hirdetés
csaszarmetszes-debreceni-egyetem-szules-who.jpg

Hogyan sikerült a császármetszések arányát csökkenteni a debreceni szülészeti klinikán?

2019-ben a szülések 42 százaléka végződött hasi műtéttel. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika ezt a tendenciát szeretné megállítani. Miként? Erről Dr. Lampé Rudolffal beszélgettünk.
Szegedi Éva, Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. július 19.


hirdetés

Egyre több a császármetszés Magyarországon – figyelmeztettek az utóbbi években különböző, a várandóssággal, szüléssel és gyermekgondozással foglalkozó portálok és civil szervezetek.

Arról is sokan írtak, hogy világviszonylatban is magas Magyarországon a császármetszések aránya a spontán szüléshez képest, és az Európai Unió országai között Magyarországon az ötödik legmagasabb a császármetszések aránya.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adataiból is az derül ki, hogy 2019-ben a szülések 42 százaléka végződött hasi műtéttel.

Éppen ezért volt meglepő a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Facebook-oldalán június 29-én közzétett bejegyzés, amelyben az állt, hogy a klinikán csökkent a császármetszések aránya.

„Áprilisban a szülések 32%-a, májusban 33%-a végződött mindössze császármetszéssel, ami országos viszonylatban is figyelemre méltó (az országos átlag 40% feletti). Hosszú út áll még előttünk, de a fejlődés egyértelműnek látszik” - áll a bejegyzésben.

hirdetés

Miként valósítják meg a császármetszések arányának csökkentését a klinikán? Mit csinálnak másképpen Debrecenben? És ha mégis császármetszésre kerül sor, annak mi az oka? Erről beszélgettünk Dr. Lampé Rudolf szülész-nőgyógyász orvossal, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatójával.

- Miért fontos az, hogy csökkenjen a császármetszések aránya?

- Mert egyértelmű, hogy a szövődmények tekintetében a hüvelyi szülés sokkal kisebb kockázattal jár. Az anya felépülése sokkal gyorsabb, a méhfájások hatására az anyatej termelődése is hatékonyabb lesz a gyermekágyas időszakban, és számos más pozitív hatással jár. Elkerüljük a hasi műtétet és az azzal járó érzéstelenítést, ami miatt jó ideig az anya lábra sem tud állni.

Spontán szülés után azonban néhány órával már tulajdonképpen teljes értékű mozgástere van az anyának, és az aranyóra betartása is sokkal könnyebb egy hüvelyi szülés után. Értelemszerűen nem jelentkeznek azok a szövődmények sem, amelyek egy hasi műtétnél előfordulhatnak.

A magzat számára is előnyösebb a spontán szülés, mivel az olyan természetes stresszel jár, ami miatt az adaptációja, azaz kinti világhoz való alkalmazkodása is hatékonyabbá válik. Arról is vannak szakirodalmi adatok, hogy bizonyos betegségek a későbbi életkorban gyakrabban fordulnak elő olyan gyerekeknél, akiknek a születése császármetszéssel történt.

- Hogyan lehet csökkenteni a császármetszések frekvenciáját?

- A korábbi években a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján több próbálkozás történt, de ezek nem voltak eredményesek.

Ezért most arra indultunk el, hogy nekünk kell a saját működésünkre formált szakmai irányelveket, szakmai protokollokat megalkotnunk.

Azonban ez nem merülhet ki annyiban, hogy lefordítjuk a külföldi szakirodalmat, vagy megnézzük a magyar szakmai irányelvet. Bár tavaly egy családbarát szemléletű, szülészeti beavatkozásokról és újszülött ellátásról szóló magyarországi irányelv született, ami dicséretes, használni tudjuk és be is építjük a munkánkba, ennél nekünk a mindennapi munkánkban egy sokkal részletesebb, minden egyes lépést meghatározó és tulajdonképpen algoritmikus döntéshozást eredményező protokollra van szükségünk.

Meghatároztuk többek között a beavatkozások sorrendjét. Azt, hogy mennyi időnek kell eltelnie, hogy egy adott beavatkozás megtörténjen, és leírtuk a szülés megindításának vagy a császármetszés utáni spontán szülés vezetésének pontos lépéseit is. Emellett a protokoll arra is kitér, hogy milyen feltételek teljesülése esetén végezhető császármetszés.

- Mi szükséges még ahhoz, hogy eredményes legyen ez a szakmai protokoll?

- Hosszú folyamat volt, amelynek során létrejött a protokoll, amely nemcsak a császármetszést, a szülések megindítását, a szülések menedzselését, a császármetszés utáni szülések menedzselését foglalja magában, a bizonyítékon alapuló orvostudomány eredményeinek figyelembevételével, hanem a saját viszonyainkhoz alakítva, a szakmaiság maximális betartása mellett készült.

De attól, hogy ezt mi leírjuk, még a világon semmi nem fog történni. Ezt el kell magyarázni a saját orvosainknak, folyamatosan edukálni kell őket, és el kell mondani nekik, hogy az irányelvek, protokollok megváltoztak, ami időigényes feladat.

Erre azért van szükség, mert még a legfelkészültebb szakemberek is sok helyzetet rutinból oldanának meg, ám ez a rutin adott estben, adott kérdésekben régóta elmaradott lehet. Mi a Klinikán megpróbáltuk magunkkal szembenézve lebontani mindazt, ami eddig a szokás alapú orvoslást támogatta.

A másik lényeges pont, hogy amikor az új protokollt bevezetjük és megtanítjuk, ellenőrizni is kell annak betartását, és ez esetenként akár személyi konfliktusokhoz is vezethet. Jelenleg azt vizsgáljuk, az új szakmai protokollt ki tartja be, ki nem tartja be, ki miért nem tartja be.

A bevezetés már az elején látványos eredménnyel járt: miután elhatároztuk, hogy a hosszadalmas előkészületek után bevezetjük, a császármetszés arányunk 32-33 százalékra csökkent.

Ehhez egyébként hozzá kell tenni azt is, hogy bár a WHO 15 százalékos császármetszés frekvenciát tart optimálisnak, vagyis indokoltnak, arról szakirodalmi adatokkal rendelkezünk, hogy a 22-35 százalék közötti császármetszés frekvencia biztosítja a legkevesebb károsodást a magzatoknak és az anyáknak. Úgyhogy nekünk az a célunk, hogy 35 százalék alá vigyük a császármetszés frekvenciánkat. Beszélgetésünk napján ez a 2020-as évben 37 százalék. De ez úgy alakult, hogy az év elején a korábbi rendszernek megfelelő 40 százalék körüli volt, és azután tudtuk csökkenteni.

- Sok helyen lehet olvasni arról, hogy gyakran maguk az anyák szeretnék, ha a gyermekük császármetszéssel jönne világra.

- Az anyai kérésre elvégzett császármetszés nemzetközi probléma. A nő dönt a saját testéről, dönt arról, hogy mit szeretne, viszont megalapozatlan lehet, ha egy nő különösebb orvosi indikáció nélkül császármetszést akar. Ez a „ne árts” orvosi alapelvvel szembemenő érdekütközés.

Ami miatt kérni szokták az anyák a császármetszést, az, hogy úgy gondolják, ezzel kevesebb a szövődmény esélye – pedig ez csupán teória - , illetve azért, mert akkor gyorsabban lezajlik a szülés, a baba nem halad át a szülőcsatornán.

Emiatt úgy vélem, és ezzel Magyarországon nem vagyok egyedül, hogy létre kell hozni egy olyan betegtájékoztatót, ami engedi az anyai kérésre végzett császármetszést. Ám ebben a betegtájékoztatóban részletesen le kell írni, milyen hátrányokkal jár a császármetszés az anyára és a magzatra nézve, és ha az anya ezt elolvassa, és így is aláírja, akkor ezt meg kell neki engedni. Véleményem szerint a tájékozott anyák így sokkal kevesebben fogják az orvosi indikáció nélküli császármetszést választani.

Úgy gondolom ugyanis, hogy azok az anyák, akik az orvosi indikáció nélkül döntenek a császármetszés mellett, nem elég tájékozottak, nem kaptak elegendő, részletes információt arról, hogy ez milyen rizikót jelent, hogy milyen előnyökkel jár egy spontán szülés.

Debrecenben ez a dokumentum még nincs készen, de dolgozunk rajta. Hosszadalmas folyamat, mivel a nemzetközi irányelvet és vitákat – hiszen az anyai kérésre végzett császármetszés vita tárgya az egész világon –, fel kell dolgoznunk és saját magunk részére adaptálnunk. De ez mégis jó lehetőség arra, hogy ebben a kérdésben is tiszta vizet öntsünk a pohárba, és őszintén járjunk el.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
jocobacsi.jpg

Jocó bácsi: „Tesztelik végre a beteg, lázas gyerekeket, tanárokat, vagy csak menjen haza, és #maradjotthon?”

Több kérdése is van a kihirdetett kötelező iskolai lázmérés kapcsán. 'És ez nem negatív hozzáállás, nem panaszkodás. Szimplán gyakorlatias, reális kérdések. Semmi más' - írja Balatoni József pedagógus.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 12.


hirdetés

Jocó bácsi már több posztban is foglalkozott az idei iskolakezdéssel, a koronavírus-kezeléssel, az oktatással és a pedagógusokra háruló feladatokkal.

Most az egyre jobban terjedő koronavírus-fertőzés miatt elrendelt hőmérőzés kapcsán írta meg a véleményét a közösségi oldalán.

"A miniszterelnök úr az Operatív Törzzsel közösen döntött ma arról, hogy október 1-től kötelező a lázmérés az iskolába lépéskor reggel.

Természetesen elfogadom, hisz valahogy szűrni kell a betegeket, védeni kell az egészségeseket. Csak halkan mondom, pár napja azt adta utasításba a tankerület, hogy nem lehet lázat mérni. Akkor most hogy is van ez?

hirdetés

De ezért még lenne még néhány kérdésem...

1. Ki fogja reggel a közel 500, de máshol akár 1500 diákot meglázmérni?

2. Amíg a lázmérés zajlik, addig mindenki kint fog állni, végeláthatatlan sorokban, másfél méterre egymástól?

3. Mivel is fogják mérni? Az iskolák többsége kapott egy, azaz EGY darab érintkezés nélküli homlokhőmérőt, ami azért nem a legmegbízhatóbb szerkezet...

4. Mi lesz azzal a gyerekkel, aki lázas? Haza kell küldeni? El kell különíteni?

5. Ha haza kell küldeni, és a szülő nem tud érte jönni, akkor mi lesz a gyerekkel? Hisz be nem engedhetjük.

6. Aki mér, annak ugye közel kell mennie. Kap védőruhát? Vagy minden nap más ember kerül 500-1500 diákkal kapcsolatba?

7. Tesztelik végre a beteg, lázas gyerekeket, tanárokat, vagy csak menjen haza, és #maradjotthon?

8. Nekem van jogom lázat mérni? Egyáltalán lehet úgy lázat mérni, hogy azt mások látják?

9. A melegebb hőjű gyereket ki kell emelnünk a többiek szeme láttára? Van erre jogunk? Nem fogják utána rossz szemmel nézni az adott gyereket a többiek?

Lehetne egyszer úgy meghozni egy rendelkezést, hogy

- megvannak hozzá a megfelelő feltételek (eszköz, ember)

- reálisan megvalósítható legyen

- részletesen ki van dolgozva az is, mi történik ha

- nem nekünk kell kitalálni mit és hogyan???

De most komolyan.

És ez nem negatív hozzáállás, nem panaszkodás. Szimplán gyakorlatias, reális kérdések. Semmi más.

Security Check Required

null


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
woman-in-white-long-sleeve-jacket-shopping-for-fruits-3962291_b-1000x710-2.jpg

Tényleg nyugati szintre drágultunk? Megnéztük a skóciai élelmiszerárakat és ledöbbentünk

Megkértem egy barátnőmet, aki hat éve Skóciában él, fotózzon le pár alap dolgot bevásárláskor, árcédulával. Aztán megnéztük ugyanezeket itthon. Persze ez csak szemezgetés. De azért...
Hargitay Judit. Címkép: Pexels - szmo.hu
2020. szeptember 18.


hirdetés

Szerintem nincs ma ember Magyarországon – hacsak nem valami áldott buborékban él –, aki ne szembesülne nap, mint nap a (fogalmazzuk finoman) megszokottnál jóval nagyobb iramban emelkedő árakkal. Most az alapvető élelmiszerekről, háztartási "kellékekről" beszélek, amelyek nélkül nem lehet meglenni, ha van járvány, ha nincs. Tehát szó sincs luxusról.

Amikor másfél éve meglátogattam a barátnőmet Skóciában, már akkor feltűnt, hogy az egyik legismertebb és legolcsóbb üzletlánctól házhoz rendelt nagybevásárlás-pakkban (ott megszokott a netes nagybevásárlás) szinte teljesen a magyarországival megegyező árú élelmiszereket láttam.

Kíváncsi lettem, hogy is áll ez most. A barátnőm ezen a héten, egész pontosan szeptember 16-án, szerdán küldte át az alábbi fotókat. Én és két kollégám tegnap és ma reggel készítettük itthon a többit.

Elvárás volt, hogy a lehető legolcsóbb termékeket keressük meg, egy-két kivétellel, ahol a minőség felülírta az árat (márkanevet nem írok, de körülbelül mindenki ismeri az üzletláncokat, amelyekben a képek készültek). Az árakat a Magyar Nemzeti Bank mai középárfolyamán számoltuk át angol fontból (395 forint).

Ez persze nem reprezentatív felmérés, inkább csak szemezgetés, de azért sokatmondó. Először is kell hozzá néhány alapadat.

hirdetés

Skóciában a minimálbér 8,72 font óránként, tehát 3444 forint. Ha felszorozzuk egy havi átlagos munkaidőre, 551 ezer forintot kapunk.

Egy háromszobás (1 nappali, két háló, külön konyha, fürdőszoba) lakás Glasgow egyik szép, zöld elővárosában havi 600 fontot visz el, ez 237 ezer forint. Ebben benne van a bérleti díj, az önkormányzati adó (amely tartalmazza a korlátlan vízhasználat díját), valamint a többi rezsi.

A márciusban kezdődő COVID-kijárási korlátozások miatt ott is többen megszorultak, elvesztették az állásukat, félmunkaidőre küldték őket, a magánvállakozók bevétele is kiesett. Ők mind, valamint a főiskolai, egyetemi hallgatók is egyéni megítélés szerint, de havonta átlag több száz fontra rúgó (mondjuk 300 font az körülbelül 120 ezer forint) keresetkiegészítést, vagyis tulajdonképpen ingyen adományt kaptak az államtól. A múlt hónap végéig még biztos kapták, a többit a jövő dönti el.

És akkor nézzünk most néhány árat.

15 darabos tojás – 1,18 font, azaz 466 forint. Itthon 10 darabos tojás – 549 forint.

1.

2.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
korhaz-apolo-egeszsegugy-sziv-pixabay.jpg

„Mélyen meg vagyunk döbbenve” – támogatás helyett most „agressziót, méltatlan kritikákat és számonkérést” kapnak az egészségügyi dolgozók

„A járvány második hulláma idején nem kérjük, hogy etessetek, nem kérjük, hogy szépítsetek, csak annyit kérünk, hogy szeressetek” – írják a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Facebook-posztjában.
A címkép illusztráció: Gerd Altmann/Pixabay - szmo.hu
2020. szeptember 20.


hirdetés

Megrendítő és egyben nagyon megható posztot tettek közzé a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Facebook-oldalán.

"Nem kertelünk, mélyen meg vagyunk döbbenve. Míg a járvány első hulláma alatt felfoghatatlan támogatást kaptunk a magyar társadalomtól, most a második hullám elején agresszióval és méltatlan kritikákkal, számonkérésekkel találkozunk"

- kezdik a posztot, amelyben leírják, hogy szombaton rendőrségi feljelentést is kellett tenniük egy bent fekvő gyermek édesapjának agresszív fellépése miatt.

"Egy bent fekvő gyermek édesapja nem volt hajlandó megállni a járvány megfékezése céljából felállított szűrési ponton. Az ott dolgozó kollégák, hiába mondták, hogy látogatási tilalom van érvényben, az elkövető félrelökte a biztonsági őrt, majd berohant az épületbe és meg sem állt a Gyermekszív Központ második emeletéig. A biztonsági őr itt utol érte és felszólította, hogy tegyen eleget az Intézet COVID-19 protokolljában előírt szűrési kötelezettségének és vegye fel - az ingyenesen biztosított - szájmaszkot. Az illető erre sem volt hajlandó, sőt, megütötte a szolgálatot teljesítő kollégát."

hirdetés

A posztban azt is hozzáteszik: az elmúlt napokban nem ez volt az egyetlen fájó történés, ugyanis a járványügyi helyzet miatt bevezetett eljárásrendekért is több kritika érte őket.

"Higgyétek el, minden intézkedésünk a nálunk gyógyulók és gyógyítók érdekét védik. Az emberi életnél nincs fontosabb, a járvány második hulláma minket sem kerül el, a szív-és érrendszeri megbetegedéssel küzdők pedig a legveszélyeztetettebbek. Mi szívvel dolgozunk!" - fogalmaznak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
korhaz-betegagy-pixabay.jpg

„Sajnos az, hogy senki nem marad ellátatlanul, egyáltalán nem igaz” – a kórházi helyzetről írt egy intenzíves orvos

„Míg van 16 ezer lélegeztetőgépünk és 10 ezer üres kórházi ágyunk, speciálisan képzett szakápolóból kevesebb mint 2000 van – de senki nem figyel rájuk, pedig ők viszik a hátukon az össztársadalmi felelősséget” – írja dr. Máté-Horváth Nóra.
Címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2020. szeptember 20.


hirdetés

Magyarországot is elérte a koronavírus-járvány második hulláma, folyamatosan emelkedik az igazolt fertőzöttek és a kórházban ápoltak száma. Az orvosok most is mindent megtesznek a betegek gyógyításárért, ám az érezhető feszültségben most a páciensek a tavaszi szeretet és támogatás helyett sokkal inkább kritizálják az egészségügyi dolgozókat, sőt előfordul, hogy agresszívak velük szemben. Megrendítő és egyben nagyon megható posztot tettek közzé a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Facebook-oldalán.

Hogy mit tapasztalnak az orvosok, hogyan élik meg a jelenlegi egyre keményedő helyzetet, arról egy szakember is a közösségi oldalán írt. Dr. Máté-Horváth Nóra, aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos hosszú posztban magyarázza el, miért nehezebb most a helyzetük.

"Aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvosként, valamint a magyar társadalom tagjaként arra kérlek mindannyiótokat, egy világjárvány idején ne a széthúzást, az egymás szidását, a politikai sárdobálást, számháborúzást helyezzük előtérbe, hanem az összefogást, együtt gondolkodást és a megoldáskeresést.".

"Mi nem állig felfegyverkezve várjuk a járványt. Leginkább félve várjuk" - írja az orvos. Aggódnak a napi számok láttán. Most a COVID-osztályok mellett a többi osztály is működik, folynak műtétek, kezelések, nincs korlátozás. Eközben pedig "nap nap után szólunk rá betegeinkre, hogy vegyék fel a maszkot, hozzátartozóikra, hogy sajnos nem tudjuk beengedni őket látogatni az intézményeinkbe".

hirdetés

"Mindennaposak a konfliktusok páciens és orvos, orvos és orvos, orvos és fenntartó, fenntartó és döntéshozók között - érezhetően nagy a feszültség."

Az orvosok aggódva figyelik a politikusokat is, akik egymással veszekednek: "egymásra licitál, számháborúzik, bezzegel, olykor minket használ fel (és semmi kétség: ezt a levelet is felhasználja majd) saját népszerűségének növelésére ahelyett, hogy most, ebben a kritikus időszakban kivételesen összefognának. A koronavírus nem tesz különbséget ugyanis kormánypárt és ellenzék között, támad bárkit, miközben a politikai elit leginkább egymás ellen van állig felfegyverkezve".

"Hogy mi van a kórházakban?" - teszi fel a kérdést. "Aggodalom és várakozás". Bár felszerelés és lélegeztetőgép is van, emellett "van helyileg nagy óvatossággal kitalált, az elmúlt hat hónapban rutinosra gyakorolt COVID ellátási protokoll, vannak bátor, igényes kollégák, akik követik a nemzetközi szakirodalmat, és van egy növekvő pszichés készültség".

"Van azonban egy olyan fokú tisztánlátás is, amit minden egyes döntéshozói megnyilvánulásból hiányolunk: mi reálisan látjuk, mire képes a rendszer."

"Sajnos az, hogy senki nem marad ellátatlanul, valamint az, hogy “a kórházi kapacitások szinte korlátlanul állnak rendelkezésre”, egyáltalán nem igaz. Tudjuk ugyanis, hogy annak, hogy hány intenzív osztályos beteget tud ellátni a magyar egészségügy, nem a szabad ágyak száma, és már biztos, hogy nem a lélegeztetőgépek száma fog gátat szabni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!