hirdetés
chuttersnap-720512-unsplash.jpg

Hogy rendezd át a konyhád, hogy egyszerűbb legyen az életed?

Egy rendezett konyha kevesebb takarítással jár, és ez maga a boldogság.
Dobó Maitz Petra, fotó: Unsplash - szmo.hu
2018. március 06.


hirdetés

Nem tudom, mások hogy vannak vele, nálam a konyha az abszolút mumus. Az az élettér a lakásban, ahol megmagyarázhatatlan rejtélyek tárháza fordul elő: az ételhordó pekedlik például egészen biztosan kivándoroltak a lakásomból. Én azt tudom, hogy évente veszek ilyen kis műanyag edényeket ötösével és amikor kellenek, nincs belőlük. Egy sem.

A konyha továbbá a megmagyarázhatatlan foltok és koszok színhelye: ha nem főzök egy adott napon és előző nap takarítottam le a főzőlapot, vajon hogyan tud egy éjszaka alatt tiszta dzsuva lenni?

A mosogatóról már nem is beszélek, egészen biztos vagyok abban, hogy nálunk is az az igazság, amit ezen a képen látsz.A mosogató telitettségébőlarra merek következtetni,hogy lakik nálunk egy másikcsalád is, csak még nem találkoztunk.

A legnagyobb gondot mégis az jelenti, hogy úgy érzem, nem férek el a konyhában. Amikor az a fránya utolsó kiló cukor vagy zacskó müzli nem fér be a helyére, a szekrénybe. Vagy amikor kinövöm a fűszeres fiolákat, mert találok valami újabb különlegességet, ami helyes kis üvegcsében van, imádom az illatát, de hová a túróba tegyem? A bors és a kurkuma közé már nem fér, az új fűszer a menőbb, sétálgatok a kurkumás üveggel a kezembe, aztán hagyok mindent a régiben és valahová betuszkolom az új fűszert. (Amit rendre négy évvel később kidobok, mert anno úgy elraktam, hogy soha többé nincs meg...)

Számtalan konyhai rémtörténetet megélvén néha igyekszem magam lenyugtatni egy-egy IKEA reklám láttán, lám, a svédek tudják a tutit!

hirdetés

Vajon hogyan látja az agonizálásomat és a szerencsétlenkedésemet egy otthonszervezési tanácsadó?

Megkérdeztem Cserta Alexandrát a Kívül Belül Boldogság alapítóját és otthonszervezési tanácsadót:

A konyha az otthon középpontja. Naponta többször vagyunk ott, nyitogatjuk a hűtőt, észre sem vesszük, hogy ott voltunk, így megeshet, hogy útközben összekoszoljuk a pultunkat is.

A műanyag tárolóeszközöknél érdemes ugyanabból a családból, tartós darabokat vásárolni. Mindenki eldöntheti, hogy külön tárolja a fedőket és a hozzá tartozó aljakat, vagy pedig biztos, ami biztos, egymásra illesztve. Fontos, hogy kizárólag azokat a tárolóedényeket tartsuk meg, aminek megvan a hozzá tartozó eleme. Azoknál, amiknél elveszett a fedő, újra hasznosíthatjuk őket, de semmiképpen se tároljuk a többi tárolóval együtt, mert csak nehezíti a munkánkat, amikor szükség van a tárolókra.

Mivel gyakran használjuk a konyhát, amint bármihez is hozzányúlunk benne, rögtön piszkos lesz a munkafelület és mosatlan edényeink lesznek.

Fontos egy megfelelő rutin kialakítása, hogy minden tiszta és rendezett legyen.

Ha nincsen mosogatógépünk, akkor érdemes minden étkezés után elmosogatni, mert így hosszú távon kevesebbet kell mosogatással foglalkoznunk, hiszen nem kell a rászáradt ételmaradékot lekapargatni a tányérokról napokkal később. Akiknek mosogatógépe van, érdemes megfigyelni, hogy leggyakrabban mennyi használat után telik meg a gép, például ha naponta indítjuk el a mosogatógépet, akkor este bepakolhatunk, reggel indulás előtt pedig kipakolhatunk belőle. Így nem lesz tele a pult mosatlan edényekkel.

A konyhai eszközök elrendezésénél a legfontosabb, hogy a konyha könnyen tisztítható legyen. Nem, valóban nem az a cél, hogy minden kézre álljon, az csak a másodlagos célkitűzés lehet.

Éppen azért, mert bármikor, amikor használatban van a konyha, mi összekoszoljuk a pultot, így ha mindig arra törekszünk, hogy könnyen tisztítható legyen, akkor az üres munkafelületek kialakítása is fontos célpont lesz számunkra. Gondoljunk bele, ha közvetlenül a tűzhely mellett van az olaj, papírtörlő és egyéb fűszerek, akkor bármikor, amikor főzünk, azokat mozgatni kellene. Ezután már egyértelmű, hogy a pulton is minimalizálni kell az eszközök tárolását. A konyhapult funkciója nem a tárolás, hanem a munkafelület.

Legtöbben úgy érezzük, hogy nem férünk el a konyhánkban, túlzsúfolt. Mégis amikor átválogatjuk az élelmiszereket, rengeteg lejárt terméket találunk, amit egyszer megvettünk, majd elfeledkeztünk róla. Magyarországon átlagosan évente 1,8 milliárd tonna élelmiszer megy kárba a Földművelési Minisztérium tájékoztatása alapján. Ez rengeteg élelmiszer. Hogyan tudjuk ezt a mennyiséget háztartásonként csökkenteni? Írjunk bevásárló listát. Mire van szükségünk az adott héten? Gondoljuk át bevásárlás előtt, hogy milyen élelmiszer alapanyagra van szükségünk, mit fogunk az adott időszakban főzni. Ez sokszor segít minket, hogy elkerüljük a feleslegesen nagy mennyiségű bevásárlást, és így elfeledkezzünk élelmiszerekről a spájzunkban.

A másik lehetőség, ha rendszerezzük a spájzunkat, és az alapélelmiszereinket, amik szinte mindig előfordulnak a konyhánkban mindig ugyanoda tesszük vissza. Találunk minden élelmiszernek egy pontos helyet, így könnyebben megtaláljuk őket. Először csoportosítsuk az alapélelmiszereket, majd utána lehetőség szerint megfelelő tárolóeszközben tároljuk őket, hogy könnyebb legyen a ki- és berakás. Átláthatóbb és rendezettebb lesz a spájzunk, ha ugyanolyan márkacsaládból válogatunk össze tárolóeszközöket, mintha tarka, összevissza tárolókban tárolnánk az élemiszereinket.

Egyre gyakrabban jelennek meg a piacon különböző újszerű eszközök, kütyük, amik gyorsan megtetszenek nekünk, de aztán a végén nem használjuk őket.

Rendszeresen nézzük át a konyhai eszközeinket is, válogassuk át őket, hogy valóban csak a funkcionális, gyakran használt és számunkra örömet szerző eszközök maradjanak.

Nincsen szükségünk rozsdás, törött, vagy éppen alig használt eszközökre, amit jobb esetben évente egyszer használunk. Válogassuk át a konyhánk tartalmát, és váljunk meg mindentől, ami számunkra felesleges.

A konyhánkban jól kell, hogy érezzük magunkat. Olyan konyhát kell kialakítanunk, ami számunkra örömet szerez, ahol szívesen töltjük az időt. Ehhez pedig szükség van elfogadni a realitást, ha most éppen nincsen arra keret, hogy új, nagyobb, tágasabb konyhát alakítsunk ki, akkor pedig addig kell válogatni, ameddig nem érezzük túlzsúfoltnak a konyhánkat. Van olyan eszközöd, amit idén még nem használtál? Vagy olyan, amit kifejezetten utálsz használni? Addig egyszerűsíts, amíg nem érzed meg a pillanatot, hogy most már befejezheted.

Utána jöhet a rendszerezés.

Használj ki minden fiókot, polcot, és ha szükséged van, szerezz be polcelválasztókat, fiókelválasztókat, különböző tárolókat, hogy mindennek legyen helye, és a pulton csak az abszolút szükséges, mindennapi eszközök legyenek elől.

Így egy eszköz vagy a helyén lesz, vagy pedig éppen használatban. Amint nem használod, minél hamarabb tedd vissza a helyére. A rend kialakítása az otthonunkban és a konyhánkban nem egy végcél, a rend az egy körfolyamat. Folyamatosan törekednünk kell a rendre, és egyre jobbak leszünk. Nem szabad sosem elkeseredni, ha éppen vannak olyan szakaszai az életünknek, amiben a rend nem prioritás. Azonban kevesebb felesleges eszközzel, kevesebb lejárt élelmiszerrel és egy rendszerezett konyhával könnyebben fenn tudjuk tartani a rendet hosszútávon.

Hiszen egy rendezett konyha kevesebb takarítással jár, és ez maga a boldogság.

További otthonszervezési ötletekért bátran kattints a Kívül Belül Boldogság oldalára!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
betegseg.jpg

Koronavírus: hogyan kezeljük magunkat, ha nincsenek súlyos tüneteink?

Néhány apróságtól eltekintve ugyanazt kell csinálni, mintha influenzásak lennénk.
képünk illusztráció, fotó: Pexels - szmo.hu
2020. április 03.


hirdetés

A fertőzöttek túlnyomó része tünetmentes, vagy enyhe tünetekkel vészeli át a koronavírus-fertőzést. Ők jellemzően otthon gyógyulnak, nem szorulnak kórházi ellátásra. A Business Insider nekik gyűjtötte össze a Harvardi Orvosi Iskola munkatársának segítségével, hogy az házi karantén alatt mivel kezeljék magukat a minél gyorsabb gyógyulás érdekében.

Abraar Karan egyik legfontosabb tanácsa, hogy a pozitív teszt után haladéktalanul értesítsünk mindenkit, akivel a tünetek jelentkezése előtti két hétben kapcsolatba kerültünk. Ezzel akár további fertőzéseket is megelőzhetünk.

Ha már jelentkeztek a betegnél a tünetek, akkor a koronavírus kezelése szinte teljesen megegyezik a hagyományos influenzáéval.

Az egészségügyi szakember szerint fontos a megfelelő hidratálás, vagyis a folyamatos és állandó folyadékpótlás. A fertőzöttek minél jobban izolálják magukat a velük egy háztartásban élőktől, ha lehet, használjanak külön mosdót és aludjanak egyedül. A koronavírusos betegek semmilyen körülmények között ne hagyják el a lakóteret.

A tünetek enyhítésére fájdalomcsillapítót és lázcsillapítót javasol Abraar Karan, aki hozzáteszi, hogy a szimptómák súlyosbodása esetén azonnal fel kell hívni a kijelölt szakembert.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
orvosi-maszk-pixabay.jpg

Miért hiszi azt bárki, hogy ő aztán nem kaphatja el a koronavírust?

Egy konkrét példa mutatja meg, miből alakul ki a sértetlenség érzése.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. április 05.


hirdetés

Egy egészségügyi tanácsadás csak abban az esetben hatásos -, legyen szó a jelenlegi járványról vagy egy átlagos megbetegedésről -, ha az emberek képesek magukat veszélyeztetettnek tekinteni. Ha ez nem valósul meg, akkor olyan döntéseket hoznak az érintettek, amivel nemcsak magukat veszélyeztetik, hanem mindenkit, akivel kapcsolatba kerülnek.

Az a gondolat, hogy a „vírus engem nem ér utol”, leginkább a fiatal felnőttek körében gyakori, és ez annak köszönhető, hogy a csapból is az folyik, leginkább az idősekre veszélyes a COVID-19. Ennek köszönhetően sok fiatal még most is eljár bulizni – főleg Amerika szerte.

Nem csak a fiatalokat érinti a sérthetetlenség érzése, bár David Elkind pszichológus szerint ez is egy szakasza a „serdülőkori egocentrizmusnak”, amit kinő egy idő után az ember. Ennek jó példája Psychology Today szerint, hogy a 15-24 éves korosztály körében gyakori az ittasvezetés és az abból származó balesetek száma.

A személyes történetekből arra lehet következtetni, hogy a fiatalok a saját világukban hősökként/hősnőkként látják magukat, így őket nem érhetik olyan hétköznapi veszélyek, mint az egyszerű halandókat. Ezért mernek például beülni ittasan a kormány mögé.

Egy francia tanulmányban 368 francia sofőrt (71% nő) kérdeztek meg, akiknek az átlagéletkoruk 23 év volt, hogy fogyasztottak-e alkoholt az elmúlt évben vezetést megelőzően. Csaknem egyharmada a megkérdezetteknek válaszolt igennel a kérdésre.

hirdetés

A sértetlenség mérésére a kutatócsoport kidolgozott egy három részre osztott skálát, ami a „sértetlenség három arca” nevet kapta:

- Veszélytelen sértetlenség: Nem valószínű, hogy egy balesetben megsebesülök.

- Interperszonális sértetlenség: Mások véleményére nem adok.

- Pszichológiai sértetlenség: Az érzéseim nem sérülhetnek.

Ez az elméleti modell, és a vizsgálatban résztvevők előtörténetének ismerete lehetővé tette a kutatók számára, hogy nagy százalékban jól megjósolják, ki fog ittasan vezetni.

A sérthetetlenség gondolatával együtt élők egy egocentrikus dimenzióban élnek. Életkortól függetlenül az ilyen emberek túl egészségesnek tartják magukat ahhoz, hogy ők is elkaphassák a vírust a jelenlegi helyzetben.

Ezeknek az embereknek külső segítségre van szükségük, akik kidurrantják a lufit, amit maguk köré fújtak. Tehát, ha van olyan ismerősöd, aki nem tarja be az egészségügyi előírásokat, akár fiatal akár nem, próbáld felvilágosítani, hogy a vírus nem kivételez. Erre jó módszer lehet konkrét példákkal való illusztrálás, amiből akad szép számmal a világsajtóban.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
jeromeadams.png

Az amerikai tisztifőorvos bemutatja: arcmaszk 45 másodperc alatt

Amerikában a maszk viselésére bízatatnak mindenkit, illetve arra, hogy saját kezűleg készítsék el, ne vásárolják fel a készletet az egészségügyi dolgozók elől.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 05.


hirdetés

Az Egyesült Államokban nem a maradj otthon az egyetlen tanács, amelyet sujkolnak az állampolgárok fejébe, hanem az is, hogy hordjanak arcmaszkot. Dr. Jerome Adams, amerikai tisztifőorvos egy rövid oktatóvideóban mutatja be, hogyan lehet mindössze 45 másodperc alatt varrás nélkül elkészíteni a maszkot.

Ehhez mindössze egy nagyobb anyagdarab kell, amely lehet kendő, sál vagy bármilyen anyagból kivágott darab. Ezt néhányszor be kell hajtogatni, majd két gumit tenni a sarkára, és kész is a maszk.

Amerikában egyébként azért is próbálnak mindenkit saját maszkgyártásra bíztatni, mivel az N-95-ös, szűrővel ellátott maszkokból óriási a hiány, és még az egészségügyi dolgozóknak sem jut, nekik viszont tényleg létszükséglet a munkájukhoz.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Figyeljünk egymásra, mert a koronavírus miatti magány az egészségünknek is árthat

Amikor egyik pillanatról a másikra eltiltanak bennünket attól, hogy fizikai kapcsolatba lépjünk szeretteinkkel, barátainkkal, munkatársainkkal, akkor érezzük igazán, hogy mit is jelent az a szó: együttlét. Nem is beszélve ennek az érzésnek a gyógyító hatásáról.
Fotó: https://Flickr - szmo.hu
2020. április 04.


hirdetés

Emberek milliói tanulták meg az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy mennyire kegyetlen dolog a „közösségi távolságtartás”, amely már egy jóízű ölelést is kizár azokkal, akikkel nem egy fedél alatt élünk, hogy mennyire tud hiányozni egy nagyszülő, egy unoka, hogy ugyanúgy nem mehetünk el együtt sörözni, mint ahogy egy istentiszteletre sem, de kockázatossá váltak az apás szülések is, megfosztva ezzel anyát, apát és a gyermeket egy megismételhetetlen közös élménytől.

A magány, az elszigeteltség hosszú távú hatásait évek óta elemzik orvosok és pszichológusok egyaránt. Ma már tudjuk, hogy az egyedüllét okozója lehet a magas vérnyomásnak, a krónikus gyulladásoknak, az immunrendszer gyengülésének és más betegségeknek is. A magányos ember gyakran feleslegesnek érzi magát, ezért nem is vigyáz magára, mondván, úgysem fog hiányozni senkinek.

Ugyanakkor a  tudomány már arra is rájött, hogy az emberi kapcsolatok – és ez lehet annyi, hogy segítünk egy idegennek, vagy ránézünk egy szeretett fényképére, enyhítheti a fájdalmat és csökkentheti a stressz fizikai tüneteit. Azok, akik úgy érzik, hogy kapcsolataik támogatják őket, hosszabb életre számíthatnak. Egy kísérlet még azt is kimutatta, hogy egy ember, akinek sok társasági kapcsolata van, kevésbé hajlamos a megfázásra – írja a Washington Post

És ez érvényes a magányosan megélt karanténra is. Egy biztató telefonhívás, egy szeretetnyilvánítás, egy megértő meghallgatás molekuláris szinten serkentheti az immunrendszert. Akár adjuk, akár kapjuk a kedvességet, mindenképpen jót tesz az egészségünknek. Julianna Holt-Lunstad, az amerikai Brigham Young egyetem pszichológia és neurobiológia professzora külön felhívja a figyelmet arra, hogy aki befogadja a másoktól jövő együttérzést, egyben jóérzést kelt abban is, aki ad, és ez a kölcsönhatás mindenkin segít.

Holt-Lunstad egy globális, több mint egymillió embert érintő felmérés adataiból kiindulva állapította meg, hogy a magányosság 26, a társadalmi elszigeteltség 29%-kal növeli a korai halál kockázatát, míg az egyedül élőknél ez az arány 32% is lehet. Ez a trend akkor sem változott, amikor a kutatók elemzésüket kiegészítették a felmértek korával, általános egészségi állapotával, nemzetiségével, nemével, és különválasztották a dohányosokat a nemdohányzóktól.

hirdetés

Már a járvány kitörése után készült az a tajvani felmérés, amelynek résztvevői közül azok, akik azt vallották, hogy jóban vannak a szomszédaikkal és részesei egy kiterjedt közösségnek, nagyobb hajlandóságot mutattak például a szokásosnál gyakoribb kézmosásra. Ezzel szemben egy német kutatásból, amit 60 év felettiek körében végeztek, az derült ki, hogy minél inkább egyedül érezték magukat, annál kevésbé voltak hajlandóak óvintézkedéseket tenni.

A magány egészségkárosító hatását vizsgálta az amerikai egészségügyi minisztérium egyik ügynöksége, a Health Resources and Services Administration is. Szerintük a tartós egyedüllét napi 15 cigaretta elszívásával egyenértékű. Ugyancsak ronthat a bezárt emberek fizikai állapotán, ha kényszerűségből lemondanak a testedzésről. A legtöbb országban bevezetett korlátozások ugyan kifejezetten ajánlják a szabad levegőn végzett mozgást, még ha egymástól legalább 2 méter távolságból is, de a legérintettebb körzetben, például Lombardiában ez is tilos.

Az ember társas lény – emlékeztet Naomi Eisenberger, a UCLA egyetem neurológusa. Agyunk és testünk az evolúció során arra rendezkedett be, hogy számíthatunk mások közelségére egészen az ősközösségtől, amikor a család megvédte az embert a ragadozóktól, és tudta, hogy ha megsebesül, gondját viselik.

A magánytól az emberek tartós egészségtelen állapotba kerülnek, és ha ez az állapot túlságosan sokáig fennmarad, olyan krónikus betegségek alakulhatnak ki, mint a cukorbaj, az érelmeszesedés vagy a szívproblémák.

Ugyancsak érdekes kísérletet végeztek a utahi egyetem egyik laboratóriumában, ahol több tucat hallgatót vittek be egy üres terembe, leültették őket, és közölték velük, hogy bolti lopással vádolják őket. Három percük volt a válaszadásra. Szívük hevesebben kezdett verni, felment a vérnyomásuk, stresszhormonok árasztották el a szervezetüket. A kísérlet vezetője azonban időnként közölte velük, hogyha segítségre van szükségük, vagy fel akarnak tenni valami kérdést, szívesen a rendelkezésükre áll. Ilyenkor a diákok szíve nem vert olyan sebesen, és stressz-válaszaik is enyhültek. Ez a kísérlet is bizonyította, hogy már a segítség lehetősége is elegendő a feszültség enyhítésére.

Tehát a biztonságérzet lehetővé teszi számunkra, hogy fiziológiai szempontból is nyugodtabban nézzünk szembe stresszes helyzetekkel. Ez pedig végsősoron az immunrendszerünk erősödéséhez vezet, mivel számos, a stresszel összefüggő hormon, mint kortizol, az epinefrin vagy a norepinefrin, mind akadályozzák az immunsejtek működését.

A jelenlegi világjárvány kapcsán újabb kérdések merülnek fel a kutatókban a hosszú távú elszigeteltséggel kapcsolatban. Hogyan hat a kevés kapcsolattal rendelkező emberek mentális egészségére? Hogyan bírják ki a kényszerű otthonlétet azok, akik boldogtalan vagy bántalmazó kapcsolatban élnek? (A karantént bevezető országokból egyre több hír érkezik olyan gyilkosságokról, amelyeknek oka az volt, hogy az összezárt pár nem bírta már egymást elviselni). Nem vezet-e oda, hogy az emberkerülés, az idegenek iránti bizalmatlanság olyan szokássá válik, amelyet a pandémia után sem tudunk levetkőzni?

Holt-Lunstad szerint mindennél fontosabb, hogy valamilyen módon tartsuk fenn egymással kapcsolatainkat. Ez lehet csetelés, videó-beszélgetés, integetés a szomszédoknak, vagy akár egy kis éneklés az erkélyen, ahogyan ezt az olaszok elkezdték, és már világszerte terjed. És tegyünk valami jót másokkal, ha van rá lehetőségünk.

Elvégre a koronavírus-karantén egy közös önzetlenségi aktus, mert áldozatot hozunk szeretteink, de idegenek egészsége érdekében is.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!