hirdetés
IMG_3212-3.jpeg

Hullákról lerángatott katonaruhát adtak a civilekre, hogy meglegyen a létszám

Elsírtam magam a Málenkij Robot Emlékhely tárlatvezetésén.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. október 21.


hirdetés

Pár napja derült ki, hogy szovjet munkatáborokba hurcolt hatszázezer magyar fogoly kartonját kapja vissza Magyarország. Ebből az apropóból meglátogattuk a Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij Robot Emlékhelyét, ami a Vörös Hadsereg által a Szovjetunióba hurcolt, majd a Gupvi táborokban kényszermunkára kötelezett közel 1 millió magyar tragédiájának állít emléket.

A témából adódóan sejtettem, hogy nem vidám dolgokról lesz szó, de nem gondoltam volna, hogy olyan borzalmakról hallok, amin elsírom magam.

A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban” című állandó kiállítást nem a Magyar Nemzeti Múzeum impozáns belvárosi épületében rendezték be. A tárlatnak a ferencvárosi pályaudvar melletti hidegháborús légoltalmi óvóhely ad otthont. Már az 1-es villamos megállójából feltűnt az ablak nélküli komor épület rendhagyó cégére: a bunker oldalába vesző hatalmas vagonok.

A tárlatvezetés elején megnéztük a MNM Málenkij Robot Emlékhely díjnyertes kisfilmjét, ami átfogó képet ad a kiállítás történelmi háttérről: a szovjet katonák a „Málenkij robot”, “egy kis munka” szófordulatot mondogatták, amikor összegyűjtötték és bevagonírozták áldozataikat. Néhány napos romeltakarításról, újjáépítésről beszéltek.

Valójában azonban 3-5 éves kényszermunka várt a foglyokra a szovjet bányákban, kőfejtőkben és földeken.

hirdetés

Egyharmaduk sosem látta viszont szülőföldjét. Az éhezés, a járványok és a szélsőségesen nehéz fizikai munka végzett velük.

A kisfilm második felében a túlélők beszámolóit hallhattuk. Csak ültem, néztem, és szinte alig hittem el, hogy ezek a ma már idős, törékenynek látszó bácsik és nénik megjárták és túlélték a lágerek kegyetlen világát.

A legjobban az fogott meg, amikor egy idős hölgy arról beszélt, a nők sok esetben jobban bírták, mint a férfiak, akik elcserélték napi élelmüket cigarettára.

A tárlatvezetés során lépcsőn fel, lépcsőn le, 7 kamrán át vezettek bennünket, ahol a szenvedéstörténet különböző stációit ismerhettük meg.

A bunker szűk folyosói, nyomasztó sötétsége és a lámpák sárgás pislákolása tökéletesen fokozta a témából adódó nyomasztó hangulatunkat. Erre pedig csak ráerősítettek a kamrákban hallható vonatzakatolást vagy éppen szívdobogást imitáló hangeffektek.

Az első kamrában szembesültünk azzal, hogy habár a szovjetek felszabadításról beszéltek, valójában már a kezdetektől a megszállás volt a cél. Ezt bizonyítják azok az emlékérmek is, amiket a szovjet katonáknak osztogattak “Budapest elfoglalásáért”.

Mi a különbség a Gulag és a Gupvi között?

A Gulagnak nevezték a Szovjetunióban már régóta alkalmazott munkatáborokat, ahol milliószámra dolgoztatták a szovjet politikai és köztörvényes elítélteket. Magyarországról a jelenlegi kutatások állása szerint körülbelül 30 ezer főt hurcoltak el. Őket koncepciós perek ítélete alapján vittek el 10-15-20 év kényszermunkára, általában a Szovjetunió Urálon túli területeire.

A Gupvi táborokat a hadifoglyok számára hozták létre, de a háború előrehaladtával egyre több külföldi civil is került ide. Ő voltak azok a nők és férfiak, akiket bírói ítélet nélkül, tömegesen hurcoltak el “malenkij robotra”. A korabeli Magyarország területéről a jelenlegi kutatások állása szerint körülbelül 1 millió főt hurcoltak el ide a szovjetek. Ebből nagyjából 600 ezer volt a tényleges hadifogoly, a többi 400 ezer viszont ártatlan polgári személy volt, akikre csak később nyomták rá a hadifogoly bélyeget. Őket inkább a Szovjetunió európai felén, Urálon inneni lágerekben helyezték el. Három okból kifolyólag kerülhetett civil egy ilyen munkatáborba: hadifogolylétszám-kiegészítésként, etnikai tisztogatás miatt, vagy németként jóvátételi közmunkára hurcolták. Tulajdonképpen a Gupvi volt a “külföldiek Gulagja”.

Amikor Malinovszkij marsall nem tudta elfoglalni Budapestet a kitűzött időpontra, azt a hamis jelentést küldte Sztálinnak, hogy a fővárost 138 ezer német katona védi, holott ennek csak töredéke volt a valóság. A következmény az lett, hogy csak Budapest bevétele után közel 100 ezer civilt, főként férfiakat kellett összeszedni, hogy kipótolják az előzetesen jelentett hadifogoly létszámot.

Előszeretettel szedték össze egyenruhás testületek tagjait: postásokat, vasutasokat, tűzoltókat. Túlélők visszaemlékezései szerint az is előfordult, hogy

az elfogott civilekre utólag adták rá halott magyar vagy német katonák egyenruháját, csak azért, hogy meglegyen a létszám.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
film-keszul-az-emmanuelle-filmek-sztarjarol.png

Filmen a szexszimbólum – tévésorozat készül az Emmanuelle-filmek sztárjáról, Sylvia Kristelről

Az erotikus filmekben játszott szerepe miatt a hetvenes évek egyik szexszimbóluma lett. Daganatos betegségben halt meg 2012-ben.
MTI, Fotó: Print Screen/Player.Fm - szmo.hu
2020. július 02.


hirdetés

Tévésorozat készül az Emmanuelle-filmek sztárjáról, Sylvia Kristelről, aki a hetvenes évek egyik szexszimbóluma volt - számolt be a Variety.com.

A Sylvia című tévésorozat a párizsi székhelyű Lincoln TV megrendelésére készül. A hatrészes sorozatot Kristel 2006-ban megjelent Nue (Meztelenül) című önéletrajzi könyve nyomán forgatják. A néhai színésznő a kötetben pályája felemelkedéséről és mélybe zuhanásáról is vallott.

A produkció jelenleg a forgatókönyv írásánál tart. Az epizódokat Bénédicte Charles és Olivier Pouponneau írja, akik az idén debütált Mirage című thrillersorozatot is jegyzik.

A Lincoln TV alapítói, két tapasztalt producer, Christine de Bourbon-Busset és Marc Missonnier, a Cherche-Midi kiadótól vették meg a Kristel-életrajz megfilmesítési jogait.

hirdetés

A producerek szerint Kristel története illik a MeToo-korszak leleplező produkciói közé. Sylviát gyermekkorában szexuálisan zaklatták. Húszéves korára azonban nemzetközi sztár lett belőle, a hetvenes évekbeli szexuális forradalom jelképévé vált.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
benedek-miklos-iden-mar-nem-all-szinpadra.jpg

Benedek Miklós idén már nem áll színpadra a Blikk szerint

Biztosat a lap színházi forrásai sem tudtak mondani.
Fotó: Illusztráció/Játékszín/A virágot Algernonnak című darab egyik jelenete - szmo.hu
2020. július 02.


hirdetés

Az egész országot megrázta Benedek Tibor halála. A 47 éves, háromszoros olimpiai bajnok, Európa- és világbajnok vízilabdázó, 2013 és 2016 között a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya június 18-án hunyt el.

Halála után több ezren búcsúztak tőle a Margitszigeten, miután a Magyar Vízilabda Szövetség és az UVSE este kilenc órára hirdette meg a megemlékezést a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodánál.

A Bors korábban azt írta, hogy a családtagok szűk körű temetést szeretnének, a nyilvánosság kizárásával. Ugyanakkor tisztában vannak vele, hogy nagyon sokan szeretnének elbúcsúzni Benedek Tibortól, ezért egy nyilvános megemlékezést is biztosítanának azoknak, akik szeretnék leróni tiszteletüket a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdás előtt.

A Blikk információi szerint a legendás vízilabdázó édesapja, Benedek Miklós "idén már nem lép színpadra, képtelen vállalni a szerepeit".

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
rudolfpeter.jpg

Legyen béke és játék - Rudolf Péter, a Vígszínház új igazgatója hisz a csapatmunkában

Kilenc bemutatót terveznek a jövő évadban és műsorra tűzik a járvány miatt elmaradt előadásokat és az új bemutatókat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 01.


hirdetés

Legyen béke és játék - ezt mondta Rudolf Péter szerdán a Vígszínházban. A Kossuth-díjas színész szerdától hivatalosan is az intézmény igazgatója.

Eszenyi Enikőt váltja, aki azután vonta vissza igazgatói pályázatát, hogy több művész is bírálta őt agresszív vezetési stílusa és bántó szavai miatt. A társulat tagjai azt mondják, megviselte őket az elmúlt időszak, épp ezért várják a csapatmunkát.

Rudolf Péter egykor szintén a Vígszínház társulatának tagja volt. Hisz a csapatmunkában és ezt a színészek is támogatják.

Ha az ember szabadnak érzi magát, akkor nem gondol a múltra, hanem előre tekint - mondta Halász Judit.

hirdetés

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Kilenc bemutatót tervez a jövő évadban a Vígszínház, amely augusztus 21-től újra várja a közönséget. Műsorra tűzik a járvány miatt elmaradt előadásokat és az új bemutatókat - írja az MTI.

Rudolf Péter, aki hivatalosan július 1-jétől a Vígszínház igazgatója, a jövő évadról tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a 2020/2021-es évadban is hirdetnek bérletet, amelyben három vígszínházi és három Pesti színházi bemutató szerepel. Emellett két házi színpadi premier és egy, a Vígszínház alapításának 125. évfordulójára tervezett nagyszínpadi zenés produkció található meg a programban.

Mint mondta, úgy terveznek, hogy az évad elindítható lesz és a járvány miatt elmaradt előadásaikat is pótolni szeretnék.

Az új igazgató elmondta: ezzel a társulattal szeretne dolgozni, kevés új tagot szerződtet. Brasch Bence, Méhes László, Seress Zoltán és Telkes Péter szerződik a társulathoz.

Az új évad első bemutatója október 3-án Friedrich Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című műve lesz a nagyszínpadon, amelyet Rudolf Péter állít színpadra, Börcsök Enikővel és Hegedűs D. Gézával a főszerepben.

A Pesti Színházban kortárs évadot terveznek. Október 16-án Valló Péter rendezésében mutatják be Florian Zeller komédiáját, Az apát, amelynek főszerepét Kern András játssza. A Pesti Színház második bemutatóját november végén tartják. Marius von Mayenburg A kő című színdarabját Michal Docekal, a Prágai Városi Színházak igazgatója rendezi. Az előadásban Szilágyi Csenge, Antóci Dorottya, Majsai-Nyilas Tünde és Nagy-Kálózy Eszter is színpadra lép.

A nagyszínpadon december 12-én tartják a Szerelmek városa bemutatóját. A romantikus francia film zenés színpadi adaptációját ifj. Vidnyánszky Attila rendezi, Vecsei H. Miklós átiratában Waskovics Andreával, Gyöngyösi Zoltánnal és Wunderlich Józseffel a főszerepben.

A nagyszínpadon a harmadik bemutató a Kabaré című musical lesz március 6-i bemutatóval, Béres Attila rendezésében, Szilágyi Csenge, Brasch Bence és Seress Zoltán szereplésével.

A Pesti Színház harmadik bemutatóját 2021 februárjában tartják: Yasmina Reza komédiáját Török Ferenc filmrendező állítja színpadra, aki most először dolgozik a társulattal. A Bella figura szereplői között van Petrik Andrea, Halász Judit és Wunderlich József.

Rudolf Péter elmondta: a Házi Színpadon szeptember 21-én, a magyar dráma napján mutatják be a Csáth Géza írásaiból készült előadást, a Csáth és Démonait Vörös Róbert rendezésében, Horváth Szabolccsal a címszerepben. Továbbá januárban bemutatják Durica Katarina A rendes lányok csendben sírnak című regényének színpadi változatát Paczolay Béla rendezésében, Kútvölgyi Erzsébet, Balázsovits Edit és Márkus Luca szereplésével.

Kiemelte, hogy május 1-jén lesz a Vígszínház alapításának 125. évfordulója, amelynek alkalmából egy ünnepi előadást hoznak létre.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mti-korda.jpg

Rekordot döntött a magyar filmipar – tízmilliárdokat költenek nálunk az amerikai produkciók

A teljes költés, 164 milliárd forint 94 százalékát külföldi produkciók tették ki. Még idén visszatér forgatni három nagyszabású nemzetközi produkció is, köztük a Dűne.
MTI, fotó: MTI: Balogh Zoltán - szmo.hu
2020. július 01.


hirdetés

Rekordot döntött tavaly a magyar filmipar: az előző évhez képest csaknem 50 százalékkal, 164,4 milliárd forintra nőtt a közvetlen filmgyártásra nyilvántartásba vett összeg - közölte a Nemzeti Filmintézet szerdán az MTI-vel.

Ezzel a hazai filmgyártás volumene már negyedik éve meghaladja a 100 milliárd forintot. A teljes költés 94 százalékát külföldi produkciók tették ki; 2019-ben 319 produkció gyártását regisztrálták Magyarországon, ebből 228 magyar alkotás volt, nyolc koprodukció és 83 külföldi produkció - olvasható az összegzésben.

A legtöbbet, 14 milliárd forintot az Emmy-díjas The Alienist (TNT) című amerikai drámasorozat második évadára, az Angel of Darknessre költöttek Magyarországon. A 2021-es bemutatóra tervezett Halo (Showtime) című amerikai akció, sci-fi sorozat magyarországi költségvetése meghaladta a 12 milliárdot.

Jelentős összeget, egyenként mintegy 7 milliárd forintot költöttek a Shadow and Bones (Netflix) tévésorozatra, valamint a Harry Haft (Baltimore Pictures, Bron Media Corp.) című életrajzi mozifilmre.

hirdetés

"Magyarország továbbra is a kontinens legnépszerűbb forgatási helyszíne, tapasztalt szakemberekkel és világszínvonalú stúdiókkal. A járványveszély alatt folyamatosan azon dolgoztunk, hogy mielőbb teljes kapacitással újraindulhasson a hazai filmgyártás, amely a hazai és külföldi produkciókkal együtt mintegy húszezer embernek ad munkát" - idézte a kommüniké Káel Csabát, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost, az NFI Igazgatóságának elnökét.

Mint fogalmazott, elsődleges cél megőrizni a magyar filmipar versenyképességét, a nemzetközi filmiparban betöltött vezető szerepét.

Kiemelt fejlesztés ennek érdekében a fóti stúdiókomplexum bővítése: a kormány gazdaságvédelmi akcióterve keretében megvalósuló beruházás a tervezési szakaszba lépett.

A közlemény kiemeli, hogy az NFI Mafilm fóti stúdiókomplexumában a Netflix hetek óta két műteremben díszletet épít a Terra Vision címmel készülő sorozatához, hamarosan elkezdődik a forgatás. A középkori várdíszletet egy amerikai produkció foglalta le július második felére, emellett több nemzetközi és hazai produkció érdeklődik a stúdiók és kültéri díszletek iránt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!