hirdetés
Huszadik születésnapját ünnepli a Szegedi Gitár Fesztivál
A Szeged IGF // International Guitar Festival idén a huszadik születésnapját ünnepli, így a legrégebben működő és egyben az egyik legjelentősebb gitáresemény Magyarországon.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 27.


hirdetés

Az évek során összesen öt kontinens, harmincegy országából érkeztek neves művészek és 2019-ben sem lesz másképp. Az április 8. és 14. között megrendezendő fesztivál ezúttal tizenhat ország világhírű és kiváló művészét vonultatja fel, köztük Jon Gommot (UK), Adam del Montét (USA) vagy Grecsó Krisztiánt és Hrutka Róbertet. Koncertek, mesterkurzusok, workshopok. versenyek Szegeden, valamint Budapesten és Szabadkán.

Az idén huszadik születésnapját ünneplő fesztivál az alapító Pavlovits Dávid szerint mindig is a sokszínűségre törekedett: így

az elkövetkezendő napok során egyaránt hallhatunk gitárt szóló és zenekari szerepkörben, a legváltozatosabb stílusokban a klasszikus zenétől a flamencón át a fingerstlye technikájú popig, folkig.

Az idei év sztárja a fingerstyle brit hercege, Jon Gomm, a klasszikus gitár német kulcsfigurája, Tilman Hoppstock és a flamenco egyik legismertebb művésze, Adam Del Monte az Amerikai Egyesült Államokból, akinek felvételei egyaránt szerepelnek kétszeres Grammy-díjas operában és Steven Spielbergnél és számos, más nagysikerű hollywoodi filmben. Ezenfelül sok más elsőrangú előadó és zeneszerző érkezik Olaszországból, Szlovéniából, Spanyolországból, Portugáliából, Németországból vagy akár Tajvanról. A szegedi közönség egyik kedvenc hazai előadója, Pusztai Antal is fellép és idén itt is bemutatja új zenés-irodalmi műsorát Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert Libikóka címmel. A rendezvény nemcsak szórakozást nyújt a hangszer szerelmeseinek, hanem interaktív gitároktatást nyújt akár amatőröknek is, akik elismert zenészektől tanulhatnak: nyilvános versenyekkel, mesterkurzusokkal és workshopokkal készülnek a szervezők.

A rendezvény a Tisza-parti város mellett "külső helyszíneken", Budapesten és Szabadkán (Szerbia) is terjeszkedik, kulturális intézetekkel, követségekkel és zenei klubokkal együttműködve.

2018-tól a Szeged IGF tagja a EuroStringsnek, mely az első európai klasszikus gitárfesztivál együttműködés, négyéves, bővülő projekt tizenhét fesztivál részvételével. A professzionális struktúrán alapuló összefogás a feltörekvő gitárművészeknek promóciós és oktatási lehetőséget biztosít, a résztvevő fesztiválok között művészeket, eseményeket és Európa fő gitárversenyét megosztva.

- Kiemelt célunk a klasszikus gitár fiatal tehetségeinek támogatása, oktatása, nemzetközi színtéren való segítése, erősíteni az európai piacot és a világ többi részével együttműködve egy modern, stabil klasszikus gitár színtér kialakítása. A Szeged IGF erős szakmai háttérrel, ösztöndíj programokkal és a fesztivál keretében szervezett fellépési lehetőségekkel támogatja a fiatal sztárokat - mondják a szervezők.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Akár ingyen is megnézheted a Feszty-körképet a 125. évfordulón
Elképesztő sikert aratott, mikor elkészült a 120 méter hosszú, 15 méter széles alkotás, csak a festék súlya több mint 4 tonna.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 05.



125 éve adták át a nagyközönségnek a Feszty-körképet. Az évfordulóra emlékezve május 12-én, vasárnap mindenki féláron, minden 125. előjegyzett vendég pedig ingyenesen nézheti meg a monumentális alkotást.

1894. május 13-án láthatta a közönség először Feszty Árpád és alkotótársai lenyűgöző „A magyarok bejövetele” című körképfestményét. A története azonban korábban kezdődött.

Feszty Árpád 1891-ben egy párizsi útja alkalmával látta a Napóleon csatáját ábrázoló körképet, akkor elhatározta, hogy panorámaképet fest. Úgy tervezte, a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra, de

apósa, Jókai Mór rábeszélte, hogy inkább a magyar történelem egyik jelentős epizódját, a honfoglalást örökítse meg.

Feszty jeles művészek, köztük Mednyánszky László, Vágó Pál, Mihalik Dániel, Spányi Béla közreműködésével 1892-ben kezdett hozzá a honfoglalás eseményeinek megfestéséhez. Feszty vezetésével feszített ütemben folyt a munka, amelybe besegített felesége, Jókai Róza is.

A festmény, amelyet 1800 négyzetméter nagyságú, 120 méter hosszú, 15 méter széles, egy darabba szőtt belga vászonra festettek, két éven át készült. A monumentális alkotás nemcsak méreteiben lenyűgöző, a rajta található festékanyag súlya több, mint 4 tonna.

A magyarok bejövetelének avató ünnepségére 1894. pünkösd vasárnapján, a millenniumi kiállítás keretében került sor. Megnyitása után a Városliget körkép palotájában elhelyezett mű óriási közönségsiker lett.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Sisi halála után tölgyfákat ültettek az emlékére, majd róla nevezték el Szeged legnagyobb ligetét
Az újszegedi Erzsébet-ligetben a szabadon burjánzó növények helyén egy barokk kertet hoztak létre.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 02.



Felújították és látogatható már Szeged legnagyobb parkja, az Erzsébet-liget. A 15 hektáros terület Újszegeden található, a Belvárosi híd mentén.

Régen egy elvadult terület volt, melyet 1858-ban alakított át báró Reitzenstein Vilmos császári tiszt, az olasz vándorzászlóalj ezredese a katonáival.

A szabadon burjánzó növények helyén egy barokk kertet hoztak létre. Ennek tengelyében állnak ma a hatalmas platánfák. A két oldalt füves tisztásokon pedig hársak, tölgyek, juharok adnak árnyékot.

A területet azóta újra fejlesztették, és szabadtéri színpad, valamint sportpályák is épültek ide.

A liget végén áll a Szent Erzsébet templom, és egy szökőkút.

A parkban a sétálók mellett sokan futnak, a sportolók is szívesen használják edzőhelyként. A szabad zöld területeken fesztiválokat, majálisokat szoktak tartani.

A liget a nevét Erzsébet királynéról kapta.

Halála után sok településen fákat ültettek emlékére. Szegeden három tölgyfát ültettek, és a ligetet is elnevezték Erzsébet királyné ligetre.

Később, 1901-ben egy helyi lakos ötlete volt, hogy építsenek templomot Erzsébet királyné emlékére, és Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére a ligetben. Tíz évvel később, 1910. október 15-én adták át a templomot, amelyet november 19-én, Erzsébet napján szenteltek fel.

Valaha villamos is járt a ligetben, 1909-től 1919-ig közlekedtek, de végül leállt a közlekedése, majd felszedték a síneket is.

A mostani felújítás nyomán újabb növényeket ültettek, elkészült egy futópálya, egy gyaloglópálya, edzéspontok jöttek létre, és kutyafuttató, valamint egy tanösvény is készült.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Szegedi lakótelepi házak között működnek évek óta ezek a vidám közösségi kertek
Virágok, zöldségek, madáretető, sőt, még egy fehérre festett bicikli is dekorálja a kis kerteket.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 14.



Az utóbbi években egyre-másra alakítják ki az újabb és újabb közösségi kerteket Szegeden is. Papdi Balázs a Tarján lakótelep néhány kertjét járta be, Pentelei sori, Építő utcai és Zöldfa utcai helyszíneket, és a Hajlat utcában lévő legújabbat is.

Jó látni, hogy a környékbeliek milyen szépen rendben tartják, ápolják, gondozzák, díszítik is ezeket a kerteket.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
140 éves tragédia: a szegedi nagy árvíz emlékeit ma is őrzi a város
A település legnagyobb természeti katasztrófájában 6000 ház semmisült meg, és 60 ezer ember vált hajléktalanná. A Napfény város azóta is megemlékezik a hősies helytállásról és újjáépítésről.
Fotók és szöveg: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 06.



Szeged mai arculata egy régi nagy természeti katasztrófa nyomán alakult ki.

140 évvel ezelőtt pusztította el az akkori település egy jó részét Szeged történelmének legnagyobb árvize, amit a város lakói “Nagyárvíz” vagy “Víz” néven emlegetnek ma is.

Az 1879. március 12-e után a Tisza áradása az akkori Szeged több mint 90 százalékát elpusztította, a hatezer házból háromszáz maradt meg és hatvanezer ember vált hajléktalanná, az árvíz halálos áldozatainak száma 150-200 ember volt.

A tragédia után épült fel az új arculatú és szerkezetű város, többek között a Dóm, a Dóm tér, a sugaras-körutas városszerkezet, a belvárosi eklektikus palotasorok. A mai napig számos emlék őrzi Szegeden a Nagyárvíz nyomát.

A Körtöltés és a Partfal

A katasztrófa után készült el a városban az új árvízvédelmi rendszer, a körtöltés és a partfal. A hagyományos töltés helyett téglából és kőből épült a védmű. Ezt erősítették meg 1970, majd 2006 után, egy-egy szintén súlyos áradást követően. Az árvízi csúcsot is ekkor mérték, 1009 centimétert. A Nagyárvíz idején 806 centiméteren tetőzött a Tisza.

A körtöltés a várost veszi körbe, a 12 km hosszú védvonal északon Tápé és Szeged határánál indul és Alsóváros szélén ér véget.

A fogadalmi-templom (Szegedi Dóm)

A Nagyárvíznek köszönheti létét Szeged legismertebb épülete, a város egyik legfontosabb szimbóluma a Fogadalmi-templom és a Dóm tér. A katasztrófa után tett fogadalmat a város, hogy a település újjáépítésekor egy új templom is épüljön, amellyel méltó emléket állítanak. Az építkezés ötven évig tartott. 1930. október 30-án szentelték fel Magyarország negyedik legnagyobb templomát, a Magyarok Nagyasszonya székesegyházat.

Néhány különlegességért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x