hirdetés
elelmiszer_tarolas_ck.jpg

Hogy ne a kukában végezzék: 10 alapélelmiszer helyes tárolása járvány idején

Több hétre, vagy akár hónapra bespájzoltál? Akkor erre sem árt odafigyelned.
Forrás: SMARTA blog, Címkép: Photo by form PxHere - szmo.hu
2020. március 22.


hirdetés

"Itt mindenről szó lesz, ami a lakást otthonná, a konyhát varázslatokkal teli izgalmas hellyé változtatja, miközben trükkökkel, bájjal és némi varázsporral megőrizzük nőiességünket. Ha kíváncsi vagy ez mit jelent, gyere és tarts velem!"

Összegyűjtöttem 10 alap élelmiszerünk helyes tárolási módját, hogy ne pénzkidobás legyen a bespájzolás vége.

1. Kenyér

Ha több kenyeret vettél, vagy magad állsz neki sütni, akkor érdemes egy részét betenni a fagyasztóba. Felhasználás előtt pár órával kivéve pont olyan puhára olvad ki, mint amikor betetted. Ha nincs hely a fagyasztódba, akkor hűtőben tárold, zárt, műanyag tasakban, hogy ne nyirkosodjon át.

marco aurelio képe a Pixabay -en.

2. Krumpli

hirdetés

Hűvös, sötét helyen tároljuk, lehetőleg szellőző zsákban. Semmi esetre se tároljuk együtt a hagymával, mert mind a kettő lényegesen hamarabb megromlik. Ha szeretnénk a csírázási folyamatokat lelassítani, akkor a tárolóba tegyünk a krumpli mellé 1-2 almát is (vagy mennyiségtől függően akár többet is).

marco aurelio képe a Pixabay -en.

3. Alma

Az alma szintén a hűvös, sötét helyet szereti. Ha nincs kamrád, spájzod, garázsod, akkor tedd a hűtőbe, és csak annyit hagyj kint a konyhapulton, amennyit 2-3 nap alatt elfogyasztotok.

Marco Roosink képe a Pixabay -en.

4. Gyökérzöldségek

Répát, fehér répát, céklát a legideálisabb homokos veremben tárolni, csak ez a legtöbb háztartásban nem áll a rendelkezésre. Tekerjük be őket újságpapírba, és tegyük a hűtőbe. Vagy, dolgozzuk fel konyhakészre (karikára, hasábra, ahogy tetszik) tegyük bele egy befőttes üvegbe és töltsük meg azt vízzel, így tegyük be a hűtőbe.

5. Paprika, uborka

Egyik sem szereti se a hideget, se a meleget. A legjobb lenne nekik is a hűvös kamra, de ennek hiányában papírba csomagolva tegyétek a hűtőbe, így hosszabb ideig maradnak frissek, roppanósak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
betegseg.jpg

Koronavírus: hogyan kezeljük magunkat, ha nincsenek súlyos tüneteink?

Néhány apróságtól eltekintve ugyanazt kell csinálni, mintha influenzásak lennénk.
képünk illusztráció, fotó: Pexels - szmo.hu
2020. április 03.


hirdetés

A fertőzöttek túlnyomó része tünetmentes, vagy enyhe tünetekkel vészeli át a koronavírus-fertőzést. Ők jellemzően otthon gyógyulnak, nem szorulnak kórházi ellátásra. A Business Insider nekik gyűjtötte össze a Harvardi Orvosi Iskola munkatársának segítségével, hogy az házi karantén alatt mivel kezeljék magukat a minél gyorsabb gyógyulás érdekében.

Abraar Karan egyik legfontosabb tanácsa, hogy a pozitív teszt után haladéktalanul értesítsünk mindenkit, akivel a tünetek jelentkezése előtti két hétben kapcsolatba kerültünk. Ezzel akár további fertőzéseket is megelőzhetünk.

Ha már jelentkeztek a betegnél a tünetek, akkor a koronavírus kezelése szinte teljesen megegyezik a hagyományos influenzáéval.

Az egészségügyi szakember szerint fontos a megfelelő hidratálás, vagyis a folyamatos és állandó folyadékpótlás. A fertőzöttek minél jobban izolálják magukat a velük egy háztartásban élőktől, ha lehet, használjanak külön mosdót és aludjanak egyedül. A koronavírusos betegek semmilyen körülmények között ne hagyják el a lakóteret.

A tünetek enyhítésére fájdalomcsillapítót és lázcsillapítót javasol Abraar Karan, aki hozzáteszi, hogy a szimptómák súlyosbodása esetén azonnal fel kell hívni a kijelölt szakembert.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
orvosi-maszk-pixabay.jpg

Miért hiszi azt bárki, hogy ő aztán nem kaphatja el a koronavírust?

Egy konkrét példa mutatja meg, miből alakul ki a sértetlenség érzése.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. április 05.


hirdetés

Egy egészségügyi tanácsadás csak abban az esetben hatásos -, legyen szó a jelenlegi járványról vagy egy átlagos megbetegedésről -, ha az emberek képesek magukat veszélyeztetettnek tekinteni. Ha ez nem valósul meg, akkor olyan döntéseket hoznak az érintettek, amivel nemcsak magukat veszélyeztetik, hanem mindenkit, akivel kapcsolatba kerülnek.

Az a gondolat, hogy a „vírus engem nem ér utol”, leginkább a fiatal felnőttek körében gyakori, és ez annak köszönhető, hogy a csapból is az folyik, leginkább az idősekre veszélyes a COVID-19. Ennek köszönhetően sok fiatal még most is eljár bulizni – főleg Amerika szerte.

Nem csak a fiatalokat érinti a sérthetetlenség érzése, bár David Elkind pszichológus szerint ez is egy szakasza a „serdülőkori egocentrizmusnak”, amit kinő egy idő után az ember. Ennek jó példája Psychology Today szerint, hogy a 15-24 éves korosztály körében gyakori az ittasvezetés és az abból származó balesetek száma.

A személyes történetekből arra lehet következtetni, hogy a fiatalok a saját világukban hősökként/hősnőkként látják magukat, így őket nem érhetik olyan hétköznapi veszélyek, mint az egyszerű halandókat. Ezért mernek például beülni ittasan a kormány mögé.

Egy francia tanulmányban 368 francia sofőrt (71% nő) kérdeztek meg, akiknek az átlagéletkoruk 23 év volt, hogy fogyasztottak-e alkoholt az elmúlt évben vezetést megelőzően. Csaknem egyharmada a megkérdezetteknek válaszolt igennel a kérdésre.

hirdetés

A sértetlenség mérésére a kutatócsoport kidolgozott egy három részre osztott skálát, ami a „sértetlenség három arca” nevet kapta:

- Veszélytelen sértetlenség: Nem valószínű, hogy egy balesetben megsebesülök.

- Interperszonális sértetlenség: Mások véleményére nem adok.

- Pszichológiai sértetlenség: Az érzéseim nem sérülhetnek.

Ez az elméleti modell, és a vizsgálatban résztvevők előtörténetének ismerete lehetővé tette a kutatók számára, hogy nagy százalékban jól megjósolják, ki fog ittasan vezetni.

A sérthetetlenség gondolatával együtt élők egy egocentrikus dimenzióban élnek. Életkortól függetlenül az ilyen emberek túl egészségesnek tartják magukat ahhoz, hogy ők is elkaphassák a vírust a jelenlegi helyzetben.

Ezeknek az embereknek külső segítségre van szükségük, akik kidurrantják a lufit, amit maguk köré fújtak. Tehát, ha van olyan ismerősöd, aki nem tarja be az egészségügyi előírásokat, akár fiatal akár nem, próbáld felvilágosítani, hogy a vírus nem kivételez. Erre jó módszer lehet konkrét példákkal való illusztrálás, amiből akad szép számmal a világsajtóban.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
jeromeadams.png

Az amerikai tisztifőorvos bemutatja: arcmaszk 45 másodperc alatt

Amerikában a maszk viselésére bízatatnak mindenkit, illetve arra, hogy saját kezűleg készítsék el, ne vásárolják fel a készletet az egészségügyi dolgozók elől.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 05.


hirdetés

Az Egyesült Államokban nem a maradj otthon az egyetlen tanács, amelyet sujkolnak az állampolgárok fejébe, hanem az is, hogy hordjanak arcmaszkot. Dr. Jerome Adams, amerikai tisztifőorvos egy rövid oktatóvideóban mutatja be, hogyan lehet mindössze 45 másodperc alatt varrás nélkül elkészíteni a maszkot.

Ehhez mindössze egy nagyobb anyagdarab kell, amely lehet kendő, sál vagy bármilyen anyagból kivágott darab. Ezt néhányszor be kell hajtogatni, majd két gumit tenni a sarkára, és kész is a maszk.

Amerikában egyébként azért is próbálnak mindenkit saját maszkgyártásra bíztatni, mivel az N-95-ös, szűrővel ellátott maszkokból óriási a hiány, és még az egészségügyi dolgozóknak sem jut, nekik viszont tényleg létszükséglet a munkájukhoz.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
faradt-fejfajas-pexels.jpg

Miért érezhetjük magunkat fáradtnak a karanténban? És mit tehetünk ellene?

Sokan tapasztalják, hogy amióta karanténban vannak, fáradtabbnak érzik magukat, pedig kevésbé aktívak, mint normál körülmények között. A kutatók szerint ez lelki okokra is visszavezethető.
Címkép: Pexels (illusztráció) - szmo.hu
2020. április 08.


hirdetés

A közösségi médiában is gyakran olvasható manapság, hogy azokat, akik korábban vígan fent voltak hajnalig, már este 10 órakor hívja az ágy. És így éreznek azok is, akik nem fárasztották le magukat fizikailag, és nem is betegek. (Éppen a koronavírusnak az egyik gyakori tünete a krónikus fáradtság.)

Csakhogy a tudományos kutatások már kimutatták, hogy a fáradtságot bizonyos lelkiállapotok is okozhatják: belefáradhatunk az aggodalomba, a stresszbe, sőt, a monotóniába is, attól függően, hogy ez utóbbiban milyen magas a tűrésküszöbünk. A bezártság, a külvilággal való lecsökkent kommunikáció, a szokásos kedvelt programok hiánya, vagy mondjuk ki röviden, az unalom, mind olyan tényező, amelyek által hosszabbnak érezzük a napokat, és ez bizony nagyon kimerítő tud lenni.

Hogyan szerezzük vissza az energiánkat? – teszi fel a kérdést az IflScience

Mindenek előtt alkalmazkodnunk kell a megváltozott körülményekhez, másképp kell élnünk, dolgoznunk, új interakciókra van szükségünk. Ezek általában a 4.-5. nap után alakulnak ki, onnantól kezdve az élet kezd újra rendezetté és kiszámíthatóvá válni.

Sokan a bezártság első heteiben lelki mélypontot élnek át. Ez a normális alkalmazkodási időszak, és ez a legtöbb embernél el is múlik. Sokat segíthet ilyenkor, ha naplót vezetünk, lejegyezzük gondolatainkat, érzéseinket, és aztán az idő előre haladtával tetten érhetjük saját fejlődésünket.

hirdetés

A teljes funkcionális alkalmazkodás egy új életstílushoz általában három hónapot vesz igénybe. De előfordulhat, hogy három hét után valaki búskomorságba esik és elveszti a hitét, főleg, ha úgy érzi, hogy ez a bezártság tartós lesz. De ezen a szakaszon is túl lehet lépni.

Energiánk fenntartásához jó példákat kaphatunk azoktól, akiknél a túlélés volt a tét. Például amikor Sir Ernest Shackleton hajója, az Endurence 1915-ben beszorult az Antarktisz jegébe, a kapitány nagyon szigorú napi rutint írt elő a legénységnek, hogy ne vegyen rajtuk erőt a kétségbeesés. Megparancsolta, hogy minden nap ugyanabban az időben étkezzenek, és vacsora után gyűljenek össze a tiszti étkezdében, hogy ezáltal kizökkenjenek a napközben elszigeteltségből.

Ez a mindennapokban is fontos, hogy kerete legyen az életünknek, ne szaporodjanak el napjainkban az üresjáratok, amikor úgy érezzük, hogy „lógunk a levegőben.” Aki elhagyja magát, apátiába esik, rosszul alszik, és még személyes higiéniáját is elhanyagolja.

A szorongás is komoly fáradtságot okozhat. A járvány bizonytalanságot, félelmet váltott ki az emberekből, és ebből következik a tartós kialvatlanság. A testmozgás igen hasznos ennek az ördögi körnek a megtörésére. A nagyobb séták vagy az on-line edzések ugyan fizikai fáradtságot okoznak, de hosszabb távon csökkentik az összetörtség-érzést, mert javul az alvásminőségünk.

Ugyancsak pozitív hatású lehet, ha terveket készítünk a jövőre, amikor vége lesz a bezártságnak. Akár dátumokat is kitűzhetünk, de azért készüljünk fel arra, hogy azokat módosítani tudjuk. Ha optimistán tekintünk a jövőbe és vannak céljaink, ezek is segíthetnek legyőzni a szorongást és a fáradtságot.


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!