hirdetés
nyito-9.jpg

Időutazás a szocializmus korába - retró kiállítás nyílt a Gödöllői Kastélyban

Milyen volt az élet a szovjet laktanyában, a kastélyban működő szociális otthonban és a tiszti lakásokban? Diákok gyűjtötték össze az emlékeket.
Söptei Zsuzsanna írása, fotók: Okolicsányi Zoltán - szmo.hu
2018. november 25.


hirdetés

Gödöllőn a kastélyban egy egészen különleges kiállítást nyitottak meg – diákok. A múzeum gondolt egy nagyot, és egy londoni példa nyomán meghívtak helyi fiatalokat, akiket érdekel a történelem.

A feladat az volt, hogy az épület történetének egy olyan korszakát dolgozzák fel, amelyről eddig viszonylag kevés információnk volt - mondta el dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója. Az 1950 és 1990 közötti időszakot ugyan egy pár tárlóban megidézi a kastély kiállítása is, de a szakemberek tudták, hogy ennél lényegesen több információt és tárgyi emléket lehet ebből a korból gyűjteni – ma még. Hiszen még köztünk vannak olyanok, akik ezekben az évtizedekben itt éltek, vagy itt dolgoztak, és még tudnak mesélni azokról az időkről.

A kastély épületének abban a 40 évében 3-4 generáció nőtt fel a tiszti lakásokban. A szociális otthonnak is 300 lakója volt. Az orosz laktanyában élők pedig jó kapcsolatban voltak az itteniekkel és a helyiekkel is. A fiatalok segítségével most először készült időszaki kiállítás a gödöllői kastélynak erről az - eddig alig ismert - időszakáról.

A jelentkezők közül 17 fiatal állt neki a kutatásnak, a kastély szakmai irányításával nyár elején.

A cél az volt, hogy a feltárt anyagokat a saját korosztályuknak is érdekesen, befogadhatóan mutassák be. A csapatból páran (Füstös Fruzsina, Fazakas Vince, Mácsár Máté) meséltek nekünk az élményeikről. Volt közöttük olyan, aki a történelmet szereti, volt akinek a testvére jelentkezett eredetileg, de végül ő is beszállt a munkába és ott ragadt, és volt olyan is, aki fiatal kora ellenére már régóta gyűjti a régi tárgyakat, az ő gyűjteményéből is került néhány a kiállításra.

Nagy élmény volt számukra a munka. Megismerhették a kastélyt, a restaurátorok munkáját, videós képzést kaptak, jártak más múzeumokban, skanzenben, magángyűjteményekben, felkészítő táborban vettek részt, kitanulták a kiállítás rendezést, szemtanúkkal interjúztak, tárgyakat gyűjtöttek, és még a pincében talált régi edények régészeti feltárásába is beszálltak.

Ők készítették a tablókat, írták az információkat, vezették a tárlatbemutatót, és a megnyitó óta is képviselik a közös munkát, és viszik hírét a kiállításnak.

Külön érdekesség volt számukra, hogy a korábban itt élők mennyire pozitívan emlékeztek meg azokról az évekről. A nehézségek ellenére is szerettek itt lenni, és segítették egymást. Egyikük – Misi – akkor kisfiúként a tiszti lakások egyikében nőtt fel, ma pedig a kastélyban dolgozik. Az ő élményei is beépültek, sőt az ő szemével is láthatjuk ezt az időt, és a fotója végigkísér az egyes termeken.

A diákok által készített beszélgetésekből videó is készült, a legérdekesebb történetek a termekben lévő monitorokon megnézhetőek.

A kiállításon végigsétálva igazi „retró” érzés fogja el a látogatót.

A társasjátékoktól a rádióig, a porcelánoktól a katonai ruházatig, a zongorától az idősek bútoráig sok-sok eredeti tárgyat láthatunk. Vannak közöttük kifejezetten különleges darabok is, például egy ott lakó idős hölgy festményei, vagy a laktanya boltjának kínálatából még megtalált szamovárok, ajándékok. Eredeti ruhák, csizmák, de még fogmosó és zománcos bili is. Több tárgy kipróbálható, a gyerekek társasozhatnak, és a közösségi helyiségnek berendezett teremben lévő zongora mellé is le lehet ülni zenélni.

A tárlathoz a gyűjtést nem zárták le, mert bíznak abban, hogy lesznek még olyanok, akik szívesen mesélnének erről az időszakról. Számukra a zárófalra kitettek egy postaládát, ahová a saját történeteikről szóló levelet bedobhatják, de akár személyesen is jelentkezhetnek egy beszélgetésre.

A Zár(ol)va - A gödöllői kastély titkos élete című kiállítás jövő áprilisig látható a Gödöllői Királyi Kastélyban.

További információk ITT.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
pearl.jpg

A világ legöregebb igazgyöngyét találták meg Abu Dhabiban, 8000 éves darab

Az időszámításunk előtt 5600-5800 tájáról származó gyöngyöt a hónap végétől Abu Dhabiban állítják majd ki.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 21.



A világ ma ismert legöregebb igazgyöngyére bukkant egy régészcsoport, miközben az Egyesült Arab Emírségek partjaihoz közel eső Marawah szigeten ástak - írja a BBC. A portál úgy tudja: a 8000 éves gyöngyöt egy épület maradványainak feltárása közben találták.

Az Emírségek kulturális örökségvédelmi hatósága szerint a felfedezés bebizonyítja, hogy a térségben már az újkőkorban is ismerték az igazgyöngyöket és jó eséllyel kereskedtek is velük és ékszerként viselték.

Az időszámításunk előtt 5600-5800 tájáról származó gyöngyöt a hónap végétől Abu Dhabiban állítják majd ki.

Itt tudod megnézni a több ezer éves darabot.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
regesz.jpg

Magyar vonatkozású régészeti leletek kerülhettek elő a Kaukázusból

A magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat találtak.
MTI - szmo.hu
2019. október 18.



Valószínűleg a keleti magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat tárt fel egy magyar és orosz régészekből álló kutatócsoport Oroszországban, a Kaukázus észak-nyugati előteréhez tartozó Anapa város melletti Andrejevszkaja Scsel lelőhelyen végzett ásatás eredményeképpen - közölte M. Lezsák Gabriella és Gáll Erwin régész.

A közlemény szerint a Magyarságkutató Intézet finanszírozásával megvalósult ásatás M. Lezsák Gabriella szervezésében, Gáll Erwin, Andrej Novicsihin, Andrej Baranjuk, Ruszlan Szhatum, Roman Prokofjev és Konstantin Krutogolovenko régészek együttműködésében zajlott októberben.

A lelőhelyről korábban már néhány, a Kárpát-medencéhez köthető szórványleletet, például palmetta-mintás lemezes hajfonatkorongot, tarsolylemez-töredéket, aranyozott bronz keresztvasú szablyát, hasított palmetta-díszes övdíszeket közöltek az ásatást vezető régészek.

"A temetkezési szokások és anyagi kultúra (Ny-K tájolás, edények, fegyverek, köztük szablya, nyílcsúcsok), szoros kapcsolatot mutatnak az Etelközből ismert, 9. századi magyarnak meghatározott Subbotyici-régészeti temetkezési horizonttal. A kutatók a feltárt temetkezéseket sokrétű elemzésnek fogják alávetni (genetikai vizsgálatok, stronciumizotóp-elemzések, radiokarbon kormeghatározás), és a következő években a kutatást tovább kívánják folytatni a lelőhelyen. A genetikai kutatásokat a Magyarságkutató Intézet Genetikai Kutatóközpontja végzi. Az ásatás jelentőségét az adja, hogy a jelenlegi magyar régészeti kutatás számára többnyire fehér foltnak számító területen elsőként valósult meg közös magyar-orosz régészeti feltárás" - áll a közleményben.

Fotó: illusztráció


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szemet.jpg

A műanyag szatyrok feltalálójának fia azt nyilatkozta: apja környezetvédő volt

Az volt a célja, hogy ne vágjanak ki annyit fát, és hogy az emberek viszonylag tartós, többször használható táskákkal járják a boltokat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 20.



A BBC készített egy összeállítást a manapság talán leggyűlöltebb tárgyakról: a műanyag zacskókról. Az egész azért érdekes, mert két ritkán hallott információ is szerepel a videóban. Az egyik, hogy a papírzacskók sem éppen "bolygóbarát" döntések, és az, hogy a műanyag zacskók feltalálója annak idején éppen azért alkotta meg a plasztiktáskákat, hogy megmentse a Földet.

A riportban Isabele Key, a klímaváltozás egyik szakértője is megszólal, aki azt mondja: amikor a műanyagok kerülnek szóba, akkor egy adott folyamat végére, a nehezen lebomló szemétre fókuszálunk.

Ám amikor a papírzacskók kérdést vizsgáljuk, érdemes a folyamatok elejét figyelembe venni, így kiderül, hogy a könnyen lebomló papírszatyrok ára rengeteg fa kivágása.

Így lesz a papírzacskó vásárlása egy kevéssé klímatudatos döntés.

Raoul Thulin, akinek édesapja találta fel a műanyag zacskókat, úgy fogalmazott: apja nagyon bizarrnak tartaná, ha megtudná, hogy manapság az emberek csak úgy eldobják a műanyag zacskókat, hiszen ő éppen a papírnál strapabíróbb, környezetbarát megoldásokat keresett. Célja az volt, hogy ne vágjanak ki annyit fát, és hogy az emberek viszonylag tartós, többször használható táskákkal járják a boltokat.

Gustaf Thulin tehát környezetvédő volt, akinek meg sem fordult a fejében, hogy egy-egy zacskót csak egy alkalommal használnak majd az utána következő nemzedékek.

Hiába találták már fel a műanyag zacskókat az ötvenes években, a vásárlók körében még jó ideig a papír volt kedveltebb, az 1980-as években az amerikai szatyorpiacon 25-75 százalék arányban osztozott a műanyag és a papír, de az 1990-es évekre ez megfordult, és a nejlonzacskó került ki győztesen az eldobható szatyrok csatájából. Ma már a textilből készült szatyrok a divatosak, ám a megszólaló szakemberek szerint azok sem nevezhetők tökéletes döntésnek, hiszen előállításuk sok energiával és rengeteg víz felhasználásával jár, szemben például a műanyag zacskókéval.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
britannia1.jpg

Elképesztő élet zajlott a Britannia Szállóban a Teréz körúton - mindenki oda járt, aki számított

Itt indult Móricz Zsigmond kezdeményezésére a Nyugat című lap irodalmi-kulturális szalonja olyan nevekkel, mint Babits, Kosztolányi vagy Karinthy.
Mr. Foster írása a Mr. Foster kalandozásai Budapesten blogon - szmo.hu
2019. október 17.



Mr. Foster igazi úrként járja Budapest utcáit és mindent megmutat, amit érdemesnek talál arra, hogy az olvasóknak felkeltse az érdeklődését: szerelmeket, titkos helyeket, finomságokat és a művészetet.

Ja, és mivel Mr. Foster úriember, természetesen magázódva szól Önökhöz.

A Britannia Szálló (a mai Radisson Blu Béke Hotel) egyik legszebb korszaka az volt, amikor a különtermében működött a Nyugat Baráti Köre, Budapest páratlan irodalmi-közéleti rendezvénysorozata.

Az 1930-as években a budapestiek figyelmét ugyanis a Teréz körúti épületben rendszeressé váló páratlan irodalmi-közéleti rendezvénysorozat keltette fel.

Az 1930-as években Németh Aladár vezette a szállót; kitűnően értett hozzá, hogyan lehet európai városhoz illő hotelt működtetni - Fotó: Egykor

Ebben az időben Magyarország az 1929-ben kirobbant nagy gazdasági világválság következményeitől szenvedett. A hivatalos fizetőeszköz, a pengő kezdett elértéktelenedni, 1931 nyarán francia kölcsön mentette meg az országot az összeomlástól.

A magas és a tömegkultúra számtalan megjelenési formában virágzott. Már a szálloda nyitásakor, 1913-ban 100 mozi működött a fővárosban, 1931 tavaszán az első magyar hangosfilmek felvételei zajlottak, októberben vetítették a budapesti mozik A kék bálványt, novemberben pedig a Hyppolit, a lakájt. Már működött Macskássy Gyula saját rajzfilm-műterme. Rejtő Jenő addigra hazaért külföldi útjáról és újságíróként, illetve kabaréjelenetek szerzőjeként) kereste meg a kenyerét.

Az Operaház társulata a gazdasági nehézségek ellenére is színvonalas előadásokat tartott. A harmincas években tűnt fel Ferencsik János és Sergio Failoni karmester, a közönséget pedig többek között Basilides Mária kápráztatta el énektudásával. A Nemzeti Színház és a Vígszínház estéről estére megtelt, kis színházak és társulatok születtek és szűntek meg aztán anyagi okok miatt.

Otthonom - a szálló - környéke, a Berlini (ma Nyugati) tér ilyen volt 1931-ben. Fortepan/Pesti Brúnó

A Britannia Szálló a harmincas években. Fortepan

Az 1930-as években csaknem 1000 különböző sajtótermék jelent meg Magyarországon.

Ott volt például a Literatura (1926-39) és az irodalmi-kulturális szempontból legmagasabb színvonalú Nyugat, amelyet Osvát Ernő halála után Babits Mihály és Móricz Zsigmond szerkesztett. A lap szerzői közt volt ebben az időben Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán.

Ekkor indult útjára és robbant be a köztudatba a Nyugat Barátok Köre

"A Nyugat 1930. november 16-i számában Apám kiadta a Nyugat Baráti Körének vastag betűs, csalogató, egész oldalas hirdetését. Helyiséget a Britannia Szállóban találtak. Ennek van hátul egy különterme, amit különböző célra bérbe adtak. Elég tágas, hosszú, száz kisasztal elfér benne. Végében a zenekar dobogója megfelel pódiumnak. Megállapodott a tulajdonossal, hogy bért ugyan nem tud fizetni, de minden vendégét kötelezi 1,20 pengő ára uzsonna fogyasztására. A klub hétköznap 3-7-ig van nyitva. Megnyitó előadás után vita következik írók és olvasók között" - írja visszaemlékezésében Móricz Virág.

1930 szilveszter estéjére Móricz Zsigmond rengeteg embert hívott meg vacsorára a Britanniába. A 120 fős társaság a Nyugat munkatársaiból és családtagjaikból állt. Reggel ötig tartott a mulatság. Aki ott volt, azok aztán lelkesen vettek részt a Nyugat Baráti Körének délutánjain, Móricz Virág is úgy emlékezett vissza, hogy csak a nyugatosok és családtagjaik félig megtöltötték a termet.

Otthon Kör a Dohány utca 76. alatt. Móricz Zsigmond és Surányi Miklós tiszteletére a Magyar írók Egyesülete vacsorát rendezett. A képen: ismeretlen nő, József Attila költő, Schöpflin Aladár kritikus, Magyar Elek újságíró, Kárpáti Aurél kritikus, Magyar Elekné, Móricz Zsigmond író, Vidor Marcell író, Móricz Gyöngyi, Móriczné Simonyi Mária, Kállay Miklós író, ismeretlen férfi, Móricz Virág, ismeretlen nő, Surányi Miklós író, ismeretlen nő, Somogyi Gyula író, Somogyi Gyuláné. Fortepan/Magyar Bálint

Tele voltak a lapok a Nyugat hirdetésével, az előfizetők pedig levelet kaptak az eseményről. 1931. január 3-án szombaton Móricz Zsigmond mondta el a nyitóbeszédet. Szavai még mai kontextusban is érvényesek:

"Kik a Nyugat barátai? Bizonyára nemcsak az írók, akik inkább áldozatai, hanem az olvasók, akik most már 24 éve tartják fenn ezt a folyóiratot a szabad, bátor és európai irodalom számára."

A Nyugat így hirdette a címlapján a szalont; az egyik téma a reklám és a művészet kapcsolata volt

Babits Mihály: Győzelmi ének

Nézd, úgy hinti fényét a nap szét a világra áldón, békén,

mint a szentelt vizet a pap a nép közé mise végén.

Bucsuzik s a Dunába mártja hosszú rózsaszín evezőjét;

rózsaszin csöppeket feccsent, s visszaint ablak és mezőség.

Nézd, hogy hull a lombok árnya meszelt, rózsaszin falainkra

kékes-szürkén, gazdagon, virágosan, ingva-ringva!

Most szép a falunk, örülj neki!

Egy égi festő festette ki.

Nem is érdemes, édes, nem is érdemes énekelni:

az egész világ énekel most, és éneke győzedelmi!

A nyugatos költők és írók egy előadáson a Zeneakadémián balról jobbra: Bíró hangversenyrendező, Lengyel Menyhért, Ascher Oszkár, Szép Ernő, Erdélyi József, Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond, Laczkó Géza, Babits Mihály, Tóth Aladár, Török Sophie, Schöpflin Aladár, Füst Milán, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes

"A hétfő színházban és minden nyilvános helyen legrosszabb közönségszerző nap. Ezért a pszichológusoknak adta, mert azok hívei külön szekta, mely bármikor, bárhova elmegy az igét hallgatni. Különösen, ha ilyen csábító témákat ígér: A zseni és a vérbaj, A lelki élet problémái, Pszichoanalízis, Az ember és a szó, Szégyen és bűntudat, Irodalom és világnézet"

élcelődött Móricz Virág. Hétfőnként egyébként olyan személyiségek fordultak meg előadóként a Britannia Szálló különtermében, mint Kodolányi János, Kassák Lajos, vagy Pátzay Pálné – az általam nagyra becsült szobrász felesége. Szerdán a prózaírók tartották összejöveteleiket.

A kedd volt a költőké a Britannia Szálló Nyugat-estjein

"Rendes előadónapokon verseikből vagy novelláikból a következő írók olvastak fel (többen 2-3 izben is): Babits Mihály, Erdélyi József, Fekete Lajos, Fenyő László, Füst Milán, Gelléri Andor Endre, Gellért Oszkár, Illyés Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Komlós Aladár, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond (10 alkalommal), Nagy Endre (23 alkalommal), Nagy Lajos, Pap Károly, Sági Márta, Sárközi György, Szabó Lőrinc, Szenes Erzsi és Szép Ernő"

olvashatjuk a Nyugatban.

- Én, az arany szegény testvére, fáradt

lelkemből a múlt halvány fénye árad.

Olyan vagyok, mint ég késői ősszel,

mint könny a csipkén, a holdfény s az ősz fej.

Emlékezem csupán, de már nem élek.

Ezért zenélek.

Kosztolányi Dezső

Csütörtökön

az örökös házigazda, Nagy Endre egyedül szórakoztatta a közönséget. Pénteken a képzőművészek köré szerveződtek a délutánok: megfordult itt Pátzay Pál, Berény Róbert, (akinek egy elveszett festménye évtizedekkel később a Stuart Little, kisegér díszletei között bukkant fel), Glatz Oszkár, Márffy Ödön (Csinszka második férje), Kernstock Károly.

„A szombat jutott a nőknek.

Kernách Ilona, Kodolányi János, Karinthy Frigyes, Harsányi Gréte, Medgyaszay Vilma – a nők panaszkodtak, a férfiak csúfolódtak, míg apám elunta, és a szombatot is a nemek szerint szét nem választott irodalomnak adta.”

Egy nyugatos est Miskolcon. Felismerik az összes szereplőt a fotón?

Csak a vonzás törvényének

engedelmeskedem

Megértem és lehullok az ágról

mélységiszony nélkül.

Kassák Lajos

A Nyugat 1931 nyarán számolt be egyik számában az országszerte egyedülálló rendezvénysorozatról. A folyóirat kiemeli Nagy Endre rendkívüli munkáját: e néhány hónap alatt 108 előadáson és összejövetelen vezette le a vitákat. Móricz Virág úgy emlékezett később, hogy Nagy Endre nem hatalmas honoráriumért dolgozott, csupán százalékot kapott a vendégek által fogyasztott uzsonnák után.

"Az Irodalmi Szalon, amelyet január 3-án nyitottunk meg és amely április közepéig a Britannia-szálló különtermében, május közepétől pedig a Bellevue-szálló terraszán tartotta összejöveteleit,

108 előadás-napon olyan kultúrmunkát végzett, ami minden Nyugat-barátnak, írónak, művésznek, tudósnak s olvasónak egyaránt szép emléke marad"

- írta a lap.

Szeretettel őrzöm magam is ezeknek az estéknek a múlhatatlan emlékét.

Ha kíváncsi vagy merre kalandozik Mr. Foster, kövesd őt Facebookon vagy a blogon!

KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!