hirdetés
keresztes-vipera-wiki.jpg

Az utolsó magyar, aki kígyómarásba halt bele – a hivatása lett a végzete

Az ország legismertebb kígyószakértőjén, Benke Zoltánon a tizenharmadik halálos támadás fogott ki. Gyermekei mellett negyven mérgeskígyót hagyott maga után.
Tóth Noémi, címkép: Benny Trapp/Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. szeptember 17.


hirdetés

Benke Zoltán (1964-2001) már gyerekkorában is az állatok bűvöletében élt, aztán a kígyókra összpontosította az érdeklődését. Bizonyára nem ő volt a szomszédok kedvence Tatabányán, miután első önálló lakásában elkezdett mérgeskígyókat gyűjteni. Szenvedélye a családalapítás után sem csillapodott, végül majdnem negyven életveszélyes csúszómászóval népesítette be otthonát.

Több évtizedes munkája révén vált Magyarország legelismertebb herpetológusává, azaz kígyószakértőjévé.

Három – gyermekeinek ajánlott, és néha kicsit róluk is szóló – kígyós könyv és rengeteg magyar, illetve külföldi publikáció maradt örökségül utána. Ezen kívül a Kistermelők Lapjának állandó szerzőjeként is tevékenykedett.

Magyarország kígyói című kötetét ezzel a lelkes felütéssel kezdte: „Kedves Olvasóim! Ugye nem találják túlzottan elszomorítónak azt a tényt, hogy hazánkban alig több mint fél tucat kígyófaj 'rémisztgeti' a lakosságot. Én bizony elkeserítőnek tartom ezt a hüllőszegénységet – hiszen százszor ennyit is el tudnék viselni! Hát még milyen sanyarúság az, hogy eme néhány 'polgártársunkat' is legszívesebben száműznék innen, pedig az igazi honfoglalók ők voltak.”

Mióta létezik a herpetológia?

A 18. században vált ki a zoológiából a kígyókkal foglalkozó külön tudományág. Első szaktekintélye Méhely Lajos volt, aki rendkívül megosztó személyiségével vívta ki sokak tiszteletét és ellenszenvét egyaránt. Ugyanis amellett, hogy a darwinizmus élharcosaként számos törzsfejlődéstani elméletet dolgozott ki, és megírta 1896-ra a Magyarország hüllőiről szóló grandiózus kötetét, a Herpetologia Hungaricát (amelyet saját akvarelljeivel tett halhatatlanná, és máig a Magyar Természettudományi Múzeum egyik fő relikviája), nyíltan hirdette a fajvédelem eszméjét.

hirdetés

Benke élete első mérgeskígyó-marását egy monoklis kobrától kapta, de további 13 alkalommal szenvedett el hasonlót, ebből az utolsó kettő bizonyult végzetesnek. Az egyébként profi kígyóbűvölő éppen fényképeket készített barátaival a lónyai erdőben egy készülő könyvéhez, amikor egy keresztes vipera pechjére az ujjába és a karjába kapott. Ellenszérum-allergiája miatt a kiérkező mentők már nem tudtak segíteni Benke Zoltánon, aki a szerencsétlenségben életét vesztette.

Az utána fennmaradt különleges és veszélyes állatseregletet az elhunyt barátja, Belső László fogadta be abban az abonyi iskolaépületben, ahol családjával lakott. Egy természetvédelmi alapítvány elnökeként bocsátották rendelkezésére az ingatlant, cserébe pedig izgalmas kutatásokat végzett világszerte. Például a Bolgár Tudományos Akadémia megbízásából tanulmányozta Dél-Bulgária állatvilágát, de járt Vietnamban, Laoszon, Malajziában, Szingapúrban, Peruban és Thaiföldön is hasonló céllal.

László remekül értett a kígyógondozáshoz, csakhogy pénz nem járt az egzotikus jószágok mellé, amelyeknek folyamatos meleg és fény kellett. Úgyhogy

amikor a Belső-család közüzemi tartozása elérte a félmilliót és kikapcsolták a villanyt, az állatbarát családapa kénytelen volt elaltatni Benke Zoltán örökségét, miután egyik állatkert sem tartott rájuk igényt.



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szarkofag-1000x561.png

2500 éve érintetlen szarkofágot nyitottak ki, közszemlére téve a benne fekvő múmiát Szakkarában

59 érintetlen, kifejezetten jó állapotban fennmaradt szarkofágot találtak a Egyiptom gízai tartományában található szakkarai nekropoliszban egy 11 méter mély aknában.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 04.


hirdetés

"Úgy vélem, ez még csak egy nagy felfedezés kezdete" - nyilatkozta az egyiptomi Szakkarában tartott sajtótájékoztatón Khalid el-Anany, Egyiptom idegenforgalmi minisztere, amikor bemutatták a sajtónak a nemrég felfedezett több mint 2500 éves szarkofágokat - adta hírül az AP.

A szenzációs feltárásra még szeptemberben került sor, amikor 59 érintetlen, kifejezetten jó állapotban fennmaradt szarkofágot találtak a gízai tartományban található szakkarai nekropoliszban egy 11 méter mély aknában.

A megtalált 59 szarkofágból 40-et állítottak ki Szakkarában a sajtó képviselői számára, egyet fel is nyitottak, közszemlére téve a benne fekvő múmiát.

El-Anany elmondta, hogy a szarkofágok a terv szerint a tavaly októberben felfedezett luxori fakoporsókkal együtt kerülnek majd a jelenleg is megnyitásra váró Nagy Egyiptomi Múzeumba. A miniszter szerint további sikerek várhatók a feltárás során, abban bíznak ugyanis, hogy a területen ennél sokkal több szarkofág feküdhet.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
hires-magyar-kurtizanok.jpg

A leghíresebb magyar kurtizánok – tudod, kit hívott VII. Edward király „Pest rózsájának”?

Változatos örömlány-karrierek a 19-20. század környékén: eladakozott milliók, nyakláncokért gyilkoló cselédlány, Ferenc Ferdinánd megnevettetése és pisztoly-párbaj a vadnyugaton.
Tóth Noémi, címképen szereplő fotók: Wikimedia Commons és Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. szeptember 29.


hirdetés

A legősibb szakma képviselői a pesti mulatók és művészi-politikusi körök forgatagában mindig megtalálták a számításaikat, ahogyan a gazdagok is az örömforrásukat. Lássuk, kik voltak a legfelkapottabb kéjhölgyek egy bő évszázaddal ezelőtt.

Az adakozó sztárdíva

Carola Cecília a pesti Orfeum mulató sztárjaként volt ismert a XIX. század végén, vörös haján és dús keblein túl tánctudásával is lenyűgözte a nézőket. Egyik nagysikerű mutatványa az volt, amikor betyárruhában belovagolt, és lőni kezdett a neki dobált vadkacsákra. Énekelni is remekül tudott, egy másik darabban például – kétszáz csinos hölggyel a háta mögött – operett áriát adott elő. Mivel még egyéb területen is jeleskedett, nem csoda, hogy

vagyonokat költöttek rá a hódolói. Állítólag a bácskai nábob, Lazarovits Zdenko egy év alatt eltapsolta Cecíliára az egymilliós örökségét, pedig magát az Orfeumot 800 ezer pengőből húzták fel.

A tulajdonos Somossy is örült volna egy ilyen nagylelkű felajánlásnak, mivel alig öt évvel a nyitás után, 1899-ben kénytelen volt eladni a legendás helyet a csillagászati költségei miatt.

hirdetés
Hiába volt egy hírhedt bűnbarlang az Orfeum, a maga nemében páratlannak számított. Már akkor 116 égőből álló villamos csillár ragyogta be a táncteret, amikor az utcán még gázlámpák pislákoltak, és pár hónappal a világ első filmvetítése után itt már mozgóképet lehetett nézni.

A kapott pénzt a díva azonban nem csupán magára költötte, hanem a szegények és árvák számára is jutott belőle bőven, különösen a nehéz sorsú gyermekeket karolta fel.

Emiatt köszönőlevelet is írtak Cecíliának a Parlamentből, ahol az országot vezető főurak feltételezhetően más erényeiről is ismerték már azelőtt a jólelkű örömlányt.

Az intellektuális luxusprostituált

Pilisy Róza kalandos karrierje úgy indult, hogy az árva virágbolti eladólányt felkarolta a véletlenül betérő gróf, Apponyi Albert. A dúsgazdag ifjú lakást vett neki és kitaníttatta, majd hamar ráunt, azonban Róza utána is remekül kamatoztatta megszerzett tudását.

Egymásnak adták a kilincset értelmiségi kuncsaftjai, akikkel az előjáték némi szellemi viaskodásban merült ki.

Batthyány Lajos miniszterelnök fia, Batthyány Elemér, valamint Podmaniczky Frigyes és Zichy Jenő is odavolt az irodalmi és politikai témákban jártas hölgyért, akinek novelláit komoly lapok jelentették meg. Egyik imádójától kapott egy házat, amely irodalmi szalonként és erotikus szentélyként is funkcionált,

visszatérő vendég volt többek között az idős Vajda János és a fiatal Heltai Jenő is, nem beszélve Albert walesi hercegről, a későbbi VII. Edward királyról, aki „Pest rózsájának” nevezte őt. Milán király, Szerbia uralkodója is gyakran melegen tartotta azokat a híres lepedőket.

Valamit tényleg tudhatott ez a szőke, kék szemű Pilisy Róza, mert még Ferenc Ferdinánd is hozzá járt Bécsből. Egy bájos anekdota őrzi ezt a viszonyt: amikor a herceg megkérdezte szeretőjét, hogy szeretik-e őt a magyarok, a nő így felelt: „noch nicht”, azaz még nem. A felkacagó Ferenc Ferdinánd ezután csak Madame Nochnichtnek szólította Rózát.

De hiába volt minden valamirevaló úr odáig érte, ő mégis egy jelentéktelen fiatal íróba, Pekár Gyulába volt reménytelenül szerelmes, aki később államtitkár lett. Róza miatta kísérelt meg öngyilkosságot,

bár a rossznyelvek szerint nem magát lőtte keresztül, hanem Pekár kezéből sült el a fegyver. Az ünnepelt örömlány csodával határos módon felépült, és évtizedekkel később, 74 évesen hunyt el, pár nappal túlélve Krúdy Gyulát. A magyar próza egyik legfontosabb ikonja róla mintázta az Etel király kincse című regényét, amelyet halála után folytatásokban közölt a Pesti Napló, valamint A vörös postakocsit egyaránt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kepatmeretezes_hu_CSP_9348-1.jpg

Így néz ki most: visszavette a természet a Lepencei Strandfürdőt!

A sok éve felújításra váró fürdő rettentően rossz állapotban van.
Szöveg: Vass Adrienn Fotó: Csákvári Péter - szmo.hu
2020. október 13.


hirdetés

A Lepencei Strandfürdő a budapestiek és a Dunakanyarban élők által is kedvelt hely volt Visegrád mellett. Egészen 2007-ig, amikor felújításra hivatkozva bezárták. És sajnos 2008-ban sem nyitották meg újra.

(A szövevényes múltról, és a tulajdonosi jogok változásáról EBBEN a cikkben olvashattok bővebben.)

A várt felújítás aztán nem vette kezdetét, és csak találgatni lehetett, hogy mikor lesz haladás az ügyben. Egy évvel ezelőtt már újra hallani lehetett róla, hogy készül valami, hogy tervezik az újjáépítést, de sajnos ezidáig nem történt látható változás.

Mi véletlenül tévedtünk arra, egy kirándulás alkalmával, és mivel nem volt előzetes helyismeretünk, csak találgattuk, hogy melyik résznek, mi lehetett a funkciója.

hirdetés

A főépület tele van falfestésekkel, de legalább felismerhető még, ahogy a nagy úszómedence is. A büféket és a kismedencét azonban annyira benőtték már a növények, hogy alig találhatóak meg, és valószínűleg visszafordíthatatlanul tönkrementek.

A régebbi állapotról és a régi hangulatról ITT egy cikk, összehasonlítás végett.

És akkor jöjjön a mostani helyzet, képekben:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
droszt_ck.jpg

Miért nevezik Pesten drosztnak a taxiállomást?

Már ha így hívják még egyáltalán. Az Uber és a GreenGo (elektromos autó megosztó rendszer) nemzedéke számára talán már magában a kérdésben is új ismeret rejlik.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2020. október 04.


hirdetés

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

A budapesti autótaxizás kezdetének hivatalos dátuma 1913. június 1. A géperejű bérkocsik, akárcsak lassan kiszoruló elődeik, a fiákerek és a konflisok, kijelölt helyen várakoztak.

A taximegállók közvetlenül hívható telefonokkal voltak ellátva. Sok bosszúságot okozott azonban, hogy gyakran sorra fel kellett hívni a számokat, míg végül felvették valahol – esetleg épp a város túlfelén.

A gond orvoslásához külföldi példák után néztek az első taxivállalat, a Budapest Automobil Közlekedési Részvénytársaság, közönséges nevén a „szürketaxi” szakemberei.

hirdetés

Végül 1914-ben Hamburgból vették át a megoldást. Ott Theodor Drost német mérnök találmányát alkalmazták, ami biztosította, hogy a cég központjában mindig látható legyen, hány autó is van éppen az egyes várakozóhelyeken, azaz ahogy nálunk idővel emlegetni kezdték, a „drosztokon”.

Ezután már a központot hívva is le lehetett adni a rendelést, innen pedig szabályozni a kocsik egyenletes eloszlását.

Az eredeti szabadalom, aminek rajzát mutatjuk is, egy kis jegyautomata szerű készülék volt, amit minden állomáson a telefon mellé felszereltek. Ennek nyílásába az épp beérkező sofőr berakott egy tantuszt, azaz érmét. Az egymás fölött gyűlő tantuszok egyre lejjebb nyomtak egy rugós kapcsolószerkezetet, ami elektromos jelzést adott egy központi helyen, ahol aztán egy óra mutatta a kocsik számát. Induláskor a taxis kulccsal állított egy forgattyún, és az érmét visszakapta szekrényből.

Hírek szerint azonban egyesek mindenféle egyebet dugva a nyílásba, puszta csibészségből rendszeresen „meghekkelték” a rendszert. Talán ezért is volt, hogy nálunk inkább az a megoldás állandósult, hogy a sofőrök egy kar mozgatásával állítottak be a megfelelő számot, ami az áramerősség váltakozásával jelzett a telefonközpontosnak.

Az első időkben, ha üres volt droszt, akkor onnan az utas maga is telefonkapcsolatba léphetett a kezelővel. Egy koronát kellett bedobnia. A kiérkező gépkocsivezető a pénzt kivette és az út végén beszámította a fuvardíjba.A drosztokért már akkor és azóta is öldöklő konkurenciaharc folyt.

De erről talán majd egy másik posztban...

Theodor Dost eredeti szabadalma a taxiállomásokon várakozó gépkocsik számának távoli nyilvántartására, 1912. Forrás: Google Patent

Taxiállomás MARTA-gyártmányú taxiban ülő sofőrökkel, 1920 körül. A helyszínt nem tudtuk megállapítani, megfejtéseket örömmel várunk!

Telefonos taxiállomás a Köröndön, 1927. Megjelent: Drasche-Lázár Alfréd (1875-1949): Make a trip to Hungary! Kommen Sie nach Ungarn! Visitez la Hongrie! Jöjjön Magyarországra! Budapest , Tolnai, 1927. p. 81.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!