hirdetés
Hollandia nyerte meg az idei Eurovíziós Dalfesztivált
Duncan Laurence Arcade című dala tarolt idén az európai zenekedvelők körében. Mutatjuk a győztes produkcióját.
MTI - szmo.hu
2019. május 19.


hirdetés

Duncan Laurence nyerte Arcade című dalával a 64. Eurovíziós Dalfesztivált, amelynek döntőjét szombaton késő este rendezték Tel-Avivban.

A győztes 492 ponttal nyert a 26-os döntőben. Mögötte az olasz Mahmood lett a második 465 ponttal, az orosz Szergej Lazarev 369 ponttal a harmadik helyen végzett.

A végeredmény a nemzeti zsűrik pontszámának és a tévénézők szavazatainak az összeadásával alakult ki.

A 26-os döntő utolsó felében először az egyes országok nemzeti zsűrijének legmagasabb pontjait adták közre a helyi szóvivők, Magyarországról Forró Bence, majd a tévénézők által leadott telefonos/sms-es, applikációs voksokat, országonként, hátulról előre haladva mondták be az izraeli aréna műsorvezetői. A kétféle pontokat összeadták, így alakult ki a végeredmény, amely a hosszas ismertetés miatt az éjszakai órákba húzódott.

A látványos showműsorban több eurovíziós győztes színpadra állt, a tavalyi nyertes, Netta új számával szórakoztatta a nézőket és még Madonna is fellépett, két dalát adta elő.

Ha kíváncsi vagy a győztes fellépésére, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Háborognak és bosszút fontolgatnak a rajongók a Trónok harca pocsék befejezése miatt
Többek között petíció is indult, hogy kompetensebb írók fejezzék be az utolsó évadot, mások pedig a Google-t akarják meghekkelni David Benioff és D. B. Weiss rovására.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 16.



Hamarosan leadják a Trónok harca befejező évadának utolsó részét is. A széria, úgy tűnik, sok rajongóból negatív érzéseket váltott ki, többen elégedetlenek az utóbbi epizódokkal és az azokat jegyző David Benioff-D. B. Weiss alkotópárossal (akik amúgy az új Star Wars-filmet is készítik majd).

Az nme.com szerint egyesek már azon ügyködnek, hogy ha a Google-ben rákeresünk a "rossz író" kifejezésre, az ő nevük legyen az első találat.

De vannak olyan vélemények is, hogy a teljes 8. évadot újra kéne írni, mert nagyon nem arra ment a sorozat, amire számítottak. Mások petíciót indítottak azért, hogy kompetensebb rendezők fejezzék be a szériát, mert a lezárás szerintük nem méltó a korábbi évadokhoz. Ezt a petíciót már több százezren írták alá, de elég nyilvánvaló, hogy a zúgolódásoknak nem lesz érdemi foganatja.

A Trónok harca befejező évadának korábbi részeiről itt, itt és itt írtunk kritikát.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
A Trónok harca színésznője a legjobban fizetett tévés sorozatsztár
Lena Headey a népszerű sorozat Cersei-je, a befejező évadért 3 millió 600 ezer dollárt, vagyis több mint 1 milliárd forintnak megfelelő összeget rakhatott zsebre.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.



A rekorddöntögető Trónok harca sorozat immár legutolsó epizódjához érkezik, s nemrég egy újabb rekordra derült fény.

A Cercei Lannister karakterét alakító Lena Headey egy podcastban ugyan elismerte, hogy nem kellett különösebben megerőltetnie magát az utolsó évadban, mégis ő járt a legjobban - szúrta ki az Index.

Lena a hat részből mindössze háromban szerepelt, így csupán 15 napot forgatott, ráadásul azt is főként stúdióban - szemben a többi főszereplővel, akik mind ott voltak a harmadik epizód rekordhosszúságú csatajelenetében, amit 55 éjszakán keresztül rögzítettek.

A színésznő részenként 1 200 000 dolláros fizetést kapott a széria bejefező részeiben, így a három epizóddal összesen 3 600 000 dollárt keresett meg.

Headey 25 percet szerepelt az aktuális évadban - főként egy ablakban álldogálva, nem túl sok dialógussal.

Tehát ha percdíjat számolunk, ő viszi a prímet, hiszen 144 000 dolláros percdíjjal még senki nem dicsekedhetett a tévétörténelem során.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
"Mi történik, amikor egy rendszer hazudik?" - Stellan Skarsgård a Csernobil című sorozatról
A színész elmesélte, milyen volt egy erőműben forgatni, elárulta, érezte-e magát veszélyben a forgatáson, és hogy milyen volt a Hullámtörés után ismát Emily Watsonnal dolgozni.
fotók: YouTube, Intsagram - szmo.hu
2019. május 17.



Legtöbben a Good Will Hunting matematikaprofesszoraként ismerjük a svéd filmsztárt, akinek egészen figyelemreméltó a munkássága. Lars von Trier egyik kedvenc színésze most arról vallott, milyen volt sorozatot készíteni a csernobili tragédiáról.

Mi vonzotta ebben a szerepben?

Szerepem szerint Borisz Scserbinát játszom, egy minisztert, akit azzal bíznak meg, hogy tegyen rendet és tisztogasson a baleset után. Először azt gondolták, hogy mindössze egy kisebb tartályrobbanás történt, de aztán Jared (Harris) és én odarepülünk helikopterrel, és felismerjük, hogy valódi katasztrófa volt. Pár évig dolgozunk rajta, miközben a két figura kapcsolata fejlődik, ahogy egyre jobban megismerik egymást. Kivételesen jó a forgatókönyv, de ugyanakkor nagyon szerettem volna Emily Watsonnal, Jareddel (Harris) és Jonah-val (Reck) is együtt dolgozni.

Az Ön által játszott figura valós személy. Nézett róla eredeti felvételeket?

Nem, csak állóképeket láttam. Rengeteg felvétel van Scserbináról – és van, ami oroszul. Alapvetően a forgatókönyv irányvonalát követtem. A figurám egy olyan politikus, aki már egy ideje a reflektorfényben van, és sok mindent túlélt – vagyis a rendszer része. Ám amikor meglátja, hogy hová vezethet ez az egész – sokkot kap, és a történet folyamán is sok mindenre ráébred.

És milyen volt egy valódi reaktornál forgatni?

Ez nem egy működő erőmű volt, már leszerelték – ugyanakkor 30 évbe telik majd, hogy teljesen befejezzék, ami elég jól árulkodik arról, hogy mennyire veszélyes egy ilyen helyen minden. Mondjuk ránk nagyon vigyáztak, ezért soha nem éreztem, hogy veszélyben lennék.

Mennyire emlékezett a csernobili eseményekre?

Nagyon is jól emlékszem. A balesetet ugyanis elsőként egy nukleáris erőműben észlelték Svédországban. Az időjárási körülmények miatt elég nagy dózisban kaptunk belőle egy éven át. Aztán még évekig nem ehettünk rénszarvast, sem pedig Svédország északi részéből származó gombát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Varró Dániel: Az én anyámnak nem tyúkja van, hanem laptopja, ezért arról írok
Többen szeretnék az irodalomórákat, ha Petőfit és Aranyt kortárs költőkre cserélnénk? Nehezebb verset írni szoftverfejlesztésről, mint a szerelemről? Interjú.
Láng Dávid; fotók: Boltresz Attila - szmo.hu
2019. május 18.



Ő az egyik legnépszerűbb kortárs költő: gyerek- és felnőttműsorával egyaránt rengeteg helyre hívják, művei rendszeresen szerepelnek iskolai olvasókönyvekben, illetve érettségi tételek között is.

Csupa olyan témához nyúl, ami szakít azzal a régi beidegződéssel, hogy egy vers csak fennkölt és magasztos dolgokról szólhat – ebből aztán néha minibotrányok alakulnak ki a neten, de ilyenkor mellette is rengetegen kiállnak a bírálókkal szemben.

A nyárindító Örvényeshegy Pikniken két műsorát is láthatja a közönség, ennek apropóján beszélgettünk.

– Szerinted a mai tizenévesek hogy tekintenek az irodalomra és a versekre? Inkább kötelező nyűg számukra, amit le kell tudni az iskolában, vagy képesek őszintén szeretni?

– Mindkettőre lehetne példákat mondani. A saját iskoláskori emlékeim között is vannak kevésbé pozitívak ezen a téren, de azért egyre több helyen látszik a jó irány. A kortárs szerzők egyértelműen közelebb állnak hozzájuk: a személyes találkozásokon is azt látom, hogy kellemesen csalódnak, ha felolvasok nekik valamit, mondván „jé, az irodalom ilyen is lehet?” Az érthető nyelvezet, a humor és a témaválasztás talán a kulcs. Nem véletlenül annyira menő a slam poetry mostanában, illetve a Facebookon is főleg azok a versek futnak be nagy karriert, amelyekre igazak a fentiek.

– Vonzóbb lenne az irodalom, mint tantárgy, ha Petőfi, Vörösmarty, Arany és a többiek művei helyett csupa mai szerzőt tennének kötelezővé?

– Az biztos, hogy semmiképp nem helyettük kellene bárkit kötelezővé tenni. Nem lecserélni kell őket, inkább tágítani a horizontot. Különösen, hogy a maguk korában a klasszikusok is kifejezetten modernnek számítottak: hajlamosak vagyunk elfelejteni, de akkori viszonyok szerint ugyanannyira korszerű dolgokról és nyelvezettel írtak, mint a mai kortársak.

Az Anyám tyúkja témaválasztása Petőfitől például minden volt, csak nem szokványos. Ki is verte a biztosítékot azoknál, akik szerint a költészet csak fennkölt és magasztos dolgokról szólhat emelkedett költői stílben.

Az én anyámnak nem tyúkja van, hanem laptopja, amin facebookozik meg emailezik, szóval én meg ezekről írok – de hasonló költői felfogásban.

– Az oktatási rendszerben mennyire van nyitottság afelé, hogy ilyen műveket is beemeljenek a tananyagba?

– Szerencsére egyre jobban, ráadásul a korosztály is szélesedik A legnagyobb fiam már iskolás, az ő elsős olvasókönyvében is szerepelt versem. És érettségi tétel is gyakran szoktam lenni a szabadon választható kortárs szerző kategóriájában, ez a másik véglet.

– Lackfi János és te is kaptok időnként bírálatokat, amiért az említett „unortodox” módon álltok a költészethez. Ezeket a szívedre veszed, vagy már csak lepattannak rólad?

– Megszoktam már, de persze azért van, hogy érzékenyen érint. Főleg a közösségi médiában szoktak háborogni, amikor egy-egy versem önálló életre kel és elkezd terjedni. Szerencsére ilyenkor a negatív reakciók mellett mindig jön nagyon sok pozitív is, akik kiállnak mellettem.

Pont Lackfival beszélgettünk egyébként ezekről a minibotrányokról, és ő velem szemben sokkal inkább lelkesen áll hozzá: szerinte ez a legjobb dolog, ami egy verssel történhet, hiszen így legalább beszélnek róla, vitát gerjeszt, benne van a köztudatban.

Próbálom én is ilyen szemmel nézni, de nyilván jobban örülnék, ha mindenkinek átmenne a szándékom szerinti üzenet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x