vagy egyéb okból az aznapi forgatás, még az éjszaka le kellett forgatni ismét a jeleneteket, mert reggelre állnia kell a másnapi forgatás díszleteinek. Alvás, szereptanulás, magánélet számára leszűkült idő állt rendelkezésre ez esetben.

Ebben a felpörgetett életritmusú világban Páger profi volt a legprofibbak közt. Elég összevetni a színházakban játszott szereplistáját az akkor forgatott filmekkel, és máris kitűnik Páger hallatlan munkabírása, miközben egy-egy szerepének megformálásában tévedhetetlen. Kevesen állják ezt a tempót, állandó színvonallal, amit a szakma diktál ez idő szerint.

Forrás: Színészkönyvtár

A korabeli reklám- és marketingszakma is felfedezte a mozicsillagokban rejlő lehetőségeket. A legkülönfélébb termékeket próbálták eladni a magyar hírességekkel: autót, szépségápolási és testápolási cikkeket. Még a testmozgást is velük népszerűsítették. "A korszakban már a szexuális vonzerő látványos, külső megjelenítése is fontossá vált. Mindez – főleg a nők esetében – egyet jelentett a szép testtel, a karcsúság követelményével. Emiatt és ekkortól kezdett elterjedni a fogyókúra. Természetesen alapvetően az amerikai minta volt a meghatározó, hiszen a hollywoodi filmek sztárjai mind csinosak, jó alakúak és persze fiatalosak voltak" írja a Médiakutató cikkében Skaper Brigitta.

Tolnay Klári 1940. július 1-i napja (rövidítve)

Reggel 6 óra: Trézsi a felvidéki szobalány tapintatosan költögetni kezd

/.15: Reggeli torna, majd fürdő, A reggeli tejeskávé, friss kifli. (Három perc alatt kell elfogyasztani)

6.25: Búcsú a családtól, kiváltképp Zsuzsikától, aki néhány nap híján félesztendős.

6.30: Előáll a batárszerű, hatalmas produkciós kocsi, ahol a színésznek soha nem jut eszébe semmilyen értelmes gondolat.

7.00 Megérkezés a filmgyárba. Könnyű pongyola és irány a fodrászhoz. Gyuri mester keze alól felvételhez festve, másfél óra múlva szabadulok.

8.30: Öltöztető segédcsapatok szállják meg az öltözőmet: gyönyörű imprimétoalettbe bújtatnak. Még egy utolsó simítás a ruhán és a frizurán – egy utolsó cigaretta-, és jöhet a felvevőgép.

8.45 Kamera, átállás, ismét kamera – ötperces vajaskifli- és cigaretta szünet – majd ismét újbóli felvétel. Majd próba (ez egy komplikáltabb jelenet), felvétel és ismét felvétel. Így megy ez 14 óráig.

14.00 Farkaséhes vagyok, nadrágot húzok, és átvonulok az étterembe, ahol szerény ebéd következik.

15.00 A felvevőgép új díszletbe vonul, csattognak a csapók, felvétel felvételt követ.

19.00 A rendező fél óra szünetet ad. Az öltözőmben magolom a következő jelenet szövegét, de mondat közben elalszom. Fölkeltenek.

19.35: Külső felvételre indulunk. A felvétel rövid, de fárasztó. 21 órakor már vissza is térünk a stúdióba.

22.00 sikerül Ákostól egy negyedórás, rendkívüli szünetet kikönyörögni.

Hajnali 3.35: felhangzik a boldogító aus! Lefesteni és felöltözni úgyszólván a pillanatok műve. Az öltöztető kikísér a kocsihoz, mindketten támolygunk.

tolnay_gyimesi_vadvirag

Tímár József, Ölvedy Zsóka, Tolnay Klári, a Gyimesi vadvirág c. film forgatási szünetében - Fotó Fortepan, Vass Károly


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
karora_ck.jpg

Ezekkel a karórákkal menőztek, akik a 70-es években születtek

Az NDK-s mutatós órák mellett természetesen a klasszikus japán és egyéb kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.
Forrás: Játékmúzeum blog - szmo.hu
2020. november 16.


hirdetés

Egy virtuális Játékmúzeum azoknak, akik kedvelik a nosztalgiát és érdeklődnek a 60-as, 70-es vagy 80-as évek régi játékai iránt.

Már megszokhattátok, hogy időről-időre olyan nosztalgikus témákkal is igyekszem foglalkozni a blogon, ami nem feltétlenül a játékokkal kapcsolatos, viszont a gyerekkorunkat mindenképpen meghatározta.

Ilyen téma volt a televíziós műsorokkal foglalkozó sorozat, a zenékkel, reklámokkal, újságokkal foglalkozó sorozat is.

A mai téma egy kicsit furcsának tűnhet egy mai fiatal számára, de úgy gondoltam érdemes egy bejegyzést szentelni az órákra is.

Az órákra, amelyek akkoriban nem egyszerű időmérő eszközök voltak számunkra, hanem sokkal inkább vágyott tárgyak, sőt sok esetben státusszimbólumok is.

Aki a 70-es, 80-as években volt gyerek, azok számára ismerős lesz a ma bemutatásra kerülő órák többsége, hiszen egészen biztosan volt valamelyik haverunknak, osztálytársunknak vagy esetleg nekünk is ilyen óránk. Vágjunk is bele a nosztalgiázásba!

hirdetés

1.

Aki a 70-es években született az elsőként a mutatós karórákkal találkozott. Ebből általában a szovjet gyártóknak köszönhetően voltak gyerekeknek készült karórák is. A gyakoribb az egyszerű számokkal ellátott számlappal készült változatok voltak, de természetesen beszerezhetőek voltak különböző rajzokkal díszített változatok is.

Ezek még felhúzósak voltak, így minden reggel vagy este a tulajdonosnak akkurátusan fel kellett azt húznia, hogy ne hagyja cserben az órája.

2.

Még mindig a felhúzós karórák világánál tartunk, amikor a sokkal vagányabb Miki Egeres karórát mutatom meg nektek. Ez már valamivel komolyabbnak számított az én gyerekkoromban mint a szovjet kisórák, de ez nem a véletlen műve volt.

Miki egér kezei voltak a mutatók, amelyek az éppen aktuális időt mutatták. Mindig nagy csodálattal néztük azt, akinek ilyen órája volt, hiszen valószínűleg valami nyugati rokontól kapta. Itthon az ilyesmi akkoriban elérhetetlen kincs volt. Manapság néha feltűnik egy-egy ilyen óra valamelyik aukciós oldalon, de általában elég gyorsan talál új gazdára.

3.

A képen egy NDK-ban gyártott karórát láthattok, ami maga volt akkoriban a megtestesült vagányság. Az órát a Ruhla készítette és kicsit nagyzolósan Ruhla Digital volt a neve. Természetesen ez nem digitális óra volt, hanem még mindig a felhúzós szerkezettel ellátott szokásos karóra.

A különlegességét a számlap jelentette, amin egy mezőben az órát, míg a másik mezőben a percet tudtuk leolvasni. Több színben is gyártották és ilyen bizony még nálunk is volt a családban, mégpedig a bátyámnak.

4.

A kvarcórák forradalma lényegében ezzel a stílussal vette kezdetét. Ezek az órák már valóban kvarcórák voltak és elemmel működtek. Itt már nem kellett vesződnünk a felhúzással, mindössze arra kellett figyelmet fordítani, hogy az elem ne merüljün le.

Az első daraboknál még csak akkor vált láthatóvá a számlap, ha a tulajdonos megnyomott egy gombot, de ekkor tündöklő piros színben láthattuk a számokat. Az elemek ezekben az órákban nem húzták túlságosan sokáig, de ez senkit nem zavart akkoriban, mint ahogy az sem, hogy tűző napsütésben szinte lehetetlen volt leolvasni a pontos időt.

5.

És elérkeztünk ahhoz az órához, amire mindenki nagyon jól emlékszik. Ezek voltak a klasszikus kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.

Ilyen órákat a legnagyobb gyártóktól kezdve a legkisebb távol-keleti cégek is készítettek, így találkozhattunk a Casio mellett mondjuk Montana, Piratron, Kessel márkájú órákkal is. Tanáraink gyűlölték ezeket az órákat, amelyek gyakran zavarták meg a tanítást - nem is teljesen véletlenül.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
csonka_janos-1.jpg

Hat magyar zseni, aki megváltoztatta az autók történelmét

Henry Ford, Ferdinand Porsche és a Bentley fivérek – az autóipar úttörőinek nevét máig őrzik az általuk alapított gyárak. Kevesebben tudják, hogy az iparág fejlődéséhez magyar származású mérnökök is döntően hozzájárultak.
HISTORY, Fotók: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

A HISTORY televíziócsatorna új sorozata – Autók, amelyek megváltoztatták a világot – két rivális német mérnökkel kezdődik. Az autók felemelkedésének első mérföldköve az volt, amikor Karl Benz és Gottlieb Daimler a belső égésű motor megalkotásával lerakta az alapjait az egyéni mobilitás forradalmának.

A következő epizódok elemzik az autózás történelmét meghatározó társadalmi és technológiai folyamatokat. Ebben a történetben magyar származású mérnökök is fontos szerepet játszottak. Noha a HISTORY sorozata nem rájuk koncentrál, érdemes áttekinteni az autóipar legfontosabb magyar pionírjait.

A karburátor születése

Az első benzinmotoroknál még felületi porlasztást alkalmazták, így csak hozzávetőlegesen sikerült jó benzin-levegő keveréket előállítani az égéstérben. Ezt a problémát hidalta a Ganz gyár két munkatársa, Bánki Donát és Csonka János műegyetemi professzor találmánya, a porlasztó, vagyis a karburátor. Ötletét a legenda szerint egy körúti virágáruslány adta, aki kézi vízporlasztóval locsolta a virágokat. Hogy ez igaz-e, nem tudjuk. Mindenesetre a találmánnyal a benzinmotor megbízhatóan működő erőgép lett. A szabadalmi kérelmet 1893-ban adták meg, mintegy fél évvel megelőzve a német Wilhelm Maybachot.

Csonka János

Mint Makó Detroittól

hirdetés

A szegény makói parasztcsaládba született Galamb József már az iskolapadban elhatározta, hogy autókkal akar foglalkozni. Előbb ösztöndíjjal Németországba került, majd összespórolt pénzéből Amerikába utazott, hogy megtekinthesse az 1904-es St. Louis-i világkiállítást. Ezután Detroitban telepedett le, ahol felfigyelt rá Henry Ford. A Fordnál – többek között a szintén magyar Eugene Farkassal – Galamb vetette papírra a T-modell terveit. Az első futószalagon gyártott jármű igazi népautó lett, húsz év alatt 15 milliót adtak el belőle. A tervezés során Galamb több újítást is bevetett, az ő találmánya volt például a bolygóműves sebességváltó.

Galamb József

Az áramvonalak atyja

Az első autók szögletes, lovas kocsira emlékeztető karosszériával készültek. Az aerodinamika tudományát egy monarchiabéli mérnök hozta be az autóiparba. Járay Pál magyar zsidó családban született Bécsben, Prágában tanult, majd a híres Zeppelin gyárban léghajókat tervezett. Az I. világháború után felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját, majd a gépkocsik felé fordult. Svájcban telepedett le, ahol megnyitotta karosszéria-tervező irodáját. Bevezette az „áramvonalas autó” fogalmát, elveit egyre több autógyár kezdte alkalmazni az Auditól a Bugattiig, a Mercedestől a Maybachig. Az igazi sikert a Tatra márka hozta meg számára, amely még a ’60-as években is gyártott Járay-karosszériával autókat.

Járay Pál

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pixa-dohany.jpg

Eltűnt illatok nyomában – a pestisjárvány elleni védekezésre használt illatoktól a dohány illatáig minden „történelmi szagot” össze akarnak gyűjteni

Elmúlt korok európai illatainak enciklopédiáját akarja létrehozni egy nemzetközi kutatócsoport.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. november 20.


hirdetés

Az Odeuropa elnevezésű nemzetközi projekten brit és más európai tudósok, történészek és mesterségesintelligencia-szakértők dolgoznak. A 2,8 millió euróval támogatott kutatás az egykor ismerős, de mára már eltűnt illatok azonosítását, ha szükséges újrateremtését tűzte ki célul. Az illattárba a 16. századtól a 20. század elejéig gyűjtik az aromákat.

"Amint belemélyedünk az 1500-as évektől Európában megjelent nyomtatott szövegekbe, rengeteg utalást és leírást találunk bennük a különböző szagokról, a vallással kapcsolatos illatokról, például a tömjénről, vagy akár a dohány illatáról"

- mondta el William Tullett, a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem tudósa, az Odeuropa kutatócsoport tagja, a 18. századi Anglia illatairól készült könyv szerzője.

A hároméves projekt januárban induló első lépéseként olyan mesterséges intelligenciát akarnak kifejleszteni, amely segít a hét nyelven írt történelmi szövegek áttekintésében, valamint a szagok és azok kontextusának leírásában és a képeken ábrázolt illatokkal kapcsolatos részletek észlelésében.

hirdetés

Az összegyűjtött információkat az európai illatok online enciklopédiájának létrehozásához használják fel. Ebben megtalálhatóak majd bizonyos szagok, de rávilágítanak különleges szagokhoz kapcsolódó érzelmekre és helyszínekre is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
sicc-osszes-kalandja.jpg

Sicc: Hogy lett egy amerikai macskából Magyarország kedvence?

Sicc történeteit Kálmán Jenő szedte szellemes rímekbe, és Tankó Béla kedves rajzaival lopta be magát egy ország szívébe. A foglalkoztató Sicc-könyveket pedig Karinthy titkára, a rejtvénykirály Grätzer József találta ki.
Tóth Noémi, Címkép: Régikönyvek - szmo.hu
2020. november 24.


hirdetés

A régi magyar mesekönyvek örökérvényű színfoltját jelentik a Sicc-kötetek. Több generáció nőtt fel a legendás vers-meséken, amelyek szókimondó humorán mindig a felnőttek kacagtak hangosabban. Mindezt Kálmán Jenőnek (1885-1968) köszönhetjük, akiről kevésbé köztudott, hogy előtte a magyar kabaré műfaját alapozta meg hazánkban. Az is eléggé érdekes élettörténeti mérföldkő volt, amikor frontszolgálat után Jenő egy szibériai hadifogolytáborban színitársulatot szervezett, rendszeres fellépésekkel.

Siccet, a fekete-fehér cicát sokan hungarikumnak hiszik, holott eredetileg amerikai, és Felix névre hallgat.

A Bibliotéka Kiadó vásárolta meg a nyugaton befutott képregény jogait a két világháború között, utána kapta a magyar nevet.

Az eredeti jog Pat Sullivan (1887–1933) ausztrál-amerikai karikaturista, úttörő animátor és filmproducer tulajdonában volt, akit a Felix the Cat című néma rajzfilmek gyártása tett világhírűvé. Akkor tört derékba a karrierje, amikor megjelentek a hangos Mickey Mouse rajzfilmek, ő pedig túl sokáig halogatta, hogy hangsávot tegyen Felix alá. Sajnos Sullivan nem volt éppen gyerekbarát figura: kőkemény alkoholista volt, ráadásul börtönben is ült egy 14 éves kislány megerőszakolásáért.

Kálmán Jenő szellemes négysorosaival sokkal nívósabbá vált a magyar változat, mint az eredeti – nem versbe szedett – képregény. Nem beszélve Tankó Béla (1885-1982) bájos, szerethető rajzairól, amelyek már a hazai közízlésnek lettek kitalálva. Megelevenedett színes tollai nyomán a szeleburdi macska nagy ellensége, Róka Rudi, illetve Sniff, a vizsla és Hápi kacsa egyaránt.

Kálmán Jenő (1885–1968)

A mesekönyveknek nagy sikere lett Magyarországon, amely annak is szólt, hogy friss, laza hangnemet ütöttek meg a rímek: nyoma sem volt bennük a megszokott sémáknak. Például a Sicc Meseországban című történetben Sicc nem várja tétlenül, hogy majd holmi csókra felébredjen Hófehérke, hanem megragad egy új divatlapot, hiszen

hirdetés

„…nincs olyan nő, ki föl nem ébred / új divatról hogyha szó van. /- Muti!- Sikolt Hófehérke, / és felül a koporsóban.”

Kálmán Jenő annyira örült a várakozásokat felülmúló sikerének, hogy egész életében sorra gyártotta a Sicc-életművet, illetve diafilmeket és kifestőket is készített belőlük.

A fentiek nem összekeverendők a szintén Sicc névre hallgató – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok alcímű – könyvekkel, amelyek Grätzer József (1897-1945) munkáját dicsérik. Rengeteg gyermek otthoni szórakozását jelentették ezek a kötetek, hiszen a bennük rejlő feladványokhoz csupa olyan dologra volt szükség, amelyek minden háztartásban fellelhetők voltak.

A szerző fantáziája nyomán egy egész ifjúság tudta, hogy megannyi izgalmas dolgot lehet kezdeni egy bottal, doboz gyufával, pohárral vagy papírral egyaránt.

Grätzer József arról volt ismeretes, hogy szenzációs keresztrejtvényeket készített: majdnem 150 rejtvényújság konkrétan belőle élt. Már amelyik nem csak plagizálta, azaz szó és fizetség nélkül ellopta a munkáit. Erről egy anekdota is fennmaradt: egyszer egy újság feladványában a „Grätzertől lopva” szöveg rajzolódott ki a megfejtéskor, a tanulságos eset után azonban érdekes módon mindig kifizették őt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!