margit
Így élt Margit, a szent királylány
A Margitszigeten sétálva eszetekbe jutott már, hogyan élhette napjait a sziget névadója?
Fotó: Fortepan - szmo.hu
2014. november 05.


Alig 28 évet élt, magát teljesen feláldozva, puritán körülmények között. Története ma is megható. Árpádházi Szent Margit itthon az egyik legnépszerűbb a szentek között, számos intézmény vette fel tiszteletből a nevét. Az egyik legtöbbet látogatott hely is róla kapta a nevét: a Margitsziget.

A történet egészen a tatárjárásig, 1241-ig nyúlik vissza. IV. Béla királyunk a vesztes muhi csata után menekült várandós feleségével - Laszkarisz Mária bizánci hercegnővel - a tatárok elől. Kilátástalannak tűnt a magyarok helyzete. A királyi pár imádságban ajánlotta Istennek a születendő gyermeket az ország megmeneküléséért cserébe. Ha lányuk születik, szerzetesrendbe küldik.

szentmargitbelsotudasbazissulinet

A tatárdúlás - Forrás: Sulinet Tudásbázis

1242. január 27-én Dalmáciában született meg a gyermek: Margit hercegnő. Két hónappal később Batu kán seregei kivonultak az akkori Magyarország területéről - történészek szerint a nagykán halála, és az új vezér megválasztása miatt. Margit hercegnő nevelését mindenesetre már három évesen a veszprémi domonkos rendi apácákra bízták szülei. Amikor tíz esztendős lett Margit, édesapja kolostort építtetett számára a Nyulak szigetén - a mai Margitszigetként ismert terület akkor még 3 különálló szigetének egyikén.

Nyulak szigete

A törökök kiűzéséig három sziget állt a Dunán a mai Margitsziget helyén. Ezek közül az egyik a Nyulak szigete volt. Elképzelhető, hogy csupán egy rossz fordításnak köszönhető e név. A latin eredeti (Insula leporum) jelentése Ékességek szigete, de ha elírás történt, és Insula leprorum volt, akkor Leprások szigetének hívták e helyet.

Később egyesíteni a három szigetet, végül a 19. században nyerte el mai alakját. A Margitsziget ilyen volt az 1700-as évek közepén (forrás: Margitsziget Blog, illetve egy 1940-es (forrás: Fortepan) légifelvételen:

zichy1760bkisebb1940legifelvetel

A Szent Domonkos rendet, ahol Margit otthonra lelt, az alázat, a szelídség, az önként vállalt szerénység és önfeláldozás jellemezte. A rend fő tevékenységét a betegek ápolása és a gyengék segítése jelentette.

Margit 12 évesen fogadalmat tett arra, hogy nem megy férjhez. Kétszer is lett volna rá lehetősége, hogy Rómától felmentést kérjen a fogadalma alól. Édesapja mindkét alkalommal komoly kérők házassági ajánlatával kereste fel, és biztosította arról, hogy a pápa megadja a felmentést. Margit azonban hajthatatlan volt. Amikor az egyik kérő, II. Ottokár cseh király felkereste őt, és azt mondta a lánynak, hogy elbűvölte a szépsége, ő azt felelte, inkább levágatja az orrát, de nem lesz hűtlen fogadalmához. A lány hivatásának élt, önként vállalt mostoha körülmények között dolgozott.

koostorrom2magyarbalint

A kolostor romjai - Fotó tulajdonosa: Magyar Bálint, Fortepan

Részlet Ráskay Lea kódexéből

"Éjjel fölkel és úgy hallgatja vala, ha valamely szoror nyög, és hozzámegyen, megkérdezi. Némelyeknek bort hevít, némelyeknek ruhát melegít, és odateszi, hol az betegnek fájdalma vala. Ha kedég valamely az szororok közül meghal vala, tehát ez szent szűz mindaddig el nem megyen az meghalt szorornak testétől, mígnem eltemettetik vala. Hanem az holttestnél imádkozik, és oly igen nagyon siratja, nagyobban hogynem mintha őneki testi atyjafia volt volna.

Esmég ez szent szűz vala mindenben szegénységnek szeretője és megtartója és igen szeret élni vala szegénységben. Őneki ruhája, kápája vala igen ő és megszakadozott, és foltos vala. És némikoron ez szent szűz az sárból veszen ki posztódarabokat, és azzal foltozza vala meg köntösét, kápáját.

Oly igen édesen imádkozik vala e szent szűz minden időben, hogy akármely igen hideg idő volt, mikoron egyéb szororok isteni szolgálat után mentenek magukat megmelegíteni szobába, e Szent Margit asszony megmarad vala a karban, csak egy köntösben avagy kápában a nagy hidegségben, úgyhogy mindenestül fogva megkékül vala, miképen holt.

Megfürödni pedig vagy az ő lábait megmosni bokáinak fölötte az ő szemérmetességének, tiszta szüzességének miatta, ez őneki mindenestől idegen vala. Tizennyolc esztendeig, miképpen mind a teljes konvent bizonyságot tett róla, soha az ő testét meg nem fürösztötte akármely nehéz kórságok után is, kiket gyakorta szenvedett vala.

E szent szűznek ő ágya vala egy gyékény, egy hitvány lazsnok és egy kis vánkos, némikoron pedig egy gyékény csak. Némikoron egy bőrt teszen vala csak feje alá az ő imádkozó helyén. Ezen nyugoszik vala magyari királynak leánya.

Ezeknek felette e szent szűz ciliciumot visel vala. (A cilicium dorva szövetből viselt vagy szögekkel kivert öv, amelyet vezeklésül hordtak szerzetesek. Állandó viselése nagy fájdalmakkal járt.) Más ciliciuma vala, kit kért vala a provinciálistól, hogy őneki csináltasson lófarkból és tehénfarkból. Efféle ciliciumot visele karácsony estjén, nagypénteken, Boldogasszonynak minden vigiliáján és minden szent apostoloknak estjén, minden ádventben, mind karácsonyig. Azonképen a negyven napokban hamvazószerdától mind húsvétig ciliciumot visel vala, sem az ő ruháját meg nem változtatja vala, akármely igen megnehezült is féregnek, tetűnek miatta: sem fejét meg nem mosta nagyszombatig. Ennek felette minden hétben, csütörtöktől fogva vasárnapig mindenkoron ciliciumot visel vala, és e ciliciumnak alóla viseli vala mindenkoron vasból csinált övet, kivel övezi, szorítja vala magát nagy keménységgel: mely vasöv még ma is e klastromban vagyon.

A kemény élet és az önsanyargatás miatt Margit fiatalon halt meg 1270. január 18-án. A legendák szerint előre megjósolta halála napját. Holtteste állítólag három héten át épen maradt. A sziget templomába temették, de a sírkő, amit a Margitszigeten látunk, csak jelképes. A törökök elől menekülő apácák Pozsonyba vitték Margit földi maradványait, ott pedig nyomuk veszett...

Életét Gárdonyi Géza dolgozta fel gyönyörű regényében, az Isten rabjaiban

"A templomban halk horajlás. A kórus vasajtaja széttárul, s a négy lány vonul be fehérben:a szokott fehér kámzsában, fehér skapuláréban. Csak a fejükön leng a köznapi vélum helyett selyemfátyol, menyasszonyi fátyol. Margitnak derékig érő, hollószín haja átfeketéllik azon. Neki pápai engedelme volt arra, hogy haját meghagyja. A királyné kérte ezt az első fogadalomtevéskor. Bizonyára már akkor gondolt arra a lehetőségre, hogy Margitot feleségül kérik. De különben is ez volt a szokás Európa-szerte, hogy a fejedelmi nők a klastromban a hajukat megtarthatták, ha akarták."

szent_margit

Margit boldoggá nyilvánítása már 1276-ban megtörtént, szenté avatása azonbam egészen 1943-ig váratott magára.

Árpád-házi Szent Margitot azonban előtte is a szenteknek kijáró tisztelet övezte, nem véletlenül jegyezték le életét rendtársai.

Érdekes volt a cikk? Nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x