hirdetés
csaszarmetszes-debreceni-egyetem-szules-who.jpg

Hogyan sikerült a császármetszések arányát csökkenteni a debreceni szülészeti klinikán?

2019-ben a szülések 42 százaléka végződött hasi műtéttel. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika ezt a tendenciát szeretné megállítani. Miként? Erről Dr. Lampé Rudolffal beszélgettünk.
Szegedi Éva, Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. július 19.


hirdetés

Egyre több a császármetszés Magyarországon – figyelmeztettek az utóbbi években különböző, a várandóssággal, szüléssel és gyermekgondozással foglalkozó portálok és civil szervezetek.

Arról is sokan írtak, hogy világviszonylatban is magas Magyarországon a császármetszések aránya a spontán szüléshez képest, és az Európai Unió országai között Magyarországon az ötödik legmagasabb a császármetszések aránya.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adataiból is az derül ki, hogy 2019-ben a szülések 42 százaléka végződött hasi műtéttel.

Éppen ezért volt meglepő a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Facebook-oldalán június 29-én közzétett bejegyzés, amelyben az állt, hogy a klinikán csökkent a császármetszések aránya.

„Áprilisban a szülések 32%-a, májusban 33%-a végződött mindössze császármetszéssel, ami országos viszonylatban is figyelemre méltó (az országos átlag 40% feletti). Hosszú út áll még előttünk, de a fejlődés egyértelműnek látszik” - áll a bejegyzésben.

hirdetés

Miként valósítják meg a császármetszések arányának csökkentését a klinikán? Mit csinálnak másképpen Debrecenben? És ha mégis császármetszésre kerül sor, annak mi az oka? Erről beszélgettünk Dr. Lampé Rudolf szülész-nőgyógyász orvossal, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatójával.

- Miért fontos az, hogy csökkenjen a császármetszések aránya?

- Mert egyértelmű, hogy a szövődmények tekintetében a hüvelyi szülés sokkal kisebb kockázattal jár. Az anya felépülése sokkal gyorsabb, a méhfájások hatására az anyatej termelődése is hatékonyabb lesz a gyermekágyas időszakban, és számos más pozitív hatással jár. Elkerüljük a hasi műtétet és az azzal járó érzéstelenítést, ami miatt jó ideig az anya lábra sem tud állni.

Spontán szülés után azonban néhány órával már tulajdonképpen teljes értékű mozgástere van az anyának, és az aranyóra betartása is sokkal könnyebb egy hüvelyi szülés után. Értelemszerűen nem jelentkeznek azok a szövődmények sem, amelyek egy hasi műtétnél előfordulhatnak.

A magzat számára is előnyösebb a spontán szülés, mivel az olyan természetes stresszel jár, ami miatt az adaptációja, azaz kinti világhoz való alkalmazkodása is hatékonyabbá válik. Arról is vannak szakirodalmi adatok, hogy bizonyos betegségek a későbbi életkorban gyakrabban fordulnak elő olyan gyerekeknél, akiknek a születése császármetszéssel történt.

- Hogyan lehet csökkenteni a császármetszések frekvenciáját?

- A korábbi években a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján több próbálkozás történt, de ezek nem voltak eredményesek.

Ezért most arra indultunk el, hogy nekünk kell a saját működésünkre formált szakmai irányelveket, szakmai protokollokat megalkotnunk.

Azonban ez nem merülhet ki annyiban, hogy lefordítjuk a külföldi szakirodalmat, vagy megnézzük a magyar szakmai irányelvet. Bár tavaly egy családbarát szemléletű, szülészeti beavatkozásokról és újszülött ellátásról szóló magyarországi irányelv született, ami dicséretes, használni tudjuk és be is építjük a munkánkba, ennél nekünk a mindennapi munkánkban egy sokkal részletesebb, minden egyes lépést meghatározó és tulajdonképpen algoritmikus döntéshozást eredményező protokollra van szükségünk.

Meghatároztuk többek között a beavatkozások sorrendjét. Azt, hogy mennyi időnek kell eltelnie, hogy egy adott beavatkozás megtörténjen, és leírtuk a szülés megindításának vagy a császármetszés utáni spontán szülés vezetésének pontos lépéseit is. Emellett a protokoll arra is kitér, hogy milyen feltételek teljesülése esetén végezhető császármetszés.

- Mi szükséges még ahhoz, hogy eredményes legyen ez a szakmai protokoll?

- Hosszú folyamat volt, amelynek során létrejött a protokoll, amely nemcsak a császármetszést, a szülések megindítását, a szülések menedzselését, a császármetszés utáni szülések menedzselését foglalja magában, a bizonyítékon alapuló orvostudomány eredményeinek figyelembevételével, hanem a saját viszonyainkhoz alakítva, a szakmaiság maximális betartása mellett készült.

De attól, hogy ezt mi leírjuk, még a világon semmi nem fog történni. Ezt el kell magyarázni a saját orvosainknak, folyamatosan edukálni kell őket, és el kell mondani nekik, hogy az irányelvek, protokollok megváltoztak, ami időigényes feladat.

Erre azért van szükség, mert még a legfelkészültebb szakemberek is sok helyzetet rutinból oldanának meg, ám ez a rutin adott estben, adott kérdésekben régóta elmaradott lehet. Mi a Klinikán megpróbáltuk magunkkal szembenézve lebontani mindazt, ami eddig a szokás alapú orvoslást támogatta.

A másik lényeges pont, hogy amikor az új protokollt bevezetjük és megtanítjuk, ellenőrizni is kell annak betartását, és ez esetenként akár személyi konfliktusokhoz is vezethet. Jelenleg azt vizsgáljuk, az új szakmai protokollt ki tartja be, ki nem tartja be, ki miért nem tartja be.

A bevezetés már az elején látványos eredménnyel járt: miután elhatároztuk, hogy a hosszadalmas előkészületek után bevezetjük, a császármetszés arányunk 32-33 százalékra csökkent.

Ehhez egyébként hozzá kell tenni azt is, hogy bár a WHO 15 százalékos császármetszés frekvenciát tart optimálisnak, vagyis indokoltnak, arról szakirodalmi adatokkal rendelkezünk, hogy a 22-35 százalék közötti császármetszés frekvencia biztosítja a legkevesebb károsodást a magzatoknak és az anyáknak. Úgyhogy nekünk az a célunk, hogy 35 százalék alá vigyük a császármetszés frekvenciánkat. Beszélgetésünk napján ez a 2020-as évben 37 százalék. De ez úgy alakult, hogy az év elején a korábbi rendszernek megfelelő 40 százalék körüli volt, és azután tudtuk csökkenteni.

- Sok helyen lehet olvasni arról, hogy gyakran maguk az anyák szeretnék, ha a gyermekük császármetszéssel jönne világra.

- Az anyai kérésre elvégzett császármetszés nemzetközi probléma. A nő dönt a saját testéről, dönt arról, hogy mit szeretne, viszont megalapozatlan lehet, ha egy nő különösebb orvosi indikáció nélkül császármetszést akar. Ez a „ne árts” orvosi alapelvvel szembemenő érdekütközés.

Ami miatt kérni szokták az anyák a császármetszést, az, hogy úgy gondolják, ezzel kevesebb a szövődmény esélye – pedig ez csupán teória - , illetve azért, mert akkor gyorsabban lezajlik a szülés, a baba nem halad át a szülőcsatornán.

Emiatt úgy vélem, és ezzel Magyarországon nem vagyok egyedül, hogy létre kell hozni egy olyan betegtájékoztatót, ami engedi az anyai kérésre végzett császármetszést. Ám ebben a betegtájékoztatóban részletesen le kell írni, milyen hátrányokkal jár a császármetszés az anyára és a magzatra nézve, és ha az anya ezt elolvassa, és így is aláírja, akkor ezt meg kell neki engedni. Véleményem szerint a tájékozott anyák így sokkal kevesebben fogják az orvosi indikáció nélküli császármetszést választani.

Úgy gondolom ugyanis, hogy azok az anyák, akik az orvosi indikáció nélkül döntenek a császármetszés mellett, nem elég tájékozottak, nem kaptak elegendő, részletes információt arról, hogy ez milyen rizikót jelent, hogy milyen előnyökkel jár egy spontán szülés.

Debrecenben ez a dokumentum még nincs készen, de dolgozunk rajta. Hosszadalmas folyamat, mivel a nemzetközi irányelvet és vitákat – hiszen az anyai kérésre végzett császármetszés vita tárgya az egész világon –, fel kell dolgoznunk és saját magunk részére adaptálnunk. De ez mégis jó lehetőség arra, hogy ebben a kérdésben is tiszta vizet öntsünk a pohárba, és őszintén járjunk el.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
foo-kutyavacs-soki.jpg

Ti, akik a zenészeket most kapálni küldenétek, ugye nem hallgattok többé zenét?

Ha következetesek maradtok, akkor ettől fogva semmilyen formában nem lesztek az általatok „siránkozó” művészeknek titulált emberek munkáinak élvezői. Vélemény.
SzÉ, illusztráció: MTI/Sóki Tamás - szmo.hu
2020. július 31.


hirdetés

Idén már nem lesznek fesztiválok és 500 főnél nagyobb koncertek. Emiatt a zenészek és a rendezvényeket kiszolgáló személyzet tagjai közül sokan kilátástalannak érzik a helyzetüket.

„Egyre több kolléga fog elmenni futárnak vagy árufeltöltőnek – zenészek a kormány döntéséről” című cikkünkben megírtuk, hogy a zenekarok és előadók nagy része számára a teljes nyári szezon kiesik, és a zeneipar több szereplője is elmondta, mennyire hátrányosan érinti őket a döntés.

Olvasom a cikk alatt a kommenteket. Sokan vélik úgy, hogy amit a zenészek, énekesek csinálnak, az nem munka. „Hajrá! Nekik is lehet dolgozni, nem fog leesni az ujjukról a gyűrű!” „El lehet menni dolgozni!” „Nem siránkozni kell! Lehet mást is csinálni!” „Tessék igénybe venni a közmunkaprogramot!” „Nem is árt neki egy kis fizikai munka!”

Először is, amit a hozzászólásokból látok, az sajnos a rosszindulat és a kárörvendés.

hirdetés

Másodszor akármilyen kicsi fellépésről, előadói tevékenységről van szó, a közönség ebből csak annyit lát, hogy „énekelgettek fél órát”. Én „csak” egy kórusban énekeltem pár évig, azt elmondhatom, hogy mennyi meló, mennyi gyakorlás, mennyi koncentráció, mennyi mentális munka, mennyi energia van akár csak egy fél órás „dalolászásban”. SOK.

De lehet, hogy hiába mondom, mert sokan óriási tévedésben vannak az előadó-művészettel kapcsolatban. Abból az alapfeltevésből (számomra agyrémből) indulnak ki ugyanis, hogy az összes művész haszontalan, dolgozni nem akaró ember, és amit csinálnak, az szerintük (a kommentelők szerint) nem munka.

Ennek az egyik legékesebb példáját már korábban láttam, amikor először döbbentem rá arra, hogy vannak, akik a zenészek, énekesek Facebook-oldalán hozzászólásukban azon háborognak, hogy miért nem adnak ingyen koncertet, és hogy „milyen anyagiasak”, azért, mert pénzt kérnek a fellépésért. Hiszen ugyebár ez „nyilván nem munka”, hanem „szenvedély, szerelem, hobbi”, szórakoztassák hát az embereket ingyen.

Erre egy volt egyetemi tanárom azt mondta volna, hogy aki az ő „haszontalan” egyetemi munkáját kritizálja, az tartsa meg helyette az óráit, hajrá, ő meg tudja kapálni a veteményest, ha kell, de kéretlen kritikusa nem fog tudni felkészülni cserébe az ő óráira.

A fő mondanivalóm azonban nem ez.

Most nem térnék ki arra, hogy nem csak a favágás, az árufeltöltés, a disznóól takarítása, a kamionok vezetése, meg a traktor összeszerelése a munka.

És hogy mekkora gürizés megtanulni profin zenélni, hangszeren játszani, dalszöveget írni és énekelni.

Hanem arra térnék ki, hogy aki szerint "a zenészek ingyenélők, akiknek büdös a munka", azok legyenek már következetesek, és ha ez a véleményük az előadókról, akkor ne hallgassanak soha többé zenét.

Ne töltsenek le zenét soha, de soha többé, ne indítsák el a Spotify-t, ne vásároljanak zenét semmilyen formátumban.

Rádiót se hallgassanak, és ha valahol, például egy üzletben zene szól, dugják be a fülüket, és szaladjanak ki, nehogy hallgatniuk kelljen ezeket az ingyenélőket.

Soha többé ne menjenek koncertre, buliba, fesztiválra, akkor sem, ha már lehet.

És az a legjobb, ha ők maguk sem énekelnek, fütyörésznek, dúdolgatnak soha többé, hiszen akkor ugyanazt csinálják, mint egy ingyenélő, lusta zenész, aki inkább dolgozna ugye.

Aztán lehet folytatni a sort azzal, hogy a tévét is kiköttetik, lemondják a Netflixet, a HBO-t meg a többit, nehogy bárhonnan bármilyen zeneféleséggel találkozzanak, és az a legjobb, ha az internet-előfizetést is visszamondják.

De a legeslegjobb talán mégis az volna, ha senki nem irigykedne a másikra, nem vezetné le rajta a saját frusztrációit, és ha mindenki inkább tízig (vagy akár százig) számolna, mielőtt hozzászólásában meg akarna sérteni bárkit is.

És még az is jó volna, ha nehéz helyzetekben kárörvendés és egymás kioktatása helyett inkább összefognánk és kreatív módon együtt oldanánk meg egy-egy súlyos problémát. Akárkinek, akármelyik rétegnek is a problémája.

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
mero-laszlo.jpg

Mérő László: „Az Index szétrobbanása meggyorsíthatja a jövő kialakulását”

A matematikus-pszichológus szerint most az olvasókon, magánembereken is múlik, hogy az Index utódaként létre tud-e jönni egy valóban teljesen független lap.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 25.


hirdetés

A Facebookon írta meg véleményét az Index körül zajló eseményekről Mérő László matematikus, pszichológus és publicista.

A tudós összehasonlította a 2014-es netadó és a pénteki, Index-beszántás elleni tüntetés hasonló képeit, de felhívta a figyelmet egy fontos különbségre.

Szerinte míg korábban a kormány meghátrált a tiltakozások előtt, most sokkal jobban jár, ha lényegében nem csinál semmit, és piaci tényezőkre hivatkozik az Index megszűnésekor.

Mint írja, a jelenlegi tulajdonosi struktúra a jelek szerint valóban tarthatatlan volt, abban sem lát különöset, ha ezt valaki gyanúsnak tartja. Azonban úgy véli, a tüntetés a jövőről szólt.

Szerinte ahogy a koronavírus megváltoztatta számos mindennapi szokásunkat, úgy fogja az Index sorsa átalakítani a tartalomfogyasztásunkat.

hirdetés

Ő is osztja a véleményt, hogy ha az olvasók valódi független médiát akarnak, elengedhetetlen lesz, hogy fizessenek érte, ahogy azt a tegnapi tüntetésen Hadházy Ákos is kiemelte.

Óriási értéknek tartja, hogy az Index stábja egyben maradt, és hogy minden jel arra utal, hogy dolgoznak azon, hogy a lap szellemiségét tovább vigyék. Ahogy Mérő írja, az eddigi munkájukkal megspórolják a marketingköltségeket, ami egy brand felépítéséhez kellene.

Becslése szerint így is körülbelül 2-300 millió kell ahhoz, hogy egy új online lapot indíthassanak, ezen túl pedig jogi és más természetű támogatásra is szükségük lesz.

A matematikus bízik abban is, hogy a dacára a kormányzati ellenszélnek, lesznek olyanok, akik hajlandóak beszállni egy "új Index" felélesztésébe. Posztjának végén Mérő László arra kér mindenkit, hogy gondolkodjon el - ő is ezt teszi -, hogy hogyan tud segíteni a remélhetőleg hamarosan születő új lapnak. Ilyen segítség lehet szerinte egy újabb tüntetésen való részvétel is.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
torok-gabor-index-elemzes.jpg

Török Gábor: Az Index sorsáról végső soron a Fideszben döntenek

A politikai elemző a Facebook-oldalán értékelte az Index körüli helyzetet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 24.


hirdetés

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy felmondott az Index szerkesztőségének három vezetője, Tóth-Szenesi Attila vezető szerkesztő, illetve Munk Veronika és Haász János főszerkesztő-helyettesek. Velük együtt pedig a szerkesztőség több mint 60 munkatársa is kezdeményezte a felmondását.

Döntésüket azután hozták meg, hogy Bodolai László, az Index Zrt. igazgatóságának elnöke elbocsátotta Dull Szabolcs főszerkesztőt, majd nemet mondott a szerkesztőségnek arra a kérésére, hogy a szakmai függetlenség és az Index jövőjének megőrzése érdekében helyezze őt vissza a pozíciójába.

Az Index körüli helyzetről Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán írt egy bejegyezésben.

"Az Index sorsáról végső soron a Fideszben (értsd: a miniszterelnök körüli hatalomgyárban) döntenek, hiszen ma már ott találhatók a tulajdonosok. A "tulajdonos diktál" elvet más ügyekben (...) ezt mindenki természetesnek fogadta el, érdemes lenne most is tisztában lenni ezzel"

- kezdi posztját Török Gábor.

hirdetés

A politikai elemző szerint

"a hatalomgyár nem gyakorol gesztusokat, de fél a politikai veszteségektől: könnyekkel nem érdemes próbálkozni nála, de ha erős ellenállástól tart vagy már azt tapasztal (elsősorban olyat, amire érzékenyek a szavazók), akkor óvatos lesz – ezért is volt az eddig ebben az ügyben, és ezért látunk még mindig újabb és újabb „nemfideszes” döntéshozókat az Indexnél".

Török Gábor azt is leírja: "akik nem pártmédiát szeretnének vagy éppen ellenzéki médiára vágynak, azok sem tulajdonosként, sem fogyasztóként nincsenek eltiltva attól (és eddig sem voltak), hogy ezért tegyenek is. Az ország sorsáért őszintén aggódó, felelősséget érző, hazafias milliárdosok – ha vannak ilyenek - nyugodtan finanszírozhatnának nem pártsajtóként működő szerkesztőségeket, a tényekre kíváncsi olvasók – ha vannak ilyenek - pedig olvashatnak, nézhetnek, hallgathatnak és ezáltal támogathatnak olyan orgánumokat, amilyeneket értéknek tartanak".

A politikai elemző azzal zárja a posztját, hogy

"a sajtószabadság fontos dolog, de ha valójában annyira nem is fontos elég sok ember számára (hogy politikai erőt képezzenek mellette), akkor nyilván csak addig marad életben, amíg valaki nem lesz elég erős, hatalmas és cinikus ahhoz, hogy a maga érdekei szerint értelmezze. A hatalom bizonyára – sok ügyben - lehetne mérsékeltebb, mértéktartóbb és méltányosabb is, de ha egy országban csak attól függ minden, hogy a hatalmon lévő képes-e a politikai logikát nem a végsőkig elvinni, mert a politikai logika (azaz ebben az esetben valamilyen ellenerő) nem kényszeríti rá erre, akkor ott kár erőlködni".


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
foo_soki.jpg

„Egyre több kolléga fog elmenni futárnak vagy árufeltöltőnek” – zenészek a kormány döntéséről

Az általunk megkérdezettek egyikét sem érte váratlanul, hogy marad az 500 fő feletti koncertek és fesztiválok tiltása, de a kettős mércét felháborítónak tartják. Arra is nagyon kíváncsiak, milyen kompenzációt kapnak most, hogy a teljes nyári szezonnak lőttek.
Láng Dávid; címkép: MTI/Sóki Tamás - szmo.hu
2020. július 30.


hirdetés

Mint azt megírtuk, a kormány hosszas halogatás után végül úgy döntött, augusztus 15. után sem engedélyezik az 500 fő feletti koncertek és fesztiválok megtartását.

Ezzel eldőlt, hogy a zenekarok nagy része számára a teljes nyári szezon kiesik – kisebb koncerteket ugyan tarthatnak, a bevételeik túlnyomó részét adó fesztiválfellépések azonban szinte mind elmaradnak idén.

A döntés kihirdetésével egy időben bejelentettek egy 5,3 milliárd forintos kompenzációs csomagot, amiből az első hírek szerint „garázskoncert-sorozatot” indítanának, ennek részletei azonban egyelőre homályosak.

Megkértünk néhány érintettet, mondják el első gondolataikat a kialakult helyzetről, illetve a lehetséges jövőképről.

hirdetés

Delov Jávor (Random Trip)

„Természetesen inkább a rossz hírre számítottam, hiszen az sem lenne konzekvens, hogy az augusztus 20-i ünnepségek elmaradnak, közben meg több ezer ember előtt játszunk mondjuk a Strand Fesztiválon, Alsóörsön, vagy a Szegedi Ifjúsági Napokon.

Összességében a mentőcsomag első lépésként, mint szándék, pozitív (az összeg kapcsán nincs annyi információm, hogy meg tudjam ítélni, fedezi-e a károkat), örülnünk kell és örülök valójában annak is, hogy legalább 500 főig bezárólag zenélhetünk, de akkor is szíven ütött a mai bejelentés.

Azt hittem, együtt csináljuk végig ezt a nehéz időszakot országosan, és ugyanannyira vesszük ki a részünket a kihívásokból. Azt nem érzem igazságosnak, hogy a szakmánk azért ne dolgozhasson rendesen, hogy mások strandot üzemeltethessenek teltházzal, stadionokban focizhassanak/drukkoljanak, esküvőkiállításra járhassanak és még sorolhatnám ... Nyilván van egy sorrend, az egészség az első, nincs kérdés. Ja, de mégis van: akkor csak a koncerteken/színházakban a legfontosabb az egészség?”

Lázár Domokos (Esti Kornél)

„Meglepetésként biztos senkit nem ért. Aki követte az elmúlt hetek, hónapok kormányzati kommunikációját, az tudja, valami nagyon radikális fordulatnak kellett volna történnie ahhoz, hogy enyhítsenek a szabályokon.

Amit továbbra is felháborítónak tartunk, az a korlátozás diszkriminatív jellege. Más – egészségügyi kockázat szempontjából a koncertekhez nagyon hasonló – tömegrendezvényeket, eseményeket simán engedélyeznek: például focimeccseken, strandokon több ezer ember zsúfolódhat össze továbbra is. Persze ezeken a helyeken, jól tudjuk, nem fogyasztanak alkoholt.

Ami a belengetett támogatást illeti, szerintem ez csak látszatcselekvés, nem fogja kompenzálni sem a fesztiválszervezők, sem a klubok veszteségeit, ahogy egy átlagos zenekar egzisztenciális problémáit sem oldja meg.

5,3 milliárd forint nem is olyan sok pénz egy egész iparágat tekintve, és sokkal jobb helyre is mehetne, mint "garázskoncertekre". Ebben a formában ez a pénzösszeg nem fogja megoldani a zeneipar súlyos válságát, ráadásul az egésznek az a Magyar Turisztikai Ügynökség lesz a lebonyolítója, amely nem tekinthető zenei szakmai szervezetnek.”

Leskovics Gábor "Lecsó" (Pál Utcai Fiúk, Kiscsillag)

„Garázskoncertek. Most pár napig ez a szó fog pörögni a Facebookon...

Ezzel persze nem lehet kompenzálni azt a bejelentést, amit a szemüveges pár szóval odavetett: Idén nem lesznek már fesztiválok!

Már jó pár éve a legtöbb zenekarnak, így nekünk is a nyári koncertek adták a bevételeink 80%-át. El lehet képzelni, hogy ez mit jelent. Folytatódik az utolsó pár hónap tendenciája: egyre több zenészkolléga hagy fel a pályával és mennek futárnak, árufeltöltőnek, stb.

És már hallom is a trollokat: Nem baj! Legalább nem lesz annyi éneklés! Sötéten látom annak az országnak a jövőjét, ahol abbamarad a dal.”

További nyilatkozókért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!