hirdetés
koronavirus_usa.jpg

Hogyan kényszerítette térdre a koronavírus Amerikát?

Magyar szemmel is tanulságos, mi az, ami annyira félresikerült az Egyesült Államokban, hogy már 165 ezer halottnál tartanak.
Fotó: Glenn Dene / Graffeg - Northfoto - szmo.hu
2020. augusztus 12.


hirdetés

Az amerikai megbetegedési arányok a szegényebb országok, például Brazília vagy Dél-Afrika adataihoz hasonlítanak. Főleg a hátrányos helyzetű közösségekben pusztít a vírus. A fekete és latin lakosság körében háromszor olyan magas a fertőzési ráta, mint a fehérek között. De összességében is rengeteg a beteg.

Az Egyesült Államok a világ lakosságának 4%-át adja, a koronavírus halálos áldozatainak viszont 22%-a amerikai.

Csak júliusban közel 1,9 millió új fertőzöttet regisztráltak. Az okoknak járt utána tudósok és közegészségügyi szakértők bevonásával a New York Times.

A lap felidézi, hogy Donald Trump már január 31-én bejelentette: korlátozzák a Kínából való belépést az Egyesült Államok területére. Ez mindössze tíz nappal azután történt, hogy az első amerikai esetet regisztálták.

Csakhogy a tilalom nem vonatkozott a Kínában élő amerikaiak családtagjaira, így a következő két hónapban 40 ezren érkeztek az Államokba.

hirdetés

Azt sem vették figyelembe, hogy a vírus már februárban tovább terjedt Kínából Európába.

Az amerikai epidemológusok kezdetben úgy gondolták, hogy a tesztelés, a karantén és a fertőzöttek kontaktjainak nyomon követése hatékonyabb eszköz az utazási korlátozásoknál. Ma már elismerik, tévedtek.

Gondok voltak a tesztekkel is.

Január 16-án tette közzé a világ első koronavírustesztjét a berlini Charite kórház, és képletét megosztotta az interneten is. Az amerikai Betegségellenőrző és Megelőző Központ (CDC) négy nappal később már saját teszt kifejlesztését jelentette be, amelyről azt állították, hogy a németnél hatékonyabb, mert nem kettő, hanem 3 génszekvenciát használ fel a vírus azonosítására. Gyorsan megkezdték ennek a szétosztását, csakhogy hamar kiderült, hogy nem működik.

A CDC hetekre leállította a teszteléseket, a vírus pedig csak terjedt tovább. Így válhatott például az egyik legnagyobb fertőzésgóccá New York és környéke.

Míg több országban, például Németországban az állam kezdettől állta a tesztelés költségeit, Amerikában Magyarországhoz hasonlóan fizetni kell érte, nagyjából 25-30 ezer forintot. Ezt pedig ott sem engedheti meg magának mindenki. Bár az utóbbi hetekben felgyorsult a tesztelés, a Johns Hopkins egyetem epidemiológusai elismerik, a vírus terjedésének tempóját képtelenek tartani.

Akár két hétig is eltarthat, mire a túlterhelt laboratóriumok eredményt produkálnak.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint egy országban akkor tekinthető megfékezettnek a járvány, ha a teszteknek kevesebb, mint 5%-a pozitív. Az amerikai ráta még mindig 8,2%, miközben Nagy-Britanniában 0,5, Németországban 0,7, Olaszországban 1, Franciaországban 1,4, Ausztráliában pedig 2,5% ez az arány.

A járvány kezdeti időszakában, akárcsak nálunk, ott is nagy volt a fejetlenség a maszkviseléssel kapcsolatban is. Igaz, kezdetben a a WHO sem foglalt állást egyértelműen. Leginkább azokban az ázsiai országokban viseltek maszkot az emberek, ahol a szmog miatt ezt már amúgy is megszokták. Ma azonban már világos, hogy a vírus cseppfertőzés útján is terjedhet a levegőben, és kevesebb a megbetegedés ott, ahol az emberek maszkot viselnek.

Számos országban a vezető politikusok mutattak példát, Justin Trudeau kanadai miniszterelnöktől Emmanuel Macron francia elnökig. Zuzana Caputová szlovák elnökasszony pedig egyenesen közösségi médiasztár lett a ruhájához illő lila maszkjával.

Donald Trumpot azonban Orbán Viktorhoz hasonlóan szinte sohasem lehet maszkban látni, sőt, többször arról beszélt, esze ágában sincs felvenni.

Az Egyesült Államok arra is jó példa, mekkora károkat okozhat a túl gyors újranyitás. Bár Trump a gazdaság védelmében sürgette az embereket, hogy mielőbb térjen vissza minden a normál kerékvágásba, Austen Goolsbee, Barack Obama egykori tanácsadója már a kezdetekkor rámutatott: a gazdaság stabilitása szempontjából a legfontosabb dolog megfékezni a vírust, mert amíg ez nem történik meg, az emberek félnek visszatérni a normális életbe, és enélkül a gazdaság sem fog működni.

Az elmúlt hónapok eseményei Goolsbee-t igazolták.

Sok család már azelőtt elkezdte visszafogni költekezéseit, mielőtt elrendelték volna a karantént, és a zárlatok feloldása sem hozott tartós fellendülést a gazdaságban, csupán a vírus kezdett az eddiginél is nagyobb mértékben terjedni.

Az Európai Unióban és más olyan régiókban, ahol sikerült csökkenteni az új fertőzések számát, a gazdaság is kezd magához térni. Németországban jelenleg 6,4%-os a munkanélküliség, míg az Egyesült Államokban 11,1 %.

A New York Times végső soron két okra vezeti vissza az amerikai kudarcot. Egyrészt arra, hogy az Egyesült Államokban amúgy is rendkívül egyenlőtlen az egészségügyi ellátás. Normál időkben is magasabb a gyermekhalandóság és alacsonyabb a várható átlagos élettartam, mint a legtöbb gazdag országban. Másrészt

talán nincs a világ vezető országai között még egy, amelynek politikai vezetői annyira zavaros üzeneteket küldtek volna polgáraiknak, mint ott.

Donald Trump kezdetben azt mondta, hogy a vírus nem komoly, és hamarosan el fog tűnni. Márciusban azt állította, hogy egy közönséges influenza halálosabb, mint a koronavírus, és gyógyszer gyanánt a malária-ellenes hidroxiklorokint ajánlotta, amelynek hatékonyságára és biztonságára semmilyen orvosi bizonyíték nem volt. Még legutóbbi nyilvános megszólalásaiban is azt próbálta elhitetni, hogy nincs is olyan nagy baj. Július 28-án azt állította, hogy az ország nagy része „koronavírus-mentes”.

De nemcsak Trump hibázott. Bill Di Blasio, New York-i polgármestere még március 15-én is azt üzente a metropolisz lakóinak, hogy nyugodtan menjenek le kedvenc bárjukba. Igaz, ő később korrigált, és március végétől már következetes volt a korlátozásokban. New York nem nyitott újra a többiekkel együtt. Ennek köszönhetően júniusra New York állam érte el a legalacsonyabb fertőzési rátát.

A Times szerint azokban az országokban és városokban, ahol tanultak a kezdeti hibákból, és következetesen végigvitték a vírus megfékezését célzó intézkedéseket, lassan visszatérhet a normális élet. Az Egyesült Államokat azonban továbbra is megbénítja a járvány.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nover_korhaz.jpg

Ez lehet a 10 legjobban fizető munka a jövőben

A lista alapján még több IT- és egészségügyi szakemberre lesz szüksége a világnak, akiket alaposan meg is fizetnek majd.
képünk illusztráció, fotó: Unsplash/Irwan - szmo.hu
2020. szeptember 16.


hirdetés

Bár a koronavírus-járvány nyomában régen látott munkanélküliség uralkodik vilgászerte, szakértők szerint a helyzet rövidesen változni fog. Az Egyesült Államok munkaügyi minisztériumának előrejelzése szerint a jövőben elsősorban a technológiai és egészségügyi végzettségűek számíthatnak sok álláshelyre és a legmagasabb jövedelmekre, írja a Business Insider.

A lap a Munkaügyi Statisztikiai Hivatal adatai alapján összeállította a következő tíz évre várható becsléseket. A álláshelyek várható alakulásának számát összevetették az egyes állástípusok 2019-es átlagkeresetével, és a két érték átlaga alapján összegyűjtötték a következő években várhatóan legjobban fizető szakmákat. Azaz a listán könnyen megelőzheti egy-egy kevésbé jól fizető állás a busás jövedelmet ígérőket, ha előbbiben várhatóan sokkal több szakemberre lesz szükség a következő években.

A harminc kiemelt állást tartalmazó listán túlnyomórészt az egyre inkább a technológiai irányába eltolódó világ, valamint a társadalom várható elöregedése miatt, elsősorban a tech és és az egészségügyi szektor dominál.

A lista első 10 helyezettje ezek alapján a 2019-es amerikai átlagkeresettel és a következő évtizedben várható új álláshelyek számával együtt sorrendben:

hirdetés

10. Projektmenedzser és üzemeltetési szakember - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 79 800; 2019-es éves átlagkereset: 73 570 dollár (22,2 millió forint);

9. Számítástechnikai és informatikai rendszer menedzser - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 48 100; 2019-es éves átlagkereset: 146 360 dollár (44,2 millió forint);

8. Menedzsment elemzők - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 93 800; 2019-es éves átlagkereset: 85 260 dollár (25,7 millió forint);

7. Piackutató elemzők és marketing szakemberek - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 130 300; 2019-es éves átlagkereset: 63 790 dollár (19,2 millió forint);

6. Ápolók - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 110 700; 2019-es éves átlagkereset: 109 820 dollár (33,1 millió forint);

5. Orvosi és egészségügyi szolgáltatások vezetői - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 133 200; 2019-es éves átlagkereset: 100 980 dollár (30,5 millió forint);

4. Pénzügyi vezetők - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 108 100; 2019-es éves átlagkereset: 129 890 dollár (39,2 millió forint);

3. Általános és üzemeltetési menedzserek - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 143 800; 2019-es éves átlagkereset: 100 780 dollár (30,4 millió forint);

2. Regisztrált nővérek - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 221 900; 2019-es éves átlagkereset: 73 300 dollár (22,1 millió forint);

1. Szoftverfejlesztők, szoftver-minőségbiztosítási elemzők és tesztelők - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 316 000; 2019-es éves átlagkereset: 107 510 dollár (32,5 millió forint).


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés

Feltalálták az „élő” koporsót Hollandiában, már meg is volt az első temetés

Az új technológiának köszönhetően a koporsó 4-6 hét alatt lebomlik, szemben a fakoporsók nagyjából 10 éves időtartamával.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 19.


hirdetés

A világon először temettek el élő koporsóban valakit Hollandiában, írja az Inhabitat. A szertartáson az elhunytat a Loop nevű startup Living Cocoon (magyarul: élő bevonat) nevű koporsójában helyezték örök nyugalomra.

A környezetbarát koporsót micéliumból készítik, vagyis azokból a gombafonalakból, melyek a talaj behálózásáért felelősek. Az "élő" koporsók jóval világosabbak a hagyományos társaiknál, ráadásul belül egy vékony moharétegre helyezik az elhunytat.

A technológiának köszönhetően a koporsó 4-6 hét alatt lebomlik, szemben a fakoporsók nagyjából 10 éves időtartamával. Így sokkal gyorsabban megkezdődhet a holttest komposztálódása is, a maradványok pedig jóval könnyebben és gyorsabban beépülnek a környező talajba. A teljes folyamat a feltaláló szerint 3 év alatt lezajlik.

Bob Hendrikx, a Loop alapítója nem vett részt az első Living Cocoon-temetésen, de még a szertartás előtt beszélt az elhunyt rokonával, aki elmondta: örül, hogy az anyukája a találmánynak köszönhetően gyorsabban visszatérhet a természetbe, és hamarosan örökre úgy élhet majd, mint egy fa.

A micélium-koporsó ára 1250 euró, vagyis 450 ezer forint.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Fákból álló hatalmas fallal állítanák meg a sivatag terjeszkedését Afrikában

A Száhel-övezetben 8000 kilométer hosszan épülne meg a Nagy Zöld Fal.
Fotó: Great Green Wall - szmo.hu
2020. szeptember 20.


hirdetés

A klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye a hosszabban tartó aszály és egyre növekvő forróság okozta elsivatagosodás. Ez leginkább az afrikai Száhel-övezetben érhető tetten, amely vízszintes irányban húzódik végig a kontinensen, és amelyet északon a Szahara, délen pedig a szudáni szavanna határol. A marylandi egyetem közelmúltban közzétett tanulmánya szerint ebben a zónában a sivatag 1920 óta 10%-kal nőtt, ma már 8,6 millió km2-en terül el.

A Száhel-övezet már most kétségbeejtő helyzetét jól mutatja a Csád-tó állapota, amely hajdan Afrika negyedik legnagyobb tava volt. Az 1970-90-es évek alatt elveszítette területének 90%-át, és ezzel együtt élővilágát is.

Az éhínség, szegénység sújtotta lakosság így könnyedén került a dzsihádista Boko Haram fegyvereseinek befolyása alá. Kézzel fogható példa arra, hogy miként válik a környezeti válság társadalmi és humanitárius válsággá.

Ráadásul a Száhelben az átlaghőmérséklet sokkal gyorsabban emelkedik a globális átlagnál, miközben ma 228 milliós lakossága az előrejelzések szerint 2050-re megduplázódik.

Éppen ezért egyre sürgetőbbé válik a sivatag megállítását célzó, fákból álló fal, amelynek ötlete már az 1970-es években felmerült. Ebből lett az Afrikai Unióban a „Nagy Zöld Fal” terve, amelynek célja visszaadni a kontinens e hatalmas területének termékenységét.

hirdetés

A zöld fal 8000 km hosszú és 15 km-es széles lenne Szenegál és Dzsibuti között. A kezdeményezésben jelenleg 21 állam vesz részt, valamint számos nemzetközi szervezet, köztük az Európai Unió, a Világbank, a Fao, több kutató intézet és civil szervezet – írta a New Scientist

A Száhel-övezet 780 millió hektáron terül el, kétszer akkora, mint India. Ebből 166 millió hektárt, vagyis a terület 21%-át lehetne ismét élhetővé tenni a fák ültetésével. Erdők, mocsarak, megművelhető földek mellett emberi települések is létrejöhetnének. Mindez jelentősen hozzájárulna a Szahel-övezet élelmiszer-biztonságához és gazdasági jólétéhez.

Ehhez azonban a legfrissebb becslések szerint minden érintett országnak 40-130 millió dollárral kellene hozzájárulnia, ehhez pedig elengedhetetlen a nemzetközi pénzügyi segítség a különböző fejlesztési bankoktól a magánbefektetőkig.

„Szörnyű igazságtalanság, hogy a legnagyobb szenvedés a világ legszegényebb földműveseit sújtja. Nem követtek el semmit, hogy kiprovokálják a klímaváltozást, de, mivel életben maradásuk az esőtől függ, az első vonalban kerülnek szembe vele”

– olvasható a Bill & Melinda Gates Foundation jelentésében.

„Ezeknek a földműveseknek nincsenek meg az eszközeik arra, hogy alkalmazkodjanak a szárazsághoz és az áradásokhoz, vagy küzdjenek a járványok ellen, amelyek nyájaikat sújtják és az új élősködők ellen, amelyek felfalják a termésüket”.

Nem jutnak hozzá ellenálló magokhoz, hatékony trágyákhoz, de a hitelintézetek és a piac is zárva vannak előttük.

A rendkívüli szegénység következménye, hogy a Száhel-övezetben a legmagasabb a gyermekhaladóság az egész Földön.

Csádban egy nap alatt több gyermek hal meg, mint Finnországban egy év alatt.

A „Nagy Zöld Fal” a zászlóshajója az ENSZ tízéves programjának, amelynek célja a Föld ökorendszerének helyreállítása, a pusztulási folyamatok megfordítása, amely az utóbbi évtizedekben hirtelen felgyorsult a népességnövekedéssel, az iparosodással és természeti források féktelen fogyasztásával. A termőtalaj minőségének romlása legalább 3,2 milliárd embert sújt, az ökorendszereket ért kár évente eléri a globális GDP 10%-át. Mindezeket csak tovább súlyosbítja a klímaváltozás.

Ha minden a tervek szerint megy, a „Nagy Zöld Fal” 2030-ra már képes lesz lekötni 350 millió tonna szén-dioxidot az atmoszférából, és 10 millió munkahelyet teremt. Csakhogy ettől még fényévekre vagyunk.

Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete támogatásával az elmúlt öt évben 50 ezer hektárnyi terméketlen területet sikerült  visszahódítani, javítva ezzel több mint 400 falu egymillió lakosának életminőségét. E kísérlet során mintegy százféle őshonos fajtát telepítettek, mindenekelőtt gumifát, sivatagi datolyát, kesudiót és más olajos magvakat, amelyek a leghátrányosabb helyzetű falvaknak bevételi forrást is jelentenek.

Burkina Faso, Mali és Niger között eddig 2500 km-es zöld folyosót hoztak létre. A következő tíz évben azonban nagyon fel kell gyorsítani a munkálatokat: évente 3,6 milliárd dolláros befektetésre lenne szükség.

Közben már az is felmerült, hogy a „Nagy Zöld Fal” koncepciójával nagyvárosokat is megmenthetnének.

Qu Dongyu, a FAO főigazgatója a tavaly szeptemberi New York-i klímacsúcson figyelmeztetett arra, hogy ha a városok továbbra is az erdők és a zöld területek kárára terjeszkednek, akkor egyre sebezhetőbbek lesznek a szárazsággal, a homok- és porviharokkal, a hőhullámokkal, áradásokkal és pusztító erejű szelekkel szemben.

Stefano Boeri olasz építész egy olyan városi erdőhálózatot képzelt el 2030-ra, amely összekötné a Száhel-övezet, illetve Közép-Ázsia városait, összesen mintegy 500 ezer hektárnyi területen.

Boeri szerint az emberiség történetének új szakaszába lépünk, amelyben az erdők és a városok új szövetséget kötnek. „A fák és a bokrok már nem csupán dekorációk vagy védett területek, hanem városlakó milliók életének részei lesznek” – mondta az olasz mérnök.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

A kaliforniai erdőtűz ízelítő a jövőből: tömeges migráció indulhat el a klímaváltozás miatt Amerikában

A New York Times szerint az Egyesült Államokban most kezdenek ráébredni, az éghajlatváltozás ott is milliók életét változtathatja meg.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 22.


hirdetés

A hőség, a szárazság és az ezekből adódó éhínség miatt nemsokára milliók kényszerülnek majd arra, hogy új otthont keressenek maguknak a világban. A globális felmelegedéssel összefüggő tömeges migrációtól eddig elsősorban az afrikai, közel-keleti, ázsiai régiókban tartottak. Az immár minden nyáron visszatérő, egyre hevesebb és egyre nagyobb kiterjedésű kaliforniai erdőtüzek azonban már az amerikaiakat is kezdik gondolkodóba ejteni.

A New York Times felidézi, hogy idén augusztus 17-én a Halál Völgyében 54,4 C fokot mértek – ez volt 1931 óta a legmagasabb regisztrált hőmérséklet – miközben több ezer villám csapott le a kaliforniai mezőkre és erdőkre, amelyeket öt éve tartó aszály is sújt.

Hamarosan egész Kalifornia lángba borult.

A következő két hétben 900 helyen gyúltak újabb és újabb tüzek, amelyek hatszor annyi földet égettek fel, mint a 2019-es erdőtüzek összesen, 100 ezer embert kényszerítve otthona elhagyására.

A New York Times szerzője, Abraham Lustgarten már korábban foglalkozott a klímaváltozás okozta migráció kérdésével. Bejárt olyan országokat, ahol megtapasztalhatta, hogyan menekülnek el az emberek a világ legszegényebb és legforróbb vidékeiről. Részt vett egy nagy számítógépes szimuláció megalkotásában is, amely a várható globális demográfiai változásokat elemzi. Most pedig azt írja, elkészült egy olyan térkép, ami az Egyesült Államokon belül várható klímamigrációt mutatja be.

hirdetés

Egy olyan jövőjét, amellyel eddig a tengerentúlon eddig nemigen akartak szembenézni.

A közgazdászok, demográfusok, klímakutatók, biztosítási szakemberek, építészek és várostervezők közreműködésével elkészült térkép a következő 30 év amerikai veszélyzónáira hívja fel figyelmet. Kiderül belőle, hogy 162 millió embernek – azaz az Államok lakossága csaknem felének – kell melegebb hőmérsékletekkel és kevesebb vízzel számolnia.

A változások különösen súlyosan érinthetnek 93 millió embert, és ha 2070-ig nem következik be számottevő változás a széndioxid-kibocsátásokban, legalább 4 millióan kerülhetnek elviselhetetlen körülmények közé.

Az évente ismétlődő tűzvészek 28 millió embert veszélyeztetnek majd, ugyanakkor 100 millió embernek – főleg a Mississippi medencéjében Louisianától Wisconsinig – olyan rendkívüli párás levegő jut, hogy ellehetetlenülhet a szabadtéri munka vagy a kinti sport.

A chicagói egyetemnek 2018-ban megjelent tanulmánya szerint a következő 45 évben minden tizenkettedik délen élő amerikai fog az ország északkeleti, nyugati részére költözni a klímaváltozás miatt. Ez pedig tovább szélesíti a szakadékot a gazdagok és a szegények között, valamint tovább gyorsítja és még kaotikusabbá teszi az urbanizációt.

1950-ben az amerikaiaknak kevesebb mint 65%-a élt városokban, 2050-ban viszont várhatóan alig 10% lesz azoknak az aránya, akik városokon kívül élnek.

A felduzzasztott városokban az alapszolgáltatások biztosítása is hatalmas kihívás lesz, az egyre élhetetlenebb tengerparti és a vidéki régiók egy része pedig a gazdasági összeomlás szélére kerülhet.

Akik anyagilag megengedhetik maguknak, elmenekülnek, az ott maradó szegények pedig nem számíthatnak többé a társadalom támogatására.

Atlanta sorsa lehet az egyik elrettentő példa. Georgia állam 5,8 millió lakosú fővárosába a becslések szerint 2100-ig több százezer klímamenekült érkezhet.

Atlantában már ma is nagyobbak a jövedelmi különbségek, mint bármelyik amerikai nagyvárosban. Minden tizedik háztartásban 10 ezer dollár alatti az évi jövedelem, és miközben a városközpont egyre gazdagabb lesz, a külvárosokban rendkívüli szegénység uralkodik.

A klímaváltozást ellensúlyozó intézkedések, a zöldövezetek létrehozása is csak a különbségeket erősítette, mert a szegényebb fekete családok kénytelenek voltak kiköltözni a megdrágult kerületekből.

Ez megosztottság pedig csak nőni fog, és a társadalmi fesztültség bármikor robbanásveszélyes helyzethez vezethet.

És akkor még nem is szóltunk a tengerszint emelkedésének fenyegetéséről, amely olyan nagyvárosokat érint majd, mint Boston, New York és Miami. Veszélybe kerülnek a városok infrastruktúrái, a tengeri sós víz beszivárgása például tönkre teheti az ivóvízhálózatokat.

Mathew Hauer, a floridai állami egyetem szociológusa szerint

legalább 13 millióan kényszerülnek majd az elárasztott partvidékekről elköltözni.

A New York Times emlékeztet rá, 1916 és 1970 között mindössze 6 millió fekete amerikai vándorolt Délről Északra, ez mégis alapjaiban változtatta meg az amerikai társadalmat a demográfiai arányoktól a munkaerőpiacon át a kultúráig. Ennek fényében egyelőre felmérhetetlen, hogy mit jelentene legalább kétszer ennyi ember migrációja az Államokon belül.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!