hirdetés
halal.jpg

II. Lajos nem is fulladt a Csele-patakba?

Az 1526-os mohácsi vészhez köthető a mindössze húszéves királyunk titokzatos halála, amelyről a mai napig nem tudjuk biztosan, nem egy elfedett gyilkosság volt-e.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. február 01.


hirdetés

1526. augusztus 29-én a magyarok katasztrofális vereséget szenvedtek a törököktől. Szokás ezt a csatát a "mohácsi vésznek" is nevezni, és a történelemkönyvek közt van, amelyik azt írja: az itt elszenvedett bukás csaknem napjainkig meghatározza körülményeinket. A mohácsi vereség után kezdődött meg a törökök 160 éves uralma országunk felett, ám van a történetnek egy homályos része, ez pedig akkori uralkodónk, a húszéves II. Lajos király halála.

Mint ismeretes, a fiatal uralkodó holttestét a Csele-patakban találták meg, ám hogy pontosan hogy került oda - beleesett és megfulladt, vagy meggyilkolták és beledobták - , arról mind a mai napig megoszlanak a vélemények. A témát időről időre körüljárják a szakértők: még a király lovát és lovas felszerelését is vizsgálták annak reményében, hogy egyértelművé váljon, mi történt.

Azt, hogy a Csele-patakba belefulladhatott, az alapján is megerősítettnek vélik, hogy az ütközetet megelőző napokban kiadós esőzések voltak, aminek következtében a talaj erősen felázott, a Dunába torkolló kisebb patakok és vízmosások pedig megduzzadtak, megteltek vízzel.Lajos halála

Dorffmaister István: II. Lajos halála

Az alábbiakban sorra vesszük a király halála körüli feltételezéseket, a korabeliektől egészen a legfrissebb, 2015-ös szakmai kijelentésekig.

hirdetés

1. A királyt testőrei ölték meg

Magára hagyták a csatában.

II. Lajos kancellárja, Brodarics István a következőket írja Igaz történet a magyarok és Szulejmán török császár mohácsi ütközetéről című művében, amelyet a leghitelesebb forrásnak és általánosságban véve elfogadottnak nyilvánítottak a történészek:

"

…És ebben a percben a király nem látszott a mi sorunkban, vagy azért, mert előrement azokba a sorokba, amelyek, mint mondtuk, előtte voltak (mert annak előtte úgy határoztatott, hogy a király ne álljon ugyanazon a helyen), vagy mert elragadták a hadból azok, akikről mondtuk, hogy a háta mögött helyezkedtek el, hiszen mindkettő megtörténhetett. Akadnak, akik azt mondják, hogy saját oszlopának első soraiig előretörve egészen a legelsőkig nyomult, és ott hősiesen küzdött az ellenséggel, amit én sem megerősíteni, sem kereken cáfolni nem merészkedem. Azt az egyet biztosan tudom, hogy sorunkból és helyéről hiányzott akkor, amikor az ellenséges ágyúk dörögni kezdtek, és amikor a jobbszárnyon megkezdődött a futás. Másodjára észrevettük, hogy ugyanabból a sorból és csaknem ugyanazon percben, mint a király, hiányzott az esztergomi érsek és néhányan a király szomszédságából.…

Eszerint tehát amikor a királyt a kancellár szem elől tévesztette, az történhetett amiatt, mert előre nyomult, hogy az első sorokban küzdjön az ellenséggel - többen azt állítják, látták őt ezt tenni - , vagy amiatt, mert elragadták őt. Az előre nyomulás azért került a feltételezések közé, mert a tartalékban álló Lajos király a hadtörténészek szerint valóban kapott egy üzenetet elölről, hogy menjen az élre ő is az ellenséggel küzdeni. El is indult, addigra azonban a török tüzérség már odaért a magyarokhoz, így aztán, látva a veszett helyzetet, sokakkal együtt a király is sarkon fordult, hogy meneküljön.

Rontotta azonban az esélyeit, hogy a személyes védelmére kirendelt testőrző csapatot a csata elején ütközetbe vezényelték a király mellől. Mellette tehát mindössze 2-3 fő maradt. E momentum kapcsán tehát a király haláláért testőreit is sokan okolták, mondván: magára hagyták az uralkodót.

Azonban ez a vád a legkevésbé helytálló, mivel Lajos tisztában volt mindennel, és vigyázói az ő jóváhagyásával kerültek el mellőle.800px-Hans_Krell_001

2. Menekülés közben a Csele-patakba zuhant és megfulladt

Ez tehát a legtöbb törikönyvben szereplő végkifejlet, amelyet Horváth Mihály leírására alapoznak:

"

A király Atzél és Czettricz kamarások kíséretében futott el a csatából; de tőlük aztán elszakadt; és midőn a Cselye palakon átugrálni akart, lova a meredek partról hanyatt esett, s a szerencsétlen Lajos a mocsárba fuladt.

Azok feltételezései szerint, akik a menekülés gyorsaságára vagy arra próbálnak következtetni, hogy tudott-e nagyot ugratni a pataknál,

Lajos egy kb. 30 kilós vértben, a nem igazán galopp-pályára való alkatú fríz lova pedig ugyancsak páncélba burkolva, körülbelül 130–140 kilogrammot cipelve próbált menekülni.

Ami röviden összefoglalva: nagyon nehéz lehetett. Ez pedig esélyt ad arra, hogy a megáradt patakkal szemben alulmaradjon.mohacs

3. Szapolyai György gróf ölte meg

Szerémi György udvari káplán írása, a Levél Magyarország romlásáról, egy egészen más történetét mesél el. Mint írja:

amikor paptársaival a király holttestét nézte, három szúrást találtak, amiből megállapították, hogy cseh kardot döftek bele.

Ezután részletezi azt, amit egy magyar vitéztől hallani vélt. Eszerint a vereség után Lajos királyt a később királlyá választott Szapolyai János öccse, Szapolyai (más néven Szepesi) György főúr és gróf, Tomori Pál hadvezérrel együtt épen és egészségesen átvitte a Csele patakon. Amikor megérkeztek Báta mezőváros mellett egy faluba,

"

mondta Szepesi György: Király uram, nemde akarsz itt valami pihenőt tartani, leszállni a lóról, a vasból kivetkőzni, s hogy valami ennivalót készítsünk neked. Hogy a szegény király ezt hallotta, tetszett neki a tanács, hasonlóképpen a Cseribasa (Tomori Pál) is jóváhagyta. Mikor a király megtette, amit mondtak neki, Tomori Pál a király engedelmével elment szállására. Azután György a királlyal maradt.

S ekkor, hogy Szepesi/Szapolyai György egyedül maradt vele, állítólag ráförmedt, amiért elvesztette Magyarországot, és az ő jogaikat és az igazságos ítéletet Lőrincz herceg birtokára. Kihúzta cseh kardját és megszúrta több mint háromszor. A király pedig, mivel nem volt rajta védőöltözék, össze is esett.

Visszaérve a szállásról és meglátva, mi történt, Tomori Pál nekiesett Szapolyainak, és megölte. Szapolyainak pedig alhadnagya és csapata vonult a helyszínre, miután megtudták, hogy vezérük halott: ők pedig Tomorival végeztek. A vitéz beszámolója szerint ekkor nagyon sötét, péntekre virradó éjszaka volt.

"

És tüstént gyorsan Györgyöt és Pált egy sírba fektették a falusiak templomában. Lajos királyt ruhájából kivetkőztették, s így vitték a tóhoz. De nem bocsáták le a tóba, hanem a tó partján lenn ástak sírt szegénynek, s otthagyták.

Hasonlóképpen Wolfgangus Lazius bécsi humanista is a következőnek megválasztott királyt, Szapolyai Jánost okolta a király haláláért kéziratos történeti munkájában, állítva, hogy az ő elrendelésére történt az, és szerinte is az ő öccse, Szapolyai György fojtotta bele Lajost a mocsárba. Ugyanakkor megjegyezte: „ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem áll módunkban.”Lajos_II

4. A legfrissebb felfedezés: nem Lajos holttestét hozták el a helyszínről

A történet szerint II. Lajos holttestét Szapolyai János kerestette meg a Cselénél, és Székesfehérvárra vitette. 1526. november 10-én temették el a székesfehérvári bazilikában.

2015 tavaszán azonban nyilvánossá váltak olyan orvosszakértői vélemények, amelyek szerint a pataktól nem II. Lajos holttestét hozták el.

Dr. Nemes István arc-, állcsont- és szájsebész szakorvos, valamint dr. Tolvaj Balázs patológus, igazságügyi orvosszakértő a II. Lajos magyar király (1506-1526) holttestének megtalálása - Az 1926-ban írt igazságügyi orvosszakértői vélemény elemzése és újraértelmezésecímű tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy

a történettudományban és az iskolai tankönyvekben bevettnek számító verzió – II. Lajos fulladásos halála, megtalálásának és eltemetésének körülményei – a korabeli leírások és a négyszáz évvel később készült igazságügyi orvosszakértői vélemény összevetésével nem állja meg a helyét.

Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy II. Lajos úgy távozott el az élők sorából, ahogy Brodarics krónikája leírja, az azonban

"
szinte bizonyos, hogy Czettrich kamarás és Sárffy Ferenc győri várkapitány nem II. Lajos testét ásta ki a csatát követő hetedik héten, valamikor október 13. és 18. között, egy mocsár melletti friss sírdomb alól.

Ezt például azzal támasztják alá, hogy Czettrich beszámolója szerint a király teste valamiféle isteni csoda folytán még egyáltalán nem indult bomlásnak, szemben a többi testtel - mégis arról magyaráz utána, hogy a lábán lévő különös ismertetőjegyből és fogaiból állapították meg, hogy ő valóban II. Lajos. Ez utóbbiakból pedig az a következtetés adódik, hogy a megtalált férfi legfeljebb néhány nappal korábban veszthette életét, és nem II. Lajosról van szó – fejtik ki tanulmányukban az orvosszakértők. Kivéve, ha ismeretlen tettesek a csata után még több hétig életben lévő királyt októberben meggyilkolták, majd visszaszállították halálának feltételezett helyszínére. Ami akár lehetséges is.

Forrás:

wikipedia.org, lovasok.hu, Magyar Könyvszemle, nemzetikonyvtar.blog.hu, napitortenelmiforras.blog.hu, dunaszekcso.hu, index.hu, ma.hu

Ha érdekesnek találtad a cikket, oszd meg!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
karora_ck.jpg

Ezekkel a karórákkal menőztek, akik a 70-es években születtek

Az NDK-s mutatós órák mellett természetesen a klasszikus japán és egyéb kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.
Forrás: Játékmúzeum blog - szmo.hu
2020. november 16.


hirdetés

Egy virtuális Játékmúzeum azoknak, akik kedvelik a nosztalgiát és érdeklődnek a 60-as, 70-es vagy 80-as évek régi játékai iránt.

Már megszokhattátok, hogy időről-időre olyan nosztalgikus témákkal is igyekszem foglalkozni a blogon, ami nem feltétlenül a játékokkal kapcsolatos, viszont a gyerekkorunkat mindenképpen meghatározta.

Ilyen téma volt a televíziós műsorokkal foglalkozó sorozat, a zenékkel, reklámokkal, újságokkal foglalkozó sorozat is.

A mai téma egy kicsit furcsának tűnhet egy mai fiatal számára, de úgy gondoltam érdemes egy bejegyzést szentelni az órákra is.

Az órákra, amelyek akkoriban nem egyszerű időmérő eszközök voltak számunkra, hanem sokkal inkább vágyott tárgyak, sőt sok esetben státusszimbólumok is.

Aki a 70-es, 80-as években volt gyerek, azok számára ismerős lesz a ma bemutatásra kerülő órák többsége, hiszen egészen biztosan volt valamelyik haverunknak, osztálytársunknak vagy esetleg nekünk is ilyen óránk. Vágjunk is bele a nosztalgiázásba!

hirdetés

1.

Aki a 70-es években született az elsőként a mutatós karórákkal találkozott. Ebből általában a szovjet gyártóknak köszönhetően voltak gyerekeknek készült karórák is. A gyakoribb az egyszerű számokkal ellátott számlappal készült változatok voltak, de természetesen beszerezhetőek voltak különböző rajzokkal díszített változatok is.

Ezek még felhúzósak voltak, így minden reggel vagy este a tulajdonosnak akkurátusan fel kellett azt húznia, hogy ne hagyja cserben az órája.

2.

Még mindig a felhúzós karórák világánál tartunk, amikor a sokkal vagányabb Miki Egeres karórát mutatom meg nektek. Ez már valamivel komolyabbnak számított az én gyerekkoromban mint a szovjet kisórák, de ez nem a véletlen műve volt.

Miki egér kezei voltak a mutatók, amelyek az éppen aktuális időt mutatták. Mindig nagy csodálattal néztük azt, akinek ilyen órája volt, hiszen valószínűleg valami nyugati rokontól kapta. Itthon az ilyesmi akkoriban elérhetetlen kincs volt. Manapság néha feltűnik egy-egy ilyen óra valamelyik aukciós oldalon, de általában elég gyorsan talál új gazdára.

3.

A képen egy NDK-ban gyártott karórát láthattok, ami maga volt akkoriban a megtestesült vagányság. Az órát a Ruhla készítette és kicsit nagyzolósan Ruhla Digital volt a neve. Természetesen ez nem digitális óra volt, hanem még mindig a felhúzós szerkezettel ellátott szokásos karóra.

A különlegességét a számlap jelentette, amin egy mezőben az órát, míg a másik mezőben a percet tudtuk leolvasni. Több színben is gyártották és ilyen bizony még nálunk is volt a családban, mégpedig a bátyámnak.

4.

A kvarcórák forradalma lényegében ezzel a stílussal vette kezdetét. Ezek az órák már valóban kvarcórák voltak és elemmel működtek. Itt már nem kellett vesződnünk a felhúzással, mindössze arra kellett figyelmet fordítani, hogy az elem ne merüljün le.

Az első daraboknál még csak akkor vált láthatóvá a számlap, ha a tulajdonos megnyomott egy gombot, de ekkor tündöklő piros színben láthattuk a számokat. Az elemek ezekben az órákban nem húzták túlságosan sokáig, de ez senkit nem zavart akkoriban, mint ahogy az sem, hogy tűző napsütésben szinte lehetetlen volt leolvasni a pontos időt.

5.

És elérkeztünk ahhoz az órához, amire mindenki nagyon jól emlékszik. Ezek voltak a klasszikus kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.

Ilyen órákat a legnagyobb gyártóktól kezdve a legkisebb távol-keleti cégek is készítettek, így találkozhattunk a Casio mellett mondjuk Montana, Piratron, Kessel márkájú órákkal is. Tanáraink gyűlölték ezeket az órákat, amelyek gyakran zavarták meg a tanítást - nem is teljesen véletlenül.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
csonka_janos-1.jpg

Hat magyar zseni, aki megváltoztatta az autók történelmét

Henry Ford, Ferdinand Porsche és a Bentley fivérek – az autóipar úttörőinek nevét máig őrzik az általuk alapított gyárak. Kevesebben tudják, hogy az iparág fejlődéséhez magyar származású mérnökök is döntően hozzájárultak.
HISTORY, Fotók: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

A HISTORY televíziócsatorna új sorozata – Autók, amelyek megváltoztatták a világot – két rivális német mérnökkel kezdődik. Az autók felemelkedésének első mérföldköve az volt, amikor Karl Benz és Gottlieb Daimler a belső égésű motor megalkotásával lerakta az alapjait az egyéni mobilitás forradalmának.

A következő epizódok elemzik az autózás történelmét meghatározó társadalmi és technológiai folyamatokat. Ebben a történetben magyar származású mérnökök is fontos szerepet játszottak. Noha a HISTORY sorozata nem rájuk koncentrál, érdemes áttekinteni az autóipar legfontosabb magyar pionírjait.

A karburátor születése

Az első benzinmotoroknál még felületi porlasztást alkalmazták, így csak hozzávetőlegesen sikerült jó benzin-levegő keveréket előállítani az égéstérben. Ezt a problémát hidalta a Ganz gyár két munkatársa, Bánki Donát és Csonka János műegyetemi professzor találmánya, a porlasztó, vagyis a karburátor. Ötletét a legenda szerint egy körúti virágáruslány adta, aki kézi vízporlasztóval locsolta a virágokat. Hogy ez igaz-e, nem tudjuk. Mindenesetre a találmánnyal a benzinmotor megbízhatóan működő erőgép lett. A szabadalmi kérelmet 1893-ban adták meg, mintegy fél évvel megelőzve a német Wilhelm Maybachot.

Csonka János

Mint Makó Detroittól

hirdetés

A szegény makói parasztcsaládba született Galamb József már az iskolapadban elhatározta, hogy autókkal akar foglalkozni. Előbb ösztöndíjjal Németországba került, majd összespórolt pénzéből Amerikába utazott, hogy megtekinthesse az 1904-es St. Louis-i világkiállítást. Ezután Detroitban telepedett le, ahol felfigyelt rá Henry Ford. A Fordnál – többek között a szintén magyar Eugene Farkassal – Galamb vetette papírra a T-modell terveit. Az első futószalagon gyártott jármű igazi népautó lett, húsz év alatt 15 milliót adtak el belőle. A tervezés során Galamb több újítást is bevetett, az ő találmánya volt például a bolygóműves sebességváltó.

Galamb József

Az áramvonalak atyja

Az első autók szögletes, lovas kocsira emlékeztető karosszériával készültek. Az aerodinamika tudományát egy monarchiabéli mérnök hozta be az autóiparba. Járay Pál magyar zsidó családban született Bécsben, Prágában tanult, majd a híres Zeppelin gyárban léghajókat tervezett. Az I. világháború után felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját, majd a gépkocsik felé fordult. Svájcban telepedett le, ahol megnyitotta karosszéria-tervező irodáját. Bevezette az „áramvonalas autó” fogalmát, elveit egyre több autógyár kezdte alkalmazni az Auditól a Bugattiig, a Mercedestől a Maybachig. Az igazi sikert a Tatra márka hozta meg számára, amely még a ’60-as években is gyártott Járay-karosszériával autókat.

Járay Pál

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pixa-dohany.jpg

Eltűnt illatok nyomában – a pestisjárvány elleni védekezésre használt illatoktól a dohány illatáig minden „történelmi szagot” össze akarnak gyűjteni

Elmúlt korok európai illatainak enciklopédiáját akarja létrehozni egy nemzetközi kutatócsoport.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. november 20.


hirdetés

Az Odeuropa elnevezésű nemzetközi projekten brit és más európai tudósok, történészek és mesterségesintelligencia-szakértők dolgoznak. A 2,8 millió euróval támogatott kutatás az egykor ismerős, de mára már eltűnt illatok azonosítását, ha szükséges újrateremtését tűzte ki célul. Az illattárba a 16. századtól a 20. század elejéig gyűjtik az aromákat.

"Amint belemélyedünk az 1500-as évektől Európában megjelent nyomtatott szövegekbe, rengeteg utalást és leírást találunk bennük a különböző szagokról, a vallással kapcsolatos illatokról, például a tömjénről, vagy akár a dohány illatáról"

- mondta el William Tullett, a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem tudósa, az Odeuropa kutatócsoport tagja, a 18. századi Anglia illatairól készült könyv szerzője.

A hároméves projekt januárban induló első lépéseként olyan mesterséges intelligenciát akarnak kifejleszteni, amely segít a hét nyelven írt történelmi szövegek áttekintésében, valamint a szagok és azok kontextusának leírásában és a képeken ábrázolt illatokkal kapcsolatos részletek észlelésében.

hirdetés

Az összegyűjtött információkat az európai illatok online enciklopédiájának létrehozásához használják fel. Ebben megtalálhatóak majd bizonyos szagok, de rávilágítanak különleges szagokhoz kapcsolódó érzelmekre és helyszínekre is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
sicc-osszes-kalandja.jpg

Sicc: Hogy lett egy amerikai macskából Magyarország kedvence?

Sicc történeteit Kálmán Jenő szedte szellemes rímekbe, és Tankó Béla kedves rajzaival lopta be magát egy ország szívébe. A foglalkoztató Sicc-könyveket pedig Karinthy titkára, a rejtvénykirály Grätzer József találta ki.
Tóth Noémi, Címkép: Régikönyvek - szmo.hu
2020. november 24.


hirdetés

A régi magyar mesekönyvek örökérvényű színfoltját jelentik a Sicc-kötetek. Több generáció nőtt fel a legendás vers-meséken, amelyek szókimondó humorán mindig a felnőttek kacagtak hangosabban. Mindezt Kálmán Jenőnek (1885-1968) köszönhetjük, akiről kevésbé köztudott, hogy előtte a magyar kabaré műfaját alapozta meg hazánkban. Az is eléggé érdekes élettörténeti mérföldkő volt, amikor frontszolgálat után Jenő egy szibériai hadifogolytáborban színitársulatot szervezett, rendszeres fellépésekkel.

Siccet, a fekete-fehér cicát sokan hungarikumnak hiszik, holott eredetileg amerikai, és Felix névre hallgat.

A Bibliotéka Kiadó vásárolta meg a nyugaton befutott képregény jogait a két világháború között, utána kapta a magyar nevet.

Az eredeti jog Pat Sullivan (1887–1933) ausztrál-amerikai karikaturista, úttörő animátor és filmproducer tulajdonában volt, akit a Felix the Cat című néma rajzfilmek gyártása tett világhírűvé. Akkor tört derékba a karrierje, amikor megjelentek a hangos Mickey Mouse rajzfilmek, ő pedig túl sokáig halogatta, hogy hangsávot tegyen Felix alá. Sajnos Sullivan nem volt éppen gyerekbarát figura: kőkemény alkoholista volt, ráadásul börtönben is ült egy 14 éves kislány megerőszakolásáért.

Kálmán Jenő szellemes négysorosaival sokkal nívósabbá vált a magyar változat, mint az eredeti – nem versbe szedett – képregény. Nem beszélve Tankó Béla (1885-1982) bájos, szerethető rajzairól, amelyek már a hazai közízlésnek lettek kitalálva. Megelevenedett színes tollai nyomán a szeleburdi macska nagy ellensége, Róka Rudi, illetve Sniff, a vizsla és Hápi kacsa egyaránt.

Kálmán Jenő (1885–1968)

A mesekönyveknek nagy sikere lett Magyarországon, amely annak is szólt, hogy friss, laza hangnemet ütöttek meg a rímek: nyoma sem volt bennük a megszokott sémáknak. Például a Sicc Meseországban című történetben Sicc nem várja tétlenül, hogy majd holmi csókra felébredjen Hófehérke, hanem megragad egy új divatlapot, hiszen

hirdetés

„…nincs olyan nő, ki föl nem ébred / új divatról hogyha szó van. /- Muti!- Sikolt Hófehérke, / és felül a koporsóban.”

Kálmán Jenő annyira örült a várakozásokat felülmúló sikerének, hogy egész életében sorra gyártotta a Sicc-életművet, illetve diafilmeket és kifestőket is készített belőlük.

A fentiek nem összekeverendők a szintén Sicc névre hallgató – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok alcímű – könyvekkel, amelyek Grätzer József (1897-1945) munkáját dicsérik. Rengeteg gyermek otthoni szórakozását jelentették ezek a kötetek, hiszen a bennük rejlő feladványokhoz csupa olyan dologra volt szükség, amelyek minden háztartásban fellelhetők voltak.

A szerző fantáziája nyomán egy egész ifjúság tudta, hogy megannyi izgalmas dolgot lehet kezdeni egy bottal, doboz gyufával, pohárral vagy papírral egyaránt.

Grätzer József arról volt ismeretes, hogy szenzációs keresztrejtvényeket készített: majdnem 150 rejtvényújság konkrétan belőle élt. Már amelyik nem csak plagizálta, azaz szó és fizetség nélkül ellopta a munkáit. Erről egy anekdota is fennmaradt: egyszer egy újság feladványában a „Grätzertől lopva” szöveg rajzolódott ki a megfejtéskor, a tanulságos eset után azonban érdekes módon mindig kifizették őt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!